Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-05 / 54. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULFOLI) 1993. MÁRCIUS 5.. PENTEK Fejlemények Bős ügyében Jogok és kötelességek Kuba nemet mondott Összeütközés Éles politikai összeütközésre keA cseh külügyminisztérium szerdán jegyzékben tájékoztatta a szlovák felet arról, hogy — a prágai parlament február 23-ai határozata értelmében — a Cseh Köztársaság nem vált jogutóddá a bős— nagymarosi vízi erőműrendszerről kötött, 1977-es csehszlovák—magyar szerződésben. Ennek folytán a bősi kérdésben eredetileg Csehszlovákiát illető jogok és kötelezettNe adózz, fogyassz! A japán nagyáruházak szövetsége a személyi jövedelemadó jelentős mértékű csökkentésére szólította föl a tokiói kormányt, mondván, hogy ezzel hatékonyan ösztönözhetnék a lakosság fogyasztásának növekedését. Móri Josiro nemzetközi kereskedelmi és ipari miniszter — akihez személyesen intézték a kérést — nem utasította el a javaslatot. Leszögezte azonban, hogy alaposan meg kell vizsgálni, az ötlet valóban gerjeszti-e a lakosság kiadási kedvét. Ugyancsak utána kell nézni, milyen hatással lenne az adó- csökkentés az állami bevételi forrásokra. A szövetség az adócsökkentés mellett az importtarifák kurtítását és a vámeljárások egyszerűsítését is javasolta. ségek teljes mértékben a Szlovák Köztársaságra szálltak át. A cseh külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának illetékese közölte: csütörtökön ugyancsak jegyzéket nyújtottak át a prágai magyar nagy- követség képviselőjének, tájékoztatták a magyar felet. Ján Lisúch szlovák külügyi államtitkár, néhány nappal ezelőtt Budapestre Szomáliában május elején az ENSZ békefenntartói vegyék át az amerikai csapatok és segítőtársaik feladatait — javasolta szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztett jelentésében Butrosz Gáli. A Világszervezet főtitkára rámutatott, hogy az ország jelenlegi helyzetében nehéz pontosan megállapítani, mikor veheti át az ENSZ maradéktalanul a békefenntartást, de határidőként számoljanak május 1 -gyei. A kérdésben, amely röviden napirenden volt a BT szerda esti ülésén is, hosszú ideig volt vita a főtitkár és az amerikai kormány között: Washington eredetileg már januárban szerette volna teljesen kivonni csapatait, azután máciusról volt szó. Gáli viszont azt igényelte, hogy tekintettel a törékeny, veszélyes helyeljuttatott levelében azt közölte: Szlovákia kész tárgyalásokat folytatni Magyarországgal a Hágai Nemzetközi Bíróság elé Bős ügyében terjesztendő alávetési nyilatkozat végleges megszövegezéséről, de ehhez előbb szüksége van a cseh külügyminisztérium jegyzékére, amelyben Prága hivatalosan is tájékoztatja Pozsonyt a Bőssel kapcsolatos cseh érdekeltség hiányáról. zetre és a nagyobb ENSZ-erők felállításához szükséges időre, tolják ki a kivonulás időpontját minél távolabbra. A Szomáliái rendteremtésben túlnyomórészt amerikai csapatok vesznek részt, de több más ország is bekapcsolódott kisebb egységekkel. A várakozások szerint az utóbbiak ottmaradnak és a jövendő ENSZ-erők részét képezik majd, míg az amerikaiak csak logisztikai támogatást nyújtanak, illetve a térségben hagyják — tartalékként — egy gyorsreagálású alakulatukat. A Szomáliái ENSZ-csapatok létszáma 28 000 fő körül lesz majd. Feladatuk, hogy továbbra is