Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-26 / 71. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 26., PENTEK Beszélgetés dr. Bognár László országgyűlési képviselővel A gödieket sem akarom elhanyagolni Európai Régiók Gyűlése Magyar alelnök a bizottságban (Folytatás az 1. oldalról) Hosszú ideig atletizáltam, a válogatott keretbe is benne voltam, néhányszor magyar bajnokságot nyertem, s 110 méteres gátfutásban Európa- bajnoki helyezést értem el. Szakedzői, valamint testneve­lő tanári végzettséget is sze­reztem. Egyházi iskoláimról már beszéltünk. — Bizonyára a budapesti Piarista Gimnázium tanára­ként szerzett ismeretek is hoz­zájárultak ahhoz, hogy szám­talan neveléstörténeti, pszi­chológiai, s más, az oktatás­sal kapcsolatos tanulmány vagy könyv szerzőiéként is is­mert legyen? — Igazából arra vagyok büszke, hogy az általános is­kolák alsó tagozatában az Al­ternatív testnevelésről szóló könyvem alapján nevelik a gyerekeket, s ez eredményes­nek bizonyult. A Magyar Szemle egyik korábbi számá­ban jelent meg az új oktatási törvény tervezetéről egy ta­nulmányom, s talán a lap kö­vetkező számában kap helyet (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzati Ä.S munkáról elhang- zott, hogy a gáz-, a. '' csatorna-, az ivóvíz- és a telefonhálózat megterem­tése, fejlesztése körzetében jó ütemben halad, a lakossá­gi önrészesedés nem kis terhe­ket jelentő vállalása pedig a polgárok türelmét és hitét bi­zonyítja a jövőjiikben. Ez a stabilitás jele is, mely­ben a környező országokhoz képest kimagaslóan jól ál­lunk. Ez remény arra, hogy elkerüljük a választásokon a baloldal újra hatalomra kerü­lését. Magyarországot tartják a térségben a legérettebbnek, sőt a mezőgazdaság egyes ágaiban az idegenforgalom és a szellemi termékek terüle­tén már komoly versenytárs­nak is — mondotta Kupa Mi­hály, jelezve, hogy ez nem pusztán saját véleménye, ha­nem szó szerint egyöntetűen nemzetközi álláspont. Szá­munkra mindez azt jelenti, hogy a gazdaság eddigi visz- szaesése kezd megállni, a megkapaszkodás jelei mutat­koznak. Ebben az évben az infláció növekedése és a jöve­delmek emelkedése egybees­het. Ez nem jelenti azonban azt, bogy mindenki személy szerint jól járhat. Az elmúlt évekhez képest a vállalkozá­sok elindítása a jogi feltéte­lek pótlása, illetve ésszerűsí­tése révén könnyebbé vált. Mindig neuralgikus kérdés az adósságállomány. A volt pénzügyminiszter megállapí­totta, hogy az ország ma már az alternatív tantervek véle­ményezéséről szóló, humán beállítottságú írásom. — Csaknem két esztendeje a Népjóléti Minisztérium ok­tatási főosztályán dolgozott. Ezt megelőzően Gödön önkor­mányzati képviselő volt, vala­mint az MDF helyi szervezeté­nek elnöke. A gödiek „parla­mentjében" is sok szó esett abban az időben az oktatás­ról. Helyi szinten történt-e előrelépés? — Ha lassan, de nálunk is lesz kedvező változás. A Göd-felsői részen lévő Né­meth László Általános Isko­lában — nem túl nagy költ­séggel — 1995 őszétől meg­valósítható a tíz osztályos képzés. Ugyanebben az isko­lában egy gimnáziumot is szeretnénk létrehozni. Ehhez három, négy tanárra lenne még szükség. De Gödnek számtalan más problémája is van, amelyeket minél előbb meg kell oldani. Egy tizenné- gyezres település nem rendel­kezhet olyan