Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-18 / 64. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK 3 Énekeljünk! Március 15-i ünnepségen veszek részt. A hatalmas teremben többezren szoronganak. Egy-egy mosoly, egy-egy biccentés jelzi, hogy néhányon ismerik egymást. De mégiscsak idegen emberek tömege ez, melyet csupán az ünnep vállalása köt ösz- sze. Elénekeljük a Himnuszt, Budai Ilona néhány magánszáma után együtt zengjük a Kossuth-nótát, s az ünnepséget a Szózattal fejezzük be. Az ének csodát tesz. Minél többször énekelünk együtt, annál közelebb kerülünk egymáshoz. Lélekben. Mert a dallam átjárja egész lényünket. Ugyanaz a dallam mindannyiunk lelkét. Modern, gépzenés korunk s a kommunista korszak közösségromboló évtizedei leszoktattak az éneklésről. Nemcsak a közösről, az egyéniről is. Valamikor még munka közben is énekeltünk. Az édesanya altatódallal ringatta álomba gyermekét, a kukoricafosztást énekszó kísérte, a fonóban zengett a dal. Nem is olyan régen még megtiszteltetés volt, ha valakire azt mondták, hogy nótafa. (Némelyikük több száz dalt is ismert!) Szánkat befogták, hallgatásba kényszerítettek, a dal is le hervadt ajkunkról. Pedig az éneklés a lélek fürdője! Utána megtisztultan fordulhattunk újra a munka felé. Ma már szabad beszélni. Nálunk szólásszabadság van. De az ének nehezen virul ki újra az emberek ajkán. Kodály a legszebb hangszernek az emberi hangot tartotta. Egy galántai dalosünnepségről ezt írta: „Ez a tenger éneklő fiú és leány a mi szebb és igazibb jövőnk, a mi magyarabb magyarságunk”. Így bizony! Hozzuk hát vissza az éneket mindennapi életünkbe és ünnepeinkbe, mert — íme — ez a magyar jövő záloga. Török Bálint Ülésezik a gazdasági bizottság Ki legyen az igazgató? Tegnap délután ülésezett Pest megye közgyűlésének gazdasági bizottsága. A napirendi pontok között szerepelt a volt ATI, jelenleg Pest Megyei Szervezési és Továbbképzési Központ Kft. ügyvezető igazgatói állására meghirdetett pályázat elbírálása. Három jelentkező adta be pályázatát, ezeknek egyike Németh Sándor volt, a volt ATI igazgatója. A meghallgatásra egyik esélyes nem tudott eljönni. a másik kettő kifejtette a kft. működésével kapcsolatos koncepcióját. Szegedi Pál bizottsági elnök szavazásra bocsátotta a kérdést. Döntésük szerint Németh Sándort javasolják a kinevezésre. Az ügyet tárgyalja még a jogi és ügyrendi bizottság és az április 2-án esedékes megyei közgyűlésen hoznak határozatot. A továbbiakban meghallgattak egy előterjesztést az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelet tervezetéről. P. A. Egymás szemébe nézve (Folytatás az 1. oldalról) Általában érzékelhető a pályamunkákban az érzelmi indíttatás, a nagyfokú kötődés tárgyukhoz és a szándék, hogy a környezet, más helybeliek figyelmét is a helyi értékekre irányítsák. A. pályázat adatmentésre, fehér foltok feltárására buzdított, hogy valamennyien jobban megismerhessük hazánkat, népünk életét. Horváth Lajos, a zsűri egyik tagja, az Országgyűlési Levéltár főlevéltárosa a nemzettudat, a történelmi tudat erősítése egyik eszközének értékelte a pályamunkákat. Nemzetmegtartó erő. a haza- szeretet éledése fejeződik ki bennük. Különösen ezt bizonyítja, hogy a pályaművek tanúsága szerint a határon túl élő magyarok ma, két Trianon után is úgy gondolkodnak, mint akik az egységes nemzettest részei. Für Lajos