Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-18 / 64. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP HISTÓRIA 1993. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK 13 Utolsó simítások A reformkor díszruhái A fejdísz is öltöztet HÓDÍTÓ DÍSZRUHÁK Történelmi díszruhák bemutatójában gyönyörködhetett a Nemzeti Társas Kör közönsége legutóbbi rendezvényükön. A modelleket Orosz Agnes és Lublóváry Mónika textilipari üzemmérnökök álmodták anyagba, és évfolyamtársaikkal maguk mutatták be. Az első öltözetet esküvői alkalomra készítették Erzsébet királyné, a magyarok körében népszerű Sissie koronázási díszruhája alapján. A férfiruha ihletője szintén 19. századi katonai díszöltözet volt. Bálozáshoz ajánlották a következő, lila bársony alapanyagú modellt. A ruha szinte hű mása Brandenburgi Katalin díszruhájának a 17. századból, amely az egyik legrégebbről fennmaradt magyar női díszruha. A férfi partner szintén 17. századi díszöltözetet viselt. Nagy tetszést aratott a klasszikusan hófehér sujtásokkal gazdagított menyasz- szonyi ruha is, Prandan Stefánia öltözetének mása. Partnerének a 17. századi magyar nemesi öltözete szelíd eleganciájával hatott. A 19. századot idézte a bordó abroncsos női ruha s a sujtásokkal díszített férfiöltözet. — A sok szokványos diplomamunka után valami nagyot, valami meglepőt akartunk csinálni. így készült el az első ruha —- magyarázta Lublóváry Mónika. — Prandan Stefánia díszöltözete alapján saját esküvői ruhámat készítettem el — mondta a nagy alkalomra váró Orosz Ágnes. S az első két ruha mellé elkészültek a férfiöltözetek, majd sorra a többi modell is. Az arisztokratikus viseletben királyi méltósággal vonultak fel a fiatalok a bemutatón. A gyönyörű ruhák mellett ettől az eleganciától megszépült fiatalságot is ünnepelte a Nemzeti Társas Kör hálás közönsége. D. V. S. A 17. század ihlette bársony modellek A bemutató résztvevői Erdó'si Ágnes felvételei Vay Sarolta Az első cilinder Magyarországon Száz esztendeje múlt annak, hogy a cilinder, ez a minden kalapok közt legförtelmesebb viselet divatba jött, és nem lesz talán érdektelen elmondani, ki viselte nálunk legelőször. Az 1797. esztendőben, farsangi időben díszes ebédet adott Splény Ferenc báró váci püspök, amelyre több főrendű uraság volt hivatalos. A püspök igazi vendégszerető magyar mágnás volt, és fényes ebédei messze földön ritkították párjukat. Ez alkalommal is egyik hintó a másikat érte a váci rezidencia kapujában, és ékes gálában szálltak ki az urak: Zichy Ferenc gróf főlo- vászmester, Csáky József gróf, Orczy László báró és még számosán. Ott volt a causarum regalium directorátus igazgatója, nyéki Németh János, ez a Martinovics-féle perből eléggé ismeretes személyiség, megjelenése némely úrnál visszatetszést is keltett, és Okoli- csányi Farkas, a debreceni kerületi tábla elnöke sub rosa meg is súgta a püspöknek, hogy noha ő hűséges alattvalója Ferenc császárnak, ezt az embert nem veszi be, mert embertelenül bánt intelligens nemesurakkal, akik ha vétettek is, gazok és latrok nem valá- nak. Az urak már éppen asztalhoz akartak ülni, mikor egyszerre csak nagy integetéssel hívta a társaságot az ablakhoz az universitá- si könytár másodfőnöke, a híres Schwärmer Márton, és így szólott: — lm, egy ember száll ott le a szekérről, aki kéményt visel a fején... És valóban, egy bécsies forma ruházatú úr, fején kemény, selymes szőrű magas kalapban sietett a rezidencia kapuja felé. — Hiszen ez Teleki János — kiáltott fel Zichy Ferenc —, lám, már a párizsi módit viseli! Pár pillanat múlva csakugyan belépett a szálába Teleki János gróf, ahol az urak tréfásan évelő- dést kezdtek vele, és a kalapot fejébe kellett tenni, mire Orczy László pálcikával ütögette végig, mondván: — Végig fej van-e ebben a kalapban? Cilinderes emberekre, kivált, vidéken, máig is dívik ez a mondás. Végül a sok ide-oda kapkodástól egészen borzassá lett jószágot rátették a szintén vendégségben lévő Wlassics testőrző fejére, aki skarlátpiros, pompás magyar dolmányban, fején cilinderrel olyan furcsa volt, hogy maga is hahotára fakadt, mikor a tükörbe nézett. — Splény püspök tréfált Telekivel, hogy most már a civilek is elveszik az ő süvegét, tudniillik a püspöksüveg is olyan magas viselet, mint a cilinder, Keglevich pedig azt mondá, hogy íme, nemhiába aspirált Teleki Mihály uram a fejedelmi süvegre, utóda kerített valami efféle alkotmányt. Noha Teleki Jánost kiviccelték a cilinderrel, már néhány év múlva széltében hordták Bécsben, és aztán nálunk is csakhamar meghonosodott. A pesti forradalom üdvözlése Az 1848. március 15-i pesti forradalom híre néhány nap alatt vált ismertté a vármegyében. Szemtanúk. Pesten jártak beszámolóiból és levelekből váltak köztudottá a nagy nap történései. Pest vármegye városai, falvai lelkesen csatlakoztak a forradalomhoz; persze más megyék is. Kemény Zsigmond jegyezte fel, hogy „sok helyről üdvözlő iratok érkeztek a pesti provizorius bizottsághoz. Kecskeméttől Pancsováig több hatóság és népgyűlés nyilatkoztatta ki ragaszkodását e bizottmány határozatai iránt. "Cegléd csatlakozásának pontos napja nem ismert; fennmaradt Nagykanizsa város március 20-án kelt átirata Ceglédhez, melyben indítványozták, hogy Cegléd is üdvözölje a forradalmat. Á levélre a város azt válaszolta, hogy már korábban, tehát 20-a előtt megtette ezt. Nagykőrösön a március 17-i tanácsülés jegyzőkönyve örökítette meg a határozatot: „Elnök főbíró előterjeszté, hogy a’ Pestről vett hírek szerint Martins I5én ott nagyszerű nép mozgalom történt; a sajtó tettleg felszabadíttatott, ’s a ’ szabad sajtó első szüleménye egy 12 pontból álló nemzeti kívánat volt, melyeket a’ nép szóllüására (...) elfogadtak (...) A’ Nemzeti kívánatnak mind a’ 12 pontja, mint a’ Nemzeti Újjá születés múlhatatlan feltétele a’ Tanács leghőbb kívánatait fejezvén ki, a’ mozgalom iránti rokon- szenv, és ragaszkodás annak helyén, és idejében kijelentetni elhatároztatott, s’ mindenek előtt Szépe Lajos 2ik Bíró tüstént Pestre küldettetett, hogy a’ történteknek körülményesen járjon végire, ’s a’ mozgalom élén álló Alispán Nyáry Pál Urat kérje meg a’ teendők iránti tanácsadásért.”(Novák László közreadásából.) Pogány György