kritikán aluli utakkal, mint amilyennel je­messze nem olyan mértékben küszködik ezzel, mint koráb­ban. A haladásnak mára ez nem fékezője, A valós veszélyeket hordo­zó jelenségek közül elsőként a mezőgazdaság válságát emelte ki. Az ország kivitelé­nek több mint egynegyedét kitevő mezőgazdaság nem tud elég termékei felajánlani a külkereskedelemnek. Az ex­portbevétel elmaradásának következményeit pedig nem szükséges ecsetelni. A kárpótlást lassúnak és túl bonyolultnak tartja, mi­ként a szövetkezetek átalaku­lását is. Márpedig a tiszta tu­lajdonviszonyok, a fellendü­lés kizárólagos feltételei — ezt Kupa több ízben nyoma­tékkai hangsúlyozta. A szük­séges hitelek rendelkezésre állnak, de a pénzintézetek mi­att nem jut el a tőke a vállal­kozni akaróhoz. A pénzintézetek az idén a jelenlegi adatok szerint 110 milliárd forintjába kerülnek az országnak, tehát az adófi­zetőknek azáltal, hogy a ban­kok kétes, rossz követeléseit az állam átveszi, és helyébe hosszú lejáratú, állami érték­papírt ad, ami után kamatot fi­zet. Az alapvető baj itt is az, hogy nincs valós tulajdono­suk, nem érvényesül a gazda­szemlélet. A másik fékező té­nyező a túl magas állami tu­lajdon, ami a bankokat ké­nyelmessé teszi. A privatizálásról szólva sajnálattal állapította meg, hogy a jó megoldást még nem sikerült megtalálni, ez egyébként világszerte megol­lenleg. A csatornázás sem igazán megoldott, a telefon­fejlesztés helyzete ugyan­csak foglalkoztatja az embe­reket. A termálfürdő gyógy- hatásának hasznosítása is na­gyon fontos, s ugyanakkor szociális problémákat is meg kell oldani. Csak az a baj, hogy mindezekre kevés pénz jut. A szándék, az akarat ön­magában nem elegendő. — Országgyűlési képvise­lőként többet tud majd saját lakóhelye problémáin is eny­híteni? A helyiek, gondolom, ezt el is várják. — Máris kaptam az isme­rősök köréből ilyen jelzése­ket. Természetesen a megyé­ben végzendő feladataim mellett a gödieket sem aka­rom elhanyagolni. Bízom ab­ban, hogy itt is tudok olyan feladatokat vállalni és végez­ni, amelyek az egész telepü­lés hasznára lesznek. De egyelőre korai még erről be­szélni — mondotta befejezé­sül dr. Bognár László ország- gyűlési képviselő. Csitári János datlan. Az igazi veszély itt is abban rejlik, hogy ha minél tovább marad állami tulajdon­ban egy gazdasági egység, an­nál tovább nincs valódi tulaj­donos, és ez az állapot ked­vez kirablóinak és káeftésítői- nek. Összefoglalásul megállapí­totta, hogy noha az átalaku­lás még népszerűtlen, nehe­zen elviselhető intézkedése­ket követel, de Magyarország már most jelét adja, hogy a térség egyfajta központja le­het. Az albertirsai polgárok kér­déseire válaszolva elmondta, hogy a bankok privatizációja hosszú folyamat lesz, nem kell tartani a pénzintézetek gyors és kizárólag idegen kéz­be jutásától. * A fórumot követően Kupa Mihály válaszolt a Pest Me­gyei Hírlap munkatársának kérdéseire. — Újabb parlamenti mun­kahéten vagyunk túl, de lénye­ges előhaladás nem történt a részarány-tulajdonosok ked­vezményhez jutását érintő mó­dosító indítványában. Mi a késedelem oka? — A mezőgazdasági bizott­ság még vitatkozik rajta, ezt követően kerül a költségveté­si bizottság elé. Már rég túl kellett volna esni a vitákon, ez így újabb egy hét veszte­ség. — Többször szóvá tette