Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-25 / 70. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 25.. CSÜTÖRTÖK A gazdakörök életéből Megfékezni a zöldségmaffiát A nyereséget visszaforgatják Megkezdődhet a földek kiadása — Évente ötezer sertés feldolgozását tervezzük, ez lesz az első lépés, később pedig a hasznot a fejlesztésekre fogjuk fordítani. A merésznek tűnő kijelentés Sinkó Attilától, az őr- bottyáni gazdakör elnökétől származik, aki szemmel láthatóan a tennivalók lázában él. Erre minden oka megvan, hiszen szerinte, már régen elkezdődhettek volna a kárpótlási földárverések a községben, ráadásul, mivel a jegyekkel rendelkezők száma meghaladja az ötven százalékot, fölösleges három fordulós licitálást rendezni. Viszont a törvény a háromból nem enged, így Sikó gazda morgolódik, mondván: Elment a kedve a parasztságnak a vállalkozástól, a sok bizonytalanság, jogi hercehurca elgyötörtté tette. Az is növeli a kárpótlásra várók aggodalmát, hogy a tsz-évtizedek után megrövidült a határ, eladtak belőle, kevés a föld. Pedig a licitálásra a környékről is szép számban jönnek, főként Erdőkertesről, mindenki rosz- szul járna, ha megegyezés helyett felvernék az árakat. Kevés is a föld, és a minősége sem a régi. Hajdanában kiváló szőlő s egyéb gyümölcs érett itt, és jól eladható zöldéség termett. Hatvan-hetven lovaskocsival vitték Pestre áruikat a helyi gazdák. Aztán jött a beszolgáltatás, elvették a lovakat is, később a földet. A tsz nekiesett a gyümölcsösnek, kiszántotta, a nagyüzemi gazdálkodás kizsigerelte a földet. De «most már másképpen lesz minden, legalábbis kellene, hogy legyen. A gazdakör okosan eltervezte a hogyan továbbot. Előbb hiteleket vesznek fel a tenyészállatok vásárlására. Ezeket saját termesztésű, vegyszer- mentes táppal akarják felnevelni. A visszakapott földet kukoricával, árpával, búzával, rozzsal vetik be, ebből csillapítják a sertések éhségét. A természetes trágyával el akarják érni, hogy a föld visszakapja erejét. így újból termeszthetnek gyümölcsöt, zöldséget is, talán diny- nyét, tököt, paradicsomot is, mindent, ami a homokon megterem. De térjünk vissza a legjelentősebb vállalkozáshoz, a sertéstelephez. A haszon csak akkor növelhető, illetve várható egyáltalán, ha minél magasabb fokon dolgozzák fel a húst. A nyereséget tehát jó ideig vissza kell forgatni a vágóhíd fejlesztésére. A haszon pedig sűrű fillérekből fog összeállni, hiszen az őrbottyáni hús, az előzetes számítások szerint tíz-tizenöt százalékkal olcsóbban kerülne a fogyasztók asztalára. * Az átmeneti törvénnyel nincs kibékülve Tóth Ambrus, az ácsai gazdakör elnöke. Többedmagával válnak ki a tsz-ből, de semmi biztosíték nincs arra, hogy azt a földet mondhassák majd a magukénak, amelyet jó tíz esztendeje művelnek. A rajta lévő, kétszáz méter mély, maguk által fúrt csőkutak elvesztéséről predig ne is beszéljünk. Márpedig Tóth Ambrus a zöldáru termesztésére rendezkedett be, ez viszont öntözés nélkül nem megy. Ez idáig a budapesti nagybani piacra hordták a friss zöldséget és az őszi árak kiegyenlítették a nyári aszály okozta veszteségeket. Mára azonban elviselhetetlenné vált a helyzet. Az import zöldség megjelenésével, lehetetlen helyzetbe kerültek a magyar termelők. Nemcsak az árakat nyomják elviselhetetlenül mélyre, de nyomukban vagy rajtuk keresztül megjelent az új típusú zöldség- maffia. A gazdakör vezetője megfékezésükre mielőbb kormányzati intézkedést vár. Ok maguk terveznek, s tisztességes versenykörülmények között boldogulni akarnak. Hetente összejönnek a gazdakör tagjai, kicserélik tapasztalataikat. Sajnálják is, hogy az ország más gazdakörével, még nem történt közvetlen kapcsolatfelvétel, pedig a hírínség a mai világban érezhető károkat okozhat. Minél többet szeretnének tudni a gazdák a vállalkozás elindításának lehetőségeiről, a kisgépek piacáról, mert csak létezik olyan kereskedő vagy értékesítő hálózat, amelyik a tömeges kisgépigényre nem árfelve- réssel válaszol. No, és a hitelfelvételi lehetőségek. Bár Tóth Ambrus elnök nem kis büszkeséggel mondja: Mindig többet akartam, bővítettem gazdaságomat, de hitelre még sosem szorultam. Németh Zsolt (Folytatás az I. oldalról) Bár folyik az állami gazdaságok privatizációja is, és a megyében mindössze négy gazdaság marad majd továbbra is állami tulajdonban, kiemelt feladatok ellátására, meglehetősen nehéz munka lesz ezeknek a területeknek a kijelölése. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a Budapest ellátásában is nagy szerepet játszó állattenyésztő telepek máról holnapra nem számolhatók fel, s fenntartásukhoz szükkség van a takarmány előállítására szolgáló földterületekre. Az országgyűlés december 31-ig módosította a kárpótlás határidejét, s ez fokozott ütemű munkát igényel. A megye lassan túl lesz az első licitáláson. Problémát okoz viszont, hogy sok helyen az emberek még nem kapták meg a kárpótlási jegyet. Ennek oka, hogy gyakran valóságos nyomozó munkát kell folytatni a kérelmek elbírálásakor. Nagyon sok panasz érkezik Pest megye településeiről, az őslakosság azt kifogásolja, hogy a pestiek sokszor kárpótlási- jegy-kötegekkel jelennek meg a licitálásokon. A mezőMárcius derekán keltünk útra; dr. Réti Miklós országgyűlési képviselő, dr. Bogdán Emil, az Interparlamentáris Unió román—magyar tagozatának magyar elnöke, marton- vásári országgyűlési képviselő; Mácz István, Cegléd polgármestere; Kármán József építőmérnök egy norvég— magyar kft. tervezője és munkatársa; Pista, a vezérpilóta, meg jómagam. Utunknak két célja volt: Réti főorvos, a székelyek magyarországi pártfogója ajándékot vitt Ceglédről Gyergyó- szentmiklósra. Az ajándékot a ceglédi kórház küldte, egy altatógépet meg egy lélegez- tető-berendezést, rá is fért a kicsiny kórházra, hogy a jó székelyeket fájdalommentesebben gyógyíthassák. Réti képviselő szerzett még valahonnan öt mázsa lencsevetőmagot is, merthogy valamikor Kovászna—Hargita vidékén olyan lencse termett, hogy Nyugat-Európá- ban nagy árat adtak érte. Aztán annyi mindennel együtt az elmúlt negyven évben a lencsetermelést is betaposták a feledésbe. Tavaly már került néhány mázsa vetőmag újra a Székelyföldre, siker is lett belőle, ezen felbuzdulva Réti dr. az idén ismét szerzett ajándékba öt mázsa vetőmagot, valakitől-valahonnan. A határon minden gond nélkül átjutottunk, mert hisz minden dokumentum rendben volt. Utunk másik célja az Exgazdasággal foglalkozó helyi lakosok érdekeit ez nagyon sérti. Nincs szövetkezetellenes- ség az országban, bár kétségtelen, hogy az átalakulás nen ment mindenhol simán. Nagyon sok bejelentés érkezett a Földművelésügyi Hivatalhoz. Vannak helyek, ahol állampolgárok tömegei sérelmezik a lebonyolítást. Ez az oka, hogy a cégbejegyzés előtt minden egyes átalakulást visszamenőleg meg kell vizsgálni. Ez nem könnyű feladat, ráadásul a bejegyzés előtt a szövetkezet nem vehet fel hitelt. Senki nem számított arra, hogy ilyen sok helyen lesz probléma. A hivatal a cégbírósággal közösen megpróbál közvetíteni a kompromisszumok, a megoldások megkeresésében. A Földművelésügyi Hivatal az Ország- gyűléstől szeptember 30-áig kapott jogkört a törvényességi felügyeletre, s mindent el fognak követni a határidő betartására. A szövetkezetek várhatóan továbbra is meghatározó tényezői lesznek a mezőgazdaságnak, de a szervezeti átalakulás még nem tekinthető lepo-szervezés. Gyergyószent- miklós polgármesterével Hajdó István főesperes úr plébániáján találkoztunk. Mindössze tíz perc alatt megállapodtak a felek, hogy Gyergyószentmik- lós, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy polgármestere — akik egyébként is korábban város- és vidékfejlesztési véd- és dacszövetséget kötöttek — együttesen vállalkoznak a ceglédi világkiállítási bemutatóra. Erdély félelmetesen gazdag. Van fája, érce, gyógyvize, csodálatos flórája és