Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-04 / 53. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. MÁRCIUS 4.. CSÜTÖRTÖK 13 Vannak örökérvényű igazságok Balogh Gyula pomázi lakos a Pest Megyei Hírlap február 18-i számában a levelezési rovatban „meghökkenését”, „megdöbbenését” fejezte ki afölött, hogy Turcsányi Sándor, a pomázi önkormányzat képviselője a Pest Megyei Hírlap február 4-i számában a pomázi képviselő-testület két és fél évi munkájának értékelésénél a képviselők és a lakosság vallás szerinti megoszlását is értékelte. „Nem tudom ugyanis elképzelni, hogy mennyiben befolyásolja a képviselői munkát a vallási hovatartozás.” — írja Balogh Gyula. Aztán így folytatta (gondolom egy kis iróniával!): „Milyen jó volna, ha képviselőink (az egyszerű állampolgárok is) a vallás tanításainak szellemében végeznék a munkájukat, tekintet nélkül arra, hogy melyik felekezethez tartoznak, milyen ideológiát követnek.” Én a Tisztelt Szerkesztőség ehhez fűzött helyes megjegyzését az alábbi gondolatokkal szeretném kiegészíteni: Sokan vagyunk ezen a Földön és mindannyian élni szeretnénk. De egymás nélkül nem élhetünk, egymás segítésére, kiegészítésére vagyunk utalva. „Azért eszünk, hogy éljünk, de nem azért élünk, hogy együnk!” — mondja a régi-régi latin bölcselet, közmondás. Az ember testéből (anyagból) és lélekből (szellemből) áll. Vannak testi, anyagi — (evés, ivás, ruházkodás) és vannak lelki, szellemi —- (Isten-hit, szeretet, békesség, boldogság, kultúra, stb.) szükségletei. Ezeknek minél tökéletesebb kielégítésére törekszenek az egyes eszme- rendszerek, politikai-, gazdasági-, erkölcsi- és vallási ideológiák. Az ilyen ideológiák talaján jöttek létre: 1. az egyes államformák (királyság, köztársaság, diktatúra, demokrácia, stb.); 2. az egyes politikai, gazdasági formák, irányok, pártok, közösségek, eszmék (kapitalizmus, kommunizmus, fasizmus, nacionalizmus, s ki tudja még hány... izmus!) 3. az egyes vallási-, világnézeti-, erkölcsi formák, felekezetek, szekták (theizmus, atheiz- mus, materializmus, idealizmus, judaizmus, katholiciz- mus, lutherizmus, kálviniz- mus, buddhizmus, mohamedánizmus, stb., itt is még nagyon sok ...-izmus, felekezet-, párt vagy szekta!) Mindez a sokféleség arra mutat, hogy az emberek keresik az élet, a megélhetés, boldogulás lehető legjobb formáit, amit előre nem lát senki sem. A tapasztalat a történelem során már nagyon sok formát, ...-izmust megbuktatott s folyton újak születtek. Mert sajnos vannak jó és rossz, hasznos és káros, célravezető és tönkretevő ideológiák. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen ideológiát, világnézetet, pártot, vallási, erkölcsi tanítást vagy gazdasági nézetet követek. „Én el tudom képzelni”, hogy mind a gazdasági, politikai nézetek, párt-programok, mind az erkölcsi, vallási tanítások igenis kihatnak az egyes emberek, állampolgárok. közösségek életére, gondolkodására, munkájára! Mert ki mint él, úgy ítél! Ugyanis senki sem tudja magát teljesen elvonatkoztatni, függetleníteni a látott, tanult, hallott eszméitől, meggyőződésétől, így a pomázi képviselők munkáját is befolyásolhatják ezek az eszmék. És nem is kis mértékben