Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

i PEST MÉGY El HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS 10.. SZERDA 5 Tb-iroda Szigetszentmiklóson Nem kell várni a táppénzre A termőföld tulajdonjoga Nem csupán Nagykőrös gondja Március közepétől társada­lombiztosítási iroda nyílik Szigetszentmiklóson. Ez lesz az ország első területi irodája, és az egész volt ráckevei járás területét át­fogja. Összesen 19 telepü­lés több mint 110 ezer pol­gárának és 15 ezer munkál­tatónak könnyíti meg a dol­gát, mivel ezentúl nem kell Budapestre utazniuk, hanem helyben intézhetik el ügyeiket. Az iroda mindazokat a feladatokat ellátja, mint a pesti igazgatóság, beleért­ve a táppénzek kifizetését is. Jó hír, hogy ezentúl majd nem kell az érintet­teknek harminc vagy hat­van napot várni arra, hogy pénzüket számfejtsék. Az iroda törzsszámokat ad ki és fogadja az összes társadalombiztosítási irat­anyagot. De különböző szolgáltató tevékenységet is ellát. Tájékoztatást ad MEDICINA 2000 Polikli- nikai és Szakorvosi Szö­vetség alakult meg orszá­gos szinten Dunakeszin. Elnöke, dr. Néder Miklós főorvos, a helyi rendelőin­tézet orvos-igazgatója. A szövetség célja, hogy összefogja azokat a szakor­vosi rendelőket, melyek nincsenek kórházakhoz kapcsolva, tehát önállóan működnek, továbbá — s ez az elsődleges — a ren­delőket felkereső betegek minél szakszerűbb ellátást kapjanak és ez az ellátás a lakóhelyhez közel legyen. A szövetség első köz­gyűlése Budapesten volt, ahol a szaktárca is képvi­seltette magát. A közgyűlésen a járóbe­teg-szakellátásban idén be­vezetésre kerülő reform­mal kapcsolatban a követ­kező állásfoglalást hozták: Továbbra is feltétlenül szükségesnek tartják a já­róbeteg-szakellátás fenn­tartását, sőt fejlesztését. Ugyanis az ambulanter el­látás a kórházinál gazdasá­gosabb, hiszen ha a beteg a rendelőintézetben ellát­ható és kezelhető, miért kellene kórházi elhelye­zést eszközölni. A házior­vosok a betegségek megál­lapítása után nem tudják a kezeléseket biztosítani, míg köztudott, hogy a kór­házi fektetés milyen tekin­télyes összegbe kerül, mely magában foglalja a vizsgálatokat, a gyógysze­reket, az étkeztetést. De az sem lenne megoldás a az új jogszabályokról, a já­radékfizetési kötelezett­ségről, a biztosítási kártyá­ról. Érvényesíti a betegbiz­tosítási igazolásokat, átve­szi a családi pótlék iránti és a nyugellátási igénye­ket, elbírálja és folyósítja a terhességi-anyasági ellá­tást. A leginkább érintett vál­lalkozókon és a munkáltató­kon kívül a mozgássérültek­nek, rokkantaknak is köny- nyebb lesz a dolga. Nem kell Budapestre utazniuk az évenkénti kötelező felül­vizsgálatra. Az iroda mel­lett ugyanis két kihelyezett orvosszakértői bizottság működik majd. Ezek a rok­kantság, a munkaképesség­változás, véleményezését végzik a társadalombiztosí­tási igények elbírálásához. Szakvéleményeket készíte­nek az illetékes önkormány­zatok megkeresésére, vala­mint a mozgáskorlátozottak magas utazási költségek miatt, ha a kezelésekre a lakóhelytől távol kellene utakat megtenniük a bete­geknek, az idős, rokkant korosztály nehézségeiről már nem is beszélve. E tekintetben a szövet­ség véleménye szerint a „reform” kidolgozatlan. Szeretnék elérni, hogy a Népjóléti Minisztérium, a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság és a Magyar Orvosi Kamara a járóbe­teg szakellátást reprezentá­ló szövetséget partnernek tekintse a feltételrendszer kidolgozása során. A szövetség részt kíván venni a szakmai kollégiu­mok munkájában. Egyéb­ként is szükségesnek tart­ják, hogy ezek a kollégiu­mok állást foglaljanak ab­ban, hogy egy orvosi tevé­kenység meddig mondha­tó alapellátásnak és mikor­tól tartozik^a szakellátás körébe. Miután az idei év már a teljesítményarányos finan­szírozást követi rendelőin­tézetekben és kórházak­ban egyaránt kéri a szövet­ség a díjtételek konkrét meghatározását — tehát mondjuk egy EKG-t készí­tenek. ezért hány forintot számolhat el a rendelőinté­zet — továbbá azt is, hogy ez a díj mennyiben