Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-31 / 75. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS 31., SZERDA 5 Az önkormányzatok támogatják A megyei főkapitány dicsérete Dunai mentőszolgálatot létesítenek A Magyar Életmentő Egyesület sajtótájékozta- tótját stílusosan egy kishajón tartotta. Az előadások témája egy koordinációs, és mentőszolgálati rendszer beindítása volt, amelyet a Duna magyarországi szakaszára szeretnének kiterjeszteni. Az előadó Halász Gyulánál érdeklődtünk arról, hogyan akarják ezt a nem kevés munkával járó tevékenységet beindítani. Halász Gyula elmondta, az egyesület szívügyének tekinti minden olyan mozgalom felkarolását, amely az emberek segítségéhez valamilyen módon hozzájárul. Ennek az eszmeiségnek megfelelően alapították meg a már három éve működő balatoni vízimentő szolgálatot és ennek a működési sémájára akarnak építeni az újabb szolgálat felépítésénél is. Megtudtuk, hogy nagyon sok társadalmi szervezet és önkormányzat támogatja áldozatos munkájukat. Évente közel 400 ember leli halálát hazánk vizeiben, s ezek közül rengeteg olyan eset van, amikor strandokon történik a tragédia. A MÉE felvállalja, hogy a strandokért felelős önkormányzatokkal karöltve speciálisan képzett szakembereket foglalkoztat a fürdőhelyeken, hogy a segítség azonnal kéznél legyen, ha szükség van rá. Ugyancsak célul tűzték ki egy komplex figyelőszolgálat megszervezését is, megfelelő technikai eszközökkel, vízimentőkkel, rádiószolgálattal, hajókkal és szükség esetén helikopteres ellenőrzéssel. Annáig érdekében, hogy tevékenységüket minden illetékes szervezet megismerje, a sajtó- tájékoztatóra meghívták az érintett önkormányzatokat, a Duna Menti Önkormányzatok Szervezetét, Pest megye önkormányzatát, a fővárosi vízmelléki kerületek illetékeseit, és a Duna melléki sportegyesületeket. Halász Gyula kiemelte, több éves munkáról van szó, de mindenképpen szükségesnek látták a szervezését elindítani. Azoktól a szervektől és szervezetektől, amelyek alapítótagként belépnek, némi anyagi segítséget is elvárnak.-paA volt csomádi polgármester vallomása „Nem a szószékről mondtam le” „A lázas tenniakarást nem Csornádon tanultam, hanem a názáreti Jézustól, Isten Fiától. Gondolkodásomat, szavaimat, erkölcsiségemet a Nála látottak és a Tőle tanultak határozzák meg. Ez ad egy „másságot” az embernek a többi, nem így Jézusnál lehorgonyzott embertársához képest. Ettől nem lesz „több” valaki, de hogy mindenképpen „más” lesz, az egészen bizonyos: Krisztus hite teszi „mássá”. Minden igehirdetésemben, életem példamutatásával erről tanúskodom.” Eszlényi László, csomádi evangélikus lelkész, a Dunakanyar bal partja mentén több evangélikus templom papja fogalmazta meg ezt a vallomást. Mint lapunk március 22-ei számában, a Csornád lakói tiltakoznak című, a falugyűlésről készült tudósításunkban megírtuk, az 1990-ben polgármesternek is megválasztott tisztelendő nemrég lemondott világi posztjáról. — Miért? — kérdeztük tőle kissé értetlenül, hisz mindenki tudja róla, hogy rajongásig szereti az embereket. Él-hal a faluért, melynek huszonegy éve lelkésze. Kínosan ügyel arra, hogy indoklásával senkit meg ne sértsen. Pontos és tapintatos fogalmazással részben ezért, másrészt tudósításunkra reagálva írásba foglalta a véleményét. A sorok írójára bízta, hogyan adja azt közre. Úgy döntöttünk, változtatás nélkül közüljük Eszlényi László sorait. „Soha, sehol nem rejtettem véka alá, hogy lelkészi szolgálatot akarok és fogok teljesíteni polgármesteri tisztségem ' gyakorlásában. Azzal a belső meggyőződéssel, hogy hátha még többet tudok tenni ezért az otthonomul választott községért polgármesteri „rangommal”, mint gyülekezeti lelkészként tehettem eddig. Inkább többé mint kevésbé, ez sikerült is. Az utóbbi évtizedben — legnagyobb szomorúságomra — egyre jobban egymástól eltávolodó embereket, rokonokat, családokat akartam összemelegíteni egymással. Jó hangulatú községi programok szervezésével, régi hagyományok felelevenítésével, községi parkok, családi találkozó helyek kialakításával, megépítésével. Belső tűzzel fáradoztam — lelkészi szolgálaton túlmenően — a gyermekekért, a falu jövőjének építésén: óvodában, iskolában, kultúrotthonban. Meggyőződésem szerint ugyanis a jelen, és főleg a jövő kettőn múlik: a szíven és az értelmen. Csakhogy ennek a meggyőződésnek nagyon nagy ellentábora van. Véleményük szerint a ma mindenképpen, de