Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁRCIUS 23., KEDD Az ipari miniszter Százhalombattán Vita a kedvezményes tarifáról Százhalombattára ||H vezetett első hiva- fj■ talos vidéki útja az egy hónapja kine­vezett ipari miniszternek, dr. Latorcai Jánosnak. A program nehezén délelőtt már túl volt: a Dunamenti Erőmű Rt.-ben dolgozók munkásgyűlésen vártak vá­laszt az ipari tárca első em­berétől arra a kérdésre, hogy marad-e az energiai­parban dolgozók kedvezmé­nyes alkalmazotti tarifája. Amint a dolgozók képvise­letében felszólalók hangsú­lyozták, más ágazatokban is vannak hasonló kedvez­mények, sőt, a nemzetközi gyakorlatban is általános, hogy az energiaipari dolgo­zók a piaci árnál keveseb­Ismét Pálfy G. a Híradó főszerkesztője Ismét Pálfy G. István veze­ti hétfőtől — a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jog­erős ítélete alapján — a TV Híradó és A Hét főszer­kesztőségét. Csák Elemér — érdemei teljes elismeré­se mellett — a Magyar Te­levízió és a Magyar Rádió brüsszeli tudósítója lesz. Erről Nahlik Gábor alel- nök tegnap délután közle­ményében tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. Az MTI értesülése sze­rint Nahlik Gábor a válto­zást a TV Híradó munkatár­sai előtt jelentette be, meg­köszönve Csák Elemér munkáját. Pálfy G. István arról biztosította a jelenlé­vőket, hogy a Híradó az Etikai Kódex alapján to­vábbra is az objektivitás követelményének megfele­lően működik. A régi-új fős szerkesztő megjegyezte: az, hogy az ország sorsa miként alakul a választáso­kon, az sokban a Híradón is-múlik. Személyi kérdé­sekről nem volt szó. Az vi­szont tény, hogy a hétfő esti műsor vezetésére kije­lölt Mravik Zsoltot a fő- szerkesztő „levette” a képernyőről, s helyette Moldoványi Ákost kérte fel műsorvezetőnek. Pálfy G. István a közle­ményen túl egyelőre nem kívánt konkrét kérdések­ről, terveiről nyilatkozni. Az elnökség nevében dr. Péteri Zoltán köszönti a résztvevő­ket. Balról jobbra Takács István, T. Mészáros András, dr. Krauss Ottó, dr. Silvano Presa és dr. Andrea Markarelli. Hancsovszki János felvétele vezmény tudatában sok csa­ládi ház fűtését villamos­energiával oldották meg, má­sok ipari melléktevékenység­be fogtak. A beharangozott változtatások így érthetően nagy vihart keltettek. A tegnapi munkásgyűlé­sen a Magyar Villamosmű­vek Részvénytársaság jelen lévő igazgatója és Latorcai János miniszter is annak a vé­leményének adott hangot, hogy ez ügyben a végső dön­tést a dolgozói érdekvédelmi szervezetek képviselőivel folytatott eszmecsere után, a megkötött kompromisszu­mok szerint hozzák meg. La­torcai János e héten szombat­ra ajánlott e célból találkozót az érdekeltek részére. (Folytatás a 3. oldalon) Szakemberek húsz országból Agrárkonferencia Gödöllőn S&f A hazai agrárgazda­ság jelenleg hozzá­vetőleg 14 millió embernek elegendő élelmiszert állít elő, a nö­vénytermesztés, állatte­nyésztés költségei azon­ban az ország több vidé­kén aránytalanul magasak, így a gazdasági szempon­tok alapján felül kell vizs­gálni a termelés szerkeze­tét. A mezőgazdasági fo­lyamatok más országok­ban is jelentkező jelensé­geiről, tapasztalatairól kez­dődött hétfőn négynapos nemzetközi tanácskozás Fenntarthatóság és vidék- fejlesztés címmel a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­temen. A húsz ország szak­embereinek részvételével megrendezett konferencia témájának kiindulópontja, hogy a modernebb techno­lógiák, a kiváló biológiai alapok nyomán a fejlet­tebb országok az eddigiek­nél kisebb területen állít­ják elő saját szükségleteik ellátásához az élelmiszere­ket. Kérdés viszont, mi legyen a hagyományos mű­velésből kivont területek­kel? Egyfelől a környezet megkímélésére minden­képpen előnyös a termelés mérséklése, nem kevésbé fontos, hogy a mennyiség helyett a minőségre he­lyezzék a hangsúlyt, ám a korábban a mezőgazdaság­ból élő lakosok így munka nélkül maradhatnak. A szociális feszültségek mér­séklésére -— hangzott el a tanácskozáson — a hol­land és a német állam pél­dául különböző kedvezmé­nyekkel ellensúlyozza a termelés visszafogását. Ha­marosan nálunk is hasonló kérdésekkel nézhetnek szembe az ágazat irányí­tói, mert a piaci verseny­ben a gazdaságtalan terme­lés miatt több területen fel kell hagyni bizonyos növé­nyek termesztésével, hi­szen a jobb adottságú vidé­kek is képesek a hazai igé­nyeket kielégíteni és ex­portra is termelni. Az átál­lás azonban gondos előké­szítést igényel. A