Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-26 / 71. szám

é PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁRCIUS 26.. PÉNTEK 9 Bábosok sikere Dánszentmiklóson Színházi Világnap Kígyóbalzsam és ekhós szekér A kéttagú Budai Bábegyüttes a családi ván­dortársulatok középkortól elterjedt hagyo­mányait folytatja. Azóta persze változtak az idők, változtak a körülmények. Cs. Sza­bó István és felesége Szabó Klára nem szeké­ren vagy gyalogszerrel, hanem öreg Zsiguli gépkocsijukon szállítják összehajtható dísz­leteiket. Maguk nem felmenőiktől, hanem a budapesti Bábszínházban és az Astra együttesben eltöltött hosszú évek alatt ta­nulták a modern bábozás csínját-bínját. Al- latszereplős tanmeséik témáit a gyerekek mindennapjaiból merítik: megelevenedik bennük a jók és erőszakos rosszak küzdel­me, a hibáik miatt póruljártak sorsa, a rossz tulajdonságok vagy a tudatlanság kö­vetkezményei, és szólnak az álmok és vá­gyak megvalósulásáról is. S persze nem ma­rad el a történtekből levonható megannyi tanulság felemlegetése sem. Erdősi Ágnes felvétele Az együttes A kígyóhalzsam című meséjét adta elő a mi­nap a dánszentmiklósi műve­lődési házban rendezett bérle­tes előadás keretében, a falu és a környező települések óvodásai számára. Magam fiaimmal sok bábelőadást vé­gigültem, de ilyen vidám és felszabadult hangulatra nem emlékszem. A két bábművész a tanme­sében hat állatszerepet ját­szik el — a bábok különféle mozgatásával és hangjuk ál­landó változtatásával, ám tö­kéletes meggyőző erővel. Per­sze négy kéz nem elég hat fi­gura életre keltéséhez, ezért a szükséghez igazodva a cse­lekmény két szálon fut. Cs. Szabó István mint „Viktor bá­csi” , élőszínészként, a színfa­lak előtt segíti a jó állatokat — Bubut és Hintást, a maj­mot — tervük megvalósításá­ban: például egy tengeri csó­nak építésében, hogy hon­vágyban szenvedő barátaikat az óceánon túlra hazajuttat­hassák. A jó állatok jelenetei­vel a rosszakaratúak — a kro­kodil és a puma — jelenetei váltakoznak. Emezek min­den fortélyt kieszelnek a csó­naképítés megakadályozásá­ra, hogy az itt rekedt állato­kat megehessék. Ilyenkor Cs. Szabó István a színfalak mö­gött segít feleségének a bá­bok mozgatásában — és játé­kukat a gyerekek ijedt döbbe­nettel figyelik. S amikor Vik­tor bácsi újra előjön, felhábo­rodva kiabálják, mily gonosz­ságokat is műveltek a rosz- szak az ő távollétében. És ő nem rest megannyi tanulsá­got fűzni az eseményekhez, amit a közönség bőven told meg saját véleményével. Az élőszínészes és a csak bábos jelenetek jól kiszámí­tott ritmusú váltogatásával a két bábos anélkül lazít időn­ként a gyerekek izgalmán és összpontosított figyelmén, hogy a történet folytonossá­ga megtörne. A kis közönség nem fárad bele, sőt az izgal­mas történet puszta megszem­lélésen túl az előadásban való közreműködés élménye is jutalma lesz. A Budai Bábegyüttes őser- dős díszleteivel, színes pillan­góival, a gyerekek számára is­merős tulajdonságokat hordo­zó jó és rossz vadállataival igazi színházi élményt hoz el Dánszentmiklós és a környe­ző települések kis lakói szá­mára. Akik — mint a színfa­lak elé jövő színészek köré csoportosulva mesélik — új ruháikat, a „kopogós cipőt”, a mamától kapott „csillogó harisnyát” vették fel a nagy alkalomra. És