Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-12 / 60. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁRCIUS 12., PÉNTEK 9 Az Állami Népi Együttes terveiről Rendületlenül Elindultak szép hazánkból... Az Állami Népi Együttes egy évéről és idei terveiről, valamint a Tavaszi Fesztivál keretében tartott bemutatójukról számoltak be minap az együttes Corvin téri székházában. A nehezebb bel- és külpolitikai körülmények ellenére az együttes sikeres évet zárt — mondta Seifőző Sándor igazgató. 90 hazai előadásuk többségét székházukban tartották. Sikeresen szerepeltek a Szegedi Szabadtéri Játékokon és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. 41 év után először mehettek székelyföldi turnéra. Végre eljutottak oda, ahonnan „muníciójukat” kapják — nyugtázta örömmel az igazgató úr. A kevesebb fellépés lehetővé tette, hogy szellemileg is és művészileg is feltöltődjenek. Folytatták gyűjtőmunkájukat, és továbbképezték az együttes tagjait. Iskolák számára tartott kedvezményes előadásaikkal a jövő közönségét nevelték. Idén 100 előadást tartanak majd, többségüket újfent székházukban — folytatta Serfőző Sándor. Vallomások című bemutatójukat a Tavaszi Fesztivál keretében rendezett Interfolk Fesztivál, egyben az egész rendezvénysorozat ünnepélyes záróeseményeként tartják. Erdélyi szerepléseik folytatásaként a nyár folyamán Észak-Erdély öt városában lépnek fel. Előtte Kárpátaljára utaznak egyhetes turnéra — szintén először az együttes életében. Mindkét helyen, de főként a néprajzi- lag kevésbé ismert Kárpátalján adatközlőkkel is találkoznak majd. Dél-Olaszor- szágban 10-15 előadást tartanak. Részt vesznek a délkoreai Taejonban rendezett világkiállítás keretében nemzetközi néptáncfesztiválon. 1994-ben —- most írják alá a szerződést — három hónapos észak-ámerikai turnén vesznek részt Elindultam szép hazámból című műsorukkal. Vallomások című bemutatójukról Tímár Sándor, az együttes művészeti igazgatója beszélt. Műsorukon az egész Kárpát-medence magyar táncait, illetve a Méhkeréken honos zsok nevű román táncot adják elő. Első alkalommal táncolják a szlavóniai karikázót, amely a húsvét előtti nagyböjt érdekes kultikus tánca. A felvidéki Mátyusföld hagyományaiból a Martost játékok és táncok című, ma is élő táncot vitték színpadra. Műsoruk szép színfoltja a katonakísérő, amelyet a határőr- vidékeken gyakori katonabúcsúztatók alkalmával jártak el. A hazai hagyományokat elevenítik fel csongrádi, hevesi, pásztori és matyó táncaikkal. Az együttest a hattagú népi zenekar kíséri majd. Táncosaikra újra komoly énekes feladatokat bíznak. Tímár Sándor örömmel számolt be arról, hogy az együttes tagjainak zöme részt vesz a továbbképzésben. — Olyan táncpedagógusok és koreográfusok kerülhetnek ki közülük, akik az elméleti tudáson kívül elmélyült gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek — mondotta. — Ugyanakkor táncaik hitelesebbek lesznek, ha tudják, mit csinálnak. Tímár Sándor végezetül beszámolt nyári koreográfustáboráról, melyen tapasztalatait kívánja átadni, főként a határon túli magyar együttesek vezetői számára. Kifejezte reményét, hogy a tábor felhívja majd a figyelmet a népitánc-koreográfus képzés újraindításának a fontosságára. (d. v. s.) Szentendrei fesztiválnyitás A Szentendrei Tavaszi Fesztivál ünnepélyes megnyitására kerül sor holnap, március 13-án este 7-kor a Városháza dísztermében. Műsoron az Arpajoni Kamarazenekar (Franciaország) és a Gabrieli Rézfúvós Quintet hangversenye. A vendégeket a város polgármestere, Németh Gábor köszönti. Arcok, tájak, sorsok Arcok, Tájak, Sorsok címmel Pethő Bertalan és Mó- ser Zoltán közös fényképkiállítása nyílik meg ma délután 3-kor az Országos Széchenyi Könyvtárban. (Budavári