Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-04 / 53. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993 MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK 7 Nemzetközi tudomány Magzatelhajtás helyett: „Esemény utáni” tabletta A francia Roussel Uclaf vállalat által kifejlesztett RU 486 jelű „esemény utáni” tabletta a deingurghi egyetemen végzett vizsgálatok szerint rendkívül hatékony. 402 asszony RU 486-ot, 398 pedig az eddig szokásos ösztrogén-gaszto- gén kombinációt szedte, maximum 72 órával a közösülés után. A második csoportból négy asszony lett terhes, az elsőből egy sem. Azonkívül az RU 486-ot szedő nők kevesebb mellékhatásra — rossz közérzet, émelygés — panaszkodtak. Az RU 486, amelyet időközben Kínában is engedélyeztek, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Svédországban már piacra került. Valami lopja az alkoholt Franciaország némely borvidékén azt tapasztalták, hogy a pincékben, hordókban tárolt bor alkoholtartalma 1-2 fokkal csökkent. Kezdetben mérési hibára gyanakodtak, de kiderült, a csökkenés tény. A dologban pont az a furcsa, hogy a változás csak az alkoholtartalomban következett be, a borok színe, íze, aromája változatlan maradt. Ha ugyanis a bor etanoltartalma oxidálódott volna, akkor acetilsav keletkezik. ami a bort megecetesíti. Ilyesmi nem történt. Az alko- holtolvaj-gyanusítottak közt szerepel egy ismeretlen kilétei enzim (bizonyos enzimeket a bor színének és aromájának fokozására használnak), de elképzelhetőnek tartják, hogy az 1991-es év furcsa időjárása is szerepet játszott. A korai fagyok és a szüret előtti különlegesen enyhe idő miatt érett és éretlen szemek maradhattak ugyanazokon a fürtökön, s ezek befolyásolták a fermentáció folyamatát. A legtöbb eset a Loire-völgyében fordult elő. A borászok megpróbálják összekötni a kellemetlent a hasznossal. Ha már az alkoholtartalom csökkenésének okát kutatják, egyúttal arra a kérdésre is megpróbálnak választ találni, hogyan lehetne alkoholmentes bort előállítani. A föld segít a régészeknek A régészeknek ritkán van módjuk kísérletezni. 1958- ban egy kutatócsoport elhatározta, hogy különböző tárgyakat elásnak, majd néhány év múlva feltárják, így megvizsgálhatnák, hogyan viselkednek az anyagok különféle talajokban. Nemrég tárták fel a harminckét éves „leletet”. Meglepően jó állapotban maradt meg a textília és a bőr, a fa ellenben a vártnál gyorsabban pusztul. Gödöllői kutatóműhelyek Múltidéző „Környezetvédő” mikroorganizmus Az ország legrégebbi, első' nem orvosi és nem állatorvosi mikrobiológiai tanszéke a gödöllői Agrártudományi Egyetemen létesült 1952-ben. Itt természetesen — hiszen mezőgazdasági jellegű az intézmény — a növények mikrobiológiájával foglalkoznak. — A tanszék fő kutatási iránya a növények és a mikroorganizmusok közötti kölcsönhatások köre, s a környezetvédelem — mondta Kecskés Mihály professzor, egyetemi tanár. — De végeztünk munkatársaimmal olyan vizsgálatokat is, amiből kiderült, hogyan lehet a baktériumokat bányászati célra is felhasználni. Ugyanis a minden ásványi fémben szegény ércekből egy bizonyos technológia alkalmazásával — ebben segített a baktérium — ki tudták vonni azt a kevés fémet is, amelyet más módon megtenni már nem lenne gazdaságos. • Ezek a baktériumok a természetben is tevékenykednek? — Sajnos igen. Az elhagyott meddőhányók esetében bizony sok kárt is okoznak, hiszen az általuk kioldott fémet (pl. urán, réz, vas) az eső lemossa az altalajba, s szennyezi azt. De ezt a munkánkat csak érdekességként említettem. • A növényekkel kapcsolatban milyen vizsgálatokat végeznek? — A mezőgazdasági növények egyes részein, a levelén, a szárán és gyökerében mikroorganizmusok élnek. Vannak, amelyek a levegő nitrogénjét kötik meg, de olyanok is, amelyek a táplálkozáshoz szükséges foszfort bontják le. A pálcikabaktériumok pedig képesek a növény felé tartó, azt megbetegíteni akaró kórokozókat távoltartani a gyökerektől. A növények gyökerében olyan gombák is találhatók, amelyek segítik a táplálék- és vízfelvételt. • Ezek a gombák mivel táplálkoznak? — Ezek és az egyéb mikroorganizmusok is kölcsönhatásban vannak gazdanövényükkel. Attól „kapnak” olyan anyagokat, amelyeket felhasználhatnak saját élettevékenységeikhez. • Hogyan és milyen célból vizsgálják ezeket? — Laboratóriumban kiválasztjuk, melegházban és szabadtéri kísérletek során tanulmányozzuk viselkedésüket. Végül