Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-22 / 67. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 22.. HÉTFŐ Talán enyhül a forgalom Felajánlásokat várnak Még tart az útlevélroham Amint elterjedt a hír, hogy a jövőben emelkedik az útlevélilleték, az emberek szinte megrohamozták az önkormányzati hivatalokat. Akiknek viszont sürgősen szükségük lenne az utazási okmányukra, nem tudják kivárni egyrészt a hivatalok előtt kígyózó sorokat, másrészt az egy hónapnyi várakozási időt. Ezalatt kaphatják kézbe ugyanis az útleveleiket a kérelmezők. Éppen ezért jó azt tudni, hogy rendkívüli esetekben — szolgálati út, iskolai kirándulás, befizetett üdülés — a köztársasági megbízott hivatalokban két-három nap alatt elkészítik az új, érvényes útiokmányt. Ahogy Páczell Lászlótól, a köztársasági megbízotti hivatal illetékesétől megtudtuk, az elmúlt héten nyolcvannégyen keresték fel őket útlevélkérelemmel. Ez év januárjának elejétől mostanáig összesen hatszázöt\’en útiokmányt adtak ki. Mivel a Belügyminisztérium nem tudja vállalni a soronkívüli, vagy sürgős eseteket, ezért hárult e feladat a hivatalokra. Természetesen egyeztetniük kell az adatokat a Belügyminisztériummal, lényegében ez okozza a két- három napos várakozási időt. Csak igazolással tudják elfogadni az igényléseket — munkahelytől, ha szolgálati az út, ha családi esemény, akkor távirattal, és így tovább — a lényeg, hogy gyorsan megoldják a hivatalban e gondokat. Igaz, mindenkinek kétszer kell jönnie, amikor leadja az igénylést, és amikor átveszi az útlevelet, ezért alakították ki a hivatalban dolgozók azt a megoldást, hogy akik már a kész okmányért jönnek, előzőleg telefonon szóljanak be a hivatalba. Sokan igen messziről érkeznek, nem lenne szerencsés feleslegesen utaztatni a kérelmezőket. Páczelt László és néhány munkatársa más teendőik mellett végzik az útlevél ügyek intézését. Hogy mindezt még meddig kell vállalniuk? Talán, ha megszületett az illetéktörvény, és eldőlt az, a jövőben mennyit kell fizetnünk útiokmányainkért, enyhül a helyzet, és kevesebben élnek a hivatal kínálta lehetőséggel.- jisz Torgyán József Gödön Cél a Torgyán József, az FKGP elnöke a napokban a gödiek vendége volt. A párt zászlaját kézben tartva várták a főváros irányából érkező gépkocsiját. A József Attila Művelődési Központ színpadán látványos dekorációt készítettek a rendezők. Ott volt a bor, a kenyér, a Biblia, a párt jelmondata és a különféle pártállású, érdeklődő közönség. — Azért kell nekünk ezt a gyűlést itt Gödön ilyen körülmények között tartani —- vágott a dolgok közepébe az elnök —, mert a magyar nép, amely a földkerekség legtehetségesebb népe, ilyen körülmények között él. amiért tehetségtelen vezetői a felelősek. Az FKGP ezt nem fogja megengedni — jelentette ki haraggal. — Nem engedjük meg, hogy kis csoport gazdagodjon és a széles tömegek elszegényedjenek. Később kitért arra, hogy a pártnak megvan már az újjácsillagos születéshez vezető programja, majd a minisztercseréket, a kamarazenekar hamisan játszó csellistájának esetéhez hasonlította, akit így igazít el a karnagy: „Fiam, olyan rosz- szul bőgőzöl, hogy holnaptól kezdve te leszel a klarinétos.” A magyar mezőgazdaságot két év alatt rendbe lehet tenni, — mondotta ezután — s ennek egyik feltétele, hogy a földeket úgy kell visszaadni eredeti tulajdonosaiknak, ahogy elvették tőlük. A magyar gazdaságnak meg különben nem Európába, hanem a világgazdaságba