Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-09 / 57. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS 9.. KEDD 7 Szentendrén rosszul választottak Egy védett város védtelen lakói azt fogja képviselni, amiért Hagyományteremtő iskola Penci tavaszi napok Szentendre belvárosát 1972- ben a nemzeti örökség részévé nyilvánították. Ebből következik, hogy védelem alatt áll. Ezen belül is különös védettséget élvez az a nyolcvan darab műemlék értékű épülete, melyeket külön-külön kiemelve tartanak nyilván a nemzeti örökségben. Szentendre római korig visszanyúló műemlékei a várost az idegenforgalom, a turizmus fontos gócpontjává tették. A turizmus, mely napjainkra milliárdokat forgató üzleti vállalkozássá nőtte ki magát, nem mentes embert és társadalmat sem kímélő ártalmaktól. A Szentendrei Érdekvédelmi Egyesület, mely 1989 májusában alakult, a napokban egyesületi gyűlést tartott a helyi Pest Megyei Könyvtárban. A napirendi pontok közt szerepelt a városi közrend, a köz- tisztaság, a közbiztonság és a város környezetének védelme. A gyűlés nyilvános volt, és el is hangzottak nyíltan a helybéliek panaszai, melyek főleg a városi vezetést ostorozták, mely testületileg távol tartotta magát a nyilvános fórumtól, bár hivatalos értesítést kaptak az egyesülettől. A meghívókban kiemelték, hogy a napirenden szereplő megvitatandó témák a városi önkormányzat munkatervében szerepelnek. Budapestre járok bevásárolni Megérkezve Szentendrére, egy középkorú férfit kértem meg, hogy igazítana útba. Keserű szájízzel panaszolta, hogy a városban nincs elegendő üzlet, ahol a polgár bevásárolhatná mindennapi szükségleteit. És aztán a vezetőséget korholta mérsékelt indulattal, hogy a régiek már, és a maiak még nem jók. — Budapestre járok bevásárolni. Ott még olcsóbban is megkaptom az árut. Itt annyira magasak, és akkorra áringadozások vannak, hogy azt nem lehet kibírni sem anyagilag, sem idegileg — jegyezte meg keserűen. Még nem tudtam, hogy felvetései, akár a nyilvános fórumon is elhangozhattak volna. A turizmus és a helyi lakosság, mintha egy mérleg két külön tányérján foglalna helyet. Ahogy fellendül az idegenforgalom, úgy süllyednek alá a helyi lakosság érdekei. Szélmalomharc Egy felszólaló: — Nagyon sok probléma van Szentendrén. Hiába nyújtottuk be írásban is panaszainkat a városi vezetőséghez, nem kaptunk választ sem a polgármestertől, sem a képviselő-testülettől — sem harminc napon belül, sem később. Bár itt most elmondjuk, és már az is valami, hogy valaki meghallgat. De akik tehetnének is ezért, azok nincsenek itt. Legalább a polgármester eljöhetett volna, nem mintha az változtatna valamit is a helyzeten, de legalább... (általános derü- lés, és ováció a hallgatóság részéről). Az újabb felszólaló arról panaszkodik, hogy ő nem tudja, miért kell kommunális adót fizetnié, mikor az utcát sem takarítják. A harmadik arról panaszkodik, hogy nem lehet közlekedni az utcájában, mert hármas sorban állnak 9 kocsik, hogy a járdát is felszámolták, és a saját kapuján sem tud néha bejutni, nem beszélve arról, hogy nem lehet pihenni, mert állandó a kocsizúgás, de tévézni sem, mert azt is zavarják az autók. De van, aki elbarikádozza a portája környékét, és megemlíti azt, akinek a veje a múlt rendszerben bennfentes volt. Aztán következnek a város vezetőségének korruptságára utaló panaszok, az engedély nélküli építkezések, melyekre a törvény ellenére utólagos engedélyt kaptak. Ezek az építkezések általában szombaton és vasárnap folynak, amikor nincs hová bejelentést tenni, és hétfőre már készen állnak a munkával. De akkor már hiába reklamálnak — vállrándítás a válasz, vagy ígéret: lebontatják. És még nem történik semmi. Ezek a törvénytelen építkezések a vállalkozók részéről, nemcsak a magánérdeket