történész, honvédelmi miniszter a kis közösségek összetartásának jelentőségét emelte ki. Rajtuk keresztül tarthat össze a tágabb közösség is. A kis közösség megfogható, tapintható hordozója annak a fogalomnak, amit nemzetnek nevezünk. Emléklapokat, pénzjutalmakat adtak át a díjazottaknak. A határon túli pályázók első díját Albert Dávid nyerte 400 éves a székelyudvarhelyi Tamási Áron iskola című pályamunkájával. A határon belüli pályázók közül 6. díjat 93 pályázó kapott, 5. díjat heten, 4. díjat tizennyolcán — köztük Pest megyeiek, a Gödöllőn élő Katona Szabó István, valamint Gábriel Tibor —, harmadik díjat dr. Kövér István 1956 a szombat- helyi vasútigazgatóság területén című pályamunkája nyert, második díjat Czigány László Katolikus egyesületek Zala megyében című munkája, elsődíjas pedig Tantalics Béla Kerka- szentkirály történetével. Három Pest megyei témát feldolgozó munkára figyeltem fel, a dömsödi gyermekcsoport helytörténeti munkájára, dr. Földvári Zsuzsanna Képek és gondolatok a kiskunlacházi református temetőről című hatodik díjas munkájára és Kürti Béla Egyleti élet a régi Cegléden című munkájára, mely 5. díjat nyert. Nádudvari Anna Harag és részrehajlás nélkül Tényfeltárás a közelmúltról A kormány megbízásából tényfeltáró bizottság alakult történész és levéltáros szakemberek részvételével. Feladatuk az elmúlt évtizedekben történt egyes események hátterének a tisztázása. Dr. Kahler Frigyes c. egyetemi docens, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi és kegyelmi ügyosztályának a vezetője tegnap sajtótájékoztatót tartott a bizottság terveiről és eddigi tevékenységéről. A tényfeltáró bizottság tagjai még: Alföldi Vilma az Országos Levéltár főosztályvezetője, Borosy András a Pest Megyei Levéltár főmunkatársa, M. Kiss Sándor történész, Kapronczay Károly az Orvostörténeti Múzeum könyvtárának főigazgatója, Pálmány Béla történész a Parlament Levéltárának igazgatója. A munkában résztvevők írott forrásokból dolgoznak. Ezek között legfontosabbak a korabeli hivatali szervezetek iratai, hiszen ezek nem célzatosan készültek. Dokumentumként pontosan rögzítették a napi történéseket. Tavaly július óta minden kutató számára hozzáférhetővé váltak az egykori MSZMP iratai és a volt Szovjetunió levéltáraiban is kedvezően alakult ilyen szempontból a helyzet. A tényfeltáró bizottságnak nem feladata az események minősítése, pusztán az azokra vonatkozó dokumentumok feltárása. Kijelölték maguknak a kutatási témákat, melyek sorában az első az 1956-os sortü- zekre vonatkozó dokumentumok feltárása. Elsőként azt kutatják, hogy az adott esetben milyen alakulat tüzelt civilekre? Lehettek ezek szovjet katonák éppúgy, mint pártfunkcionáriu- sok vagy az ÁVH, illetve honvédségi, esetleg rendőri alakulat. Amennyiben nem tudják pontosan meghatározni, hogy kik lőttek, természetesen ennek feltüntetésével rögzítik az eseményt. Elhangzott egy kutatási téma a helyszín megjelölése nélkül. Á tömeg a városi börtön elé özönlött, és követelte a rabok szabadon bocsátását. Rövidesen eldördült egy sortűz, melynek nyomán két halott és több sebesült maradt a helyszínen. Az esemény háttereként jelenleg két magyarázat létezik. Áz egyik szerint a börtön parancsnoka fegyvertelen civilekre lövetett. De van egy olyan magyarázat is, hogy a segítségül érkezett ÁVH-sok a kocsiban felejtettek egy