Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-11 / 59. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS 11.. CSÜTÖRTÖK 5 Alapítvány támogatja a megyei gazdákat A parasztságért hallatják szavukat A utópálya-szemle A helyszínen tájékozódott a munka állásáról Schamschula György, mellette balról jobbra Bánóczi István mérnök, Apáthy Endre és Kálnoki Kiss Sándor A talpra állni készülő magyar mezőgazdálkodásban megha­tározó szerep jut az egyéni gazdáknak. A földet megmű­velő, a feldolgozóiparban részt vállaló új tulajdonosi ré­teg hamar felismerte, hogy munkáját megkönnyíti, ha szakmai-, érdekképviseleti szervezetbe tömörül. A na­pokban újjáalakult Pest Me­gyei Gazdakörök Szövetségé­nek péceli elnökével Podma- niczky Bélával céljaikról be­szélgettünk. Az elmúlt év őszén két írásunk mutatta be a tápióbicskei „Áp­rilis 4.” Mgtsz átalakulásának néhány sajátosságát. Következ­ményként a Pest Megyei Hír­lap munkatársa — ugyanúgy, mint a Földművelésügyi Mi­nisztérium ott megjelent képvi­selője — nem nyert bebocsá­tást a tsz vagyonkiosztó köz­gyűlésére. A napokban arról kaptunk hírt, hogy a tápióbics­kei szövetkezetben más is köny- nyen válik nemkívánatos sze­méllyé... esetleg bérlővé. A történet második főszerep­lője a Mentaker Kft., amelyik palackozott italok — sörök, üdítők — nagykereskedelmé­vel foglalkozik, ellátja a kör­nyék üzleteit, viszonteladóit. A kft. 1991 januárjától a tsz gép­műhelyének egy részét — négyszáz négyzetmétert — használja, raktárként és iroda­ként. A bérleti szerződés hatá­rozatlan időre szól. A Mentaker Kft. a múlt esz­tendő december elején levelet kapott a tsz elnökétől. Ebben Szatmári Pál elnök arról értesí­tette a kft. kereskedelmi igaz­gatóját, hogy a bérleti szerző­dést a szövetkezet nevében 1992. december elsejével fel­bontja. A bérleményt 1993. jú­nius elsejéig kéri átadni, mivel korábban hathónapos felmon­dási időt szabtak meg. A fel­mondásban egyéb indok nem szerepelt. Az eljárásban nem lenne semmi különös: velejárója a napi gazdasági, üzleti életnek. Csakhogy kaptunk egy fény­másolt példányt arról a levél­ről, amit a kft. vezetője írt vá­laszként, de nem a tsz-elnök- nek, hanem a szövetkezet fel­ügyelőbizottságának. Ebben kérik felülvizsgálni az elnök „egyszemélyes” döntését. A beadvány szerint Szatmári Pál — Hogyan épül fel a me­gyei gazdák szervezete? — A megyei szervezet irá­nyítása a héttagú elnökség fel­adata. Közte és a helyi gazda­körök közötti kapcsolatot a megyei választmány teremti meg. A választmány a gazda­körök vezetőiből, illetve min­den ötven tag után egy főből áll. Ezen vezető testület a múlt héten elfogadta az alapí­tó okiratot, egy évre megerősí­tette az elnökség megbízatását és megválasztotta a pénzügyi három egymást követő nap reg­gelén közölte a kft. dolgozói­val, hogy amennyiben a tsz- ből kiválni szándékozó szemé­lyekkel nem tud megegyezni, ugyanakkor a szóbanforgó em­bereket a Mentaker foglalkoz­tatja, ő a bérleti szerződést fel­mondja. Sőt, Szatmári Pál el­nök szóban azt is kijelentette — majd ennek megfelelően in­tézkedett —, hogy a kft. által bérelt, betonterületre a társa­ság dolgozói nem hajthatnak be gépkocsival. A címzett tsz-felügyelőbi- zottság nem vállalta az ügy vizsgálatát, mivel szövetkeze­ten kívülről érkezett a panasz. A kft. kereskedelmi igazgatója