kell integrálódnia. Kis országunknak kevesebb képviselővel kisebb parlament kell, a köztársasági elnököt a nép válassza meg. A jelenleg betonba ágyazott, mindenki fölött álló képviselőket, minisztereket vissza lehessen hívni. A fiatalokat egyetlen törvény megalkotásával állami kölcsönből első lakáshoz juttatják a progégbolt ram szerint, s tíz évi albérletnek megfelelő részlettörlesztés után otthonuk saját tulajdon lesz. Az ország felemelkedése érdekében vidékcentrikus politikát kell folytatni, a tehetséges magyar népet tisztességes megélhetéshez kell juttatni. Nincs más hatalom, csak az FKGP, aki hozzá akar nyúlni a jelenlegi konstrukcióhoz — mondta Torgyán József azt is kijelentve, hogy kezességet vállalnak a valóságos rendszerváltásért. Úgy lesz csak itt új Magyarország, ha az ilyen nyomorúságos kultúrotthonokat a földig romboljuk és a helyébe csodálatos üvegpalotát építünk, de azonnal. Gondolatait azzal zárta: A jövő céljaként a csillagos eget kell kitűzni, mert a magyar nép nagyon tehetséges. K. T. I. // Orbottyáni üzletsor A Makovecz-iroda tervezi A Gödöllői dombság homokos talajú falujában, Őrboty- tyánban sincs több pénze az önkormányzatnak, mint más. hasonló községnek. A lakosság nagyobb része az iparba jár el dolgozni. Főként Budapest üzemeibe vonatoznak naponként az emberek. Egyetlen, jelentősebb iparűzési adót fizető gazdasági szervezet a téglagyár. A költségvetést az idén sem lehetett 100 millió forintnál többre feltor- násztatni. Ebből csak 20 millió forint jut a községfejlesztésre. Pedig volna mit fejleszteni. Nem épült ki még a község csatornahálózata, kevesebb a kelleténél az iskolák tanterme, lehetnének mutatósabbak, erre tévedő külföldiek számára vonzóbbak a középületek. jobb a szolgáltatások rendszere. — Ha nincs pénz, akkor évtizedekig várhatnak a gondok feloldására? — Nem éppen — válaszolta legutóbbi beszélgetésünk alkalmával Nagy Gábor, a község fiatal polgármestere. — Elkészültek a csatornázás tanulmánytervei, s ezzel kapcsolatban a különféle engedélyek beszerzését intézzük, egyeztetéseket folytatunk. Makovecz Imre irodája, a Makona terve szerint építjük fel a falu új üzletsorát, ahol több hiányzó szolgáltatás és mesterség művelői is helyet foglalnak majd. Gyorstechnológiával fognak hozzá a hiányzó tantermek 1900 négyzetméter alapterületű épületének elkészítéséhez egy hazai cég munkatársai. — Mindezt, miből fizetik? — A csatornaépítésre megpróbálunk támogatást szerezni. Az üzletsor épületének az egyik fele már magántulajdonként épül; kereskedők, mesterek lesznek a gazdái. A másik fele az önkormányzaté, de pályázat útján bérbe adjuk, s így a beruházás költsége megtérül. Az őszre felépülő iskola 60 millió fontos svéd hitelből készül el, amit öt év alatt kell visszafizetnünk. A Skál Invest Svéd—Magyar Kft-tői értesültünk erről a lehetőségről. Nagy előnye, hogy fele annyi kamatot kell fizetnünk, mint a hazai bankkölcsönökért, s a cég technológiáját alkalmazva, az átlagosnál 30—40 százalékkal kevesebbe kerül az építkezés. (K. T. I.) Emlékművet avatnak Nagykátán Sokéves előkészület után ebben az évben Nagykátán is elkészül a második világháborús emlékmű, amit várhatóan október végén avatnak fel. Nagykáta Barátainak Köre tíz évvel ezelőtti megalakulásától kezdve kitartóan szorgalmazta az emlékmű létrehozását. Adatokat gyűjtöttek, az évenként megrendezett baráti köri bálok bevételét erre a célra ajánlották fel. Vásároltak egy szürke