gépfegyvert, amivel a civilek megostromolták a börtönt. Erre érkezett válaszként a sortűz. A ma élők és az utókor számára is pontosan kívánják tisztázni az ilyen és hasonló szituációkat. Mint a tájékoztatón elhangzott: a szakemberek nem gondolnak arra, hogy teljesen kisajátítják a témakört, mellyel rajtuk kívül mások is foglalkoznak. Létfontosságúnak tartják azonban, hogy megmentsék az enyészettől az értékes forrásokat. Szívesen vállalják a kontrollt, és ígérik, hogy minden állításuk dokumentumokkal lesz alátámasztva. Harag és részrehajlás nélkül kívánnak foglalkozni a napjainkhoz közelálló és várhatóan politikai indulatokat kavaró témakörrel. Az első kutatási téma feldolgozását terveik szerint félév múlva teszik le az asztalra, és után tovább dolgoznak. Munkájuk nem nyomozás, hanem tudományos eszközökkel folyó történetkutatás. Ga. J. A Szent Korona Társaság a magyarságért Mentsük meg Hazánkat Mentsük meg Hazánkat jelszóval mozgalmat indított a Szent Korona Társaság — amelynek semmi köze sitjcs a már megszűnt, a Romhányi-féle Szent Korona című laphoz. A társaság vezetőjét, Faddy Othmár ferences rendi szerzetest kérdeztük a kezdeményezés céljairól. — Milyen politikai alapelvei vannak a mozgalomnak? — Szeretnénk, ha minden politikai, gazdasági és biztonsági — szociális, katonai, rendőri — erkölcsi, vallási, nemzetiségi és kulturális kérdésben a magyarság igazi érdekei alapján járnának el az országvezetőink. Megítélésünk szerint alkalmatlanok a vezetésre azok, akik szembeállítják a magyar és az európai érdekeket, s egyoldalúan csak az egyiket, vagy a másikat hangsúlyozzák, vagy pedig képtelenek a különbségek és az ellentétek áthidalására, feloldására. — Az említett értékeket több politikai csoportosulás, párt is a zászlajára tűzte. — A zászlajára tűzte, de a politikai elit és a nép érdekei között ismét szakadék jött létre a Szent Korona Társaság megítélése szerint. Az elit a bizonytalan távlati jövőt helyezi előtérbe a jelen problémájának megoldása helyett. A magyarság kész a szükséges áldozat vállalására, ha ennek értelmét látja. A körülmények romlása miatt a pályakezdő, családalapító fiatalok, és az idősek, nyugdíjasok a legesélytelenebbek a felemelkedésre. Nincs megfelelő erkölcsi, szülői vagy anyagi hátterük, s megfelelő baráti, rokoni kapcsolatuk. E nélkül pedig esélytelenek a versenyben. A mellőzött tehetségeket a lezül- lés fenyegeti vagy könnyen a kivándorlást választják. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására azonnal cselekednünk kell. Ezért adtuk ki a felhívásunkat. — Említette, hogy a mozgalom azokat támogatja, akik hangsúlyozottan a magyar érdekeket képviselik egy-egy kérdésben. Konkrétan milyen formában képzelik el a támogatást? — Felhívásunkkal elsősorban az említett problémákra kívánunk rávilágítani. Amelyik politikai párt egyetért az alapelyeinkkel, azt támogatni fogjuk a választásokon. — Névszerint mely pártokra gondol? — Erről egyenlőre nem döntöttünk. Ezt fél évvel a választások előtt fogjuk bejelenteni. Azoknak a pártoknak, amelyek igénylik támogatásunkat, kötelezniük kell magukat arra, hogy a képviselő-jelöltjeiket átvilágíthatjuk. Ez lesz a biztosíték arra, hogy az említett elveket nemcsak a támogatásunk, a parlamentbe kerülés érdekében kérik, nemcsak névleg értenek egyet az elveinkkel, hanem azt az eddigi tetteikkel is bizonyították.