Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 1.. HÉTFŐ 3 Az ország kapujában Számomra — és gondolom, nemcsak én vagyok ezzel így — a határátkelőhelyek jelentik az illető ország kapuját. A fogadtatás rányomja bélyegét egész ottlétem idejére. Barátom a túloldalon lakik, ritkán lépi át az anyaország határát. Ha mégis megteszi, az csak azért van, mert vágyik az eltávozott barátokra, mert keresi az otthon hiába kutatott baráti beszélgetéseket. Nem üzletel, érzéke sem lenne hozzá, nem is hoz magával semmit, csak a néhány napra való személyes holmiját. Talán éppen ezért gyanús. Üres kocsival, remegő gyomorral várja a román vámost — mert sose lehet tudni, éppen milyen hangulatban találja a szolgálattevő mindenhatót. Ősz haja és igazolványa tiszteletet parancsol, szerencsésen túl is jut. Barátom fellélegzik, hiszen úgy gondolja, a nehezén túl van. Jöhet a magyar oldal. Kiguberálja a biztosításra a kétezer forintot, amit lehet, hogy húszezer lejért vásárolt, köszön — magyarul — és akkor jön az ar- culcsapás. Kocsiját tüzetesen átvizsgálják, a sárhányó alatt buzgón kutakodnak, benéznek az ülések alá, egyetlen táskáját alaposan felforgatják. Rendjén is lenne mindez, hiszen a munkájukat végzik a vám őrei. Csakhogy a feltúrt kocsi mellett, aprókat, vidámakat dudálgatva halad el egy alaposan megpakolt, rozsdaette, Ploiesti rendszámú Dacia. Hősünk nyomorultul érzi magát, rendet rak a holmijai között és már szeretne visszafordulni. Folytatja mégis útját, mert várják a barátai. Az ország kapuján belépve már a visszaúton gondolkodik. Mikor jössz újra? — Isten tudja, nem vagyok hajlandó eltűrni a megaláztatást. Inkább nem. Sokat próbált magyarjaink, ott, a határ túloldalán, kik még vannak, helytállnak, legalább megpihenni békességben jöhetnének haza... Bartos Csilla A polgári védelem napja Társadalombiztosítási törvénymódosítások Kedvező változások várhatók Csapatzászló Második alkalommal szervezték meg hazánkban a polgári védelem napját, csatlakozva a nemzetközi hagyományhoz. Ebből az alkalomból ma, hétfőn Boross Péter belügyminiszter csapatzászlót adományoz a PV Országos Parancsnokságának. Az ünnepségen a kiemelkedő munkát végzők elismerésben részesülnek. Délután a csapatzászlót ökumenikus szertartás keretében szentelik fel és leleplezik a hősi halottak emléktábláját. Szombaton a polgári védelem parancsnoksága ifjúsági napot tartott a Petőfi Csarnokban. A Közlekedési Múzeum polgári védelmi vándorkiállítása mellett az érdeklődők technikai bemutatót is láthattak. A gyermekek legnagyobb örömére hőlégballon is volt, de ugyanolyan sikeres volt a védelmi és mentőhelikopterekkel való ismerkedésük is. Néha-néha felharsant egy tűzoltóés ökuménia kocsi vagy mentőautó szirénája, de a gyerekeket ennél is jobban érdekelte a közönséges autóbuszból kialakított mozgó egészségügyi ellátó kocsi. Sokan álltak meg Pest megye katasztrófaelhárító autójánál, ahol valóban különleges volt a kínálat: nem mindennap találkozunk olyan műszerekkel, amelyek elengedhetetlenek bizonyos katasztrófa- helyzet kialakulásakor. Ha az érdeklődők megunták a nézelődést és a PV-pa- lánták bemutatóját, bevonulhattak a Petőfi Csarnokba, ahol Republic és Polgári Védelem koncert volt. A remélhetőleg hagyományt teremtő nap rengeteg budapestit csalt ki a Városligetbe. Az idei, II. PV-napot az 1993. június 1. és 1994. június 1. közötti időszakra meghirdetett európai Polgári Védelmi Év szellemében rendezték meg. Március 1-jén lép hatályba a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása, amely — egyebek között a biztosítási szabályokat, a táppénzre