Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-27 / 72. szám
HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁRCIUS 27., SZOMBAT 4&5,r’*‘v Kormány szóvivdt^tápáköztató Fotóalbum a Dunáról Ilyen az élet Miközben már hosszú ideje nem jut nyugvópontra a Nemzeti Alaptanterv körüli, egyre belterjesebbé váló vita, az élet — mint mondani szokás — megy tovább. Az élet makacs: a riogatok, a nehézségeit emlegetcík, az ellendrukkerek dacára halad a maga útján. Tavaly, amikor a tanügyi reform kapcsán a legélesebben csaptak egymásnak az érvek, némelyek a szellem elsivárosodását jósolták. A szakmai vitába politikai felhangokat is keverve jövendöltek: kiapad a szellem kútja, hiszen már most az egyetemet, főiskolát végzettek számát tekintve Európa országai közül az utolsó helyen állunk. Nincs, s egyre kevésbé lesz rá pénzünk, hogy gyermekeinket taníttassuk. A jóslat már a múlt évben bicegett, az idén pedig végképp elbukott. A napokban lejárt a felsőoktatásba jelentkezés határideje és láss csodát, az elmúlt évihez képest idén csaknem kétszeresére emelkedett a továbbtanulni szándékozók száma. És az a fránya oktatási minisztérium, amelyre mint állítják, sok más intézmény mellett szintén rátelepedett a kormány, most azt ígéri, hogy ebben az örvendetes helyzetben a felvételi keretszámokat is megemeli. Az élet, úgy látszik, nem hallotta meg, vagy ha igen, akkor nem vesz tudomást arról, hogy neki most hátrafelé kell lépkednie. Amíg a vas és az acél hurráoptimista országában éltünk hasunk telítettségének bűvöletében, amikor abban az országban éltünk, ahol a kétkezi munka kultusza a megtűrtek perifériájára utalta, produktumaikkal együtt a szellem hordozóit, nos, abban az országban valóban jelentkeztek a szellemi elsivárodás jelei. Ma viszont más a helyzet. Az élet valamilyen rejtélyes módon mindig korrigálja önmagát, s kiegyenlítődésre törekszik. Nincs rá népszerű magyarázat, de a háborúk után, amelyben tudvalevőleg férfiak ezrei, milliói hullanak el, mindig aránytalanul magasabbra ugrik a születendő' fiúgyermekek száma. Ma lehet, hogy valamivel üresebb a hasunk, de nem hibádzik szellemünk telítettsége. Úgy látszik, az élet nem veszi figyelembe a politikai széljárásokat. Paizs Tibor Aranymise a bazilikában Megyei magánpatikák Pest megye közgyűlésének jogi és ügyrendi bizottsága e héten tartotta soros ülését, amelyen megjelent a közgyűlés két alelnöke és a megyei önkormányzat főjegyzője, dr. Erdélyi László. Napirend előtt a bizottság elnöke, dr. Bencze József üdvözölte a megjelenteket, köztük Szegedi Pál tanácsnokot, a gazdasági bizottság elnökét, aki meghallgatta a megyei gyógyszertár privatizációjáról szóló előterjesztést. Az előterjesztő főjegyzője beszámolójában kitért a privatizációs folyamat jogi vetülete- ire, hangsúlyozva, hogy az országos sajtóban megjelentekkel ellentétben nem született megállapodás az ÁVÜ és a megyei önkormányzat között. Az önkormányzat vezetősége egyetért abban, hogy olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a zökkenőmentes gyógyszerellátást, és ugyanakkor képes felvenni a versenyt a magánpatikákkal. A bizottság leszögezte, a privatizációs folyamatot nem szabad meggátolni, hanem ebben aktív szerepet kell vállalni. (Folytatás a 3. oldalon) Felhívás az életünkért A legutóbbi móri és a korábbi tragikus gázrobbanásos balesetek kapcsán felhívást tett közzé az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet, a Közlekedési Főfelügyelet a gázszolgáltató vállalatok, valamint az Autó-Híd Részvénytársaság. A hasonló balesetek elkerülése érdekében kérik az állampolgárokat, hogy saját maguk és embertársaik életének védelme érdekében ne használjanak jogszabályellenes gázt sem autózási, sem egyéb célra. Különösen azt kérik az emberektől, hogy a gázautózásra vonatkozó jogszabályok megjelenéséig illegálisan ne üzemeltessék ezzel az üzemanyaggal a kocsikat. Virrasztók Jócsik Lajos írásunk a 7. oldalon A Dunánál címmel fotóalbumot jelentetett meg a Miniszterelnöki Hivatal Kormányszóvivői Irodája a nagymarosi vízlépcsőrendszer történetéről és kronológiájáról. A kötetet a tegnapi szóvivői tájékoztatón ajánlották az újságírók figyelmébe a szerkesztők és a környezetvédelmi szakemberek. Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, mint az album egyik kezdeményezője, hangsúlyozta: nem direkt politikai eszközökkel, hanem a fotóművészet erejével kívánták megvilágítani az erőmű-építkezés környezeti hatásait. Bemutatják, milyen volt a Duna az átalakítás előtt, és miként vesztette el régi arculatát a lyes keretek között megnyitották a Gyáli Napok ’93 rendezvénysorozatot a gyáli Bartók Béla Általános Iskola aulájában. Az immár hagyományos gálaest háziasszonya, Kovalik Józsefné iskolaigazgató volt. A Gyáli Napok gondolatát a helyi MDF-szervezet vetette fel 1991 tavaszán, s egy lelkes orvos házaspár, dr. Lugosfalvi Ervin és dr. Kindlovits Mária indította útjára az önkormányzat és a helyi iskolák vezetőinek támogatásával. Ezt az időt, a „hőskorszakot” idézte fel Gyimesi István polgármester a megnyitó beszédében, felevenítve a kezdeti „foghíjas” széksorok emlédunacsúnyi meder elzárásáig terjedő időszakban. A Kossuth Nyomdában készült kötetet Kovács Gergely- né kultúrtörténész, a Postamúzeum igazgatója és Dózsa Tamás grafikus szerkesztette. A négy-, illetve nyolcnyelvű szöveggel napvilágot látott album — Kodolányi Gyula előszava után — az építkezéssel kapcsolatos események kronológiáját adja közre, csaknem száz fényképpel és térkép-reprodukcióval illusztrálja a történteket. Az egyes képek mellé fejezetenként bibliai idézeteket párosítottak a szerkesztők. A szóvivői iroda a kötetet el kívánja juttatni a magyar és a szlovák páriákét. Mint mondotta, a most megtelt aula azt bizonyítja, hogy a Gyáli Napok rendezvényei olyan tartalommal gazdagodtak az elmúlt három év során, mellyel méltán kiérdemelte a közönség elismerését, s egyben tükrözi a lakosság kultúra iránti igényét. Lévén Bartók Béla születésének évfordulója, a gálaest középpontjában a bartóki életmű bemutatása szerepelt. A nagy magyar zenetudós és népdalgyűjtő munkásságát Lugosfalvi Ervin méltatta, majd felcsendültek a jól ismert Bartók-dal- lamok. Tanúi lehettünk a gyáli katolikus és református kórus nagyszerű szereplésément tagjaihoz, a tudományos élet nemzetközi képviselőihez és a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberekhez, valamint az Európa Parlament és az ENSZ-misszió tagjaihoz. Az erőműügy várható fejleményeit tudakoló kérdésekre Kodoiányi Gyula kifejtette: fel kell készülnünk arra, hogy várhatóan még évekig kínlódunk ezzel a problémával. A szlovák és a magyar fél törekvései világosak, de nem lehet megjósolni a végeredményt. Rendkívül sok múlik a szlovák politika alakulásán és a nemzetközi közösség közbenjárásán. (Folytatás a 3. oldalon) nek, melyhez méltó módon zárkózott fel a Bartók iskola tanulóinak énekkara is. A meglepetés erejével hatott két gyáli tehetség, Vajda Boglárka és Siszár Barbara bemutatkozása, zongorajátékukat vastapssal jutalmazta a közönség. A Pataki István által dirigált Gyáli Népdalkor is tudása legjavát nyújtotta, Faragó Laura népdalénekes pedig a székely és csángó népzenéből adott ízelítőt. Az idei Gyáli Napok rendezvénysorozatát tizenkét naposra tervezik, melynek eseményeiről a későbbiekben tudósítjuk olvasóinkat. — m — m Vácott Regőczi-ház)JpJ nak nevezik azt a Síi kápolnával egybeépült hajdani gyermekotthont, melyet az ifjú sasok atyja építtetett. Regó'czi István római katolikus pap nevezte ifjú sasoknak azokat a gyermekeket, akiket a háború tett árvává, s akiket ő fogadott oltalmába. A váci önnkormányzat képviselő-testületének tavaly augusztus 20-a előtt hozott döntése alapján Szent István napján elsőként Re- gőczi István kapta meg a város díszpolgára címet. Tegnap újabb tisztelet- adásra gyülekezett a város és a környékbeli lakosság. Pappá szentelésének 50. évfordulóján a váci bazilikában Regőczi atya aranymisét tartott. A háromnapos nagyböjti lelkigyakorlatot Czakó István egri igazgató vezette. A jubiláló tisztelendőt Katona István püspök plébános köszöntötte. Jelen voltak az eseményen Vác város vezetői. Bartos Ferenc polgármester és Moys Csaba alpolgármester köszöntő szavaik kíséretében emlékalbumot ajándékoztak az idős papnak. — Nehéz kifejezni a hála és az öröm szavaival, hogy milyen érzés a fél évszázados évforduló — válaszolta kérdésünkre Regőczi István még a mise kezdete előtt. — Ez az ötven év nagyon küzdelmes idő volt. Sok szenvedéssel és mégis a Jóisten segítségével tudtam eredményesen működni, gyermekeket nevelni. Az embernevelésről ma sem mondott még le a szeretet meggyőződéses munkása. Felépítette a budapesti kútvölgyi kápolnát, s ezen a helyen mindennap megtalálható. Ebben az engesztelő kápolnában tart napi szentmisét, s ezt a magyar ifjúságért ajánlja fel. K. T. I. Gyáli Napok ’93 Bartók Bélára emlékezve Csütörtökön este ünnepé-