azokat szelektáljuk ki közülük, amelyek a különböző anyagokkal, nehézfémekkel, növényvédő szerekkel akárcsak a savanyú talajokkal szemben is ellenállók. Ezeket aztán ráoltjuk a pillangós növények magjára, ahol az esetleges kedvezőtlen körülmények ellenére is képesek megmaradni és kifejteni tevékenységüket. • Mire használják még fel e mikroorganizmusokat? Aranydiplomás feltalálók — Például szennyvíztisztításra, különböző talajszennyeződések kivonására, vagy a talajba jutó olaj- és egyéb káros anyag eltávolítására, de még sok egyébre. • Önök még milyen vizsgálatokat végeznek? — Sokáig elemeztük, hogy a mikroorganizmusok hogyan bontják le a különböző kémiai anyagokat, így a feleslegessé váló növényvédő szereket, s milyen a méregtelenítő képességük. Ennek megértése már csak azért is fontos, mert ha például gombaölő szert permeteznek a talajra, az nemcsak a gombákat öli meg, nem válogat, s ha nem figyelünk, elpusztulhatnak tőle a számunkra igen hasznos parányi élőlények is. • Nem gondoltak arra, hogy esetleg e vizsgálatok alapján kidolgozzanak egy biológiai növényvédő szert? — Vannak olyan gombák, amelyek a kórokozó gombákat el tudják pusztítani. Ezeknek részletes vizsgálatával azt próbáljuk megállapítani a növényvédelmi szakemberekkel közösen: hogyan lehetne őket a mostani növényvédő szerek helyett használni. Ehhez azonban még igencsak sok megfigyelés szükséges. Ez — mármint a biológiai védekezés — igaz, hogy lassan, de kezd fejlődni, s az előre látható, hogy a jövő század mezőgazdasága már valószínű, hogy ezt és nem a kémiai anyagokat alkalmazza majd. Árpási Mária Magyar—román ikerszervezet Az elkövetkező évszázad a szellemi tulajdon évszázada lesz. Mi a szellemi tulajdon? Az egyik a szerzői joggal védett, ez a zene, a versek, a regény, stb., a másik pedig az ipari szellemi tulajdon, a szabadalom és az egyéb iparjog- védelmi kategóriák, ilyen a védjegy, a használati minta, ipari minta, valamint az elektronikus áramkörökkel kapcsolatos védelmi forma. Ezek meghatározók lesznek a következő évszázadban. Azok jelentősége, akik ennek birtokában vannak, megnő — mondta Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára. Mindezek jogi előkészítése már folyik. Az ENSZ Szellemi Tulajdon Szervezete (WIPO) — amelynek több tagja van, mint magának az ENSZ-nek, s a magyar dr. Bogsch Árpád a főigazgatója — már régóta foglalkozik ezzel a témával. Ha valaki oda (WIPO) belép, rögtön meglátja a magyar szellemet, mert Bokor Lívia fríze a nagy tanácsteremben és Molnár C. Pál két nagy festménye rögtön a szemébe ötlik. Az előcsarnok rengetegféle márványból készült, természetesen köztük egy magyarral. A padlózatot a világ tájain előforduló kőzetekből alakították ki. Olyan szellemet sugároz az intézmény, amiből az is látható, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogi védelmet és a vele járó tevékenységet nemzetközi összefogással igyekszik végezni. Ide kapcsolódott be a Magyar Feltalálók Egyesülete, valamint tagja lett a Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségének is (a volt szocialista országok közül elsőként), amelynek hatvanöt- hetven tagja van. Felvállalták a „kovász” szerepét azért, hogy a térségünkben megalakulhassanak a hasonló szervezetek. Ezt elismerendő, az egyesület elnöke, Számai Csaba akadémikus lett az egyik tisztségviselője a szövetségnek. Mindenképpen úgy kívánnak működni — mint, ahogy Vedres András elmondta —-, hogy Magyarországra tereljék a figyelmet. S ezt hogyan kívánják elérni? A műszaki alkotásoknak létezik egy „világbajnoksága”. Különböző helyeken évtizedek óta rendeznek találmányi kiállításokat, az ezeken való részvétel, s az ott elért sikerek a legjobb reklámjai országunknak. Az egyesület megalakulása óta — igen eredményesen -— vesz részt ezeken. A sikerességük egyik legutóbbi bizonyítéka, hogy tavaly elnyerték az USA Találmányi Egyesületei Szövetségétől a legeredményesebb egyesületeknek kijáró aranydiplomáját.. Úgy tartják, hogy a boldogulásunk útja csakis a szomszédainkkal való jó viszony, a kereskedés és emberi kapcsolatok kialakításán keresztül vezethet. A nemzetközi szervezetben létezik egy ikerszervezeti rendszer, amelyben egy fejlett és egy fejletlen egyesület összekapaszkodik, s ez mindkettő hasznára válik. A magyar egyesület vezetőinek fel is ajánlották To- gót és Jement, de ők azt mondták: tudnak közelebb is egyet, Romániában