vételt, illetve a nyugdíjakat érintően — több lényeges változást hoz. Kiss Sándor, az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság jogi és szakigazgatási főosztályának helyettes vezetője a biztosítási szabályok két fontos változására hívta fel a figyelmet. Az első szerint, mivel a személyes közreműködés nem kötelező a szövetkezetekben, a társadalombiztosítás csak azokra terjed ki, akik munkaviszonyban vagy vállalkozási jellegű jogviszonyban dolgoznak a szövetkezetekben. A másik a szellemi szabadfoglalkozásúa- kat — vagyis az egyes tudományos és művészeti, illetve egyéb szellemi tevékenységet folytatókat — érinti. Őket ezen a jogcímen, az eddigiektől eltérően nem illeti meg a biztosítás. (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozáson felszólaló Püski Sándor vitatkozott Antall Józsefnek a konferencia első napján videofelvételről elhangzott azon kijelentésével, miszerint a két világháború között a hatalom támogatta volna a népi írókat. Bejelentette: az idén augusztus 23-ától 29-éig rendezik meg a Szárszó és Szemes közötti Hullám kempingben a „szárszói táborozást", amelynek egyik programja az emlékezésé, a másik a mai nemzeti gondolaté lesz. Rapcsák András, Hódmezővásárhely polgármestere felajánlotta, hogy az Alföld művészetéről rendezendő Számadás ’93 konferencia helyszíne októberben Hódmezővásárhely legyen. Szoko- lay Sándor pedig azt javasolta, hogy az 1994-es Számadás-tanácskozást Békéstar- hoson rendezzék. Közfelkiáltással fogadta el a konferencia Csete György építésznek egy Budapesten léMárcius 1-jétől kedvezően módosul a táppénzre vonatkozó szabályozás. Keresőképtelenség esetén egy évig, illetve legfeljebb az érintettek folyamatos biztosításának időtartamára jár a táppénz. Ezt követően azonban — ameny- nyiben valaki továbbra is munkaképtelen — a kereső- képtelenséget elbíráló orvos a főorvosi bizottság jóváhagyásával három, majd pedig az Országos Orvoszakértői Intézet újabb kilenc hónappal meghosszabbíthatja a táp- pénzfizetés időtartamát. így tehát, tartós megbetegedés esetén összesen két évig járhat a táppénz. A terhességi gyermekágyi segélyre vagy a gyedre való jogosultság elbírálásában is megváltoznak a szabályok. Eszerint, ha a szülő nő nem rendelkezik legalább 180 naptári napnak megfelelő keresettel, akkor a minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani az anyasági ellátások összegét. tesítendő, „a magyar lélek találkozóhelyéül szolgáló” magyar népművészeti múzeum létesítésére tett javaslatát. A kezdeményező szerint a múzeum alapkövét ez év október 23-án helyeznék el a kisújszállási konferencia résztvevői, fővédnöke pedig András- falvy Bertalan, volt művelőNyilatkozat A társadalombiztosítási törvény módosításával megváltozik egy sor, nyugdíjjal, nyugdíjazással kapcsolatos szabályozás is. A nyugdíjas özvegyek számára pozitív változást jelent, hogy őket egy éven át mind a saját jogú, mind pedig a házastársuk után járó özvegyi nyugdíj megilleti. Ez a kedvezmény azonban már csak azokra vonatkozik, akik 1992. december 31-ét követően veszítették el házastársukat. Elsősorban a csekély szolgálati idővel vagy alacsony keresettel nyugdíjba vonultakat érinti kedvezően, hogy a törvény alapján március 1-jé- től az öregségi nyugdíj összege nem lehet kevesebb, mint a rendszeres szociális járadék összege. Ez a rendelkezés január 1-jéig visszamenőleges hatállyal érvényes. Kedvező változás, hogy március 1-jétől nem maximálják 75 százalékban a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető átlagkeresetet. A jövődésügyi és közoktatási miniszter lenne, akit egyébként Csete