Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-12 / 60. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS 12., PÉNTEK 5 Ünnepi készülődés Hogy tartalmuk mellett külsőségeiben is felkészültek legyenek a megyei rendezvények, szinte minden településen munkások dolgoznak az emlékműveken. Váeott például az 1848-as emlékműnél az Elmü- Szolg. Kft. villanyszerelői. Goda Tibor és Barna István a 15-ei díszkivilágításhoz fektetik le a földalatti elektromos kábeleket. Az ünnep főszereplői szinte minden településen a diákok lesznek: képünkön az isaszegi Klapka György Általános Iskola V. a. osztálya próbálja Szabó Lászlóné vezetésével a megemlékező műsort. Veresegyházon a Gazdaság-ellátó szervezet munkásai, Tóth István és Adamek Sándor hegeszti a Hősök szobránál a leendő zászlótartó vasakat. Hanesovszki János felvételei Iparosok Gyálon Nem volt lakossági panasz Éves közgyűlést tartott a Gyáli Ipartestület, melyen áttekintették az elmúlt év eredményeit és döntöttek az elkövetkező időszak fontosabb feladatairól. Az 1990-ben alakult ipar- testület 110 főt tart nyilván, amiből 58-an jelentek meg a gyűlésen. Vagyis éppen csak meg volt a döntésekhez szükséges szavazói létszám. Jó volna tudni, vajon a hiányzók miért maradtak távol, hisz az összetartásra nagyon is szükség van egy olyan településen, ahol ezer körül van azok száma, akik különböző ipari és kereskedelmi tevékenységet folytatnak olyan szinten és minőségben, mely nem egyszer vet rossz fényt a gyáli kisiparosokra és vállalkozókra. Azt ugyanis a lakosság nem tudja, hogy ki tagja az ipartestületnek, és ki „magánzó” A Karikás Pál elnök által előterjesztett jelentésből kitűnt, hogy a tagság munkájával kapcsolatban egyetlen panasz-bejelentés sem történt, a nem tagokéra annál több. Előlegeket vesznek fel, de a munkával adósak maradnak, vagy késnek a határidővel, s az elvégzett munkák sem mindig kifogástalanok. Az anomáliák megszűnését a várható iparkamara-törvény hozza majd meg, mely legkésőbb év végéig a parlament elé kell kerüljön. Az iparkamara tagsághoz kötődő vállalkozói engedély nyilván más morált fog teremteni az iparosok körében. A beszámoló, majd a hozzászólások során többször is elhangzott, az ipartestület jó kapcsolatot tart az önkormányzattal, s ezt a megrendelések volumene is tükrözi. Tavaly több közintézmény felújítására, utak építésére és javítására kaptak megbízást az önkormányzattól, összesen 23 millió forint értékben. Ezzel szemben az Ipartestület tagjai is lojálisak az önkormányzattal — és ez által a községhez —, csupán tavaly, a Liliom utcai óvoda felújításánál 320 ezer forint értékű munkát végeztek el a testület tagjai társadalmi munkában. Karikás Pál elmondta, napjainkban az iparosok is naponta szembesülnek új kihívásokkal, melyek a technika fejlődésének következményei. Ezek ellensúlyozásául több továbbképző tanfolyamot szerveztek, kivált a gáz- és központifűtés szerelő valamint a gázkészülék javító szakmában. Ezt a jövőben is folytatni kívánják, sőt kötelezővé teszik a tagságnak. A beszámolót követően elsőnek Gyimesi István polgármester kért szót, pozitívan értékelve az ipartestület munkáját. Mint mondotta, egy adott település rangjának kialakításában az iparosságra és kereskedőkre mindenkor jelentős szerep hárul, s ez elképzelhetetlen nagyfokú felelősségtudat nélkül. Gyimesi István kifejtette: Gyálnak emberi tartással bíró, becsületes iparosokra és vállalkozókra van szüksége, akik nem ideig- óráig lebegnek a felszínen, majd letűnnek (utalás arra, hogy az elmúlt egy évben 40-en szüntették meg a tagságukat, illetve adták vissza a vállalkozói engedélyüket). Sok ember nem képes felmérni a saját képességeit és anyagi hátterét, megalapozatlanul vág bele egy- egy vállalkozásba. Ezek az emberek eleve kudarcra vannak ítélve, esetenként még az a tőke is elvész, amivel indultak. Gyimesi István beszéde végén bejelentette, az ön- kormányzat ez évben sem kíván iparűzési adót kivetni, hogy ezzel is növeljék a vállalkozói kedvet és csökkentsék az iparosságra nehezedő terheket. A közgyűlés befejezéseként, már oldottabb hangulatban, Karikás Pál emléklapokat adott át 12 szakcsoportnak az elmúlt évben tanúsított kiváló munkáért, egy tagot pedig — Antal Jó- zsefné fodrászt — ezüstgyűrűvel jutalmazott abból az alkalomból, hogy 25 éve űzi a szakmát mint kisiparos.