azonban nem nyugodott, szó­ban tájékoztatta lapunkat is az őket ért — szerintük egyértel­mű — sérelmekről. Klenovszki András megmagyarázhatatlan­nak tartotta' a felmondást. El­mondása alapján ők rendesen fizetik a közel félmillió forin­tos évenkénti bérleti díjat. Egy­re bővül az általuk ellátott terü­let nagysága, azaz nincsenek fi­zetési gondjaik. Sőt, támogatás esetén palackozót állítottak vol­na fel a bérelt csarnokban, ami legalább húsz tápióbicskei la­kosnak jelenthetett volna mun­kát. Érezték azonban, hogy a tsz elnöke — merthogy a szö­vetkezetből kiválni szándéko­zók közül hárman korábban is náluk dolgoztak — bármelyik pillanatban kirakhatja a szűrü­ket. Ezért a tervből nem lett semmi — legalábbis nem a gépműhelyben. Idáig jutottunk, mire a kft. vezetője arra kérte lapunk mun­katársát, hogy mégse kapjon ez az ügy nyilvánosságot, hiszen május végéig a tsz-épületben maradnak, s nem lenne jó, ha addig is mérgezett viszonyok között dolgoznának az elnök ellenőrző bizottságot. Az ülé­sen tizennégy gazdakör erősí­tette meg jelenlétével csatlako­zását, tíz pedig írásban jelezte ebbéli szándékát. — Mit tekintenek legsürge­tőbb feladataiknak? — Elsősorban a mezőgaz­dasági információs rendszer kialakítását, amelynek köz­pontja a megyei szövetség bu­dapesti irodája. Támogatjuk, hogy a Gazdakörök Országos Szövetsége teljes jogú tagja legyen az agrárparlamentnek, s minden olyan érdekegyezte­tő fórumnak, amely a vállal­kozó paraszti réteg lehetősé­geit befolyásolja. Ehhez szük­séges, hogy az országos szö­vetség szervezetének moder­nizálása is felgyorsuljon. — Milyen célból hozták lét­re az alapítványukat? — Az elnökség javaslatára a választmány elfogadta a Fáy András Megyei Gazdakö­ri Alapítvány bejegyeztetési szándékát, melynek az érdek- védelmi és szakmai munka pénzügyi támogatása az el­sődleges célja. várható bosszúja miatt. Azért kísérletet tettünk legalább arra, hogy megérdeklődjük: tényleg a kiválók foglalkoztatása a fel­mondási indok, vagy egészen más, mondjuk gazdasági, racio­nális, üzleti ügy, amihez nincs köze nyilvánosságnak? Az okok körülhatárolása azonban igencsak elkelne, mert külön­ben más híre terjed a vitának a sajtó nélkül is. Nem volt megle­pő, hogy a lap nevének halla­tán Szatmári úr rendszerint há­zon kívül tartózkodott. A közelmúltban viszont újabb fénymásolt levelet kap­tunk a Mentákéitól. „Sajnálat­tal tapasztaljuk, hogy február 22-én reggel telepünkön az áramszolgáltatás megszűnt”. Kiderült a sorokból: az elnök ezúttal talált ürügyet az intéz­kedésre, mert ä bérlők valóban nem fizettek még elektromos- áram-díjat. . Érdeklődésünkre a kft.-veze- tő elmondta, hogy eddig nem tudtak megállapodni a tarifá­ban erre az évre, de a tsz ener­getikusával előrehaladott tár­gyalásokat folytattak, amit az elnök figyelmen kívül hagyott. Váratlan lépéséről senkit nem értesített, holott a hirtelen és azóta is tartó áramszünetből ko­moly kár keletkezett, noha este és éjszaka kapnak energiát. Nappal pedig aggregátort üze­meltetnek,.. A Mentaker egyébként segítséget kért és ka­pott Tápióbicske önkormányza- . tától: telket vásároltak a falu­ban, ahol 300 négyzetméteres alapterületű raktárát építenek, amivel végleg rendezik a tsz- szel kapcsolatos vitát. Információ végett négyszer hívtuk fel a tsz-elnökét. Házon kívül volt. Majd