Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20 / 66. szám
&.HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYA m, 66. szám Ara: 13,50 forint ( ) 1993. március 20., szombat Svr?A vallásszabadság ünnepén Ünnepségsorozattal emlékeznek meg ma Tordán, a 425 éve megtartott nevezetes országgyűlésről, amely a korabeli Európában úttörő módon meghirdette a vallási tolerancia elvét. Az erdélyi történelmi magyar egyházak, az RMDSZ tor- dai szervezete által szervezett megemlékezésekre az egész országból várnak vendégeket. Reggel ökumenikus istentisztelettel kezdődik a program, ezt az egyházak főpásztorai vezetik, majd 11 órakor a résztvevők tisztelegnek a Történelmi Múzeumban Körösfői Kiersch Aladár monumentális festménye előtt, amely az 1568-as történelmi pillanatot örökíti meg. Az unitárius templomban tudományos ülésszakot rendeznek délben, ezen Benda Kálmán, Pozsgay Imre, Camil Mu- resan, Szabó Árpád és mások értekezései hangzanak el. Délután a tordai színházban rendeznek ünnepi műsort, a Kolozsvári Állami Magyar Opera és Magyar Színház művészei adnak ünnepi műsort. Rádiósok nyilatkozata A klikkrendszer alkonya A Magyar Rádió érdekvédelmi szervezeteinek többsége szükségtelennek és indokolatlannak tartja a Rádiós Kamara csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozatát, amelyben a kormány által elfogadott rádiós szervezeti és működési szabályzat alkotmánybírósági felülvizsgálatát követeli. Egyebek mellett ez olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet a Magyar Újságírók Közösségének Rádiós Tagozata, a Rádiós Stúdióművészeti Egyesület, a Rádiós Dolgozók Tanácsa és a Magyar Rádió Dolgozóinak Szakszervezete juttatott el tegnap az MTI-hez. A nyilatkozattevők véleménye szerint az intendatúrák megszüntetése az előzőnél demokratikusabb döntési mechanizmust alakított ki, és e szervezeti változás megszüntette a korábbi klikkrendszert. A kommüniké rágalomnak minősíti a cenzúra és a diktatúra bevezetéséről szóló állításokat, mivel mint írják: a rádió egyetlenegy munkatársát sem bocsátották el. Hamarosan dönthetünk Kik kezelik a tb vagyonát? Hazánkban, fél évszázadot követőén első ízben választanak képviselőket az újonnan szerveződő társadalombiztosítási önkormányzatok testületéibe. A társadalombiztosítás ezer szállal szövi át életünket, hiszen az egészségügyi ellátásunk, a nyugdíjfolyósítás e szervezeten keresztül bonyolódik. Az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott 1993. évi XII. törvény rendelkezik a társadalombiztosítási ön- kormányzat képviselőinek választásáról. E törvény értelmében a választási szervek mellett működő munkacsoportok szakmai tevékenységét a belügyminiszter a köz- gazdasági megbízott útján irányítja. Mivel közeleg a választás ideje, a közelmúltban kétnapos központi eligazítást tartottak a feladatokról a Belügyminisztériumban a köztársasági megbízotti hivatalok vezetői és az országgyűlési képviselők egyéni választó- kerületi székhelyein működő jegyzők részére. Dr. Petrik Jánost, Jászéi agy kun-Szolnok, Pest és Nógrád Megye Köztársasági Megbízott Hivatalának hivatalvezetőjét a választás néhány fontos tudnivalójáról és a hozzá kapcsolódó teendőkről kérdeztük. — Azon gondolkodunk itt, a hivatalban — mondotta —, hogy a központi megbeszélés után a Pest megyei települések jegyzői részére április első napjaiban, az országgyűlési képviselők választókerületeinek székhelyein, azaz a városokban mindenről tájékoztatást tartunk. A választást az általános választásokon megalakult választási szervek felügyelik, vagyis a területi, helyi választási és szavazatszedő bizottságok. Akkori megválasztásuk egy ciklusra szólt, személyük tehát már adott. Ők végzik majd el különböző szinteken a munkát, a választás törvényességének biztosítása is feladatuk. Ha valamelyikük időközben elköltözött, a helyi önkormányzatok képvi- selő-testületeinek kell pótolniuk a hiányzókat. (Folytatás az 4. oldalon) Konferencia termékbemutatóval Közlekedés és környezet A Környezetünkért Egyesület szervezésében négynapos környezetvédelmi kongresszus és kiállítás volt Budapesten, INTACT ’93 címmel. Az egyesület tavaly ilyenkor