tanácsko­zás öt szekciójának ülése­in ennek részletkérdései­ről lesz szó. így például felvetődik, hogy a koráb­ban mezőgazdasági műve­lésből élők bizonyos terü­leteken hogyan rendezked­jenek be a vendéglátásra, a művelésre kevésbé alkal­mas tájakon az idegenfor­galom alapjainak megte­remtésére. Q3 Wl íi'iof Tánc és költészet Valahányszor Isadora Duncan nevét hallom, a mi halál- ratáncoltatott lányról szóló balladánk jut eszembe. Pedig reménytelenül kicsi a valószínűsége annak, hogy a nagy­világot áttáncolt, és az orosz költó'nagyság, Jeszenyin mel­lett kikötő' amerikai táncosnő' valaha is székely nótafákat ihletett volna meg... Pedig valahol táncosnak és igricnek találkoznia kellet, csak kellett találkozniuk — ha már a műfajok érintkezése eredményeként oly megrázó, annyi­ra katartikus töltetű művészmunkák születtek. Magyarország látja vendégül ezekben a napokban a sajátosan népi, ó'si fogantatású táncot művelők csoport­jait — a világ megannyi országából. Kiváló alkalom, hogy párhuzamot vonjunk a műnemek között, mégha csupán a mozgásművészetek és a költésezt „párosára” szűkítjük is a figyelmünket. (A híressé vált amerikai tán­cosnő' és az orosz költészet egyik megtestesítőjének a tra­gédiája némiképp elkedvetlenítik a próbálkozót.) Isado­ra Duncan és Jeszenyin sorsa azonban önmagában is bi­zonyíték az általános értelemben vett „problémára” ne­vezetesen arra, hogy a művészettel végzett tevékenység belső' tüze a tragikum lehetőségét élteti. Az önkifejezés erőt és életet igényló' lehetőségét. A megtisztulás lehetőségét — és ezen a ponton tánc és írás annyira közel kerül egymáshoz, mint test és lé­lek: azonossá válhatnak. Nézem a Honvéd Együttes Forrószegiek című táncmű­vét. Már a végletekre utaló „szeg”is sejtelmes, hát még akkor a tiltás, e balladában éló'fogalom... Azt érzem: va­lamikor, amidőn csupán lábunk és két karunk mozgása volt az egyetlen érthető' (és megengedett), nyelvet helyet­tesítő' kifejezési formánk, akkor még a sóhajainkat is el­táncoltuk. Imáinkat is, de káromkodásainkat is. Tánc és költészet eképp azonosulhat akár egyetlen névben is. Bágyoni Szabó István Magyar farm Tahitótfaluban > Vimola Károly felvétele Antall József levele Borisz Jelcinhez A magyar kormány márci­us 16-án közzétett nyilatko­zatában kifejezésre juttatta, hogy Magyarország alapve­tően érdekelt Európa, azon belül térségünk biztonságá­nak megerősítésében, és en­nek fontos összetevőjeként Oroszország stabilitásában, a Borisz Jelcin elnök által képviselt reformpolitika folytatásában. A nyilatko­zatról a magyar kormányfő személyesen tájékoztatta az Országgyűlés Külügyi Bizottságának és a parla­menti pártok frakcióinak vezetőit. Antall József miniszterel­nök az alábbi levelet intézte Borisz Nyikolajevics Jelcin­hez, az Orosz Föderáció el­nökéhez március 18-án: „A magyar kormány, a vi­lág más demokratikus kor­mányaihoz hasonlóan, to­vábbra is úgy tekint az Orosz Föderációra, mint olyan országra, amelynek belső fejlődése nagymérték­ben befolyásolja a világpoli­tikai helyzet alakulását. Biz­tosíthatom Elnök Urat arról, hogy az Ön által képviselt, a demokratikus társadalom ki­építését célzó politikai irány­vonalat Magyarország kor­mánya nagyra értékeli, törté­nelmi jelentőségűnek tartja, és határozottan támogatja. Hazánk érdekelt az orosz- országi demokratikus átala­kítási folyamat sikerében, és őszintén reméljük, hogy azok a hatalmas erőfeszíté­sek, amelyeket Ön és kormá­nya kifejt a demokrácia vé­delmében, eredményre fog­nak vezetni. Kétoldalú kapcsolataink új alapokra helyezésében együttműködésünk kiszélesí­tésében is múlhatatlan érde­meket szerzett Elnök Úr, s legutóbbi budapesti látogatá­sa, népünknek tett nemes gesztusai is azt mutatják, hogy igaz barátot, az orszá­gaink közötti sokrétű kap­csolatok őszinte támogatóját köszönthetjük Önben. Az elmúlt hetekben foko­zott figyelemmel kísértük az oroszországi eseményeket, és lehetőségeinkhez mérten a nemzetközi tárgyalásokon is messzemenően támogattuk Önt. E gondolatok jegyében hozta meg kormányunk mel­lékelt nyilatkozatát, amit szí­ves figyelmébe ajánlok. Megragadom az alkalmat, hogy ismételten őszinte nagyrabecsülésemről bizto­sítsam Excellenciádat.” ságot. Az erőművek és a szolgáltató vállalatok dolgo­zói mintegy a tizedét fizetik a lakossági tarifának. E ked­bet fizetnek az otthoni áram- fogyasztásukért. A szektorban folyó vita nem először kap nyilvános-

Next

/
Thumbnails
Contents