Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-26 / 71. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁRCIUS 26.. PENTEK Francia lapvélemény A magyar kisebbségek A szlovákiai magyar kisebbség nyilvánvaló megkülönböztetéseknek van kitéve — állapítja meg tegnapi számában a Le Figaro. A tekintélyes párizsi lap terjedelmes helyszíni tudósításban foglalkozik a kérdéssel. A tudósító, Arielle Thedrel szerint a pozsonyi „nacionalista kormány megsokszorozta a tiltásokat a lakosság tíz százalékát jelentő magyar kisebbség számára, és ez joggal kelt nyugtalanságot a körükben... Utal arra, hogy Magyarország határain kívül ötmillió magyar él. — Az ukrajnai magyarok kivételével, akiknek a jogait láthatólag tiszteletben tartják, a kisebbségek máshol újabb bizonytalanságokra számíthatnak. Romániában, Szlovákiában és Szerbiában többé- kevésbé nacionalista rendszerekkel kerülnek szembe, amelyek hajlamosak arra, hogy kiélezzék a múltban gyökerező magyarellenes érzelmeket. Ugyanakkor a kisebbségek részéről erős kísértés nyilvánul meg arra, hogy olyan automó- miát követeljenek, amelyet joggal vagy jogtalanul irredentizmusnak állítanak be — írja. — A Nicolae Ceausescu rezsimje idején erőszakos asszimilációnak alávetett erdélyi magyar kisebbség ma kedvenc céltáblája a román szélsőjobbnak, amelynek egyik vezetője, Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere lett. A Vajdaságban élő magyar közösség helyzete brutálisan megromlott azóta, hogy 1990-ben Slobodan Milosevic rendszere megszüntette az 1974 óta fennálló autonómiát. — A Szlovákiában élő magyarok helyzete, amelyet kevésbé ismernek, feszültség forrása lett Budapest és Pozsony között — mutat rá a tudósító, aki két szlovákiai magyar személyiséget, Duray Miklósi és Grendel Lajosi szólaltatja meg. Vörös Khmerek éjszakája Meggyilkolt vietnamiak A kambodzsai Vörös Khmerek ismét vietnami származású telepeseket gyilkoltak meg Kambodzsa északi részén — közölte Phnom- phenben az ENSZ egyik képviselője. A fegyveresek éjszaka támadtak a kis településre, és nyolc vietnamit öltek meg. Ebben a hónapban ez volt a Vörös Khmerek által végrehajtott második tömeggyilkosság. Március 10-én az ország északkeleti részén rohantak le egy vietnamiak lakta Segély és terület Japán Vatanahe Micsio japán külügyminiszter úgy foglalt állást, hogy Oroszország segélyezésének kérdését el kell különíteni a két ország területi vitájától. Az ITAR-TASZSZ jelentésében kiemeli, hogy Vatanabe — egy parlamenti bizottságban mondott beszédében — először szállt síkra nyíltan a két témakör szétválasztásáért. halászfalut, ahol 38 embert meggyilkoltak, 29-et megsebesítettek. A halálos áldozatok között 14 gyermek volt. Már az első támadás óta több száz vietnami betelepült menekült el Kambodzsából. A vietnami külügyminisztérium szerdán felhívással fordult az ENSZ Kambodzsában lévő képviseletéhez, a kambodzsai vezető szervekhez, hogy sürgősen hozzanak hatékony intézkedéseket a Kambodzsában élő vietnamiak védelmére. nyitás A külügyminiszter mindezt azzal magyarázta, hogy a fejlett ipari országokban felerősödtek a törekvések Borisz Jelcin orosz elnök kormányának aktív támogatására. Noha az „északi területek” problémája változatlanul él. Japánnak „ki kell vennie részét” a nemzetközi közösség által vállalt tervekből. Anyám szép kort ért meg, melybe sok minden belefért. Kislányként élőben látta Ferenc Józsefet, majd később Kun Bélát, Ferdinánd trónörököst, Horthyt, s mint utolsó felvonást, még megérte