biztosítsák a lakosság normális életét, élelmezését és leszereljék, megfékezzék az egymással szembenálló fegyveres bandákat. Lengyel állásfoglalás Menekülttörvény A lengyel parlament tegnap a késő esti órákban hallgatta meg Jerzy Zimowski belügyminiszter-helyettes államtitkár beszámolóját az új német menekültjogi törvény bevezetésével kapcsolatos lengyel—német tárgyalásokról. Zimowski elmondta: a megbeszéléseken hangsúlyozták, hogy — elismerve az NSZK jogi szuverenitását — Lengyelország nem egyezhet bele kiutasított menekültek tömegének területére való deportálásába, mivel képtelen azok befogadására. Elsősorban azt az elképzelést tartja elfogadhatatlannak, hogy az új német törvény életbe lépte előtt lengyel területről eltávozottakra is kiterjesszék azok hatályát. Mint kifejtette, a megoldás körvonalai kirajzolódni látszanak, s méltatta a Budapesten tartott belügyminiszteri értekezlet jelentőségét e téren. Véleménye szerint a március közepére tervezett prágai tanácskozást elsősorban egy a meneküitkér- dést szabályozó, többoldalú szerződés előkészítésének kellene szentelni, amelyben részt vehetnének a németek, az osztrákok, a magyarok, a lengyelek és a csehek. A legfontosabb hazai teendő — mondotta Zimowski — a lengyel törvények szükséges módosítása. így elsősorban az idegenrendészeti törvényt kell megváltoztatni, s ellenőrzött, valóságos meghívólevélhez kötni a volt szovjet állampolgárok, a bolgárok és a románok beutazásának engedélyezését. rült sor Genjben, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülésén a kubai delegáció és a Castro-kor- mányzat emberijog-sértéseinek kivizsgálására kinevezett különmegbízott között. A hírszolgálati iroda részletesen ismertette Jósé Perez Novoa nagykövet, a kubai küldöttségvezető válaszát arra a jelentésre, amelyet Carl Johan Groth, Svédország volt havannai nagykövete, a bizottság különmegbí- zottja terjesztett a testület elé; magának a jelentésnek a tartalmából azonban semmit sem közölt. A kubai diplomatát idézve kiemelte: „valamennyi, az emberi jogok állítólagos megsértésének ürügyén a szigetország fügPárizs rendó'ifó'nöke betiltotta azt a találkozót, amelyet több ország bőrfejű ifjai akartak pénteken este megtartani a francia fővárosban. A helyi bőrfejűeken kívül német, brit, olasz és más nemzetiségű csoportok jelezték részvételüket, de a francia közvélemény jelentős része tiltakozott a szélsőséges ifjoncok ellen. Tiltakozását jelentette be több politikai csoport, társadalmi szervezet, köztük a gaulleis- ta párt (az RPR) szenátusi csoportja is. A rendőrfőnök indoklása szerint a találkozó megtartása veszélyeztette volna a közrendet. Annak a teremnek a tulajdonosa, amelyben eredetileg sor kegetlenségének és önrendelkezésének csorbítására irányuló próbálkozást a leghatározotabban visszautasítunk”. A havannai kormány nem tette lehetővé, hogy Carl Johan Groth Kubába utazzék az emberi jogi helyzet tanulmányozására, egyszerűen jogtalannak ítélve a különmegbízott kinevezését. A bizottság ülésére egyébként Genfbe utazott a kubai ellenzék számos, emigrációban élő képviselője, hogy a Kubából kapott konkrét információkon alapuló beszámolóikkal tanúságot tegyenek a politikai nézeteik miatt üldözöttek meghurcoltatásáról, a letartóztatásokról, megtorló akciókról, politikai perekről. rült volna a bőrfejűek