a fórumon a kárpótlási folya­mat lassúságát. Ugyanakkor még minisztersége idején Sep- sey Tamás, az Országos Kár­Elindult az árokásó Túra, Galgahévíz, és Hévíz- györk után tegnap Bagón is elkezdődött a gázvezeték­hálózat kivitelezése. A négy község együttműködé­sével megvalósuló térségi beruházás sokezer családot juttat a kényelmes és kor­szerű energiához. Bagón a Szent András utcában, a ró­mai katolikus plébánia előtt markolt a földbe az árokásó gép kanala, s máris több mint száz métert haladt Hé- vízgyörk felé. Közgazdasági napok A szigetszentmiklósi Batt­hyány Kázmér Gimnázium és Közgazdasági Szakkö­zépiskolában, a Csokonai utca 6—14. szám alatt köz- gazdasági szaknapokat tarta­nak ma és holnap. Az érdeklődők témába vágó előadásokat hallhat­nak, bemutatókon és pénzin­tézetek látogatásán vehet­nek részt. tál elnöke jelezte, több költ­ségvetési támogatást kér, kü­lönben nem bírják a kívánt ütemben az ügyintézést. — Én, illetve a magyar kor­mány a kárpótlási hivatalnak új épületet, nem kevés pót­költségvetést, gépesítést és szinte mindent megadtunk. Hajtani kellene... — A mezőgazdasági tárcá­nál felvetődött, hogy az úgy­nevezett vidék bankja az OTP-re épüljön rá... — Az OTP elsősorban ta­karékpénztár és nem mező- gazdasági bank, bár valóban foglalkozik ilyen hitelezés­sel. A vidék bankja megalakí­tására a Takarékszövetkezet és a Takarékbank együtt len­ne a legalkalmasabb, az OTP pedig később bekapcsolódhat. — A privatizáció visszássá­gait is emlegette. Igaz-e a hír, miszerint választási kör­zetében a tokaji borvidék száz százalékban francia kéz­be kerül? — Szó sincs róla. A legér­tékesebb részei továbbra is kincstári, tehát állami tulaj­donban maradnak. Egy-két dűlőnél van, illetve lesz fran­cia, német, illetve magyar ve­gyes tulajdon. Az igazi nehéz­ség inkább az, hogy nincs tu­lajdonos, mivel a kárpótlás még el sem kezdődött. — Végezetül engedjen meg egy politikai kérdést. Jó döntés volt a független képvi­selők közé ülni? —Jó, tisztességes, és az egyetlen lehetséges döntés­nek tartom ma is. Németh Zsolt (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar nemzetiségi poli­tikáról elmondta, hogy az pél­daértékű, és nagyban járul hozzá a két nép kapcsolatá­nak megalapozásához. Ki­emelte, az embereket nem a magas politika, hanem a kul­turális, nyelvi kötöttség hoz­za igazán közel egymáshoz. A kapcsolatok értékelése után rátért a bizottság gyakor­lati feladataira, arra, hogy ki­dolgozzák, milyen terv alap­ján indíthatják be az orszá­gok közti regionális kapcsola­tok fejlődését. Beszédében le­szögezte, az Európai Régiók Gyűlésének egyik célkitűzé­se, hogy a közép-kelet-euró- pai államok régióinak vezető­it megfelelő információkkal és ismeretanyaggal ellássák. Nyugaton már megvalósult az önálló régió és célszerű lenne, ha hamarosan nálunk is hasonló eredményekről szá­molhatnánk be, mert ezek erősítése nagyban hozzájárul a demokratikus rendszer meg­szilárdításához, illetve a gaz­dasági versenyszellem élénkí­téséhez. Inczédy János bizottsági al­elnök megismételte, szüksé­günk van a tapasztalatok át­adására, de ennek feltétele, hogy a tagok megismerkedje­nek hazánkkal és megyénk­kel, hogy lássák, melyek Összefogást szorgalmaznak Kókán a faluszépítők. A kö­zelmúltban lezajlott megbe­szélésen