Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-18 / 64. szám
á PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS IS., CSÜTÖRTÖK 5 Csináljunk valamit a faluban! Nagytarcsán tovább él a népfőiskola eszméje Ötvenöt évvel ezelőtt nyílt meg a nagytarcsai népfőiskola, hazánkban az első olyan intézmény, amelyben az ország különböző vidékéről összesereglett, tettre kész és kiemelkedő képességű fiataljai több hónapon át együtt tanulhattak, dolgozhattak. A Sztehlo Gábor helyi evangélikus lelkész által alapított, finn minta alapján működtetett létesítmény eszméje napjainkban is tovább él a helybéliek körében. Sőt, többen a megújításán is gondolkodnak... Az egykori nagytarcsai népfőiskola épületei ma is állnak a faluban: azokban a könyvtár, az Egészségház és a Falumúzeum működik. Olyan létesítmények ezek, melyek jelenlegi funkciójukkal is a település lakóinak szellemi képzését, tárgyi tudását gazdagítják, valamint otthont adnak a falusi múlt tárgyi és szellemi örökségének. Ugyanakkor az evangélikus egyház a falu közművelődésének előrehaladásáért és a klasszikus népfőiskolái hagyományok felelevenítéséért küzdő helybéliekkel karöltve az egykori létesítmény megújításán fáradozik. — Már 1988-ban, a nagytarcsai népfőiskola megalakításának 50. évfordulóján, megfogalmaztuk azt az elképzelésünket — mondja a helyi evangélikus lelkész, Gánc s Péter—, hogy szeretnénk ismét feleleveníteni az egykori eszmét, megújítani a klasszikus intézményt. E gondolat kimondását az a bizonyító erejű adatsor, múltidézés is megerősítette. mely szerint — ezt az évfordulóra kiadott könyvünk is tartalmazza — 1938 és 1944 között, hat évfolyamon át, 137 ifjú tanult, fejlődött e falak között, s vette ki részét a községformálásban. Példa nélküli az is, hogy az említett évfolyamok hallgatóival 167 tanár és előadó foglalkozott. Sztehlo Gábor evangélikus lelkész Finnországban szerzett tapasztalatokat a népfőiskola-alapításhoz. Hazatérve — írta emlékiratában — Nagytarcsán látott lehetőséget egy ilyen jó szellemű, hasznos intézmény beindításához: „...tekintélyes jómódú gazdák voltak (itt — a szerk.). Nagyon értelmes, józan gondolkodású, belterjesen gazdálkodó emberek, szorgalmasak, .. .nagyon becsületesek és szeretem éíket, mert minden jóért lelkesedtek, és sohasem idegenkedtek az újítástól. Tisztelem élettapasztalatukat és bölcsességüket is." A lelkész öt esztendeig vezette az egykori népfőiskolát. A keze alól kikerülő parasztifjúság nemcsak lelki életét tekintve magaslott ki a korabeli társai közül, de olyan műveltséggel, s a szakmai önképzésre való törekvéssel léptek ki az intézmény falai közül, hogy méltán meghirdethették: csináljunk valamit a faluban, legyünk az itt éleik irányítói, a helyi élet szemezői, a társadalmi tevékenység aktív résztvevői. — Hogy mégsem alakult minden az eredeti nemes elképzelések szerint — idézi fel a múltat Gáncs Péter —, az nem az alapítók, az úttörők hibája. A történelem nem kedvezett nekik ehhez. A megújulás vágyát, az eredeti ötlet felelevenítését elsősorban az erősíti meg bennünk, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok között, a növekvő munkanélküliséggel párhuzamosan, a mező- gazdaságra való átállás éveiben egyre inkább jelentkezik az igény a vidéki lakosság körében szervezendő tanfolyamszintű szakirányú képzésre. Szívesen nyúlunk az eredeti példához: az ötvenöt évvel ezelőtt alapított nagytarcsai népfőiskola eszméje ma is elevenen él körünkben. Arra ösztönöz bennünket, az örökség ápolóit, hogy megfelelő szervezeti keretek között tudjunk ffiind több művelt és megelégedett embert adni e hazának. maliár A népfőiskola épületei ma állami kézben vannak Hancsovszki János felvétele A törvény jogkövetőiknek készült A tápiószelei önkormányzati válságról Mint arról már hírt adtunk, Tápiószele nagyközség ön- kormányzatában — a megye és az ország néhány más településéhez hasonlóan -— működési patthelyzet alakult ki. A helyi képviselők többségi határozattal felfüggesztették a munkavégzés alól a polgármestert, Majoros Tibort mindaddig, amíg az ellene indított fegyelmi vizsgálat és a képviselők egy része által kezdeményezett rendőrségi vizsgálat be nem fejeződik. A polgármester válaszként bejelentette, hogy a felfüggesztő határozatot