Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-02 / 51. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁRCIUS 2., KEDD Szlovákia hajlandó módosítani Meciar Bősről — Az Európai Közösség ad­Francia konzorcium Magyar autópálya dig nem írja ala Szlováki­ával az egykori Csehszlová­kiával kötött és most meg­újításra szoruló társulási szerződést, amíg az nem rendezi vitáját Magyaror­szággal a bősi erőmű ügyé­ben — tudatták a La Libre Belgique prágai tudósítója szerint Vladimír Meciar szlovák kormányfővel az EK bizottságán tett múlt heti látogatása során. A cikk szerzője szerint Meciamak nemigen van vesztegetni való ideje: bár­milyen válság könnyen megingathatja kormánya helyzetét. Egyúttal megem­líti, hogy a Természetvédel­mi Világalap bécsi újságja a napokban közzétette a szlovák környezetvédelmi minisztérium egyik jelenté­sét, amelyből kitetszik: a po­zsonyi minisztériumon be­lül is megoszlanak a véle­Célba ért a segély Megnyílt Megnyílt a kelet-boszniai légihíd: az amerikai légi­erő három C—130-as szállítógépe hétfőre virra­dóra összesen 22 tonna élelmiszert és gyógyszert dobott le a terület fölött. Az amerikai katonai szóvivők, valamint a gé­pen utazó újságírók nem közölhették a repülési út­vonalat, a repülés magas­ságát és a ledobás színhe­lyét, de az ARD televízi­ós állomás mindennek el­lenére úgy tudta, hogy a gépek vasárnap 22 órakor Frankfurtból indulva az Adria felől közelítették meg Boszniát. mények, és akad, aki sze­rint október végén az új me­der megnyitása valójában az előzőleg lefektetett 19 környezetvédelmi feltétel teljesítése nélkül történt meg. A gyors előrelépést egye­lőre gátolja a magyar és a szlovák fél álláspontja kö­zötti hatalmas távolság, csak úgy, mint az, hogy a szlovák kormány képvise­lői korántsem mindig be­szélnek egy nyelven. Az írás a továbbiakban utal a cseh parlament Pozsonynak teljes szabad kezet adó dön­tésére, megállapítva, hogy Szlovákia számára ezzel jo­gilag megnyílt a lehetőség a Hágai Nemzetközi Bíró­sághoz való forduláshoz, amint azt magyar részről már régen szorgalmazzák. Vladimír Meciar rendsze­res vasárnap esti televíziós beszédében ismét érintette a bősi kérdést. a légihíd A gépek hatórás beve­tés után hajnalban tértek vissza a németországi tá­maszpontra, a repülősze­mélyzet ellenséges tevé­kenységet nem tapasz­talt. Az akciót az Adrián amerikai haditengerésze­ti egység biztosította, élén a John F. Kennedy repülőgép-anyahajóval. A jövőben három-öt gép viszi majd a bálákat Ke- let-Bosznia fölé, egy-egy gép hét tonna teherrel a fedélzetén. Egyelőre nem tudni, hogy milyen hosszan tart majd az ak­ció. „Szlovákia a vita jogi rendezéséig hajlandó módo­sítani a vízelosztás rend­jén.” Meciar megismételte két nappal korábbi rádió- nyilatkozatát, mely szerint brüsszeli tárgyalási során kifejezte hajlandóságát, hogy a szlovák fél kész a saját költségén elvégezni a Duna régi medrében szük­séges munkákat. Ennek az lenne a feltétele, hogy Ma­gyarország hozzájáruljon: a szlovák építők beléphes­senek az érintett medersza­kasz területére. — Mindent megtettünk azért, hogy ne a bősi erőmű legyen a szlovák—magyar kapcsolatok meghatározó eleme — jelentette ki Meci­ar, aki a magyar fél feszült­ségcsökkentő lépéseit sür­getve egyúttal hangsúlyoz­ta, hogy Szlovákia készség­gel áll elébe a hágai jogvitá­nak. Nyert az Ikarus Száznegyvennégy darab csuklós autóbusz szállításá­ra nyert tendert Törökor­szágban az Ikarus Rt. Az isztambuli városi tanács ál­tal kiírt pályázatot a ma­gyar autóbuszgyár a Mace­dón Sanos és a török Man előtt nyerte el. A mintegy 17 millió dollár értékű jár­mű szállítására a