Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-02 / 51. szám
SZUKEBB HAZANK PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. MÁRCIUS 2.. KEDD Megnyitó Túrán Dilinkó Gábor és Dombi Lajos festményeiből kiállítás nyílt Túrán, a helyi házasságkötő' teremben. A két hétig látható kiállítást a polgármester köszöntő szavait követően Kerékgyártó István művészettörténész és Vödrös Attila lapunk főszerkesztője nyitotta meg. Az alkalomhoz illő költeményeket Burai Valéria adta elő Vimola Károly felvételei Nyolcvan éves a Magyar Királyi Honvédtüzérség Négy tüzérgeneráció találkozott Szentendrén Tegnap laktanyalátogatási program keretében emlékülést szerveztek Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskola dísztermében, amelynek keretében megemlékeztek a magyar honvédtüzérség 80 éves évfordulójáról. Időrendi sorrendben először Erdélyi Lajos alezredes, a Honvédelmi Minisztérium sajtószóvivője a magyar honvédség időszerű kérdéseiről beszélt. Megemlítette, hogy 1993-ban három nemzetközi kulturális, illetve sportesemény színhelye lesz Magyarország. Március 5—10. között rendezik meg a katonai filmek nemzetközi fesztiválját, amelynek fővédnöke Für Lajos honvédelmi miniszter. A szakmai zsűri elnöke pedig Sára Sándor lesz. Június 23—25. között kilencedik alkalommal rendezik meg Debrecenben a katonazenekarok nemzetközi fesztiválját és 1993 júliusában Szentendre és környéke a katonai tájékozódási világversenynek ad otthont. Szabó János mérnök-vezérőrnagy, a katonai főiskola parancsnoka a , főiskolán folyó katonai és szakmai képzésről tájékoztatta a jelenlévőket, ezt követően pedig Török Miklós ezredes a magyar honvédtüzérség tevékenységéről tartott ismertetőt. Többek között elmondta, hogy az 1868. évi véderőről és honvédségről szóló törvények értelmében a világosi fegyverletétel óta Magyarországon ismét megteremtették annak a lehetőségét, hogy önálló haderővel rendelkezzen. Ez az önállóság azonban erősen megkérdőjelezhető volt, mert hiányzott az egyik meghatározó fegyvernem, a tüzérség. A magyar vezető köröknek csak több évtizedes politikai küzdelem után sikerült elérni, hogy 1912-ben törvény írja elő a honvédtüzérség létrehozását. Az alapos szervező tevékenység egyik fontos állomása volt 1913. március 1-je, amikor a császári és királyi tüzérségtől áthelyezték a szükséges személyi állományt és az alakulatok elindulhattak új állomáshelyük elfoglalására. A Magyar Királyi Honvédtüzérség az első világháború éveiben hatalmas munkát végzett a harci eszközök korszerűsítése és a csapatok számának növelése érdekében. A frontokon harcoló ütegek száma a háború végére elérte a 249-et. A magyar honvédtüzérek jelen voltak Przemysl védelménél, az Isonzói csatákban, de bátran harcoltak Gallipolinál és a Holt-tengernél is. A második világháborúban a kiszállított 2. magyar hadsereget igyekeztek a körülményekhez képest jól felszerelni tüzérségi vonatkozásban. Mindez azonban kevésnek bizonyult, a 2. magyar hadseregnek 1943. március harmadikára 6 tábori tarackja, 6 páncéltörő ágyúja, 2 páncélvadász járműve és 2—2 gránát-, illetve aknavetője maradt. A fegyverek minőségi javítását a 60-as évek elejétől kezdték meg újabb típusú vontatott, majd önjáró lövegek rendszerbe állításával. Ekkor állították fel a hadműveleti-harcászati és harcászati rakétacsapatokat is, amelyeket 1991-ben megszüntettek. A magyar honvédség zömében ma is ezekkel az eszközökkel van felszerelve. Az előadásban hangoztatták, hogy a honvédtüzérség megteremtése nemcsak a monarchia háborúra való felkészülésének egyik állomása volt, hanem