gránit obeliszket is. A korabeli politikai viszonyok azonban még nem kedveztek az ilyen jellegű akcióknak. Nyomasztóan hatott a Kezdeményezésre, hogy Nagykáta külterületén, Egreskátán gyűjtőtábort hoztak létre a háborús években: sok munkaszolgálatos került innen a frontvonalakra. Ehhez a város lakosságának természetesen nem volt semmi köze, sőt helytörténészek, vissza- emlékezők jónéhányszor azt fogalmazták meg, hogy Nagykáta polgárai igyekeztek élelemmel, ruházattal segíteni, könnyíteni a tábor szerencsétlen lakóit. Ennek ellenére sokféle előítélet született, tapadt a település nevéhez, ami sokáig hátráltatta az egykor történtek tárgyilagos megítélését. Úgy tűnik, mára vetkőzte le a város a bénító emléket. Ezért van különös jelentősége, másokhoz képest is komoly súlya az emlékmű megvalósulásának. Amiben döntő szerepet vállalt a városi ön- kormányzat, a Baráti Kör által összegyűjtött pénzt kiegészítendő garantálta az anyagi finanszírozást. Ezzel a költségek túlnyomó részét maga fedezi. A kiírt pályázatra érkezett tervek közül a szakmai zsűri nyolcat bírált el, a városi képviselő-testület pedig Seres János és Szórádi Zsigmond szobrászművészeknek adta a megvalósítás lehetőségét. Az emlékmű a Szent György parkban, a szökőkút helyén épül meg. Hasonlóan az itt található első világháborús emlékműhöz és a paraszt-barokk Mária-szoborhoz, ez ugyancsak egy kis dombon emelkedik majd. Az oszlop körül elhelyezett tizenöt darab mészkőtáblára kerül fel a mintegy négyszáz név, megörökítve a háború áldozatait. A névsor — noha még jelenleg is bővül — Kátai Szilveszter nyugdíjas középiskolai tanár és a Radnóti Miklós Könyvtár munkájának eredménye. Nagykáta Barátainak Köre egyszeri kötelezettségvállalással egyszázezer forintot helyezett letétbe a polgármesteri hivatal 765-392589-0691 számú számláján azzal a kikötéssel, hogy az csak az emlékmű megvalósítására fordítható — tudtuk meg Szegedi Pál- né elnöktől, a könyvtár vezetőjétől. Egyúttal felhívással fordultak a város polgáraihoz, hogy csatlakozzanak kötelezettségvállalásukhoz. Az emlékmű megvalósítására felajánlott összeg az adóalapból levonható. A felajánlások befizetéséhez csekk a könyvtárban kérhető. A Baráti Kör kéri továbbá mindazokat, akiknek hozzátartozói, ismerősei az áldozatok között vannak, hogy ugyancsak a könyvtárban ellenőrizzék a neveket. A nagykátaiak az idei halottak napján már az áldozatok kőbe vésett nevét őrző emlékhelyen gyújthatják meg az emlékezés gyertyáit.- tóth Figyelmeztető balesetek Ittas gázoló az ágynemütartóban Figyelmeztető tanulságai miatt megtörténte után sem érdektelen az a közúti balesetsorozat, aminek helyszíne Nagykátán a 311 -es műút volt március 11-én. Azon a csütörtökön este nyolc órakor egy férfi kerékpárját tolva haladt az út jobb oldalán, a vásártér irányába. Ugyancsak Nagykátáról Farmos felé közlekedett egy személygépkocsi, amelyik menet közben elütötte a kerékpárja mellett gyalogló embert. A gázoló gépkocsi vezetője segítségnyújtás nélkül eltávozott a tetthelyről. A mentőket és a rendőröket egy szemből arra haladó jármű sofőrje értesítette, aki viszont a balesetet nem látta. Forró nyomon A kiérkező rendőrök és mentősök már csak az áldozat holttestét találták meg az ütközés látható helyétől huszonöt méter távolságban. A férfi bal lába térdből leszakadt, tizenöt méterre repült el, s az útszéli árokba esett. Iratok hiányában nem is tudták sokáig azonosítani, de az odaérkező