a holnap is, igazából egyen múlik: mit mondhatok enyémnek, mi mindent tudok magamnak megszerezni, mennyi pénz van a tárcámban? Ennek az erkölcsiségnek a jelenlétét kénytelen vagyok elismerni, de semmiképpen sem értem meg, és nem követem. Letagadhatatlanul jóleső érzés volt a Pest Megyei Hírlap cikkében olvasni „közismert áldozatkészségem”- ről. Ugyanakkor szomorúság is bujkál bennem, hogy a rendszerváltás 3. évében ez még mindig észrevehető. Ott ugyanis, ahol mindenki áldozatkész, ez magától értetődő. Őszintén sajnálom, hogy egyik falubelim rosszul informáltságát senki sem javította ki. Nem a szószékről mondtam le, hanem a községházán tartott rendkívüli képviselő-testületi ülésen, a képviselők és a polgármesteri hivatal dolgozói előtt. Nem áll meg a valóság talaján, hogy a képviselők félrevezettek, netán félretettek, ahogy az sem, hogy a sok alaptalan vádaskodás fárasztott ki. A vádaskodást soha nem azonosítom a pletykálkodással. Kétségtelen, hogy pletyka szintű hírek voltak és lesznek. Ezeken azonban magam nem csodálkozom. Azt viszont mindennél fontosabbnak tartom, hogy a magát keresztyénnek valló, Isten előtti felelősséggel (és ez több, mint az emberek előtti felelősség!) végezze mindenki a feladatát és járja élete útját. Tény, hogy a képviselő-testület és a faluban többen, nem tartottak lépést az előttünk álló közös gondok megoldásában. Egyre kevesebben segítették munkámat. A sokszor nem is rám tartozó ügyek, feladatok intézése-megoldá- sa is a „nyakamban maradt”. Az alpolgármester úr által nyilatkozott „rejtély” nem létezik. A testületi ülésen jegyzőkönyv készült lemondásom valódi okáról. Megingathatatlanul tudom és hiszem, hogy e község egyetlen lelkészeként az itt lakók békés egymás mellett élésén túlmenően, az egymásért élés még sokak által meg nem tapasztalt öröméért kell fáradoznom.” K. T. I. Rendelet a távhodíjról jÉSgív Komáromy István ezredes, Pest megye rendőrfó- ww kapitánya is vendége volt Nagykőrös képviselő- testületének a legutóbbi ülésen. A tanácskozás napirendjének élén ugyanis a város közrendjének és közbiztonságának helyzete szerepelt, amelyről Módra György, a helyi rendőrkapitányság vezetője számolt be a város legfőbb fóruma előtt. Lapunk néhány héttel korábban megelőzte a mostani tájékoztatót, az akkor leírtakat Komáromy István is megerősítette: Pest megye 13 rendőrkapitánysága között a nagykőrösi az élvonalba tartozik. Szakmai körökben „húzókapitányságnak” nevezik. Meglehetősen sokféle teljesítménymutató összevetése alapján minősítik a rendőri szervezeteket. Ezek között a legfontosabb körösi vonás a rendőri munka eredményességének, színvonalának javulása, ami jórészt a létszám gyarapodásának, a technikai feltételek bővülésének köszönhető. A fejlesztések további lehetőségeivel kapcsolatban a képviselők kérdésére a megyei rendőrfőkapitány elmondta: országosan mintegy 7 ezer rendőrrel kívánják gyarapítani az állományt, ebből 4 ezer személlyel adósak még. Hozzátette, a lehetőségek szerint, a Pest megyének jutó fejlesztési keretből a nagykőrösi kapitányság is részesül majd. A vonzáskörzet településeinek kiterjedt tanyavilágában a belterületekhez hasonlóan szintén javult az utóbbi egy évben a közbiztonság. Bizonyítja ezt a zártkerti betörések sorozatos felgöngyölítése. Pedig a tanyákon nagyon nehéz a rendőri szolgálat. A csapnivalóan rossz közlekedési viszonyok hátráltatják a mozgást, az intézkedések gyorsaságát. Ezért vették fontolóra — amint az Módra György beszámolójából kiderült — a lovasrendőri szolgálat felállítását. Komáromy István ehhez megjegyezte: a rendőrségek terepjáró autókkal való ellátása belátható időn belül elkezdődik. A továbbiakban“ szó volt a polgárőrségek alakításáról. Nagykőrösön egyelőre úgy tűnik, nincs személyi bázisa e szervezeteknek. Papp József az önkormányzat köz- rendvédelmi bizottságának elnöke mindössze kilenc fő jelentkezéséről tudott beszámolni. A gyér érdeklődésnek az is oka — fűzte hozzá —, hogy e polgári szerveződések tagjai szolgálatuk ellátása közben minimális hatósági jogkörrel sem rendelkeznek, ami hátráltatja tevékenységük hatékonyságát. Márpedig — amint arra a Pest megyei rendőrfőkapitány is utalt — a rendőrségi törvény tervezetében sem szerepel jogok kiterjesztése a polgárőrökre, ami azt jelenti, hogy a törvényalkotók kizárólag rendőrségtől független, de azzal szorosan együttműködő, alapvetően lakossági kezdeményezésként szerveződő