Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS 31., SZERDA 5 Az önkormányzatok támogatják A megyei főkapitány dicsérete Dunai mentőszolgálatot létesítenek A Magyar Életmentő Egyesület sajtótájékozta- tótját stílusosan egy kis­hajón tartotta. Az elő­adások témája egy koor­dinációs, és mentőszol­gálati rendszer beindítá­sa volt, amelyet a Duna magyarországi szakaszá­ra szeretnének kiterjesz­teni. Az előadó Halász Gyulánál érdeklődtünk arról, hogyan akarják ezt a nem kevés munká­val járó tevékenységet beindítani. Halász Gyu­la elmondta, az egyesü­let szívügyének tekinti minden olyan mozga­lom felkarolását, amely az emberek segítségé­hez valamilyen módon hozzájárul. Ennek az eszmeiségnek megfele­lően alapították meg a már három éve működő balatoni vízimentő szol­gálatot és ennek a műkö­dési sémájára akarnak építeni az újabb szolgá­lat felépítésénél is. Megtudtuk, hogy na­gyon sok társadalmi szervezet és önkormány­zat támogatja áldozatos munkájukat. Évente kö­zel 400 ember leli halá­lát hazánk vizeiben, s ezek közül rengeteg olyan eset van, amikor strandokon történik a tragédia. A MÉE felvál­lalja, hogy a strandokért felelős önkormányzatok­kal karöltve speciálisan képzett szakembereket foglalkoztat a fürdőhe­lyeken, hogy a segítség azonnal kéznél legyen, ha szükség van rá. Ugyancsak célul tűz­ték ki egy komplex fi­gyelőszolgálat megszer­vezését is, megfelelő technikai eszközökkel, vízimentőkkel, rádió­szolgálattal, hajókkal és szükség esetén helikop­teres ellenőrzéssel. Annáig érdekében, hogy tevékenységüket minden illetékes szerve­zet megismerje, a sajtó- tájékoztatóra meghívták az érintett önkormányza­tokat, a Duna Menti Ön­kormányzatok Szerveze­tét, Pest megye önkor­mányzatát, a fővárosi vízmelléki kerületek ille­tékeseit, és a Duna mel­léki sportegyesületeket. Halász Gyula kiemel­te, több éves munkáról van szó, de mindenkép­pen szükségesnek látták a szervezését elindítani. Azoktól a szervektől és szervezetektől, amelyek alapítótagként belép­nek, némi anyagi segít­séget is elvárnak.-pa­A volt csomádi polgármester vallomása „Nem a szószékről mondtam le” „A lázas tenniakarást nem Csornádon tanultam, hanem a názáreti Jézustól, Isten Fi­ától. Gondolkodásomat, sza­vaimat, erkölcsiségemet a Nála látottak és a Tőle ta­nultak határozzák meg. Ez ad egy „másságot” az em­bernek a többi, nem így Jé­zusnál lehorgonyzott ember­társához képest. Ettől nem lesz „több” valaki, de hogy mindenképpen „más” lesz, az egészen bizonyos: Krisz­tus hite teszi „mássá”. Min­den igehirdetésemben, éle­tem példamutatásával erről tanúskodom.” Eszlényi László, csomádi evangélikus lelkész, a Du­nakanyar bal partja mentén több evangélikus templom papja fogalmazta meg ezt a vallomást. Mint lapunk már­cius 22-ei számában, a Cso­rnád lakói tiltakoznak című, a falugyűlésről készült tudó­sításunkban megírtuk, az 1990-ben polgármesternek is megválasztott tisztelendő nemrég lemondott világi posztjáról. — Miért? — kérdeztük tőle kissé értetlenül, hisz mindenki tudja róla, hogy rajongásig szereti az embe­reket. Él-hal a faluért, mely­nek huszonegy éve lelkésze. Kínosan ügyel arra, hogy indoklásával senkit meg ne sértsen. Pontos és tapinta­tos fogalmazással részben ezért, másrészt tudósítá­sunkra reagálva írásba fog­lalta a véleményét. A sorok írójára bízta, hogyan adja azt közre. Úgy döntöttünk, változtatás