gyűlésére, már előzőleg visszavonta a velük kötött megállapodást. A skinheadek előzetesen szélsőséges fajgyűlölő jelszavakkal hirdették meg a találkozót. A belügyminisztérium megállapítása szerint ez a felhívás olyan kijelentéseket tartalmazott, amelyek kimerítik a faji uszítás fogalmát, s ez Franciaországban büntetendő cselekménynek számít. A szervezők szerint egyes külföldi csoportok már elindultak Párizsba. A rendőrség közölte, hogy mindenképpen megakadályozza a bőrfejűek esetleges utcai tüntetéseit, rendzavarásait. ENSZ-békefenntartók Szomáliában Bőrfejűek találkozója Párizs betiltotta VÉLEMÉNY Kőbányától Mucsáig... Nem csoda, hogy zűrzavaros világunkban zavar van az emberek fejében is. A legzavarosabbak éppen azok a fejek, amelyek rendet akarnak teremteni Kőbányától Mucsáig a primitív népség fejében. Ezek a rendteremtők demokratáknak, sőt a legdemokratábbaknak — liberálisoknak nevezik magukat. Ezek a liberálisok természetesen elitisták. Meg vannak győződve arról, hogy egyedül ők ismerik a helyes utat. Ugyanúgy, mint a bolsevikok, akik tulajdonképpen éppúgy idegenek voltak a néptől, mint a mai elitislák. Persze a kommunisták ártalmasabbak voltak, mert ők munkás-paraszt szólamokkal igyekeztek megszédíteni a népet. A nép azonban megőrizte józanságát. Se a náci támogatást élvező nyilasok, se a szovjet szuronyok árnyékában mesterkedő kommunisták nem kerülhettek uralmi pozícióba Magyarországon egészen addig, amíg pártfogóik nem alkalmaztak nyílt erőszakot. Az elit valaminek a színe-java. A színét már látni: hol vörösödő rozsdaszínű, hol rózsaszínben játszó vörös. Talán nem véletlenül írta Sándor András az egyik ilyen szí- ne-javáról, hogy Andics Erzsébet legjobb magyar tanítványa, meg hogy az illető megalapította az MDF negyedik irányzatát, a marxista-leninistát. (Igaz, nem igaz, ki tudja?) Nos, ez a nemzeti liberális elitista a minap megint megszólalt. Természetesen a Népszabadságban. Cikkének címe: „Csurkának mennie kell.” (Odaillő cím.) Hangsúlyozni szeretném, hogy én nem Csurka miatt ragadtam tollat. De véleményem szerint azt, hogy kinek kell menni, nem vidéki vagy akár pesti történelemtanárok döntik el, hanem a nép. A demokratikus rend szabályainak megfelelően. Sajnos ez már így van a demokráciában. Ez a szó ugyanis népuralmat jelent. Tehát a voksok száma fogja eldönteni, hogy ki képviseli őket a parlamentben. Mint ahogy a mostani országgyűlés képviselői is a népakaratnak megfelelően kerültek az ország házába. (Ezek a szabályok érvényesek egy demokratikus párt belső életére is!) Tudom, hogy sokszor tévedtek a választók 1990-ben is, de még mindig jobb, ha sokaknak van lehetősége jól vagy rosz- szul dönteni, mint ha egy szűk elit tévedéseinek van kiszolgáltatva az egész ország. Mert e kiszolgáltatottság következtében vagyunk ott, ahol vagyunk. Negyven évig beképzelt megszállottak döntöttek Kőbánya és Mucsa népének sorsáról — róluk, nélkülük. Pedig tudhatták volna, hogy mit akarnak a munkások és a parasztok, hiszen az 1945-ös választásokon még ők sem pártolták „népmegváltó” politikájukat. Tehát nem a Csurka-kérdésről írok, függetlenül attól, hogy van véleményem különböző megnyilatkozásairól, politikai céljairól és terveiről. Az elitizmus veszélyeiről írok. Milyen veszélyekre gondolok? Elsősorban arra, hogy ez az elit nem is