hiányolt a tanácskozásról. A népi politizálás esélyeiről rendezett kisújszállási konferencia zárónyilatkozat meghozatalával fejeződött be, amit a résztvevők elfogadtak. ben minden további munkaviszonyban eltöltött év fél-fél százalékkal növeli a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem- részt. Július 1-jén lép hatályba az a rendelkezés, amely kimondja: az öregségi résznyugdíjra való jogosultsághoz tíz év helyett tizenöt év szolgálati időt kell igazolni. A 45 éven felüliek számára szigorodtak a rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételei is. A 45 és 54 év közöttieknek ugyanis — március Kjétől — az eddigi tíz helyett 13 év szolgálati időt kell felmutatniuk. A törvénymódosítás talán leginkább vitatott pontja a nők nyugdíjkorhatárának emelése. Eszerint 1995-től kezdődően emelkedik a nők nyugdíjkorhatára, kétévenként egy évvel; tehát nyugdíj- korhatáruk 1995-től 56, 1997-től 57, 1999-től 58, 2001-től 59, 2003-tól pedig — egységesen a férfiakéval — 60 év lesz. A bankrabló kevésbé veszélyes? V A 168 órában egy telefonáló megkérdezte, vajon a műsor miért nem foglalkozik a fidesz.es önkormányzati képviselő bankrablóval, mikor a bőrfe- jűeknek általában nagy teret szentel? Szerintem azért nem, mert a 168 órások tudják, hogy a Fidesz esetében nem a bankrablás a fontos, hanem az SZDSZ-szel való szerződéskötés. Igaz, egy ismerősöm erre azt mondta, hogy a terv egy sokkal nagyobb szabású akciót készít elő, ám én azonnal leintettem, mert tudom: igenis színesítheti majd a választásokat e koalíció vagy mi, mert hiszen azt is mondják, hogy ez csak egy olyan izé... A bankrablás az valóban tény, ám ebből az együttműködés-féléből nem sok mindenre lehet következtetni, túl azon, hogy Horn Gyula megsértődött. Hallottuk ezt is: Orbán úr Féltékenység! jelenethez hasonlót rendezett... Ez a Fidesz—SZDSZ parolá- zás biztos, hogy pillanatokon belül szkandero- zássá fog átalakulni, s lehet: a viaskodásnak nem lesz győztese. Hogy miért nem foglalkozik a bankrablással az elfogulatlan műsor? — magam is csak sejtem. Hogy miért foglalkozott a bőrfe- jú'ekkel? Mert néha veszélyesek. S e veszélytől a társadalom megkímélendő. A bankrablás az más. Az néha hasznos is lehet, mint egy taxisblokád, amely veszélyezteti a fennálló rendet. (Vödrös) P. A. 1993. február 27—28-án, a nemzeti jövőt kutató hasonló összejövetelek után ezúttal Kisújszálláson gyűltünk egybe. Minden pártszempontot, pártmegbízatást mellőzve számot vetettünk a nemzet megmaradásának és felemelkedésének esélyeivel. Vizsgáltuk, hogy a történelmi fordulat során létrejött új intézmények, s a törvényekben biztosított demokrácia miért nem szerzett kellő bizalmat. Az előadók és felszólalók egyetértettek abban, hogy a pusztulás ellen fellépő, az életképes magyar társadalomért folytatott küzdelem alapja: a nemzet alkotóképessége, munkája, a családok fenntartó ereje, a hazai tulajdonosok sokaságával teremtett biztonsága. Kitárjuk a kaput mindenki előtt, aki ennek a felismerésnek jegyében akár szövetségesként, akár vitapartnerként együttműködni kíván velünk, aki nemcsak birtokolni, hanem szolgálni, életben tartani kívánja ezt a hazát. Nemzeti érdekünk, hogy a népi eszme- és értékrend a maga törekvéseivel és céljaival hitelesen jelenjék meg a nemzetközi politikai gondolkodásban és a sajtóban. A kisújszállási konferencia résztvevői azzal a reménnyel és várakozással tekintenek a szárszói találkozó 50. évfordulóján rendezendő eszmecsere elé, hogy az itt megfogalmazott gondolatok további kibontása ott folytatódik. Nemzeti érdekeinkről — hitelesen Vimola Károly felvétele