nélkül közüljük Eszlényi László sorait. „Soha, sehol nem rejtet­tem véka alá, hogy lelkészi szolgálatot akarok és fogok teljesíteni polgármesteri tisztségem ' gyakorlásában. Azzal a belső meggyőződés­sel, hogy hátha még többet tudok tenni ezért az otthono­mul választott községért polgármesteri „rangom­mal”, mint gyülekezeti lel­készként tehettem eddig. In­kább többé mint kevésbé, ez sikerült is. Az utóbbi évtizedben — legnagyobb szomorúságom­ra — egyre jobban egymás­tól eltávolodó embereket, rokonokat, családokat akar­tam összemelegíteni egy­mással. Jó hangulatú közsé­gi programok szervezésé­vel, régi hagyományok fele­levenítésével, községi par­kok, családi találkozó he­lyek kialakításával, megépí­tésével. Belső tűzzel fára­doztam — lelkészi szolgála­ton túlmenően — a gyerme­kekért, a falu jövőjének épí­tésén: óvodában, iskolában, kultúrotthonban. Meggyőző­désem szerint ugyanis a je­len, és főleg a jövő kettőn múlik: a szíven és az értel­men. Csakhogy ennek a meg­győződésnek nagyon nagy ellentábora van. Vélemé­nyük szerint a ma minden­képpen, de a holnap is, iga­zából egyen múlik: mit mondhatok enyémnek, mi mindent tudok magamnak megszerezni, mennyi pénz van a tárcámban? Ennek az erkölcsiségnek a jelenlétét kénytelen vagyok elismer­ni, de semmiképpen sem ér­tem meg, és nem követem. Letagadhatatlanul jóleső ér­zés volt a Pest Megyei Hír­lap cikkében olvasni „közis­mert áldozatkészségem”- ről. Ugyanakkor szomorú­ság is bujkál bennem, hogy a rendszerváltás 3. évében ez még mindig észrevehető. Ott ugyanis, ahol mindenki áldozatkész, ez magától ér­tetődő. Őszintén sajnálom, hogy egyik falubelim rosszul in­formáltságát senki sem javí­totta ki. Nem a szószékről mondtam le, hanem a köz­ségházán tartott rendkívüli képviselő-testületi ülésen, a képviselők és a polgármes­teri hivatal dolgozói előtt. Nem áll meg a valóság tala­ján, hogy a képviselők félre­vezettek, netán félretettek, ahogy az sem, hogy a sok alaptalan vádaskodás fárasz­tott ki. A vádaskodást soha nem azonosítom a pletykál­kodással. Kétségtelen, hogy pletyka szintű hírek voltak és lesznek. Ezeken azonban magam nem csodálkozom. Azt viszont mindennél fon­tosabbnak tartom, hogy a magát keresztyénnek valló, Isten előtti felelősséggel (és ez több, mint az emberek előtti felelősség!) végezze mindenki a feladatát és jár­ja élete útját. Tény, hogy a képviselő-testület és a falu­ban többen, nem tartottak lépést az előttünk álló kö­zös gondok megoldásában. Egyre kevesebben segítet­ték munkámat. A sokszor nem is rám tartozó ügyek, feladatok intézése-megoldá- sa is a „nyakamban ma­radt”. Az alpolgármester úr által nyilatkozott „rejtély” nem létezik. A testületi ülé­sen jegyzőkönyv készült le­mondásom valódi okáról. Megingathatatlanul tu­dom és hiszem, hogy e köz­ség egyetlen lelkészeként az itt lakók békés egymás mellett élésén túlmenően, az egymásért élés még so­kak által meg nem tapasz­talt öröméért kell fáradoz­nom.” K. T. I. Rendelet a távhodíjról jÉSgív Komáromy István ezredes, Pest megye rendőrfó- ww kapitánya is vendége volt Nagykőrös képviselő- testületének a legutóbbi ülésen. A tanácskozás napirendjének élén ugyanis a város közrendjé­nek és közbiztonságának helyzete szerepelt, amelyről Módra György, a helyi rendőrkapitányság vezetője szá­molt be a város legfőbb fóruma előtt. Lapunk néhány héttel koráb­ban megelőzte