Palota, F épület, VI. szint.) A kiállítást — amely március 28-ig látogatható — Szokolay Sándor zeneszerző nyitja meg. A bemutatásra kerülő képek a Nemzeti Alapítvány támogatásával készültek. Petőfi Sándor nevével A Petőfi Sándor nevét viselő középiskolák aszódi találkozójának résztvevői ma reggel a Petőfi Múzeumba látogattak, falán koszorút helyeztek el, majd Petőfi és Aszód kapcsolatával foglalkozó tudományos előadásokat hallgattak meg. Délután Petőfi irodalmi vetélkedőt rendeznek, este pedig „Ha majd a szellem napvilága. ..” címmel a Honvéd Művészegyüttes ad műsort. A Petőfi-szavalóverseny szombaton délelőtt zajlik. Este Szvorák Katalin és a Bekecs együttes táncházzal egybekötött műsorán kapcsolódhatnak ki, vidulhatnak fel a fiatalok. Március 14-én, vasárnap, a találkozó zárónapján megkoszorúzzák a gimnázium udvarán lévő Petőfi-szobrot és a Pe- tőfi-lakóházat. Végül díjakat adnak át az arra érdemeseknek. Csepeli képtárlat Németh Miklós festőművész munkáit állították ki tegnap a Csepel Galériában (Szent Imre tér 3.). Az 1934-ben született művész Márffy Ödön szabadiskoláját végezte el az ötvenes években, majd országos hírű mesterek irányítása alatt dolgozott. Benedek István válogatása (Folytatás az I. oldalról) A Magyar Könyvklub azonban — a szerkesztő nagy örömére —- egy hét alatt elkészíttetett húszezer példányt, és újabb tízezret rendelt a kiadó. Ugyanakkor azonban a kötet még nincs a könyvstandokon, és nincs a diákok kezében. (Püski Sándorék is raktárba mentek érte, hogy a könyvesházukban megrendezett bemutatón árusítani tudják.) Eny- nyit a könyv sorsáról. A magyar költészet megértéséhez elengedhetetlen történelmünk ismerete. Ezért is lesz könnyű a dolga annak, aki történelembe ágyazottan, életrajzzal és a költők önarcképével együtt ismerheti meg a verseket. A legkorábbi magyarországi irodalmi emlékektől — krónikáktól, mondáktól, gesztáktól — kezdve népköltészeti alkotások, ismeretlen szerzőjű kuruc kesergők mellett nyolcvanhat író és költő vall megindítóan a kötetben hazaszeretetről, a haza szabadságáért, függetlenségéért való aggodalmairól — Arany Jánostól Dsi- da Jenőig, Vörösmarty Mihályiéi Tóth Árpádig, Petőfi Sándortól Füst Milánig. Benedek István, a szerkesztő, közismert, kevésbé ismert és elfeledett alkotásokat sorolt egymás mellé — kizárólagosan saját, hatalmas könyvtárából válogatva. A versek jelentős része a XIX. századi irodalmat képviseli, amikor a nemzeti önállóságért és polgári átalakulásért való küzdelemben a történelem kettős feladatot tűzött az alkotók elé: a tanulság levonását a múlt hibáiból, a hősies helytállásból az erő merítését a jövő érdekében. A kilencszáz oldal terjedelmű. a hazafias költészetet bemutató kötetet a magyar történelmi tájképfestészet klasszikus alkotásairól készült reprodukciók díszítik. (Az ára áfá-val együtt a megjelenésekor 583 Ft volt, ma már 690 Ft, s mire meg is vehetjük a könyvesboltokban, ki tudja, mennyi lesz... Benedek István tehát érthetően mindenáron ragaszkodik egy ún. olcsó kiadáshoz.) Mi is hasonlóképpen reménykedünk, hogy gyerekeink ajánlott olvasmányként kapják kézbe az iskolákban. Hogy ne kelljen folyton magyaráznunk, mi is a hazaszeretet.- dy Alapítvány a kultúra támogatásáért Nem pénzátmentés történt Önálló közművelődési alapítvánnyá alakították a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közművelődési alapját. Az alapot a rendszerváltozás után hozták létre a kultúra támogatásának ésszerűsítésére: nem intézmények fenntartását, hanem feladatok megoldását tűzve ki célul. A pénz elosztásáról pályázati rendszerben döntöttek. 