hatnak az ilyen eszmék, alakítják a mentalitást. Amikor évekkel ezelőtt a Parlamentben a képviselők az egyházak és az állam viszonyát vizsgálták. Berecz János képviselő, előadó így nyilatkozott: „Mi más eszmei forrásokból táplálkozunk, mint az egyházak!”, vagyis, hogy ők materialisták, darwinisták, ateisták. Az ilyen eszmék, ideológiák, nemcsak az egyházak és államok szétválásához vezethetnek és vezettek, de az egyes ideológiai különbségek, ellentétek szülik nagyrészt az emberi békétlenséget, még a háborúkat, forradalmakat is! Például: kommunizmus kontra kapitalizmus, fasizmus, hit- lerizmus, individualizmus; materializmus kontra idealizmus; theizmus kontra ateizmus; zsidók, unitáriusok egy Isten-hívése kontra Szentháromság-hívők; diktatúra kontra demokrácia; az iszlamiz- musnak akár fegyverrel is való terjesztése kontra a kereszténység békés (szeretettel való) terjesztése; Isten — a Sátán, a Jó és Rossz harca, bőrfe- jűek. feketeingesek, nyilasok, stb. De hát, ha a sok...-izmus letűnik és újak születnek, mégis melyik a legjobb és maradandó?! Vagy talán nincsenek is örökérvényű igazságok?! Erre ötven évvel ezelőtt a politikából vizsgáztató profesz- szorom azt mondta, hogy az a legjobb államforma, vagy politikai-, gazdasági-, erkölcsi rendszer, amelyik a legmagasabb színvonalon tudja biztosítani az emberek, az állampolgárok gazdasági (politikai), erkölcsi, kulturális, egészség- ügyi, vallási, stb. jólétét, legyen az királyság, köztársaság, kapitalizmus, kommunizmus, stb. Jézus pedig minderre azt mondta: „Gyümölcseiről ismeritek meg őket!” (Sajnos „gyümölcseiről” mi már megismertük a kommunizmust, a materializmust, az ateizmust, a diktatúrát, a fasizmust, Hitlert, Mussolinit, Szá-' lasit, Sztálint, Hruscsovot, Brezsnyevet. Rákosit, Kádárt, stb.) Egy gödöllői színesbőrű egyetemista pedig arra a kérdésre, hogy „hát nincsenek örökérvényű igazságok?”, azt felelte: „De igen, vannak: a Tízparancsolat és az Isten-hit! Hát igen! Az Isten-hit, a Tízparancsolat és a kereszténység szeretet-parancsa gátolnak, megóvnak a rossztól, a bűntől, embertársaim letiprá- sától, kizsákmányolásától, megölésétől, meglopásától, becsapásától, hazugságtól, a családi élet melegét tönkretevő békétlenségtől, erkölcstelenségtől, a rengeteg válástól, a rossz munkavégzéstől, lógástól, sikkasztástól, stb. Ezek nagyjából az úgynevezett „keresztény értékek”, melyeket már több párt elfogadott. Ezzel szemben a materializmus, ateizmus, de talán még a liberalizmus tanai szerint is, csak anyag van a világon s nincs aki bűneimért felelősségre vonjon (az emberi törvényeket kivéve) s így jóformán minden szabad, amit törvény nem tilt, nincsenek gátlások, visszatartó erők, még a szerelem is szabad (mint az állatoknál!) „Asszonynak szülni kötelesség, leánynak dicsőség!” — mondták Rákosiék, s nevelték ifjúságunkat eszméikre. Az Isten-hit, a Tízparancsolat már több ezer éves, s még mindig érvényben van, ma is hat az emberi társadalomra. De hatnak Jézus tanításai, parancsai is: „Szeresd felebarátodat, mint temagadat, mert minden ember a mi felebarátunk, akár jóakarónk, akár ellenségünk, s amit nem akarsz, hogy cselekedjenek neked az