a Ceausescu-diktatúra bukását. ’90 tavaszán szemtanúi voltunk, amikor az egyes váradi utcák nevét megváltoztatták, ekkor keresztelték át a Leontin Salajan utcát Antonescu marsaiba. Anyám bölcs mosollyal megjegyezte: ahány korszak, annyi név. Tudod hányadik neve ez már ennek az utcának? A hetedik. Akkor döbbentem rá, hogy az utcáknak is megvan a sorsuk, akár az embernek, s ezt a sorsot maga a történelem formálja. Az Antonescu marsall utcában áll a Királyhágó Melléki Református Egyházkerület — tudtommal — legnagyobb temploma. És vele szemben egy nem túl nagy, de tetszetős palota. A harmincas évek közepén épült a református hívők pénzén, rendeltetését illetően kultúrháznak szánták. Anyám elmondása szerint a felavatási Párizsi kérdőjelek Az új többség felelőssége helyzetéről Duray elmondta, hogy 1990-től tilos a magyar nyelv hivatalos használata azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya nem éri el a húsz százalékot; betiltották a magyar helységnévtáblák használatát, megindult a magyar iskolákban a szlovákosítás; a magyarok hátrányos helyzetbe kerültek, a földek felosztásánál és visszajuttatásánál, birtokukat korlátozzák; újabban végre akarják hajtani az ország olyan közigazgatási átalakítását, amely a magyarságot kisebbségi helyzetbe hozná azokban a körzetekben is ahol ma többségben van. Grendel valamivel derűlátóbban nyilatkozott, szerinte van náhány olyan kisebb kezdeményezés, amely jóindulatra mutat. A cikk utal a bősi vizierőmű problémájára, és arra, hogy a Szlovákiában mutatkozó nyugtalanságnak nemcsak történelmi, hanem gazdasági okai is vannak. Guruló dollárok Eltékozolt aranytartalék A Szovjetunió Kommunista Pártja összesen mintegy félmilli- árd dollárral támogatta 1950 és 1991 között az általa felkarolt testvérpártokat egy, a moszkvai televízióban ismertetett dokumentum szerint. Az Olasz Kommunista Párt járt a legjobban vagy 60 millió dollárnyi támogatással. A parányi Amerikai Kommunista Pártnak több mint 40 millió dollár „gurult”. A Francia Kommunista Pártnak 33 millió, a Finn Kommunista Pártnak pedig 30 millió dollárral nyúlt a hóna alá az SZKP a pénzzel kisegített tucatnyi testvérpárt közül. A számok az SZKP aranytartalékainak eltűnéséről folyó ügyészségi vizsgálatról készült tévéműsorban hangzottak el. Mint külön hangsúlyozták: most fedték fel első ízben a külföldi kommunista pártoknak juttatott titkos segély valódi összegét. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint a műsorban elhangzott, hogy a szovjet vezetés az utóbbi években az ország aranytartalékainak kétharmadát tékozolta el, és csaknem 500 millió dollárt használt fel az állami költségvetésből kommunista pártok támogatására. Bécsi banktitkok Nikolaus Michalek osztrák igazságügyi miniszter meg van győződve arról, hogy a törvénytelenül szerzett pénzek tisztára mos- datása ellen csak akkor lehet eredményesen felvenni a harcot, ha Ausztriában kötelezővé teszik a bankbetétek elhelyezésénél és a számlák nyitásánál az érintett betétes személyazonosságának felfedését. Ez nem jelenti a banktitok megszűntét — hangsúlyozta a miniszter a Kurier című bécsi lapnak adott nyilatkozatában. Az a körülmény, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a betétes nem köteles közölni adatait, sok esetben lehetetlenné teszi a nyomozást — mondotta a miniszter. Christopher—Kozirev Kanadában lesz a csúcs Warren Christopher amerikai és Andrej Kozirev orosz külügyminiszter szerdán újabb beható tárgyalást folytatott a