1992-ben a beérkező kilencezer pályamű közül 4500 számára osztottak szét mintegy 230 millió forintot. Az új alapítvány létrehozásának indokairól és működéséről Kovács Sándort kérdeztük, aki a minisztérium részéről hivatalból segítette a munkát. — Ekkora pályáztatási rendszer szervezése és lebonyolítása nem államigazgatási feladat — kezdte Kovács Sándor. — A tavalyi kilencezer pályázat 27 ezerrel növelte a közművelődési főosztály ügyirati forgalmát. Noha ügyintézésünket komolyabb kritika nem érte, változatlan személyi állomány mellett ekkora pluszmunkát nem tudunk vállalni. A pályáztatási rendszer ésszerűsítése is az önálló alapítvány létrehozását követelte. Folyamatosan kell a pályázatokat kiírni, hogy elkerüljük a túlterheltség miatti késedelmes kifizetést, vagy azt, hogy túl előre kelljen pályázni. De a döntés a minisztérium elvi célkitűzéseivel is egybevág: a pénzek önálló alapítványba helyezésével, úgy érezzük, további lépést teszünk a kultúratámogatás társadalmasításában. — Sokakban felmerülhet a kérdés: vajon nem pénzátmentésről van szó? Nem azt akarja-e a minisztérium és a mögötte álló koalíció biztosítani, hogy a közelgő választások eredményétől függetlenül továbbra is jelentős tőkével tudja támogatni az általa fontosnak tartott tevékenységeket, esetleg személyeket? — Az alapítvány pártoktól és ideológiáktól független működését kuratóriumaink biztosítják. A 17 tagú csúcskuratórium és a hat szakmai kuratórium felállításáról 30 szakmai szervezet és egyesület véleményének kikérése után döntött a minisztérium. Magát a tárcát két szavazati joggal rendelkező munkatárs képviseli. Ezek után, úgy gondolom, hogy az alapítvány legitimitása nem kérdőjelezhető meg. — Milyen forrásokkal rendelkezik az alapítvány? Egy esetleges renclszeivál- tás mennyiben befolyásolhatja anyagi ellátottságukat? — Idén költségvetési forrásokból 533,2 millió forintot kapunk. Ez részben a közművelődési alap számára korábban biztosított támogatásból, részben a szak- szervezeti művelődési házak támogatására megszavazott összegből származik. Az alapítvány ezenkívül megkapta a Pesti Vigadó használati jogát és a Vörösmarty téri irodaház tulajdonjogát. Előfordulhat, hogy egy kormányzat nem ad költségvetési támogatást számunkra. De ez szerintem nem fog bekövetkezni, hiszen ezzel a kultúra hatékony támogatási rendszerét gyengítenék. — Milyen feladatok ellátását vállalja az alapítvány? — A 160 szakszervezeti ház támogatásáról eddig felettes szervezetük döntött. Soha nem szerencsés, ha egy szerveződés ellenőrzés nélkül osztja el pénzeit. Ezért egy 11 tagú kuratóriumot és 15 tagú szakértői bizottságot hoztunk létre a pénzek elosztására. A bizottságok elveink szellemében nem a művelődési házak fenntartására, hanem feladatok ellátására adnak támogatást. Több művelődési ház visszajelzése alapján úgy érezzük, hogy a változást az érintettek örömmel fogadták. A Vigadó épületeinek használata fejében alapítványunk támogatja a hazai zenei életet. Ezenkívül továbbra is segítjük a köz- művelődés értékes hagyományainak megőrzését és a helyi civil társadalom kialakulását segítő kulturális ön- szerveződéseket. Támogatunk irodalmi, képzőművészeti és színházi tevékenységeket. Szeretnénk, ha az alapítvány központi szerepet játszana a magyar szellemi életben. — Min dolgoznak jelenleg? — Január végén még a minisztérium írt ki pályázatot a szakszervezeti házak támogatására. A pályamunkákat már saját szakértői bizottságunk bírálja el. Tavaszi pályázatunkat most írtuk ki, amellyel rendezvények tartására biztosítunk támogatást. Folyamatos, és a közművelődés, valamint a kultúra minden területére kiterjedő pályázati rendszerünk kidolgozása most zajlik, és reményeink szerint júniustól működésbe lép. D. Veszelszky Sára * A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázati felhívását a 10. oldalunkon közöljük.