szeretnék megszervezni a találmányi egyesületet, Románia ugyanis a szabadalmi jogrend szempontjából rendkívül elmaradottnak számított. Ott — tavaly januárig — a szovjet típusú jogrend volt érvényben, melynek lényege: minden az államé. Hazánk ebből a szempontból szerencsésebb helyzetben volt, mert — dr. Bogsch Árpád WlPO-főigazgatónak köszönhetően — megtarthatta a találmányokra vonatkozó polgári jogelveket. Á. M. Baross A magyar mezőgazdasági szakirodalom előkelő helyen őriz emlékezetében egy dátumot, egy eseményt és egy ezekhez kapcsolódó nevet; 1933-ban a kanadai Reginában rendezték meg a búza világkiállítást, s azon hazánk képviseletében Baross László növénynemesítő aranyérmet és díszoklevelet nyert. A szakmai zsűri az általa kikísérletezett és két évvel korábban már termesztett, úgynevezett B 1201-es fajtát ítélte a világ legjobb búzájának. A kiváló képességekkel rendelkező fajta világkarriert futott be, olyany- nyira. hogy a hasonló éghajlati viszonyú országokban még harminc év múltán is zömmel Baross Bánkúti búzáját termesztették, idehaza pedig negyedszázadon át kizárólagos elsőséget élvezett. • Baross Felsőzsemberen született középbirtokos család gyermekeként. Magyaróváron végzi a gazdasági akadémiát, s még fiatalon a bánkúti uradalom jószágfelügyelőjévé nevezik ki. A hivatásának élő felelős ember lelkesedésével fogott hozzá a növénynemesítéshez. Az általa kikísérletezett László újfajta kukorica az 1914-ben megrendezett 1. országos kukoricakiállításon 1. díjat nyert. Ekkor már túl van első búzane- mesítési kísérletein. Az akkoriban Magyarországon termesztett búza kései érésű, gyenge szalmájú, a nagyobb hőségre érzékeny, kevés hozamú volt. Egy gazdasági körülmény is közrejátszott abban, hogy teljes odaadással végezze tudományos munkáját. Magyarországnak az I. világháború előtt kiterjedt búzapiacai voltak a világban, ezt követően viszont egy új kanadai fajta megjelenésével egyre inkább teret vesztett. Baross megszerzett néhány kilogrammot ebből a fajtából, s a magyar búzával keresztezve Bánkúti elnevezéssel egy új — a fagyérzékenységet leszámítva — kiváló fajtát állított elő. Később ezt a fogyatékosságát is kiküszöbölte, s mint már említettük, általa a magyar búza ismét a világ élvonalába került. Baross László hetvenöt évvel ezelőtt. 1938-ban, 73 éves korában hunyt el kísérleti állomásán, Bánkútpusztán. Martonvásá- ron szobor őrzi emlékét. (p.) Madarakról — mindenkinek A dolmányos varjú Közönséges, igen ismert madarunk a dolmányos vaíjú. Síkságon és dombvidéken egyaránt előfordul. Állandó — tehát itt is telelő — madár, a párok általában fészkelőhelyük környékén maradnak. Február végén teszik rendbe fészküket, a tojó márciusban rakja le általában négy-hat tojását. A fészek gallyakból épül, belsejét kisároz- zák, fűszálakkal kitömik. A fiókák vagy húsz nap múlva kelnek ki, és négy hétig maradnak fészekben. Az öreg madarak a környékről hordják számukra a táplálékot, a fiókákat főként rovarokkal etetik. A család egy ideig még együtt marad, de másodszor már nem költenek. Ismert fészekrablók, feltörik és kiisszák a földön talált madárfészek tojásait, de kiszedik a fiókákat is, megfogják a Fejtörő Azz előzőjáték kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Az Egyenlítőnél 6 378 248 méter. A Föld középpontját a sarkokkal összekötó' sugár ennél 1/298,3-del rövidebb. 2. Nem. Tengelyforgásának ideje körülbelül 0,007 másodpercet ingadozik naponta. 3. A növények fó' gyökere mindig függőlegesen a Föld középpontjának irányában nő. (Pozitív geotropizmus). Az oldalágak viszont többé-kevésbé vízszintes irányban nőnek. (Transzverzális geotropizmus), a szár pedig a főgyökérrel ellentétes irányban (negatív geotropizmus). Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Hány korszakra oszlik a Föld őskora? 2. Hát a földtörténeti ókor? 3. És a földtörténeti középkor? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között 3 darab 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irá- nyítószám: 1446. A múlt heti játékunk helyes megfejtői: Petróczi Zsuzsanna Monor, Gaál Istvánné Nagykőrös, Deák Gyula Budapest. fácáncsibét, nyúlfiókát. Egyes példányok néha baromfikat is rabolnak, de felkeresik a nagyobb szemétlerakóhelyeket is. A mezőkön rágcsálókat vadásznak. A fővárosi parkokban is költ néhány dolmányos varjú, ezek több kilométerre is eljárnak táplálékért. Nem védett madár.-jisz-