bent lesz talán egyszer, s elmondja lépései okát. Mi kivárjuk... Tóth Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) Egy új út vagy a vasút megépí­tése mindig is meghatározó je­lentőséggel bírt egy település életében. Ezért is kísérik meg­különböztetett figyelemmel a törökbálintiak és a diósdiak a községük környékén folyó mun­kálatokat az MO-ás autóút építé­sét. A fentebb mondottakat tá­masztja alá, hogy Schamschula György közlekedési hírközlési és vízügyi miniszter kinevezé­se után első útja e térségbe ve­zetett, szerdai útjára elkísérte Kálnoki Kiss Sándor a minisz­térium helyettes államtitkára. Törökbálinton a Betonútépítő Rt. telepén kezdte programját a tárca vezetője. Itt Kálnoki Kiss Sándor tájékoztatta a mintegy 14 kilométer hosszúságú négy forgalmi sávos autóút építésé­nek jelenlegi állásáról. Ä 6-os számú főút, illetve az Ml-es au­tópálya közötti összekötő sza­kasz építéséhez az elmúlt év őszén kezdtek hozzá a kivitele­zők. Ennek az útnak a megépí­tése a tervek szerint mintegy tíz milliárd forintba fog kerül­ni. A munka kivitelezését a ver­senytárgyalás alapján három magyar cég, a Magyar Aszfalt Kft., a Hídépítő Vállalat és a Betonútépítő Rt. végzi. A mint­egy tizennégy kilométeres négyforgalmi sávos autóút meg­valósítása során mintegy há­rommillió köbméter földet (eb­ből kétszázhatvanezer a szikla­munka) kell megmozgatni, 36 kisebb-nagyobb hidat kell meg­építeni, ezek közül legnagyobb a törökbálinti Dulácska-völgy felett húzódó, 180 méter hosz- szú, 20 méter magas viadukt. Az autóúton és a több kilomé­tert kitevő csomóponti ágakon 320 ezer négyzetméter aszfalt burkolatot kell bedolgozni. Gondoltak a környezet védel­mére is, 8200 méternyi zajár­nyékoló fal, közel ezer méter zajárnyékoló töltés és 970 ezer négyzetméter védőerdő biztosít­ja majd az út menti települések védelmét. Az építés lebonyolí­tását az Útiber Kft. végzi, akik Biatorbágyon, Törökbálinton, Diósdon és a főváros XXII. ke­rületében összesen 460 ingat­lant vásároltak meg. A jelenle­gi télies időjárás nem kedvez az út építésének, a földmunká­kat, az aszfaltozást ilyen körül­mények között nem szabad vé­gezni, ezért az ez évre tervezett feladatokhoz még nem lehet hozzákezdeni. Remélhetőleg egy-két héten belül a vállalko­zók teljes kapacitással tudnak majd dolgozni. A tájékoztató után Scham­schula György rövid beszédé­ben kérte az építőket, hogy az 1994-re tervezett átadást hoz­zák előbbre. Az ok, hogy Buda­pest déli részének tranzit forgal­ma a szerb-horvát események következtében jelentősen meg­nőtt, s ezt a főváros útjai már nem bírják elvezetni. Megnőtt és szinte elviselhetetlenné vált a környezetszennyezés, s ezért a kormányzat kéri az építőket, hogy jobb szervezéssel, gyor­sabb műszaki megoldásokkal hozzák előbbre az átadási határ­időket. A tájékoztató után a minisz­ter megszemlélte az építési helyszíneket. Első útja az MO-ás I. A. szakaszához veze­tett és a 6. számú főút vasút fe­lett épülő hiújánál, Nagyté­tényben fejezte be tegnapi programját Schamschula György közlekedési, hírközlé­si és vízügyi miniszter. Kép és szöveg: Hancsovszki János A törökbálinti Dulácska-völgy felett 180 méter hosszú híd épül N. ZS. Megy a MENTA A tsz-elnök esete bérlőjével A tájékoztatót nagy figyelemmel hallgatták a minisztérium vezetői

Next

/
Thumbnails
Contents