rendezte meg először a hasonfó nevű szakmai találkozót, s az érdeklődés nyomán megjósolható, hogy sikerült hagyományt teremteni. A hét elején Habsburg Ottó főherceg, az Öko-klub elnöke, az INTACT ’93 díszelnöke nyitotta meg a plenáris ülést, amelyen előadást tartott Gyurkó János környezetvédelmi miniszter, Rótt Nándor, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, Kálnoki Kis Sán- dorhelyettes államtitkár (KHVM), Debreczeny Ist\’án, a Magyar Gazdasági Kamara alel- nöke, Kovács István, a VOSZ elnöke és Meleg Zoltán, a fővárosi önkormányzat ügyosztály- vezetője. A termékbemutatóval egybekötött négynapos rendezvényen jelen voltak az érdekelt minisztériumok képviselői, a közlekedésben használható környezetkímélő termékek gyártói és forgalmazói, valamint a legjelentősebb szállítási, közlekedési vállalatok képviselői. (Folytatás a 3. oldalon) Az Ikarus környezetbarát autóbusza Erdósi Ágnes felvétele Sárkaparó Hogy, hogy nem, a parasztházak elbontásával egy időben jórészt eltűntek a falusi portákról a sárkaparó vasak is. Járdák épültek, utakat köveztek vagy aszfaltoztak, nem kellett e régi kellék. Az unoka úgyis sokszor megbotlott benne. Pedig de jó lenne a sárkaparó most, márciusban, amikor már a kertben tesz-vesz az ember! A föld még nyers, sara a cipőre, bakancsra ragad. De nemcsak a földbe betonozott, hanem jelképes sárka- parókra is nagy szükségünk lenne! A minap felettébb kényelmetlenül éreztem magam az aszódi katonai eskün. A civilek és a katonák nem csupán viseletűkben tértek el egymástól, hanem viselkedésükben is. Tisztelet az előbbiek kétharmadának, a kivételnek. Míg a hivatásos és sorkatonák fegyelmezetten tették dolgukat, a Himnusz, az esküt kísérő'Bánk bán operarészlet és a Szózat alatt sokan fecsegtek, diskuráltak, tereferéltek. A beszédek alatt ide-oda járkáltak. A díszmenetet úgy tervezték meg, hogy mindenki láthassa egy-egy részletét. Ez nem volt elég a rokonok, ismerősök, kíváncsiak mindegyikének, és hol a park egyik, hol a másik szélére rohangáltak. Míg bennem Petőfi sorai visszhangoztak — „Isten után legszebb és legszentebb név / A honvéd nevezet”—, többen a legkisebb tiszteletet sem mutatták fiuk, kedvesük, szerettük iránt. Pedig nem kételkedem abban, hogy nagyon szeretik őket. A sárkaparó persze — legyen valóságos vagy szimbolikus — nem tud nevelni. Nem tud fegyelmezni, ha nem tanított fegyelemre és rendre a család és bármely közösség, amelynek tagjai voltunk, vagyunk. A sárkaparó átléphető. A neheztelő pillantásokat — mert ilyenek is voltak — el lehet kerülni. De csak akkor, ha elkéstek, ha elmaradtak, amikor először volt szükség rájuk. Balázs Gusztáv Talpra állunk, megmaradunk! Példa nélküli a délvidéki magyarok fogyatkozása az elmúlt hét évtizedben — jelentette ki Dudás Károly, a volt Jugoszlávia területén élő magyar prózaírók egyik legjobbika csütörtök este, az MDF- akadémia ülésén, „A vajdasági magyarság jelene és jövője” című előadásában. Megrendítő állítását számokkal igazolta: 1991-ben 372 ezer magyar élt az akkori Jugoszláviában. Közülük 341 ezer (90 százalék) Szerbia északi részén, a Vajdaságban. 20-25 ezren (6 százalék) a Horvátországi Drávaszögben, 2 százalékuk, vagyis mintegy 9 ezren pedig a szlovéniai Muravidéken. A többiek a volt Jugoszlávia egyéb területein. A 341 ezer vajdasági magyar az e területen élő összlakosságnak 17 százalékát jelenti. Ez az arány 1948-ban még több mint 25 százalék volt! (Folytatás a 3. oldalon) Az elmúlt évtizedekben nem múlhatott el úgy március 21-e, hogy a sajtó ne emlékezett volna meg a tanácsköztársaságról. Szerkesztőségünk most sem felejtkezett el a .jeles” napról. Megemlékezésünk azonban különbözik az eddig megszokottaktól: a História rovatban (a 13. oldalon) .Adalékok a tanácsköztársaság egyházpolitikájához” címmel sorozatot indítunk. A gazdagon dokumentált dolgozatban nem kívánjuk értékelni a „dicső” 133 nap urainak az egyházakkal kapcsolatos tevékenységét. Szigorúan csak a tényeket adjuk közre. A következtetések levonását az olvasóra bízzuk... Ha a Suzuki-Jansik Márkaképviseletnél autót vásárol, nyerhet egy magyar Suzukit! Cegléd, Körösi út 28. Telefon/fax:06-53-1 4005