annyira elit, és az a Kőbánya és Mucsa nem is annyira bugyuta. Debreczeni József (mert hiszen őróla van szó) „politikai kentaurnak” nevezi politikustársát. Úgy csinál, mintha ismerné a görög mitológiát. Sajnos, csak az idegen szavakat marxista-leninista szótárából. A kentaurt így írja le a képviselő úr: „elöl emberi arc, a hátsó fertályon szőrös pata és csattogó farok” (a kiemelések tőlem — T. B.). A mitológiai kentaurban viszont a négylábú lótestből emberi felsőtest emelkedik ki. Még karja is van. Persze, a „szőrös pata” enyhén szólva liberális képzavar, a „csattogó farokhoz” meg legalábbis elitista fül kelletik. Tudni illenék, hogy a görög mitológia szerint Kronosz nemzette Philyrával, Ókeanosz egyik leányával a „legböl- csebb kentaurt”, Kheirónt. Aztán Rhea, Kronosz felesége és az istenek anyja meglepte őket. A rajtakapott férj ekkor mint egy „mén" ugrott ki a nimfa öléből. Philyra meg elmenekült, s Thesszáliában szülte meg a kentaurt, ki élete folyamán Aszklépiosz és Akhileusz, de más istenfiak és hősök nevelője. Prométheusz megmentője volt, s kire ilyen jelzők ragadtak: isteni, bölcs, jós, gyógyító stb. Bizony, jól átverte Debreczeni a Népszabadságot, hiszen e mondatocs- ka Csurka földicsérése. Mert ha ez igaz rá is, bizonyos az MDF 1994-es győzelme. Csurkának meg talán az is elég lenne, ha kettő helyett négy lábon állna a realitás talaján. A politikában ugyanis nem nagy baj, ha ellenfeleinknél szilárdabban állunk a földön. Ami pedig Kőbányát és Mucsát illeti: szégyen, hogy egy „nemzeti liberális” színekben feszítő történelemtanár annyit sem tud (igaz, „Andics Erzsébet tanítványa”), hogy ez a megvetett kültelki (munkáskerületi) és falusi (paraszt) népség — csupán a XX. században is nemegyszer—nagyobb politikai bölcsességről tett tanúbizonyságot, mint a tanultság előnyeit élvező értelmiség. És főleg nagyobb erkölcsi tartásról! Gondoljunk csak a szociáldemokrata elveiket soha meg nem tagadó Kéthly Annákra, vagy a forradalom eltiprása után a munkástanácsokban derekasan helytálló Rácz Sándorokra és Dénes Jánosokra. De ne feledkezzünk meg a hatelemis parasztpolitikusról, Nagy Ferencről sem, aki világos okfejtésével és logikájával még egy olyan tapasztalt diplomata csodálatát is megkapta, mint az amerikai Badell-Smith. Nem is beszélve arról, hogy olyan jól elsajátította új hazája nyelvét, mégpedig igen rövid idő alatt, hogy világszerte angolul tartott előadásokat, s méltán elnyerte a kaliforniai Berkeley Egyetem díszdoktori címét. Az ő paraszti bölcsességének is köszönhető, hogy az amerikai elnök úgy döntött: a Szent Koronát visszaadják a magyar népnek. Egy interjúban jelentette ki Kéri Kálmán, a tanult katonatiszt, éppen a recski magyar Gulágon szerzett tapasztalatai alapján: „A jellem független a származástól, műveltségtől, társadalmi osztálytól. Az ími-olvasni alig tudó parasztember, a hiányos műveltségű munkás olyan jellembeli tulajdonságokkal rendelkezhet, melyek mértékét nem közelítette meg az egyetemi tanár, pap vagy arisztokrata.” S a politikában a jellem a legfontosabb. Legalábbis hosszú távon. Hagyják hát abba, liberális uraim, a kőbányázást és a mucsai- zást! Most nem szólamokra, hanem tettekre, jó erkölcsre és bölcs előrelátásra van szükség. A döntést meg bízzák a népre! A kőbányaira meg a mucsaira. Vs (Török Bálint)