csúcstalálkozó kérdéseiről. Az orosz diplomácia vezetője újságírók kérdéseire, miért halasztódik tovább az ENSZ-ben a boszniai légtérzárlat kikényszerítésének ügye, kijelentette: a cél az, hogy a boszniai ellenfeleknek még egyszer lehetőséget adjanak a kiegyezésre, mielőtt fegyveres erőszak alkalmazását tennék lehetővé. A határozat — Moszkva fenntartásai miatt — a múlt hét óta halasztódik és a szerdára várt szavazást ismét el kellett napolni. Az ENSZ-ben valószínűnek tartják, hogy az újabb halogatás összefügg Borisz Jelcin orosz elnök helyzetével, aki nem akar újabb támadási felületet nyújtani a szerbek támogatását sürgető köröknek. Kozirev és Christopher újólag megerősítette, hogy Clinton és Jelcin csúcstalálkozójának színhelye a kanadai Vancouver lesz, azaz a találkozót nem helyezik át Moszkvába. Orosz részről közölték: az áthelyezést az elnök ellenfelei Jelcin gyengesége jeleként értelmeznék. Christopher nem kívánt állást foglalni Kozirev aznap elhangzott javaslatáról, hogy vegyék fel Oroszországot a vezető nyugati országok, a G—7-csoport tagjai közé. — Egyelőre arról van szó, hogy bevonják Moszkvát a Hetek júliusi, tokiói csúcs- találkozójának előkészítésébe — mondta. Az orosz külügyminiszter, aki a nap folyamán tárgyalt Les Aspin védelmi miniszterrel is, szerdán este hazarepült. Kiéleződött a vita a francia nemzetgyűlési választások második fordulója előtt Mitterrand elnök jövőbeli szerepéről, s a vita a jobboldali koalíción belül is ellentéteket váltott ki. Jacques Chirac, a koalíció erősebb pártja, a Tömörülés a Köztársaságért (RPR) elnöke, aki egy nappal korábban már kijelentette, hogy az országnak érdekében állna, ha Mitterrand elnök távozna tisztéből a jobboldali győzelmet követően, az új kormányzat terveiről szólva igen keményen fogalmazta meg követeléseit. Leszögezte: az elnöki privilégiumoknak meg kell szűnniök, a kül- ügyek és a védelmi politika irányítását is az új kormány kezébe kell adni. Valéry Giscard d’Estaing, a koalícióban várhatóan csak második helyet betöltő Unió a Francia Demokráciáért pártszövetség elnöke viszont ismét úgy fogalmazott, hogy egy ilyen döntést „nem lehet a francia nép háta mögött meghozni”, és a győztes koalíciónak be kell tartania az alkotmányos szabályokat. Chirac azt mondotta, hogy az új kormánynak „teljes jogkörrel” kell kormányoznia Franciaországot, s nem nyugodhat bele a hatalommegosztásba „a végét járó szocializmussal”. A kormányzás „teljes egészében az új többség felelőssége” lesz. „Hiábavaló és Az Orosz Legfelsőbb Tanács tegnap délelőtt úgy döntött, hogy nem nyit vitát Borisz Jelcin üzenetéről, amelyben az államfő lényegében azt jelezte, hogy a maga részéről érvénytelennek tekint mindenféle kísérletet elmozdítására. A törvényhozók ugyanakkor elutasították azt az indítványt, hogy mondják le a népképviselők kongresszusának péntekre összehívott rendkívüli ülését. A szuperparlament, amelyben az elnök ellenfelei vannak többségben, várhatóan arról dönt, hogy megindítsák-e az eljárást Jelcin leváltására az államfői posztról. Nyikolaj Obuhov parlamenti szóvivő közlése szerint a nép- képviselők kongresszusa „javítási munkálatok” miatt a Kremlveszélyes lenne, ha a külpolitika és a védelmi politika külön birodalmat jelentene” — mondotta, kijelentve, hogy e téren is a kormánynak kell gyakorolnia az irányítást. A jövendőbeli jobboldali kormány gazdasági programjáról az RPR elnöke azt hangoztatta, hogy „költségvetési és pénzügyi eszközökkel is élénkíteni kívánják a