tartalmazza az orvos és az asszisztencia fizetését, va­lamint ebből mennyi jut a különféle dologi kiadások­ra. Az átálláshoz legalább támogatásának elbírálásá­hoz. A szigetszentmiklósi ön- kormányzat a tavaly bezárt bölcsőde emeleti szárnyát ajánlotta fel az iroda számá­ra. Az átalakítás és a felújí­tás kétmillió forintba ke­rült, amelyet a város fizetett ki. Bár az önkormányzat kérte az érintett települések anyagi támogatását, eddig mindössze Dömsödtől kap­tak hatvanezer forint hozzá­járulást. Az iroda munkatársi gár­dája már összeállt, és el is kezdték a munkát egyelőre ügyfelek nélkül. A kilenc ál­láshelyet sikerült a környék településeiről betölteni, így még a munkanélküliség eny­hítéséhez is hozzájárult Szi- getszentmiklós város kezde­ményezésének megvalósulá­sa. Az iroda hivatalos átadá­sa március 17-én lesz. egy év szükséges és ebben az időszakban meg kell ha­tározni a szakrendelők fel­szerelésének legalább a minimálkövetelményét, en­nek biztosítását a központi keretből és a felülvizsgála­ti rendszer normális kidol­gozását. (Ugyanis a régi felülvizsgálati rendszer megszűnt, új még nincs, de azért felülvizsgálni to­vábbra is kell, ezt ki vé­gezze, hogy végezzék, s ha végzik miként lehet tel­jesítményben elszámolni, mert erre jelenleg nincs mód.) Végül javasolja a szö­vetség, hogy a szakrende­lések a biztosítási kártyá­val felkereshetők legye­nek — a jelenlegi eljárás már ismételten az ésszerűt- lenséget követi, mert meg kell keresni előbb a házior­vost, hogy utána a szakren­delőt felkeresse a beteg, ezzel időt, napot veszít, mert lehetséges, hogy míg a háziorvos délután ren­del, a szakorvosi ellátás délelőtt van. De az ab­szurd dolog, hogy a rende­lőintézetek dolgozóinak a szakorvosok nem írhatnak fel gyógyszert, hanem csak a háziorvos. Továbbá jó lenne, hogy azok az orvosok, akik szakterületüknél fogva sa­ját családjukat az alapellá­tásban részesíteni tudják, ne kényszerüljenek házior­vost választani. Tehát egy belgyógyász családjának ne kelljen a háziorvosnál órákat várakozni, amikor otthon ugyanazt a tevé­kenységet el lehet végez­ni. Ehhez viszont adassák meg a recept felírási jog is. Kun Marianna Lapunk február 18-ai számá­ban cikket közöltünk, mely­ben utalás történt a Nagykőrö­sön elmaradt földárverésekre. Erre reflektált dr. Polgár Mi­hály. a Pest Megyei Földhiva­tal vezetője a február 24-én megjelent válaszlevélben. A Nagykőrösi Földrendező Bizottság-ot nem elégítette ki a válasz, fenntartásaikat egy újabb levélben küldték meg, Polgár Mihálynak címezve. A nyilvánosság előtt folyó polemizálás bevett szokása, hogy mindkét fél egyszer kap alkalmat véleményének kifej­téséhez. Ez esetben azért te­szünk kivételt, mert Huszár Kálmán szerintünk is olyan kérdéseket vet fel, mely nem csupán Nagykőrösön problé­ma. Viszont válasz dr, Polgár Mihály úrnak, a Pest Megyei Földhivatal vezetőjének. A Nagykőrösi Földrendező Bizottság annak reményében, hogy városunkban mielőbb rendeződjenek a termőföldek tulajdonba vételének feltéte­lei; kerülve és elhárítva mind azon zavaró körülményeket, melyek több ezer ember rend­szerváltásba vetett hitét ingat­ná meg, — engedelmével, — szükségesnek látjuk, hogy a február 24-én közzé tett leve­lére reflektáljunk. Tisztelt Polgár Úr! Köszönjük a Pest Megyei Hírlapban megjelentetett vála­szát, melyet városunkban el­maradt földár veréssel kapcso­latosan írt. Feltételezzük, hogy az így sajtón keresztül kialakuló párbeszéd közelebb hoz bennünket, hiszen az Ön érdeke is az ami a miénk: le­gyen gazdája a termőföldnek. Legelső amit tisztázni aka­runk: a Földhivatal helyi ki- rendeltségének viszonya és kapcsolata a várossal. Nem csak, hogy teljes a bi­zalom, de a körösiek arra na­gyon büszkék, hogy ez a hiva­tal 100 évre visszamenően is pontos adatokkal tud szolgál­ni. Másodszor: nem azért „fá­radozunk”, hogy Nagykőrös lezesert esengjunk. httol füg­getlenül megfelelő érdeklődés­sel olvastuk az AK-ról és a ka­taszteri tisztajövedelemről nyújtott tájékoztatást. Mindkét fogalom régóta is­mert paraszti körökben. A Rákosi-éra beszolgáltatá- si (padlássöprési) rendszere AK rotációs táblázatra épült. Minden paraszt élő nyilvántar­tás volt, határrészekre kiterje­dően tudta a kondíciókat. Sőt mindjárt az elején azt is meg­tanulták micsoda bűn. ha AK értékjavítás történik előzetes megbeszélések után. Akkor Nagykőrösön közel 40 embert csuktak börtönbe, sok-sok évre —, még kiskorú is volt köztük. 