nem ismeri el. Ügyeinek képviseletére jogászt fogadott fel, aki részt vesz a testületi üléseken. A képviselők többsége kivonult az ülésről, s ezzel teljessé vált a patthelyzet. A legutóbbi testületi összejövetelen — március 12-én — ugyanez megismétlődött azzal a különbséggel, hogy ezúttal az ellentábor állt fel a helyéről. Megkérdeztük dr. Páljfy Ilonát, a Köztársasági Megbízotti Hivatal Pest Megyei Területi Hivatalának vezetőjét: mi a véleménye az ügyről? — Először azt kell elmondanom, hogy mi is csak hallomásra, személyes meghallgatásokra hagyatkozhatunk, mert Tápiószeléről ebben az esztendőben még egyetlen jegyzőkönyvet sem kaptunk meg. így az a határozat sincs bent nálunk, amiben a felfüggesztésről döntöttek. Ezek elkészítése és beküldése egyébként a jegyző feladata, természetesen a polgármester vagy az ő helyettesítésére kijelölt személynek is alá kell azt írnia. A napokban küldünk ki egy felszólítást a hiányok pótlására, s kilátásba helyezzük, hogy esetleg emiatt mi kezdeményezünk fegyelmi eljárást a polgármester és a jegyző ellen. — Ön szerint érvényes a testület felfüggesztő határozata vagy nem? — A személyes beszélgetések alapján úgy látjuk, hogy egy teljesen jogszerű, érvényes felfüggesztő határozatot hoztak Tápiószelén, amit a polgármester semmiképpen nem bírálhat felül. Ehhez nincs joga, de még mi sem vagyunk illetékesek: ezzel kapcsolatban a Pest Megyei Hírlap már említett cikkében is tévesen nevezték meg hivatalunkat, mint a jogorvoslat helyét. Ebben az ügyben a polgármester vagy lemond, vagy munkaügyi bírósághoz fordul. Kizárólag ott folytathatnak vizsgálatot, s dönthetnek úgy, hogy visz- szahelyezik állásába. A folyamatos működés miatt sürgősségi eljárást is kérhet: a lényeg, hogy ezt neki mint „sértettnek” meg kell lépnie, így cselekedett a péceli polgármester is, aki körül hasonló szituáció alakult ki. Pontosan kell látni: itt az a törvénysértő állapot, hogy Majoros Tibor nem veszi tudomásul a döntést. Holott a törvények és jogszabályok a jogkövetőknek készültek, s feltételezik, hogy azokat a polgárok önkéntesen betartják. — Ha érvényes a határozat, nyilván testületi ülést sem vezethet a felfüggesztett polgármester. — Az a legnagyobb szabálytalanság, ha mégis ő vezeti az ülést. Nem is vehetne rajta részt, noha itt speciális esetről van szó: Majoros Tibor egyben tagja a testületnek. Ebben a minőségében ott a helye. A levezetést azonban az alpolgármesternek vagy a testület által erre megválasztott személynek kell ellátnia. Nem járhat be hivatalába, nem jogosult aláírásra sem. — Mi a véleménye a jogász testületi ülésen való részvételéről? — Magánszemélyként, úgy mint bárki más részt vehet a nyilvános üléseken. Véleményét is kifejtheti, amennyiben ehhez a testület hozzájárul. Tápiószelén sajnálatos módon összekeverik a fegyelmi és a büntetőjogi eljárást. Az ülések törvényességének biztosításáért kizárólag a jegyző a felelős. — Kinek mit kellene most tennie az elmozdulás érdekében? — Az élet nem állhat meg, a döntésképtelenség az egész település kárára megy. A polgármester vegye tudomásul a helyzetet, amennyiben ezt törvénysértőnek tartja, forduljon munkaügyi bírósághoz. Sok jel arra mutat, hogy akár meg is nyerheti á pert. Utána a jó hírét ért sérelmek miatt bírósági úton elégtételt vehet. De eközben a testület az alpolgármester vezetésével folyamatosan kellene, hogy működjön. A képviselők egyébként tőlünk is kértek vizsgálatot: ezt hatósági osztályunk március végén tudja elvégezni. Még egyet tehetünk: békéltető tárgyalásokat kezdeményezünk. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha az elkezdődött ügy végigjárja a maga útját. (tóth) Ráckevei fórum a hitelkonstrukciókról A kormány támogatja a tavaszi mezőgazdasági munkákat Soron kívüli ülést tartott a Ráckevei Gazda Kor abból az alkalomból, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal munkatársai személyesen mentek ki a helyszínre, hogy tisztázzák a térségben végbemenő földkiadások körüli vitákat, valamint felvilágosítást adni hitel- és támogatáskérdésben. Ezekre a tájékoztatókra fölöttébb szükség van, s nemcsak Ráckevén, hanem az országban mindenütt. A feltett kérdésekből az derül ki, hogy az emberek többsége még most sincs tisztában egy