Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-23 / 68. szám
£ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 23., KEDD 3 Bizonyos feltételek Valamilyen okból fontosnak érezte a szakszervezeti lap, hogy terjedelmes interjút készítsen Ordögh Szilveszter — van-e, aki e nevet nem ismeri? — íróval. A beszélgetés mégis a közéleti ember bemutatására sikeredett, méghozzá pasztell, kissé elmosódott színekben. Miért nem hallottam már régen O. Sz.-ró'l? — tette fel magának a kérdést az újságírói Tényleg, miért nem hallott? Pedig hallhatott volna, ugyanis Ö. Sz. nem hiszi — mint mondja válaszában —, hogy visszahúzódott volna, bár soha nem akart „előretörekedni". Igaz, ezt következő mondatában megcáfolja, de nyilván akkor is így van, ahogy mondja. Tehát: „Ennek talán ellentmondanak korábbi funkcióim, hiszen voltam a Fiatal írók József Attila Körének titkára, az Írószövetség tisztségviselője...” Volt bizony, sőt— ez azonban már a felsorolásból lemaradt — volt egy ideig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának is a tagja, sőt az MSZMP KB művelődéspolitikai munkaközösségének is. Ez tehát a felsorolásból hiányzik, legfeljebb a későbbiekből következtethet rá az olvasó, ha eléggé csavarintos eszű. Így szól ugyanis néhány sorral lejjebb kellő árnyaltsággal, s talán némi iróniávalf?) az önvallomás: „Ha valaki 1989-ig a párt központi bizottságának a tagja volt, akkor teljesen mindegy, hogy ott mit mondott, milyen értékeket képviselt”. Akárhogy is volt, rég volt; mindenesetre jó lenne, ha a neves író ma is részt venne a közéletben, mert lám, jelenléte hiányzik a szakszervezeti lapnak is. O. Sz. is így van valahogy a dolgokkal, mert azt mondja: „Bizonyos feltételek mellett egyébként én is vállalnám újra a köz- szereplést, de hol találok én a mondandómhoz pártot?” Hát — párt talán még csak akadna. De nem egészen világos, hogy mik azok a „bizonyos feltételek" ? — dégé — Százhúsz éves rekord Tavasz és ózon Fővárosi képviselők a kormányfőnél Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is száraz telünk volt — hangzott el az Országos Meteorológiai Szolgálat tegnapi sajtótájékoztatóján. Kevés hó esett, és sok helyen a december végén, január elején kialakult mínusz 15, mínusz 20 fokos hidegekben hótakaró nélkül maradtak a földek. Jelentősebb mennyiségű hó csak februárban esett, ekkor is a hóréteg vastagsága 29 cm volt a Kékestetőn, ami az eddigi legkisebb, télen mért hótakaró-vastagság. A mínusz 18-20 fokos talajmenti lehűlések már a fejlettebb őszi vetéseket is és a szőlő rügyeit is károsíthatták. A jelenlegi 22-23 fokos napi középKopreda Dezső' vezérigazgató h. úrnak, Magyar Távirati Iroda. Hivatkozva 1993. március 18-án Dr. Kovács Attilával lefolytatott telefonbeszélgetésére szíves tudomására hozzuk, hogy megállapítottuk, miszerint az Önhöz intézett, 1993. március 11-én kelt levelünkben megfogalmazott észrevételeink és kifogásaink félreértésen alapultak. A hivatkozott külpolitikai sajtószemlét ugyanis (SK0100 4 230 MTIk2022) nem azzal a cikkel hasonlítottuk össze, melyet szemlézett. A félreértés oka az volt, hogy nem volt tudomásunk arról, hogy a NZZ külföldi mutációt is megjelentet és annak hőmérsékletek pedig 120 éves rekordot jelentenek. Az utóbbi hónapokban 16-17 százalékos ózonhiányt tapasztaltak Magyarország fölött a magas légkörben. A legmélyebb ózonhiányt január végén mérték, ami 28 százalékos volt. A szakértők véleménye szerint a hiányért elsősorban az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott klórés bórtartalmú vegyületek okolhatók. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon ez idáig a szükséges anyagi források hiánya miatt nem tudták fejleszteni az ózonmegfigyeléseket, és nem létesült UV-B sugárzásmérő hálózat sem. anyaga nem egyezik meg a Svájcban megjelenő alapkiadással. Mint a fentiekből kiderül, eljárásunk jóhiszemű volt. Ettől függetlenül elismerjük tévedésünket, az érintettektől elnézést kérünk. Kérjük tehát, tiltakozásunkat tekintse tárgytalannak. Mégis meg kell említenünk, hogy véleményünk szerint helyesebb lett volna, ha a két azonos napon megjelent és a magyar kormány átalakításával foglalkozó cikk közül az MTI a svájci kiadásban megjelent, sokkal részletesebb, tárgyilagosabb és alaposabb kommentárt szemlézi. Tiszteletteljes üdvözlettel: Közakarat Egyesület Etikai bizottság Kulin Sándor, az MDF etikai bizottságának elnöke bejelentette, hogy