a mostani tá­jékoztatót, az akkor leírtakat Komáromy István is megerő­sítette: Pest megye 13 rend­őrkapitánysága között a nagykőrösi az élvonalba tar­tozik. Szakmai körökben „húzókapitányságnak” neve­zik. Meglehetősen sokféle teljesítménymutató összeve­tése alapján minősítik a rendőri szervezeteket. Ezek között a legfontosabb körösi vonás a rendőri munka ered­ményességének, színvonalá­nak javulása, ami jórészt a létszám gyarapodásának, a technikai feltételek bővülé­sének köszönhető. A fejlesz­tések további lehetőségeivel kapcsolatban a képviselők kérdésére a megyei rendőrfő­kapitány elmondta: országo­san mintegy 7 ezer rendőr­rel kívánják gyarapítani az állományt, ebből 4 ezer sze­méllyel adósak még. Hozzá­tette, a lehetőségek szerint, a Pest megyének jutó fejlesz­tési keretből a nagykőrösi kapitányság is részesül majd. A vonzáskörzet települése­inek kiterjedt tanyavilágában a belterületekhez hasonlóan szintén javult az utóbbi egy évben a közbiztonság. Bizo­nyítja ezt a zártkerti betöré­sek sorozatos felgöngyölíté­se. Pedig a tanyákon nagyon nehéz a rendőri szolgálat. A csapnivalóan rossz közleke­dési viszonyok hátráltatják a mozgást, az intézkedések gyorsaságát. Ezért vették fon­tolóra — amint az Módra György beszámolójából kide­rült — a lovasrendőri szolgá­lat felállítását. Komáromy István ehhez megjegyezte: a rendőrségek terepjáró autók­kal való ellátása belátható időn belül elkezdődik. A továbbiakban“ szó volt a polgárőrségek alakításá­ról. Nagykőrösön egyelőre úgy tűnik, nincs személyi bá­zisa e szervezeteknek. Papp József az önkormányzat köz- rendvédelmi bizottságának elnöke mindössze kilenc fő jelentkezéséről tudott beszá­molni. A gyér érdeklődés­nek az is oka — fűzte hozzá —, hogy e polgári szervező­dések tagjai szolgálatuk ellá­tása közben minimális ható­sági jogkörrel sem rendel­keznek, ami hátráltatja tevé­kenységük hatékonyságát. Márpedig — amint arra a Pest megyei rendőrfőkapi­tány is utalt — a rendőrségi törvény tervezetében sem szerepel jogok kiterjesztése a polgárőrökre, ami azt je­lenti, hogy a törvényalkotók kizárólag rendőrségtől füg­getlen, de azzal szorosan együttműködő, alapvetően lakossági kezdeményezés­ként szerveződő csoportok­nak tekintik őket. A rendőr­ségi törvénytervezet egyéb­ként roppant nagy jelentősé­gű, európai színvonalú jogi szabályozását készíti elő nemcsak általában a rendőri tevékenységnek, de konkreti­zálja a rendőri szervek és az állampolgárok kapcsolatát is. A testületi ülés további napirendi pontjai között sze­repelt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó vezetők és alkalmazottak pótlékai­nak megállapítása. Az okta­tási bizottság, mostani elő­terjesztésében, a korábban az oktatási és közművelődé­si ágazatnak céltartalékba helyezett mintegy 4,4 millió forint összegű pótlékait osz­totta fel. Részben az oktatá­si-, és kulturális intézmé­nyek vezetőinek, valamint a pedagógus munkakörökben foglalkoztatottak pótlékaira. A vita, több pontját érint­ve az előterjesztésnek, vé­gül is nem zárult eredmény­nyel. A polgármester az ápri­lisi ülésig napolta el a pótlé­kok felosztásának tárgyalá­sát. Rendelet született a távhő­szolgáltatás díjairól„ a díjal­kalmazás feltételeiről. A la­kossági távfűtés és • meleg­víz-szolgáltatás díjai tavaly­előtt októberig országosan egységesek voltak, és jelen­tős árkiegészítésben