csoportoknak tekintik őket. A rendőrségi törvénytervezet egyébként roppant nagy jelentőségű, európai színvonalú jogi szabályozását készíti elő nemcsak általában a rendőri tevékenységnek, de konkretizálja a rendőri szervek és az állampolgárok kapcsolatát is. A testületi ülés további napirendi pontjai között szerepelt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó vezetők és alkalmazottak pótlékainak megállapítása. Az oktatási bizottság, mostani előterjesztésében, a korábban az oktatási és közművelődési ágazatnak céltartalékba helyezett mintegy 4,4 millió forint összegű pótlékait osztotta fel. Részben az oktatási-, és kulturális intézmények vezetőinek, valamint a pedagógus munkakörökben foglalkoztatottak pótlékaira. A vita, több pontját érintve az előterjesztésnek, végül is nem zárult eredménynyel. A polgármester az áprilisi ülésig napolta el a pótlékok felosztásának tárgyalását. Rendelet született a távhőszolgáltatás díjairól„ a díjalkalmazás feltételeiről. A lakossági távfűtés és • melegvíz-szolgáltatás díjai tavalyelőtt októberig országosan egységesek voltak, és jelentős árkiegészítésben részesültek. Ezt követően alkották meg a díjszabás új formáját, amely alap- és hődíjból tevődik össze. Az állami dotáció megszűnt, ezzel együtt tavaly az Országgyűlés az önkormányzatok hatáskörébe utalta a díjszabásokat. A most elfogadott és április 16-án életbe lépő nagykőrösi rendelet a lakossági és egyéb fogyasztók részére az alapdíjat — áfa nélkül — fűtési célú felhasználáskor /07,50, melegvíz célú fel- használáskor 44,40 forintban állapítja meg, évente és légköbméterenként. Együttes felhasználáskor a fenti díjak összegét kell fizetni. A fűtési hődíj a lakosság részére 86,10, egyéb fogyasztó részére 130,20 forint, a meleg- vízhődíj, ugyancsak e két kategóriában 56,60, illetve 85 forint 60 fillér légköbméterenként és évente. Kiss János polgármester a rendelettel kapcsolatban elmondta: az új díjfizetési rendszerben megszűnik az életkörülményeket figyelmen kívül hagyó egyenlős- di. A kivetett díjak mindenkire egyaránt érvényesek, de a szociális támogatás keretében helyt kapnak a táv- hő-szolgáltatási támogatások is, azok esetében, akiknél a jövedelmi viszonyok azt indokolják. M. J. Matricák nincsenek, felhívás van A ceglédi vasútállomáshoz legközelebb lévő gyógyszertárban egy rendőrségi felhívásra bukkantam. A New York-i rendőrség arról értesít, hogy nagy valószínűséggel már forgalomban van Svájcban és hamarosan Európa többi országában is forgalomba kerülhet egy újfajta kábítószer, amit gyerekeknek kínálnak. E feltételes mód mellett többeknek elsiklik a tekintete, s rémülten olvassák tovább: Egész Amerikában árulnak matricákat Blue Star (kék csillag néven.) Minden csillag át van itatva LSD-vel és megnyálazva ragad a papírra. A kábítószer tehát rövid úton a vérkeringésbe kerül és még gyorsabban fejti ki pusztító hatását. Bőrön keresztül is felszívódik, a papír megfogása, forgatása által. A felhívásból megtudjuk, hogy a lehúzó matricákat nagyobb gyerekek ajándékozzák a kisebbeknek, valamint azt, hogy forgalomban vannak színes, csillogó bélyegek is, amelyek Disney-figurákat, Super- mant, lepkéket, bohócokat és ehhez hasonlókat ábrázolnak, és amelyeket szintén átitattak kábítószerrel. Például az LSD mellett Strichnin nevű méreggel. Hatásukra hallucináció, hányinger, váratlan kedély- és testhőmérséklet-változás következhet be. Szükség esetén a gyerekeket kórházba kell vinni, valamint a rendőrség értesítéséről sem szabad megfeledkezni. Mivel a felhívás másolásra és a legszélesebb körben való terjesztésre buzdít, a ceglédi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának ifjúságvédelmi előadójához fordultam. Farkas László alezredes elmondta. hogy nincs tudomásuk ilyen veszélyről, a városban még nem fordult elő hasonló eset sem. A Pest Megyei Rendőrfőkapitányság illetékese egyenesen „baromságnak" nevezte a riogatást. A Tömörkény Gyógyszertár vezetője, Vörösvárszky Ottóné elmondta, hogy valóban nem a rendőrségtől kapták a szórólapot, hanem a gyógyszertári központtól. A gyógyszertári központ sokszorosítójában sem tudták megnevezni, hogy ki juttatta el hozzájuk a felhívást, csak annyi derült ki, hogy egy budapesti iskolában osztogatták, őket pedig egy ijedt szülő kérte meg, hogy adják tovább. A szál itt megszakadt. így még mindig nem értem: mit keres a New York-i rendőrség felhívása Cegléden.-y-