- matula TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Közmüvesítési gondok Herceghalmon Sínen a gáz, vakvágányon a csatorna Többször tudósítottunk már arról, hogy megyénkben hogyan alakul a közművesíté- si program. Számtalan településünk él a lehetőséggel, hogy a kornak megfelelő telefonhálózata, gázfűtése és csatornarendszere legyen. Herceghalmi vizsgálódásainkat tekintve kezdjük a jó hírrel: a községben a gázprogram ténye bizonyos. Megszülettek a technikai feltételei annak, hogy, a napokban ünnepélyes keretek között meggyújtsák a gázlángot. A belső, portánkén- ti szerelésekre is akad vállalkozó, a követekező télen tehát már mindenki gázfűtésnél melegedhet. Korántsem számolhatunk be ilyen kedvező hírekkel a csatornázás tekintetében. Noha az önkormányzat eleget tett azoknak a szervezési feladatoknak, melyek ennek az előkészítő munkának elengedhetetlen feltételei, mindez azonban kevés az üdvösséghez. Természetesen pénzkérdésről van szó. Az önkormányzat tízmillió forinttal támogatja a beruházást, a lakossági hozzájárulás tizenkétmillió. Ehhez azonban szükséges lenne arra a további tizenkétmillió forintra, melyet állami céltámogatásként kapna a község. Sajnos itt teljesen helytálló a feltételes mód, mivel az önkormányzatnak napról napra csökken a reménye, hogy mikor érkezik meg az alanyi jogon járó összeg. Schnaider László polgármester keserű hangon fogalmaz: „Azt tudjuk, hogy megkapjuk a pénzt, csak azt nem, hogy melyik évben. Márpedig ha ez a szerződés nem jön létre most, jövőre biztos, hogy tízmillióval többet kell fizetnünk. Sajnos azt sem tudjuk fölvállalni, hogy valamely pénzintézettől vegyük föl a hiányzó ösz- szeget. Most patthelyzet van, annak ellenére, hogy a lakosság maximálisan támogatja az elképzelést, az egész faluban hét-nyolc ember van, aki nem csatlakozott a beruházáshoz. Hogy mennyire igénylik ezt a fejlesztést, arra talán elég az alábbi példa: él a községünkben egy orvosházaspár. Mindketten Bécsben dolgoznak. A doktor úr január harmincegyedikén hazajött, hogy befizesse a lakossági hozzájárulás rá eső részét, ekkor telt le ugyanis a határidő. Hiába alakult meg a Szennyvízcsatorna Társulat, hiába polgáraink írásbeli nyilatkozata, hogy szükségét érzik ennek a beruházásnak. ha anyagiak híján tehetetlenek vagyunk. Márpedig ha most vagy a közeljövőben nem indíthatjuk meg a munkát, akkor biztosra veszem, hogy tíz esztendőn belül Herceghalomnak nem lesz kiépített csatornája”. Tóth Sándor Adomány-mérleg Segítség a rászorulóknak Új szervezet Érden Méltányos elbírálás A Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete elkészítette tavalyi mérlegét. A kimutatás szerint a szociális munkához felhasznált adományok értéke 1992-ben élelmiszerre egymillió, mhaneműre 3 millió 524 ezer, egyéb segélyezésre 2 millió 219 ezer forint volt. A Vöröskereszt pest megyei szervezete tavaly összesen 10 ezer 739főt részesített különböző segélyben. A Vácon működő népkonyhájukban 7600 ember fordult meg az elmúlt esztendőben, Szentendrén, Érden, Buda9őrsön, Stigetszentmiklóson és Ráckevén pedig az úgynevezett nappali melegedőkben 9868 adag levest osztottak ki. A Vöröskereszt tavaly 1028 Pest megyei gyermeket üdülte- tett, közülük 175-en egészség- károsodottak, 853-an pedig rossz anyagi körülmények között élők. A hazánkban tartózkodó menekültek részére 151 ezer forint értékű adomány gyűlt ösz- sze. s a Vöröskereszt 349 főt részesített segélyben.- ti Nemrégiben alakult meg Érden a Hadirokkantak. Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének helyi szervezete. Az alakuló ülésen dr. Padá- nyi Máriusz, a HONSZ általános alelnöke az 1948-ban drasztikusan betiltott szervezet múltját ismertette, majd céljaikról szólt. Elsőrendű feladatuknak a sokat szenvedett, megalázott és kiszolgáltatott társadalmi réteg nyilvánosság előtti képviseletét tartják. Az ülésen részt vevő Harmat Béla polgármester arról biztosította a megjelenteket, hogy az önkormányzat mesz- szemenőkig támogatja a szervezet célkitűzéseit. Igyekszenek minden felmerülő problémát orvosolni. Ezen nem csak a szociális segély kérelmek körültekintő elbírálását érti a polgármester, ugyanis a képviselő-testület döntése alapján a kárpótlás során is méltányos elbírálásban részesítik ezt az igen sokat szenvedett réteget. Á. M.