garanciák és a banki megállapodások függvényében az év máso­dik felében kerül sor. Jelen­leg 75 darab Ankarába szánt szóló autóbusz vár szállításra. Hamarosan meg­kezdődik a majd Isztambul­ba kerülő 500 darab szóló autóbusz gyártása. Részletes jelentésben szá­mol be hétfőn a Les Echos, a francia üzleti kö­rök napilapja arról, hogy a Transroute francia konzor­cium nyerte el az Ml es és az Ml5-ös autópálya építé­sére kiírt pályázatot Ma­gyarországon. A lap sze­rint ez az első lépés ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Eu- rópában kialakuljon a meg­felelő autópálya-infrastruk­túra, s ehhez együttvéve 2240 kilométernyi útsza­kaszt kell megépíteni. Henri Gilliet, a Trans route elnöke a lapnak A bányászok egynapos fi­gyelmeztető sztrájkot tartot­tak Oroszország két kulcs- fontosságú szénkitermelő vi­dékén béremelési követelé­sük nyomatékosítása végett. Vorkutában mind a 13 bá­nya részt vett a munkabe­szüntetésben. A kuzbaszi szénmező vidékét illetően a sztrájkbizottság a Reuter hír- ügynökséggel azt közölte, hogy a 100 bánya közül leg­alább 40 csatlakozott telje­sen vagy részben a sztrájk­hoz. Az ITAR-TASZSZ ugyanakkor a helyi állami ve­zetéstől úgy értesült, hogy Malária ütötte fel a fejét Ki- jevben. Az adatok szerint ed­dig 26 — Afganisztánból és Pakisztánból érkezett — bete­lepülőnél fedezték fel a beteg­séget. Becsléseik alapján 10—12 ezer, zömében ázsiai menekült adott nyilatkozatában alá­húzta: a konzorcium „igen jó egyensúlyt alakított ki az üzemeltetők, az építők és a pénzügyi beruházók között, az abban részt vevő magyar bankoknak, az OTP-nek, illetve a Ke­reskedelmi és Hitelbank­nak már vannak társulásai francia bankokkal más be­ruházásokat illetően is. Megfelelő az egyensúly a francia és magyar vállala­tok között is. A lap megemlíti, hogy más francia vállalatok is pályáztak az autópálya­mindössze hat bányában szü­netel a kitermelés. Már jó pár hete folynak tárgyalások a bányászok és az orosz kormány között, s a bányászok sztrájkbizottsága szerint ezeken sikerült hala­dást elérni. A bányászok azonban nem bíznak a kor­mányban, s célszerűnek tar­tották a figyelmeztető sztrájk megszervezését, mi több, március 10-től meghatározat­lan időtartamra ismét sztráj­kot helyeztek kilátásba, ha a kormány nem teljesíti köve­teléseiket, nem fizet maga­sabb béreket és nyugdíjat. tartózkodik az ukrán főváros­ban, akik feltehetően potenciá­lis terjesztői a betegségnek. Az illetékes szorgalmazta, hogy haladéktalanul szigorít­sák meg a betelepülés feltétele­it, másként tömegméretűvé válhat a malária Ukrajnában. építésre, s számukra to­vábbra is nyitva marad a lehetőség, mert Magyaror­szágon pályázatot hirdet­tek a Jugoszlávia felé ve­zető autópálya megépítésé­re is. A Les Echos szerint a hónap végéig tisztázód­nak a beruházás pénzügyi feltételei, ehhez kölcsönö­ket bocsátanak ki külföl­dön és Magyarországon. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is jelez­te, hogy kész részt venni az építkezés finanszírozá­sában. Atomerőmüvek biztonságáért A vezető ipari országok 72 millió dolláros pénzalapot teremtenek azért, hogy ez­zel segítsék a kelet-európai országokban, szovjet tervek szerint épített atomerőmű­vek biztonságát. Japán a kezdetben 5 és 10 millió dollár körüli ösz- szeggel kívánja támogatni az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank által létre­hozandó és kezelendő pén­zalapot. A hét fejlett ipari ország tavalyi, müncheni csúcsértekezletén állapo­dott meg az alap létrehozá­sának elvében, de hogy mekkora összeget fordítsa­nak az elavult atomerőmű­vek biztonságának javításá­ra, arról nem született