emberek, te se tedd azt másnak!” És Pilátus kérdésére, hogy „mi az igazság?”, azt is megmondta, hogy: „Én vagyok az út, az igazság és az élet!” Szent István is ezen eszmék alapján alapította meg és rendezte be államát, a mai napig tartó érvénnyel, eredménynyel. Úgy látszik, ez az eszme- redszer (ideológia) a legjobb és legtartósabb, legeredményesebb, legcélravezetőbb, s nemcsak „ópium” az emberek, szegények számára, hanem a legmegfelelőbb életviteli eszköz. Pedig ezek az eszmék nem politikai, gazdasági, hanem főként vallási eszmék, melyeket az életből kitörölni nem lehet, s nyugodtan táplálkozhatna belőle Berecz János és minden pomázi képviselő. Mindezek mutatják, hogy nemcsak az egyes pártok ideológiái, de az egyes vallásfelekezetek tanításai is befolyással lehetnek az egyes emberek, képviselők munkájára, életére, mentalitására. S nem is tudom, hogy Turcsányi Sándor értékeléséből miért csak a vallási hovatartozás kiemelése a „meghökkentő”, „megdöbbentő” és miért lenne közömbös, amikor az egyes vallási tanítások éppúgy befolyásolhatják a képviselői munkát, mint az egyes pártok ideológiái. Még szerencse, hogy Pomázon egyik se befolyásolja a képviselői munkát, merit ott a képviselők „Pomáz-párti- ak”, — nagyon helyesen. Nincs veszekedés, egyetértenek és így eredményes is a munkájuk. De sajnos a „nagyobb parlamentben”, az Országházban ez már nem így van, s így még mindig benne vagyunk nyakig a „kátyúban”! Köles Mihály Gödöllő HISTÓRIA Pest-Pilis-Solt vármegye nemeseinek névsora az 1754—55. évi összeírás alapján II. Kocsi László, Koháry András gr., Kois György, Komjáthy Abrahám. Sándor örök., Koncz Ferencz, György, Jakab, Kostyán Imre, Mihály, Kovács Ferencz, József, Kovács, másképp Ónody István, Kovacsóczv László, Krinesz János, Mihály, Kubinyi Sándor, Kúthy Gábor, György, János. Laczkó Adám, András, Ignácz, Imre, János (2), Mihály, Laczkovics Imre, Ferencz örök., Ladányi Ferencz örök., Laffert Ferdinánd-Antal br„ Laszkáry János, Pál, Péter, Lengyel Ignácz, Mihály. Mágócsi János, Margaricz János, Mátyus Pál, Merskovics László özv., Mester István, Mészáros Pál, Mikházi család, Miskey Ferencz, István, József, Mittermajer Tóbiás-Antal. Mocsáry László, Mohácsy János, Sándor, Mokcsay István, János, Sándor. Motesiczky István. Mózli József, Muray Ignácz, Muslay Gábor, Nádasi Mátyás, Nagy Imre. István, János (3), Mihály (2), Zsigmond, Némedi István, Nemes György özv., Némethi András, Nerodolik István, Niczky Ferencz, Nikolics Miklós, Nyári Mihály. Okolicsányi Mátyás. Pál, Oláh Ferencz, István, Ónody Jakab, Orczy Lőrincz br. Pákozdy Ferencz, Pap József, Mihály, Péter, Sámuel, Pataky István, Pauer Tamás, Péterffy János br., Pillér János-Jakab, Pintér Fülöp. Podmaniczky János, Sándor, Polerman János-György, Pongrácz Ferencz, Sándor, Prebszl Károly, Preradovics Sándor, Prónay (Tótprónai) Gábor, Puky András, László, Ráday Gedeon, Radics János, Rajcsányi Sámuel, Ramocsaházy István. Récsey család. Reinprecht András, Rétéi László, Reviczky János, Rodl György, János, Roth Tamás, Rudnyánszky József. Sándor Mihály br., Sántha Pál, Sárközy István, János, Pál (2), Sarlai János, Schik Jakab, Schreger Lőrincz, Mátyás, Schveigler