faunája, ötlete és szelleme. A Székelyföld a maga egyedüli valóságában csodákat képes bemutatni. A megbeszélések szerint tánc- és énekegyüttesek, színházak, sportkörök, előadóművészek, népművészek látogatnak Ceglédre, 1996-ban az Expóra. És természetesen jönnak majd a bátor erdélyi magyar vállalkozók is. Cegléd tanult a barcelonai világkiállításból, ugyanis a város önmagában a világ rohamát nem bírta. A környék ki- sebb-nagyobb városai százszázötven kilométeres sugarú körben fogták fel a turistanyomást. Erre ezek a városok csak késéssel készültek fel. Cegléd meg úgy gondolta, hogy hetven kilométerre a főváros, ami pusztán egyórányi út. Annyi, mint Újpestről, vagy Budafokról a városközpont. A negyvenezer lélekszámú Cegléd kivételes adottságokkal rendelkezik. Csak zártnak. Sorra jelennek meg a különböző vállalkozási formák. Kezd kialakulni egy új vállalkozói réteg is, a földbérlők köre. Előtérbe került a mezőgazdasági termelés hatékonysága, a minőséget produkáló rugalmas szervezetek fognak jól megélni. Ahhoz, hogy a mezőgazda- sági vállalkozók, kistermelők munkája hatékony legyen, nem elég csak a szakértelem, de el kell sajátítani a piaci ismereteket és ismerni kell a hitelkonstrukciókat, a támogatási feltételeket. Sokféle mező- gazdasági támogatási forma létezik. A tavaszi gabona, kukorica vetésénél például a termelők hektáronként 1500 forint vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. A kérelemeket a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz kell benyújtani. Várhatóan év végig döntő mértékben rendeződnek a megyében a földtulajdon-viszonyok. Pest megye földterületének negyven százaléka kárpótlásra kijelölt terület, ötvenöt százalékát pedig a földkiadó bizottságok fogják visszaadni a tulajdonosoknak. Halász Csilla most tudtam meg székelyföldi kirándulásunkon, hogy Kossuth városában épült fel Kö- zép-Európa legnagyobb református temploma. Éleddig úgy tudtam, hogy a leghatalmasabb kálomista „katedrális” a debreceni. Hát nem így van. A legnagyobb és a legszebb a ceglédi. A városnak gyönyörű a színháza. Korszerű a színpadtechnika, kellemes és kényelmes a nézőtér. A sportcsarnok kétezer látogatót képes befogadni. S a ceglédi városatyák kiválasztották a leg- bájosabb teret, a katolikus főplébánia melletti Eötvös teret, az Expo-pavilonsor kiállítására, és természetesen felépítésére. És székelyföldi utunkról visszatérve a polgármesterrel és az országgyűlési képviselővel városszemlét tartottunk. Nekem, a távolról jött és a távolra menő embernek ritka élményben volt részem. Az Alföld egyik legkedvesebb városát ismertem meg. Az Eötvös tér!!! Micsoda arányok, szegénységében is milyen pompa! Érdemes itt világkiállítást rendezni, s érdemes innen majd tovább is utazni esetleg Nagykőrösre, talán Kecskemétre, azokba a városokba, melyeket nem tett teljesen tönkre az elmúlt negyven esztendő gigantomá- niás, őrült építészete. Ez meg onnan jutott eszembe, hogy a gyönyörű Csíkszereda főterén megálltunk, azon a főtéren, amit még Ceausescu építtetett saját maga dicsőségére. Különös borzongás futott át rajtunk, amikor néztük az építészet elleni bűntettet... Cegléd emberszabású és -léptékű kiállításra és ünnepre hívja székely felebarátait. Győri Béla Sándor, József és Benedek végre meghozta a várva várt jó időt, s a gazdák megkezdhették a tavaszi munkák végzését. Vannak, akik még lovat fognak az eke elé, ám a többségnek már gépek segítik a föld művelését. Hancsovszki János felvétele Ajándék Gyergyószentmiklósnak A székelyek Ceglédre jönnek Cegléd egyéni választókerületének országgyű- képviselője, dr. Réti Miklós megbeszélte dr- Mácz István polgármesterrel, hogy 1996-ra Ceglédre hívják a székelyeket. Nevezetes év ez mindenképpen, világkiállítás Budapesten és környékén, és a Kárpát-medencében különös dátum, a honfoglalás 1100. évfordulója. Ezt az évet a takaros város, Cegléd méltóképpen szándékozik megünnepelni.