alig várják, hogy a következő előadáson újra lássanak-halljanak az ál­latok életéről. (veszelszky) 150 éve alapították New York-i Filharmonikusok Budapesten a Fennállásuk 150. évforduló­ja alkalmából európai turné­ra indulnak — alapításuk óta harmadízben — a világ­hírű New York-i Szinfoniku- sok. Először Arturo Toscani­ni vezényletével koncertez­tek a kontinensen, és ugyan­azt az utat járták végig, mint a mostani alkalommal. Nyolc fővárosban — köztük Varsóban és Budapesten — adtak hangversenyeket. A hazai közönség 1985-ben hallhatta még Zubin Mehta vezényletével a több mint 100 tagú együttest. Ezúttal április 9-én, péntek este, és április 10-én, szombat dél­után adnak hangversenyt a budapesti Operában. A kon­certcsemegének ígérkező eseményről a Thermál Szál­lóban tartottak sajtótájékozta­tót. A mostani turné program­ja szinte teljesen ugyanaz, mint az 1930-as hangverse­nyeké — mondta Nyikos Ist­ván, az Interkoncert Rt. ügy­vezető igazgatója. — A fil­harmonikusok kérésére mű­sorra került még Sheng „H'un (Lacerations)" című műve, melyet a kínai szerző a kulturális forradalom áldo­zatainak emlékére írt. A ze­nekart Kurt Masur vendég- karmester, a lipcsei Ge­wandhaus zenekar zeneigaz­gatója vezényli. Nyikos Ist­ván előre mentegetőzött az előadásra kerülő jegyek kis száma miatt. A hangverse­nyeket a koncertélet rangos helyszínén akarták tartani — mondta. A Kongresszusi Központ már foglalt volt, ezért döntöttek az 1200 ülő­helyes Opera mellett. A pro- tokolljegyek és a nagyszá­mú szponzor által igényelt jegyek kiadása után a meg- maradtakat tegnap kezdték árusítani. (A New York-i Filmhar- monikusok programja: ápri­lis 9, péntek: Franck: D-moll szimfónia, Brahms: 2. szimfónia: április 10, szombat délután: Barber: Vonós-adagio, Sheng: H'un (Lacerations), Mozart: Szimfónia concertante, Stra­uss: Till Eulenspiegel.) (d. v. s.) Uj megyei fórum f>cst Megye Közmű- ve^®s‘ Oktatási Bizottsága tavaly ok­tóberben rendezte meg a megyei kulturális bizott­ságok első konferenciáját. A települések kulturális értékei­ért felelősséget érző résztve­vők szerint munkájukat hatha­tósan segítené és könnyítené, ha a területen dolgozó bizottsá­gok jobban megismerhetnék egymás munkáját. A konferen­cia jogi és államigazgatási kér­désekkel foglalkozó előadásai­ból valamint Kulin Ferenc tá­jékoztatójából kiderült, hogy hasonló programok szervezé­sére a jövőben is nagy szük­ség lesz. A megyei konferenci­át szervező bizottság a fenti feladatok ellátására nemrég megalakította a Pest Megyei Művelődési Munkaközösséget. A munkaközösség első módszertani, tapasztalatcsere jellegű programját 1993. má­jus 3-án szervezi Cegléden, amelyen a résztvevők Cegléd város iskolafejlesztési és Nagykőrös város közművelő­dési koncepciójával, illetve ezek elkészítésének a módoza­taival ismerkedhetnek meg. A munkaközösség tagjai sorába, illetve programjaira elsősor­ban a területi művelődési bi­zottságokban dolgozó tisztség­viselők jelentkezését várja Pest Megye Önkormányzatá­nak Hivatala Társadalompoliti­kai Osztálya (1364 Budapest V., Városház u. 7.) címére. Hogy megvilágosodjon elménk 1957. március 27-én évad­nyitót tartottak a párizsi Nemzetek Színházában. Ezt az eseményt négy évvel ké­sőbb a Nemzetközi Színhá­zi Intézet, az IT1 oly nagy jelentőségűnek találta, hogy 1961 -es bécsi kongresszu­sán elhatározta: ezentúl min­den március 27-én Színházi Világnapot tart, köszöntve a színművészetet és Thália papjait. Az első Színházi Világna­pot 1962. március 27-én ün­nepelték, és a jeles alkalom­ra Jean Cocteau írt ünnepi köszöntőt. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határo­zott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üze­nettel köszöntsék e napot. (Az első magyar „üzenetet” Örkény István írta.) A Színházi Világnap cél­ja, hogy felhívja a figyel­met a színházművészet — és tágabban értelmezve a kultúra — fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kér­je a közönség szeretetét és támogatását. A Nemzetközi Színházi Intézet — az ün­nep kezdeményezője és a hagyomány őrzője — arra törekszik, hogy megismer­tesse a különböző országok népeit egymás színházmű­vészetével, szorgalmazza a tapasztalatok cseréjét, s ezen keresztül elmélyítse a népek közötti kölcsönös megértést, elősegítse a szín­házi emberek együttműkö­dését. Federico Mayor Zarago­za, az UNESCO főigazgató­ja az 1991-es Színházi Vi­lágnap alkalmából elmon­dott üzenetében így fogal­mazott: „A Nemzetközi Színházi Intézet égisze alatt egybegyűlt drámaírók, zene­szerzők, színházi alkotómű­vészek nagy családja azt a célt tűzte maga elé, hogy fá­radhatatlanul szolgálja a bé­ke, az együttműködés és a kölcsönös megértés eszmé­it.” A tavalyi színházi világ­napi üzenetet Jorge Lavelli rendező, a Théatre National de la Collíné igazgatója ír­ta, aki hangsúlyozta: „Nap­jainkban épp úgy, ahogy a múltban, a színháznak segí­tenie kell, hogy megvilágo­sodjék elménk, hogy szerte a világon harcba szálljunk a barbárság ellen”. Az idén Edward Alhee, a Magyarországon is jól is­mert amerikai drámaíró színházzal kapcsolatos gon­dolatait olvassák fel (ame­lyet magyar nyelven Gör­gey Gábor tolmácsol majd). Albee üzenetében ki­emeli: „A színház a maga közvetlenségében, jelen ide­jű esemény szerűségében él. Ellentétben a filmmel, amely mindig a már megtör­téntet mutatja, ez az oka, hogy még szertelensége is oly biztonságosnak látszik. A színház egyedülálló hely­zeténél fogva bármit elő­idézhet, hogy megtörténjen, egy olyan civilizáció felé fordítva bennünket, amely­ben nem elégít ki a bizton­ságtudat, sem az, ami előre meghatározható, és semmi, ami nem változtat megfigye­léseinken. Emlékezzünk erre a színházi világnapon”. Az ünnepet itthon is szá­mos rendezvénnyel, színhá­zi előadással köszöntik. A Nemzeti Teátrum például a Várszínházban Pap Károly: A szent színpad című drá­máját mutatja be az alka­lomra. A Magyar Televízió az 1. csatornán Eisemann Mihály Fekete Péter című operettjét tűzi műsorára, míg a 2. csatorna Shakes­peare Titus Andronicusát mutatja be a BBC feldolgo­zásában. Kiállítás a múzeumban A szobi Börzsöny Múzeum­ban rendez ma kiállítást Né­meth Zoltán és Németh Pé­ter Mikola „Metamorfózis” címmel. A két művész isko­láit végezte a kisközségben, így sok szál köti őket Szob lakóihoz, ezért szeretnék el­Vimola Károly felvétele sősorban nekik bemutatni művészetüket. Képünkön Németh Péter Mikola „Csontodiglan” című alkotá­sával. A kiállítás mától ápri­lis 25-éig tekinthető meg, hétfő kivételével 9—17 órá­ig­v. z.

Next

/
Thumbnails
Contents