-— Milyen ereje van a Szent Korona Társaságnak? Hány tagjuk van? — Mintegy ötszáz tagunk van, s több ezer szimpatizánsunk. A Szent Korona Társaságnak azonban nem a taglétszámában van a fő ereje. Jómagam mintegy kétezer plébánossal állok kapcsolatban. Van ismerősöm az ország legtávolabbi sarkában is. A plébánosok — különösen a kisebb településeken — igen nagy hatással vannak a falu népére. Elképzeléseink szerint ők azokra a jelöltekre való szavazásra fogják ösztönözni a híveiket, akiket a Szent Korona Társaság is ajánl. — A római katolikus egyházban azonban igen elterjedt nézet az, hogy a papság ne politizáljon. Tudomásom szerint az egyház vezetői is ezt kérik a plébánosoktól. — Azt én sem tartom helyesnek, ha egy pap valamely pártba belép, hiszen ez könnyen megosztottságot teremthet a gyülekezetében. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy maga II. János Pál pápa is a közéletben való minél aktívabb részvételre ösztönzi a papságot és a híveket. Hardi Péter Torgyán Petővel szemben (Folytatás az 1. oldalról) —Pető Iván pár nappal ezelőtt kifejtette, hogy az FKGP tagsága többnyire idős és kevés iskolát végzett emberekből tevődik össze. A következő választásokra a kisgazdák esélyei csökkenőben vannak. Mi erről az érintett párt elnökének, Torgyán Józsefnek a véleménye? — Pető már a Kónya Imrével való tévé-vitájában megmutatta, hogy milyennek nem szabad lennie egy értelmiséginek. Mi nem akarjuk senkinek a szemét kikaparni vita közben, és nem rendelkezünk ilyenfajta intellek- tualitással. Pető Ivánnak nem annyira a kisgazdapárttal kellene foglalkoznia, mikor a kisgazdapárt egyetlen ülésén annyi ember jelenik meg, mint az SZDSZ egész évi ülésein. A saját tábora növelése érdekében — lám — a Fidesszel kezet fogott, de én felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy ez olyan, mint amikor vak vezet világtalant. Én úgy gondolom, hogy majd kiderül, egyikük sem tudott semmit adni a másiknak, és a kettőjük eredménye a parlamentbe kerüléshez nem lesz elegendő. Ezek után szeretnék egy nyilvános vitában részt venni Pető Ivánnal.-BágyiA legjobbaknak bérletük van Az Esti Hírlap etikája című összeállításból megtudható, hogy a Heti Világ- gazdaság és a 168 óra a legjobb hetilapok. Adja tud- tul a 168 óra. Most. De már korábban is nyilvánosságra hozták, hiszen az Esti Hírlap ebbe a fajta öndicséretbe kötött bele. Minket itt a Pest Megyei Hírlapnál mindez nem kifejezetten érdekel. Már- csak azért sem, mert maga a megnevezés: „legjobb hetilapok1’, nem egészen érthető. Mert mihez képest? Kikhez képest? És hogyan mérték ezt a jóságot és hol? Mátészalkán avagy Budapest valamely részén? Netán Csepelen vagy Angyalföldön? Nem tudni, nem derül ki. Az viszont igen, hogy lámcsak, teher alatt nő a pálma! Értsd: az elnyomott és sajtószabadságuktól fosztogatott régiek — Mester Ákos és Bölcs István —• e nyo- morgatottságukban is kitűnőek tudnak maradni. Véleményem szerint akkor ugranának a másodikról az első helyre, azaz előznék meg a Heti Világgazdaságot is, ha be sem engednék őket a Magyar Rádióba. Ez persze csak egy rossz vicc! Megnyugtatom kedves 168 órát remegve váró olvasónkat, hogy említett két szakmai óriásnak a Bródv Sándor utcai épületbe bérletük van. De hol váltották? Mátészalkán, Csepelen vagy Angyalföldön? Avagy e bérleteket nem is forintért adják? Nem tudom... (Vödrös)