csütörtökön ülésezik az MDF etikai bizottsága, ahol Debreczeni József és Csurka István Ugye kerül terítékre. Az etikai bizottság csütörtöki ülésén nem hoz döntést, hanem csak el kívánja dönteni, hogy etikai és fegyelmi ügyekről van-e szó, vagy a bejelentéseket politikai ügynek minősítik, és így, minthogy az nem a bizottságra tartozik, visszautasítják azt. / Újra Sólyom Az Alkotmánybíróság folytatja az alkotmányosság elvi alapokon álló kiépítését, munkastílusa nem változik: a jövőben sem bonyolódik politikai csatározásokba. Ezt dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke nyilatkozta abból az alkalomból, hogy ismét megválasztották a testület elnökének. Hangsúlyozta: alkotmánybíró társaival együtt reméli, hogy az Országgyűlés néhány hónapon belül elfogadja az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, és ezzel a testület az európai gyakorlatnak már mindenben megfelelően működhet tovább. Ennek során már nemcsak elvont normakontrollal foglalkozhatnak majd, hanem elvi jelentőségű egyéni alkotmányos jogsérelmekkel is. (Folytatás az 1. oldalról.) A miniszter második programja ennél sokkal nyugalmasabb körülmények között telt a Dunai Finomítóban. Latorcai János mint kollégákat köszöntötte az igazgatósági épület nagytermében összegyűlteket, mert mint mondotta, vegyipari mérnökként sok itt dolgozóhoz fűzik régi szakmai kapcsolatok. A miniszter bevezetőjében utalt röviden a „szomszéd várban" tett látogatása céljára, s felhívta a figyelmet arra, hogy nem léteznek kínos kérdések, előítéletek nélkül vesse fel mindenki azt, ami a szívét nyomja. A bevezető szavak után derült csak ki, hogy elkel a biztatás, hiszen mindössze „egy, csak egy legény” élt a kérdezés lehetőségével. így a kínos csendet az írásban beküldött kérdésekkel sikerült feloldani. Latorcai János előadásában és a kérdésekre adandó válaszokban ismertette az ipari tárca ipari, valamint energiakoncepcióját, amely ez év eleje óta a kormány koncepciója is egyben. Hangsúlyozta, hogy működő magyar gazdaság nem képzelhető el hatékonyan működő ipar nélkül, az ipar pedig energiaipar nélkül. 1995-től évi négy-hat százalékos ipari termelésnövekedés prognosztizálható, s ennek nyomán reális tervként megvalósítható az ezredfordulótól csatlakozásunk Európához. Az országban végbemenő privatizációval kapcsolatban Antall József miniszterelnök tegnap fogadta a Fővárosi Ön- kormányzat MDF-képviselő- csoportját Demeter Ervin vezetésével. A találkozón részt vett Barsiné Pataky Etelka államtitkár, az Expó főbiztosa és a parlament MDF-frakció- jának néhány budapesti képviselője is. A képviselőcsoport 22 tagja tájékoztatást adott tevékenységéről, melyet belső egységben és a főváros érdekeit szolgáló szakmai szempontok szerint végeznek. Különösen eredményesen foglalkoztak a fővárosi vagyon felmérése, a fejlesztések, a közüzemek, az iskolák és az egészségügyi intézmények problémáival. A képviselő- csoport rámutatott, hogy BuA 36-ok tegnapi ülésén részt vett Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal vezetője, aki ezt megelőzően írásban válaszolt a képviselőcsoportnak az Alkotmánybíróság legutóbbi állásfoglalásával kapcsolatban feltett kérdéseire. Az Alkotmánybíróság határozata. mint ismeretes, alkotmányellenesnek minősítette az első kárpótlási törvény a miniszter úgy vélekedett, hogy bármilyen módszer célravezető, amelynek eredményeként működő cégek, versenyképes termékek jönnek létre, ám a — a mérnök azt mondatja vele — az új módszereket legalább egy kismintakísérlet után lenne szabad bevezetni. A munkanélküliség elsődleges kezelése a Munkaügyi Minisztérium hatásköre — mutatott rá Latorcai János, szintén egy kérdésre válaszolva, de az ipari tárcán belül is fontos kérdés. — Az elődöm óriási lépéseket tett ezen a téren — mondta. — S hogy ez a jövőben is így lesz, arra az a garancia. hogy a kormány által jóváhagyott iparpolitikai koncepcióban egy fontos fejezet foglalkozik ezzel a problémával. Melyik lobby oldalán áll a miniszter úr? — szólt a következő kérdés. A válaszból kiderült, hogy Latorcai János számára kétféle lobby létezik. Az egyik csoportba azokat sorolja, amelyeknek tagjai jó ügyek érdekében vetik latba kapcsolataikat, befolyásukat, a másik csoport pedig a „bu- listák”, a saját pecsenyéjüket sütögetők; a rossz lobbysták. A miniszter, mint mondotta, egy dolog mellett lobbyzik: a magyar gazdaság, a magyar kereskedelem, a