része­sültek. Ezt követően alkot­ták meg a díjszabás új for­máját, amely alap- és hődíj­ból tevődik össze. Az állami dotáció megszűnt, ezzel együtt tavaly az Országgyű­lés az önkormányzatok ha­táskörébe utalta a díjszabáso­kat. A most elfogadott és ápri­lis 16-án életbe lépő nagykő­rösi rendelet a lakossági és egyéb fogyasztók részére az alapdíjat — áfa nélkül — fű­tési célú felhasználáskor /07,50, melegvíz célú fel- használáskor 44,40 forint­ban állapítja meg, évente és légköbméterenként. Együt­tes felhasználáskor a fenti dí­jak összegét kell fizetni. A fűtési hődíj a lakosság részé­re 86,10, egyéb fogyasztó ré­szére 130,20 forint, a meleg- vízhődíj, ugyancsak e két ka­tegóriában 56,60, illetve 85 forint 60 fillér légköbméte­renként és évente. Kiss János polgármester a rendelettel kapcsolatban el­mondta: az új díjfizetési rendszerben megszűnik az életkörülményeket figyel­men kívül hagyó egyenlős- di. A kivetett díjak minden­kire egyaránt érvényesek, de a szociális támogatás ke­retében helyt kapnak a táv- hő-szolgáltatási támogatá­sok is, azok esetében, akik­nél a jövedelmi viszonyok azt indokolják. M. J. Matricák nincsenek, felhívás van A ceglédi vasútállo­máshoz legközelebb lévő gyógyszertárban egy rendőrségi felhí­vásra bukkantam. A New York-i rendőrség arról értesít, hogy nagy valószínűséggel már forgalomban van Svájc­ban és hamarosan Európa töb­bi országában is forgalomba kerülhet egy újfajta kábítószer, amit gyerekeknek kínálnak. E feltételes mód mellett többek­nek elsiklik a tekintete, s ré­mülten olvassák tovább: Egész Amerikában árulnak matricá­kat Blue Star (kék csillag né­ven.) Minden csillag át van itat­va LSD-vel és megnyálazva ra­gad a papírra. A kábítószer te­hát rövid úton a vérkeringésbe kerül és még gyorsabban fejti ki pusztító hatását. Bőrön ke­resztül is felszívódik, a papír megfogása, forgatása által. A felhívásból megtudjuk, hogy a lehúzó matricákat na­gyobb gyerekek ajándékozzák a kisebbeknek, valamint azt, hogy forgalomban vannak szí­nes, csillogó bélyegek is, ame­lyek Disney-figurákat, Super- mant, lepkéket, bohócokat és ehhez hasonlókat ábrázolnak, és amelyeket szintén átitattak kábítószerrel. Például az LSD mellett Strichnin nevű méreg­gel. Hatásukra hallucináció, hányinger, váratlan kedély- és testhőmérséklet-változás követ­kezhet be. Szükség esetén a gyerekeket kórházba kell vin­ni, valamint a rendőrség értesí­téséről sem szabad megfeled­kezni. Mivel a felhívás másolásra és a legszélesebb körben való terjesztésre buzdít, a ceglédi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának ifjúságvédelmi elő­adójához fordultam. Farkas László alezredes elmondta. hogy nincs tudomásuk ilyen veszélyről, a városban még nem fordult elő hasonló eset sem. A Pest Megyei Rendőr­főkapitányság illetékese egye­nesen „baromságnak" nevezte a riogatást. A Tömörkény Gyógyszertár vezetője, Vörösvárszky Ottóné elmondta, hogy valóban nem a rendőrségtől kapták a szóróla­pot, hanem a gyógyszertári központtól. A gyógyszertári központ sokszorosítójában sem tudták megnevezni, hogy ki juttatta el hozzájuk a felhí­vást, csak annyi derült ki, hogy egy budapesti iskolában osztogatták, őket pedig egy ijedt szülő kérte meg, hogy ad­ják tovább. A szál itt megszakadt. így még mindig nem értem: mit ke­res a New York-i rendőrség fel­hívása Cegléden.-y-

Next

/
Thumbnails
Contents