mintegy hetvenen vettek részt, közöttük hat he­lyi képviselő, a polgármester és több vállalkozó. A jelenlévők elhatároz­ták, hogy körzetekre osztják fel a falu belterületét. Ezek mindegyike négy-öt utcára terjed ki, ahol egy-egy ön­kéntes faluszépítő lát el ál­landó megfigyelést. Részvé­telükkel legalább háromha­vonta átfogó községi szemlé­ket szerveznek: a rendelle­nességeket, a közterület ron­gálását, szemetelést, csúfí- tást azonnal jelzik a polgár- mesteri hivatalnak, ahol in­tézkedni jogosultak. A faluszépítők célul tűzték ki a faluközpont rendezésé­nek segítését, folyamatos gon­dozását, a Pesti úttól a Kos­suth úton át a Széchenyi-tér érintésével egészen a Nagyká- tai út elejéig. Tevékenységük­ből nem maradhat ki a valódi csinosítás sem, mivel Tóth István helybéli építészterve­ző vezetésével tíz darab, a környezetbe jól beleülő, ké­nyelmes várakozóval kialakí­tott buszmegállót terveznek meg az igencsak kopott régi­ek helyett. A kókai faluszépítők javas­azok a gondok, amelyekkel küszködünk, és ki tudjanak dolgozni egy követhető terve­zetet. Dr. prof. Felix Ermacora, a bécsi egyetem tanára a regi- onalizmusról, föderalizmus­ról, illetve a szubszidiaritás elvéről, tartott előadást, és ar­ról, hogy ezek hogyan való­sultak meg a nyugati demok­ráciákban. A professzor ki­emelte az Alpok—Adria Mun­kaközösség tevékenységének fontosságát, és a Maastrichti egyezmény kedvezményes ki­hatásait a piacgazdaságra. Ermacora professzor sza­vai szerint csakis alacso­nyabb szinten, azaz az embe­ri közösségek szintjén kell kezdeni az együttműködést, el­lenkező esetben az irányított mozgalmak negatív hatást is kiválthatnak. A népek közös nevezőre hozhatók — folytat­ta —, csak engedni kell ki­bontakozni a személyiségeket. A bizottság vezetősége hangsúlyozta, ez a tárgyalás egy bizonyos szellemi kere­tet ad az eivi viták elkezdésé­hez és motivál a célok eléré­sére. Az Európai Régiók Gyűlé­sének 1. számú bizottsága ma délelőtt folytatja tárgyalását, egy magyar, illetve egy olasz tanulmány előterjesztésével. Papp Antonella latokat tettek az önkormány­zatnak a temető rendezetlen állapotának megszüntetésére. Sürgették egy új szeméttelep kijelölését, mivel a régi, a vá­raki csárdánál lévő hulladék- gyűjtő már betelt. Felhívással fordultak a helybéli polgártár­sakhoz, hogy csak az annak megfelelő helyre rakják le a szemetet, s ne szanaszét a ha­tárban, az utak mentén. An­nak ellenére ugyanis, hogy Kókán is természetes szolgál­tatás már a szervezett, fize­tett szemétszállítás, bizony az előbb említett helyeken nem ritka a kidobott hűtőgép, törött üvegek, rádiók és tele­víziók. A megvalósítandó tervek között szerepel az utcák dísz­növényekkel való ellátása is. Csak olyan fákat javasolnak elültetni, amelyeket például nem kell rövid időn belül ki­vágni. Az alakuló ülésen úgy hatá­roztak a jelenlévők, hogy nem választanak elnököt a szerveződés élére, sőt hivata­losan nem is kívánnak önálló egyesületté válni. A faluszépí- tőket kizárólag az egészséges lokálpatriotizmus, a falu, a környezet szeretete készteti az elvállalt közösségi munká­ra. (tóth) Egyedülálló mintagazdaság Cegléden Fellendülés tiszta tulajdonviszonyokkal rendezési és Kárpótlási Hiva­Összefogás Kókán Faluszépítők a környezetért

Next

/
Thumbnails
Contents