magyar ipar és a magyar idegenforgalom mellett. A szintén jelen lévő Szűcs István helyettes államtitkár abdapest az elmúlt 3 évben mintegy 80-100 milliárd forint támogatást kapott az' éves költségvetési támogatáson felül. Ezért is indokolatlan a kormányra hárítani a főváros népszerűtlen intézkedéseinek felelősségét. Sajnálatosnak tartják ugyanakkor, hogy Budapest 1993-as költségvetése az eladósodás megindulását mutatja. Antall József miniszterelnök válaszában elismerését fejezte ki a képviselőcsoport munkájáért, amelyet mindig figyelemmel kísér. Szükségesnek ítélte a képviselőcsoport tapasztalatainak, javaslatainak kormányzati hasznosítását, az ehhez szükséges kapcsolatrendszer intézményes kereteinek fejlesztését. azon paragrafusát, amely egyes földkárpótlásra jogosultaknál teljes kárpótlást tesz lehetővé. A frakció nem tudott végleges álláspontot kialakítani az ügyben. Ezért megbízták Zsíros Gézát: szakértők segítségével dolgozza ki a probléma olyan lehetséges megoldásait, amelyek nem ütköznek az alkotmányosságba és az érintettek kedvezményeit is meghagyják. béli meglepetésének adott hangot, hogy — lévén helybeli — este. reggel gyakran megállítják a százhalombattai- ak, s kérdések özönével látják el, most pedig, amikor az ipari tárca vezetőjének tehetnének fel kérdéseket, már-már érdektelenségbe fullad a tanácskozás. E néhány feddő szó után a helyettes államtitkár — írásban érkezett kérdésre — a Monopoly Csoportról mondta el véleményét. — A „csillagszeműek” szemmel tartására jött létre a csoport, amelynek magam is alapítója voltam — utalt a megalakulás körülményeire, a volt pártvezetők, munkásőrök vagyonát- mentési kísérleteinek leleplezésére Szűcs István. Eleinte olyan népszerű volt a Monopoly Csoport, hogy még SZDSZ-es képviselőtől is kaptak dicséretet. Időközben azonban a privatizáció hiányosságait, ellentmondásait vették górcső alá, s ettől kezdve már nem volt ennyire egyértelmű a megítélésük. Egy idő után a Monopoly Csoport feleslegessé vált az MDF-ben. A tárcák — a privatizációért felelős tárca kivételével — jó szemmel nézik a Monopoly Csoport működését. Ami pedig a privatizációs minisztérium neheztelését illeti, érthető, hogy így vélekednek, hiszen a csoport sok borsot tört már az orruk alá. Ösz- szességében a Monopoly Csoport jó munkát végez. Z. B. Kölcseyre emlékeznek A legszebb iskola Kölcsey Ferenc nevét viseli a hét végétől a Huszt közelében levő, Tisza-parti nagyközség, Visk magyar nyelvű középiskolája. Annak idején a viskiek önerőből hozták létre az iskolát, amely — messze a tömbben élő kárpátaljai magyarságtól — a legnehezebb időket is képes volt átvészelni: megtartotta önállóságát, és az egyház mellett magára vállalta az ott élő magyarság védőbástyájának szerepét is. Ma ez a tanintézet a Felső- Tiszavidék legszebb középiskolája. Kölcsey Ferenc többször is megfordult e vidéken, amit Huszt című verse is igazolni látszik. A névadó ünnepségen a Magyar Köztársaság képviseletében ott volt Pová- zsai Sándor ungvári konzul és a művelődési minisztérium képviselői, akik egy százezer forintról szóló könyv- és tanszervásárlási utalványt is átadtak a viskieknek. Politikai jegenyék A politikai jegenyék — írhatnék nyugodtan Mi- ki-egereket is — felnőttek az égig. Azt hiszik, ők a politikacsinálás nagymesterei. Egyikük a hét végén bejelentette avagy kijelentette: az MDF-nek most olyan helyzetbe kell magát hoznia, hogy a következő választásokon győztes liberális pártok partnere tudjon maradni. Győztes liberális pártok... — susogja a jegenye, cincogja az egér. De hol van még a következő választás? Messze. Addig még azon a Dunán Ls sok víz fog lefolyni, amelyet némiképp eloroztak. Persze ez a jegenyéket nem zavarja, hiszen miért is zavarná, amikor tudják: ők nem az igazmondás, a hiteles tájékoztatás éllovasai, hanem az említett liberális pártok aktivistái. Aktivisták, akik a múltban jól megtanulták: ha sokat mondják, ez a legvidámabb barakk, akkor egyszer csak el is hiszik az emberek. E jól bevált módszertől miért is térnének el? Nincs rá semmi okuk. Sőt! Éppen e tevékenységük révén jutottak el oda, hogy rohannak hozzájuk kamerával, mikrofonnal. S ők jósolnak, ha kell, reggeltől esteiig. Nőnek, növekednek. Remélhetőleg nem az égig. Ez még demokráciákban sem fordulhat elő. (Vödrös) Levél a közakarattól Az ipari miniszter Százhalombattán Vita a kedvezményes tarifáról Vendég a 36-oknál