József. Sigray Mihály örök., Sipos András. Ferencz, Skopek Ferencz, Soós Ferencz. Só'tér Gábor özv., Starhemberg Ottó-Gundaker és József gr, Stefanovics László, Strobol József, Szabó Ferencz, Lőrincz, Péter, Szalay András (2), István (2), Szalatini Ferencz, Szalkári Ferdinánd. Szántai, másképp Tóth István, János, Szántó Gábor, Lajos, Pál, Szedlenics András, László, Sándor, Szelebi, másképp Szabó Márton, Szeleczky Imre, Sámuel, Szentkirályi Gáspár, István, József, Mihály, Pál (2). Szilassy Adám, János, László, Pál, Sándor. Szívós István, Szőri László, Sztupiczki János, Szunyoghi István özv. Tarcsándi István, Tarkó Mihály özvegye, Tegzes Gergely, János, Mihály, Péter, Teleki László gr., Tihanyi Dániel, Tomcsányi János, Tormássy András, György, István, János, Mihály, Pál, Tornallyai János, Tóth András, György, Imre, János, Márton (2), Trestyánszki József, Imre örök., Ujfalussy Ferdinánd, János, Tóbiás, Usz család, Uza Sándor, Uzovics Mózes. Váczy János, Vay László, István, Vajkó Mihály (2), Varga András, Béla, Jakab, Varjassi Jakab, Ferencz, Simon, Vattay János, Pál, Végh András, István, János, Dániel, Versányi Ádám, Viasz Adám, Viczián János, Vida István, Vincze Gáspár, János (2), András, Vinczenti Jakab, Volkman János, Vöröss Pál. Zelovics Mihály, Zichy Miklós gr., Zlinszky Gábor, Imre, János, József (2), Zoboki Miklós Rendelet a telekadóról Az abszolutista kormányzat 1850. március 4-én uralkodói paranccsal rendelte el a telekadó bevezetését. Az utasítás kiindulópontjává vált az ország kataszteri földfelmérésének, hiszen az adó ősz- szegének pontos megállapításához ismerni kellett a földbirtok nagyságát. Nem először kezdődött Magyarországon kataszteri felmérés, már //. József megkísérelte elrendelését 1786-ban. A vármegyék ellenállása következtében akkor meghiúsult, sőt a megyék többsége a már elkészült szelvényeket is megsemmisítette. Pest vármegye első kataszteri felmérése véletlenül fennmaradt, ebből ismert, hogy a megyében 1789-ben 1 592 084 hold esett felmérés alá. Az 1850-es uralkodói parancs kiadása után gondosan előkészítették a térképezést. A felmérést központi előírás szabályozta; Utasítás a mérnöki munkálatok kivitelére az 1850-ik évi március 4-én kelt legmagasbb pátens által rendelt földadó provizóriumhoz címmel jelent meg. A munkát a bécsi pénzügyigazgatás földadó- kataszteri főigazgatósága irányította, a földmérők igyekeztek felhasználni minden meglévő térképet, de sok helyen semmilyen sem volt. Ahol még nem készült térkép, elvégezték a háromszögelés nagy munkáját. A térképészeknek a rendőrség is megpróbált segíteni. Még 1849-ben véletlenül előkerült egy házkutatás során a Heves megyei 1780-as felmérés anyagának jó része. A gyanúsított elmondta, hogy édesapja annak idején tagja volt a térképező bizottságnak, és nem volt szíve elpusztítani a térképeket 1789-ben. Ö pedig édesapja emlékének adózott őrzésükkel. A hatóságok felbuzdultak; remélték, más megyében is megmaradtak a kataszteri felmérés lapjai. Egyes helyeken tényleg elő is kerültek térképek, valamit könnyítve az 1850-es években folyó munkát. A Pest megyei felmérés azonban nem ekkor került elő. Pogány György