sor jogi kérdéssel, és ami még nagyobb baj, a földkiadó bizottságok sem tudnak olyan tárgyalási szinten kommunikálni, mely mindenki számára érthetővé teszi a törvényeket vagy azok egy-egy paragrafusát. Ne mások döntsenek Az aggasztja leginkább az embereket, hogy miből fognak gazdálkodni az elkövetkező időkben. Az elmúlt negyven év alapos munkát végzett. A parasztság elszokott attól, hogy a saját feje legyen önmaga tanácsadója, megszokták, hogy mások döntsenek helyettük. A döntés felelősségét ma már senki nem vállalja át, ez csakis az érdekelt dolga. Ám az nem igaz, hogy a kormány passzívan szemléli a mezőgazdaság alakulását, s nem próbál segíteni az újrakezdésben. A kormány nagyon is tisztában van azzal, hogy az ország felemelkedését elsősorban a mezőgazdaságtól várhatja, s ez kedvező pénzügyi politika nélkül aligha elképzelhető. Erre megtörténtek a szükséges lépések, erről adott tájékoztatót Ráckevén - Vörös István, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. A sokak által hangoztatott borúlátás megalapozatlan. Országszerte egymillió hektáron lett elvetve az őszi búza, mely magában garantálja a lakosság 1993—94-es kenyérszükségletét. Az eddigi információk szerint kukoricából 1,2 millió hektár, napraforgóból 350 ezer hektár lesz bevetve, ennek megvannak a garanciái. De mi lesz a többi, ma még parlagon lévő föld sorsa, mi kerül bele és miből? Mindenki érdekét tisztelve A kölcsönöket illetően bankellenes hangulat alakult ki, a parasztság sérelmezi a kamatok nagyságát. A 23—25 százalékos kamatláb valóban sok. számításba véve a várható nyereséget. És még hol van a törlesztés? Ám a bankok gazdaságos működtetésének is megvannak a maga törvényei. Ha a betétek után 15—17 százalék kamatot fizet a bank, nem várható, hogy ő maga 5—10 százalékos kamatra helyezzen ki hitelt, hisz ez a csődhöz vezetne. Ennek ismeretében a kormány kidolgozott egy olyan hitelkonstrukciót. mely könnyít a parasztság helyzetén, ugyanakkor tiszteletben tártja a bankok érdekét. A mezőgazdaság fejlesztését, valamint a tavaszi munkákat segítendő a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap garanciát vállal a kölcsönért folyamodókért. Itt elsősorban a termelést előmozdító beruházások finanszírozása nyer támogatást, a gépvásárlások és építkezések. A beruházási összeg alsó határa egymillió forint, ennek felét már lehet kérni kölcsönként, kamatmentesen. A visz- szatérítési idő öt év (a kamatokat a MFA vállalja magára). Kukoricatermesztésre hektáronként 10 ezer forint kölcsön igényelhető, a kamat 10 százalékát átvállalja az állam, valamint az összkölcsön 70 százalékáért kezességet vállal oly módon, hogy rossz termés esetén állami alapból kárpótolja a hitelfolyósító bankokat. A tavaszi gabonavetéshez hektáronként 1500 forint támogatás igényelhető, ameny- nyiben azt vetőmagra, műtrágyára, növényvédő szerre vagy gázolajra fordítják. Az igényeket az APEH-hez kell benyújtani, mellékelve a vásárlást igazoló számlákat. (Ennek az a szépséghibája, hogy a pénzt az igénylő önmagától kell „megelőlegezze”, és nem fordítva...) Egyszerűbb törvényeket, jobb programokat Más országok példáját követve ez évtől nálunk is kedvezményt kapnak a gázolaj mező- gazdasági felhasználói, visszatérítik részükre a fogyasztói adó 33 százalékát, ami literenként hét forintot jelent. A kormányrendelet három normát állapított meg a térítésekre. Szántóföld-megművelésre hektáronként 90 litert, kertészetre- szőlészetre 200 litert, míg gyepnevelésre 12 litert. Ezt úgyszintén az adóhivatal téríti. A teljesség igénye nélkül csak a leglényegesebb és közérdekű hozzászólásokat idézzük, melyek a fórumon elhangzottak. Eszerint a törvények nyelvezete túl bonyolult, az egyszerű ember nem képes megérteni. A kölcsönök és támogatások módozatait a bankok nem ismerik, pontosabban nem akarnak tudni róla. Az ide-oda küldözgetéstől az igénylőnek elmegy a kedve a kölcsöntől. A mezőgazdaság reformjaival kapcsolatos rádió- és tv-műsorokat ne hajnalban sugározzák, hanem főműsoridőben, hisz a legérde- keltebbeknek csak este van érkezése ilyesmit hallgatni. Vona Ferenc országgyűlési képviselő, a ráckevei fórum szervezője ígéretet tett, hogy az észrevételeket továbbítja az illetékes szervekhez. Matula Gy. Oszkár