gazdaságot”, mert ez a kulcskérdés a munka- nélküliség csökkentése terén is. Ez utóbbiról szólva elismerte, hogy nem lesz könnyű feladat, de a gazdasági növekedés ehhez segítséget nyújthat. Az új kormány csökkenteni kívánja majd a kamatlábakat, s más pénzügyi intézkedésekkel is növelni kívánja a vállalatok versenyképességét, ösztönözni a beruházásokat. Chirac szerint az új „együttélést” a jobboldali kormány és a szocialista elnök között nem lehet összehasonlítani az 1986-os helyzettel, mert a jövendőbeli jobbközép koalíció sokkalta nagyobb parlamenti többségre támaszkodhat — s ebből Mitterrand elnöknek le kell vonnia a tanulságokat. Pierre Bérégovoy, a távozó kormány miniszterelnöke viszont kijelentette, hogy az elnöknek nincs szándékában távoznia. A kormány utolsó ülésén, szerdán, a kiszivárgott hírek szerint Mitterrand maga is nagy nyomatékkai erősítette meg ezt. ben semmiképp sem tarthatja meg rendkívüli ülését. A népképviselőknek a „Fehér Házban” (az orosz parlament épületében) kell jelentkezniük a belépőért. Az AFP-hírügynökség szerint viszont a parlament épületének egyetlen terme sincs, amely befogadhatná az 1033 fős kongresszust. A Legfelsőbb Tanáccsal egy időben ülést tart az orosz minisztertanács elnöksége is. Hivatalosan egyébként sem a parlament, sem a kormány napirendjén nem szerepel a politikai válság. AZ ITAR-TASZSZ a kormányelnökség soros ülésének napirendjén olyan témákat említ, mint a távközlési program koncepciója és erdőtüzek megelőzése. Téma az erdó'tűz. Ülésezik az orosz parlament és a kormány VÉLEMÉNY Tőkés püspök küldetése ünnepséget a palotás nyitotta, s a lányok gyöngypártás fejdíszéről földig leért a piros-fehér-zöld pántlika. Történt mindez 1935-ben, másfél évtizeddel Trianon után. És a díszvendégek közt jelen volt Bihar vármegye főprefektusa, egy román nagyúr. Aki nem emelt szót a pántlikákért, mint ahogy azért sem, amiért a palota portája fölött kétnyelvű tábla hirdette: Református Kultúrház. Ez a tábla tizenkét év múlva került le, vele együtt egy másik táblával. Amire viszont az volt felírva: Magyar Népi Szövetség. A magyar reformátusok Péter-fillérjeiből épült egyházi tulajdont a román állam kisajátította, a Magyar Népi Szövetséget pedig a hatalomra jutott kommunisták száműzték a román politikai életből. A volt református kultúrházat negyvenhárom évig a Bihar megyei pártbizottság használta, utoljára pártegyetem volt. A diktatúra bukása után az új prefektúra visszaadta a használati jogot az egyháznak, de a tulajdonjog tisztázását elodázták későbbre. Itt nyert elhelyezést az egyházkerület és a püspökség adminisztrációja, s itt székelt az RMDSZ Bihar megyei elnöksége is. Három évig csend volt. S most szárnyra kapott a hír, a prefektúra igényt tart az épületre, ki akarja lakoltatni a jogos tulajdonost, az egyházat. És vele együtt az RMDSZ-t is. Nem kétséges, ez a hirtelen jött birtoklási vágy nem más, mint retorzió, a Tőkés-féle nyilatkozat utóhatása. Egyesek nem képesek megemészteni Tőkés püspök nagyon is megalapozott nyilatkozatát, miszerint a romániai magyar kisebbséggel szemben etnikai tisztogatás folyik, mely kiterjed egész Erdélyre. A sorsokat — benne a népek sorsát is — a történelem formálja. Ám a történelembe az embernek is van beleszólása. Ezt vállalta fel Tőkés püspök küldetésként, és ebben az sem fogja őt megakadályozni, ha kicsinyes bosszúként a volt Református Kultúrházat újra bekebelezi a Hatalom, a romániai nemzetiségi politika „dicsőségére”. (Matula Gy. Oszkár)