1992. október 1 -jén a bizott­ság ilyenre nem gondolt, de arra sem, hogy AK-értékek ja­vítása egyezség tárgya le­gyen, ezért az elhatárolódó színezetű viselkedésünkért most elnézést kérünk. Hozzátéve, hogy 1992. szeptember 4-re a fórumok mindhárom mezőgazdasági nagyüzemmel a földalapok felosztását elvégezték, és meg­állapodásokat aláírták, abban a tudatban, hogy bármilyen hi­vatalos értesítés érkezett vol­na az 1992. márciusban ren­delkezésünkre bocsájtott anyaggal szemben. Harmad­szor: a parasztokat az különös­képpen nem érdekli, hogy a minőség megállapításához mi­lyen tartalmú komponensek szükségesek. Egyet azonban tudnak, hogy a nagykőrösi ho­mok tartalmából hiányzik 700 ha szőlő és legalább 200 ha öntözéses kertészet. A bevitel­kori állapot visszaállításával vetődik fel egy kérdés: a be­vitt 5 AK-ás homokba telepí­tett, jelenleg 50 AK-ás ültet­vény értéke hogyan javítódik, ugye nem lesz 5 AK-ra módo­sítva? Negyedszer: Sárosi államtit­kár úrnak írt levélben olyat nem írtunk, hogy a törvény ál­tal előírt állapotokat nem fo­gadjuk el. A következőket ír­tuk: „Nyilvánvaló, hogy a mi­nősítést végző szakemberek helyesen jártak el, amikor a valamikori búzatermő földből a sivatagi állapot miatt alacso­nyabb minőségi osztályt álla­pítottak meg.” A konstruktív párbeszéd és a kialakuló kon­szenzus érdekében elfogadjuk a „munka nagy volumene...” kezdetű önkritikára valló uta­lást, de azt nem, hogy az or­szág 12. legnagyobb mezőgaz­dasági területtel rendelkező te­lepülésen a 36.263/1991. szá­mú FM utasításnak csak ekko­ra súlya legyen. A Földrendező Bizottság­nak nincs tudomása, hogy a Ceglédi Földhivatal augusztus 17-én már levelezésbe kezdett bárkivel, csak okt. 1 -jén érte­sültünk a módosító igényről. Ezért is vártunk 1992. de­cember 21-ig a földhivatali ha­tározatra, de mivel nem jött, így az árverési kérelmünket el­készítettük. A Pest Megyei Kárrendezési Hivataltól érte­sültünk, hogy a Földhivatal jelzése alapján mutatkozik va­lamelyes eltérés a kérelemben írt és a földhivatali „javított” AK-ák között. Az eltérés majdnem három és félszeres, vagyis a kijelölt 443 ha szán­tó esetében a fórum által is­mert 2806 AK-értékkel szem­ben 9554 AK-ra javult a ho­mokbuckák minősége. Bizo­nyára mindenki elfogadja, hogy ez a közlés meglepte a Földrendező Bizottságot, és nem tehetett mást, kénytelen volt az árverés elhalasztását kérni. Nehéz eldönteni, de ez nem is feladatunk, hogy a földmi­nősítések során mikor és mi­lyen szakértői csoport legszak- értőbb véleménye most már a domináns, reméljük a mező- gazdaság e területén nem kell számolni heterózis hatással. Végezetül kérjük Polgár urat, zárjuk le ezt az ismeret- terjesztő vitát, oldjuk meg a ránk bízott feladatokat együtt, akár társadalmi megbízással, akár élethivatásszerű főfoglal­kozásként statisztáltunk a leg- újabbkori agrárpolitika bölcső­je körül. Huszár Kálmán a Földrendező Bizottság elnöke esetében pozitív irányú kivete­Árporkán „fájdalom” nélkül történt meg a szövetkezeti átalakulás. A Kiskun Tsz-ből levált me­zőgazdasági és ipari részleg ugyanis megtartota a jól bevált gyártmányait és tevékenységeit így nem került sor elbocsájtásokra. A szövetkezeti kisüzemben apró fémtömegcikkeket és húzózá­rat gyártanak Vimola Károly felvétele H. Cs. Dunakeszin Szakorvosi Szövetség a betegekért Bár megindult az egészségügy reformja (?), s ezen belül az ambuláns szakorvosi munka sok tekintetben változ­tatásokra számíthat, mégis a háziorvosi rendszer kiala­kulása mellett még legalább 2000-ig szükség lesz a jelen­leg fennálló rendelőintézetekre. T

Next

/
Thumbnails
Contents