dön­tés. A nyugati országokat a csernobili atomerőművi ka­tasztrófa óta foglalkoztatja a kelet-európai országok atomerőműveinek biztonsá­ga. Oroszországi bányászok Figyelmeztető sztrájk Malária Kijevben VÉLEMÉNY Lesz-e közös ünnepünk? Március idusának közeledtével az utóbbi hetekben ismét fölvető­dött a sajtóban sajnos már évek óta időszerű kérdés: tudunk-e újra itthon is együtt ünnepelni március 15-én, úgy, ahogy a hatá­ron túl élő magyarok is teszik (ha tehetik) itt, a Kárpát-meden­cében és szerte a világon? Először a legkülönfélébb baloldali pártokat és szerveze­teket tömörítő Demokratikus Charta kívánt az idei március 15-én külön demonstrációval tüntetni „a sajtószabad­ság”, azaz tájékoztatási egyeduralmuk védelmében. Még szerencse, hogy Konrád Györgyék előbb az ünnep előestéjére, majd — a közvélemény várható tiltakozásá­tól tartva — egy későbbi időpontra halasztották el ezt a cinikusan hazug, fals aktuálpolitikai akciójukat. Bár, mint nyilatkozták, a tervezett megmozdulást részben az „ünnepbe ágyazva” is szeretnék megtartani. Hogy miként és hol, azt nem tudjuk. Csak feltételez­hetjük, hogy talán a budapesti Petőfi-szobornál, ahol a chartások az őszi nagy felvonulásukhoz is gyülekeztek. S ahol évről évre szinte már hagyományosan amolyan szűk körű „liberális házi ünnepet” tartanak Budapest ön- kormányzatának SZDSZ-es vezetői. (Szegény Petőfi, ha ezt ma látná! Kik akarják őt kisajátítani!?) Emlékszünk, a tavalyi március 15-én éppen Demszky Gábor szónokolt itt a chartások gyülekezetéhez, akkor is a „szabad sajtót” védelmezve. „Hideg szelek fújnak” — kezdte emlékezetes beszédét a főpolgármester, s folytatta az ünnephez méltatlan, élesen kormányellenes fenyegetőzésekkel („El a kezekkel a Televíziótól és a Rádiótól! El a kezekkel a Magyar Hírlaptól!...”). Még a szónok mellett álló köztársasági elnök is kínosan fe­szengett a régi bolsevik agitátorokat idéző beszéd halla­tán. Mégis, nemrég úgy tűnt, hogy az idén végre Budapes­ten is sikerül közösen ünnepelnünk. Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, akit a március 15-i állami ünnepség szervezésével bíztak meg, mindent elkövetett, hogy ezúttal valóban együtt ünnepelhessük a magyarság közös nagy ünnepét. Ezért választották ki, a szokásokhoz híven, az ünnepség hely­színeit: a Kossuth teret, a Nemzeti Múzeumot, a Petőfi- szobrot és a Bem teret. S ezért akartak mindenhol kö­zös ünnepet. Mint Katona Tamás nyilatkozta a sajtóban, a kor­mány eredeti szándéka szerint a Nemzeti Múzeum előtt kívánták megtartani az ünnepi beszédeket. A fő­polgármesternek azonban ez nem felelt meg. Azt kí­vánta, hogy a főváros képviselője a Petőfi-szobornál beszéljen. A kormány teljesítette kérését. így alakult ki az a furcsa helyzet, hogy míg a kormány beszéde a múzeum előtt, a fővárosé a Petőfi-szobornál hangzik majd el. A megosztottság lehetősége ismét adva van tehát. Már csak az a kérdés: a „liberális” és más baloldali ünneplők elmennek-e (s milyen számban) a Múze­um-kertbe, a kormány beszédét is meghallgatni, vagy csupán a Petőfi-szoborhoz zarándokolnak el? S viszont: a kormánypártok hívei kíváncsiak lesznek-e a főváros képviselőjének beszédére? (Még jó, hogy az emberek többsége mégiscsak közösen akar majd ünnepelni, s nem pártszimpátiák szerint mérlegel.) Az is kérdés persze, hogy milyen lesz a Petőfi-szo­bornál hallható beszéd. Csak remélhetjük, nem olyan, mint Demszky tavalyi és korábbi „ünnepi” szónoklata. S nagyon reméljük, hogy a Demokrati­kus Charta sem zavarja meg semmilyen módon az 1848-as magyar forradalom nagy napjának méltó megünneplését. (Vass László)

Next

/
Thumbnails
Contents