környékbeliek sem ismerték fel azonnal. A Jandó István rendőr őrnagy, közbiztonsági osztályvezető irányításával helyszínelő nagy- kátai rendőrök hamarosan néhány, a gázoló gépkocsira vonatkozó nyomra bukkantak, de használható információkat kaptak a közeli Sancella ipari üzem portai szolgálatától is. A forró nyomon fél órán belül elfogták U. Z. huszonöt éves nagykátai lakost, akit a házkutatás folyamán az ágyneműtartóból húztak ki a rendőrök. A megszeppent gázolót az azonnali vérvizsgálat során közepesen ittasnak minősítették, aki mintegy hetven-nyolcvan kilométeres sebességgel hajtott, ütközés előtt nem fékezett, s segítségnyújtás nélkül elhagyta a helyszínt. A rendőrök természetesen letartóztatták. Lopott kocsival Időközben az áldozat személyazonosságát is sikerült felfedni: Fejős László harmincöt éves nagykátai lakos. A rendőri helyszínelést újabb csattanás szakította félbe: az út közepén megkülönböztető jelzését használó álló rendőrautóba belerohant egy nagy sebességgel száguldó személygépkocsi. Szerencsére ekkor nem sérült meg senki, még a forgalomirányító rendőr megállj! lámpajelzését figyelmen kívül hagyó Lada vezetője, Lá- posi Ferenc harminckét éves farmosi lakos sem. A rendőrkocsi azonban teljesen összetört. Persze rögtön kiderült Láposi- ról, hogy ugyancsak közepesen ittas állapotban közlekedett. Utólag azt is bevallotta, hogy az autót előző nap lopta Budapesten, mert hétvégén egy rokon katonai esküjére akarta fuvarozni a családot... Szándékosan nem állt meg, nehogy rendőrökkel találkozzon. A baleset helyszínén döbbenten álló emberek, környékbeliek kis híján meglincselték a rendőrautó összetörőjét. Az embert halálra gázoló és cserbenhagyó U. Z. az eset előtt egyetlen órával vásárolta a bajt hozó személygépkocsit, lényegében a próbaúton volt. A cser- benhagyónak három éve lejárt a jogosítványa. Véletlenek egybeesése történt, vagy közlekedési morálunk általános helyzetére figyelmeztet az eset? Meglehet, hogy mindkettőről szó van, ám a történtek újonnan felvetik azt a konkrét kérdést is, ami többször elhangzott már Nagykátán, legutóbb a Balesetmegelőző Bizottság alakuló ülésén. Néhány száz méterrel beljebb hozták ugyanis a helységnévtáblát Nagykáta széléről, közlekedési szempontból nem lakott területnek nyilvánítva ezzel egy jelentős nagyságú városrészt. Igaz, hogy a város közepe felé haladó forgalmat egy korlátozó táblával hatvan kilométer tartására kötelezték, ám a városból kilépő járművek a beljebb helyezett helységnévtáblától kezdve akár nyolcvan kilométerrel is száguldhatnak, ahelyett, hogy az új kresz szerinti ötven kilométeres sebesség lenne rájuk érvényes. Hol a határ? A táblát a Közúti Igazgatóság azért vitte beljebb, mert közvetlen az úttest mellett nincs köz- világítás, a 311 -es út egyik oldalán, attól távolabb vannak csak házak, s egyáltalán nincs járda errefelé. Ezeket a feltételeket a városi önkormányzatnak kellene megteremtenie, de pénz szűkében egyelőre a tábla elhelyezését fogadták el, hátha alkalmazkodnak ehhez a közlekedők. Az eset épp az ellenkezőjét bizonyítja. A gázolót, cserbenhagyót, lopott kocsival ittasan autózót semmi nem mentesíti, az utóbbi problémára azonban kell egy jobb megoldás. Lényegesen megnőtt Nagykátának ezen a részén a balesetveszély — erősítette meg a lakossági észrevételt a szakma, a rendőrség képviseletében Jandó őrnagy is. A balesetek ügyében egyébként a vizsgálat szakértők bevonásával tart. (tóth)