fontos kifejezője a magyar önrendelkezésért vívott politikai küzdelem sikerének is. Nélküle, sem akkor, sem pedig jelenleg, a maga teljességében nem beszélhetnénk a magyar hadseregről. Az emlékülés igen gazdag programot ígért, és a jelenlévők nem is csalódtak. Az előadásokat tárgyi emlékek és fényképek kiállításával, valamint tüzérségi fegyverek bemutatásával egészítették ki. Megvalósult a szervezőknek az a nem titkolt szándéka is, hogy fegyvernemi bajtársi közösséggé kovácsolják az idősebb és a fiatalabb tüzértiszti nemzedékeket, hiszen jelen voltak a volt ludovikás, a napjainkig nyugállományba vonult, az aktív tisztek és a jövendő tüzérek képviselői is. Szabó János mérnök-vezérőrnagy ünnepi megnyitójában méltatta a tüzérség helyét és szerepét az összfegyvememi harcban. Dr. Lugosi József alezredes, a történelem tudományok kandidátusa a Magyar Királyi Honvédtüzérség születésének körülményeiről beszélt, és nem titkolta. hogy a fiatal magyar honvédtüzérség méltó fegyvertársa volt a közös hadseregbeli tüzérségnek. Dr. Bella Tibor főhadnagy hadtörténész áttekintő összefoglalót adott a magyar tüzérség helyzetének alakulásáról az 1918—1927 közötti időszakban. Hoiváth Csaba százados, tudományos főmunkatárs, 1927-től a második világháború befejezéséig tekintette át a magyar tüzérség történetét, Szonátái József nyugalmazott alezredes pedig a tüzérség újjászerveződéséről és a békekötés utáni tüzérség átalakulásáról számolt be a hallgatóságnak. Személyes élményeiről számolt be vitéz Bozsoki János, aki jelenleg Zürichben él. Személyében az egyetlen tüzértisztet köszönthették, aki rendelkezik a „Tiszti arany vitézségi éremmel”. A második világháborúban végrehajtott személyes tetteiről tartott előadást. Érdekes és hiteles élménybeszámolót tartott Csanády György, Fabinyi József, Gazsó Imre, Sebők János, Bistyák Dezső, és dr. Enzsől Gyula. Az érdeklődők tüzérségi eszközöket tekintettek meg, megismerkedtek a szimulátorokkal, kipróbálták a gyakorlóberendezéseket, a bártabb újságírókat pedig tüzérré avatták, amivel járt egy jelképes fenékre ütés és egy kupica valódi pálinka. Papp János re Őrségváltás a (Folytatás az 1. oldalról) A hivatalos formulák után Bartos Ferenc fogadást adott a jelenlévők részére, s pohárköszöntőjében méltatta az esemény jelentőségét. Nun Mihály a válaszában elmondta, a kormány a katonaság számára előírta, hogy laktanyák eladásával is szerezzenek anyagi forrásokat, de mint kiderült, erre nincs fizetőképes kereslet. Munkatársunk kérdéseire válaszolva a polgármester elmondta: most a város középiskolai rendszerének az átgondolása következik. Figyelembe kell venni, hogy a középiskolás korú fiatalok száma a demográfiai hullámvölgy miatt egyharmadával csökken ezekben az években; továbbá az új oktatási törvény szabta körülményeket, az egyház volt tulajdonaira vonatkozó kéréseket, és #■ kaszárnyában egyes középiskolák rossz működési feltételeit, Ezért már megkezdte működését egy oktatási szakemberekből álló albizottság. Megkezdik munkájukat az építész-tervező szakemberek is. A várostól eddig mesterségesen elkülönülő laktanyanegyed területe a jövőben szervesen kapcsolódhat a városhoz. Bartos Ferenc szerint a gimnázium épületének egy részét 1994 szeptemberéig lehet majd átadni az egyháznak. A laktanyában pillanatnyilag nyolcszáz növendék oktatására, százötven kollégista elhelyezésére van lehetőség. Ha további középiskolák átadására lesz igény, akkor már nagyobb építkezésre lesz szükség, amihez a költségvetésnek kell adnia az ösz- szeget, melynek nagysága most meg sem mondható. K. T. I.