sértik, hanem a városét is. Tele van butikkal a város, mely csak a turisták igényeit elégíti ki. Kit képviselnek a képviselők Ismét egy felszólaló: — Mi választottunk képviselőt, azért, hogy érdekeinket képviselje. Sajnos minket nem képvisel az önkormányzati képviselő-testület. Képviseli az idegenforgalmat, a butikosokat, a vállalkozókat. Az érdekegyeztető tárgyaláson a polgármester úr bebizonyította, hogy a városnak az idegenforgalomból egy fillér bevétele sincs. A szentendrei lakosokon kívül senki nem fizet adót az önkormányzatnak. Mégsem a mi érdekeinket képviseli a testület. Legalább a minimális lehetőséget igyekeznének megteremteni, hogy mindennapjainkra vásárolhassunk, hogy éjszaka al- hassunk, hogy nyugodtan kiás bejárhassunk a házainkba. Amikor megválasztottuk őket, valahánynak ragyogó programja volt. Az érdekképviseleti testületünk elhatározta akkor, hogy ha valaki nem megválasztottuk, akkor visz- szahívjuk. Miután olyan a törvény, hogy nem lehet visszahívni egyetlen képviselőt, valahogy rá kellene ébreszteni vagy kényszeríteni őket, hogy minket is képviseljenek. Egy idős ember emelkedik szóra: — Már negyvenöt éve várok arra. hogy levegőt vehessek. Ha netalán egy jobb vezetőség is került valaha a város élére, azt megfojtották a kommunisták. Rájöttem, hogy most sem lélegezhetek fel. Ha konokabbul harcolok a korruptság ellen, lehet hogy nem fogják hozzám bekötni a gázt. Ha beperelnek, biztos megnyerik. Kellett nekünk SZDSZ! Mi választottuk és úgy mondják: ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Nincs biztonság Nincs rendőrség Többen panaszkodnak, hogy éjszaka betörik az ablakaikat, hogy betörnek, hogy egy elhagyott, omladozó régi malomépületben a fiatalok szipóz- nak, és ami még veszélyesebb, rá is omolhat valakire. Nincs éjszakai őrjárat. Nincs elég rendőr, mert erre nincs pénz. Amikor a rendőrkapitány felajánlotta azt a lehetőséget, hogy anyagi segítség helyett az önkormányzat biztosítson lakást a rendőrségi alkalmazottaknak, ekkor ezt elutasították, mondván, hogy „ majd, amikor bizonyítanak". De nincs addig, aki bizonyítson. Lehetne szervezni civil, polgári őrjáratot is. Ezzel sem törődik a vezetőség. Az érdekvédelmi egyesület levelet fogalmazott a lakosság panaszait orvoslandó észrevételeiről, kéréseiről. A levelet Németh Gábor polgármester úr figyelmébe ajánlva még elküldték az önkormányzati képviselőknek és a helyi rendőrkapitányságnak. Befejezésképp idézzük a levél egy részét: „Városunkban óriásira növekedett az a kereskedelmi ágazat, mely csakis az idegenforgalomra kíván építeni. Ez a szolgáltatási szféra szervetlenül éli a maga külön életét a városon belül. Ezen ágazat működésének kihatásai nagymértékben rontják az ittlakók életminőségét. Ez a fajta tevékenység vonzza a bűnözést, rontja a közbiztonságot. Tapasztaltunk több olyan esetet, mely a város műemléki értékeit is pusztítja.” Ezek után a levélírók pontokba foglalták kérelmeiket. Ezen kérelmek nagy része elhangzott a nyílt fórumon is. Várják a város vezetősége részéről a választ, mely nem annyira ígéretet tartalmazó válaszlevél formájában, mint inkább a város életében kellene megfogalmazódjon. — Bágyi — A korábbi években még szendergő kis településeken élénkül a társadalmi élet. Polgáraik elfelejtett hagyományokat éb- resztgetnek, a helyi értékekre irányítják rá a figyelmet. Valami hasonlóra vállalkoznak a Cserhát hegység alig több mint másfélezer lélekszámú kis falujában, Peneen is. Az általános iskola tantestülete már februárban meghirdette az 5—15 éves gyermekeknek szóló rajzpályázatát. Az erre jelentkezőknek a tavaszvárás hangulatait, színeit, az ide kapcsolódó népszokásokat, történelmi eseményeket, ez utóbbiak irodalmi emlékeit kell pályaműveiken ábrázolniuk, illusztrálniuk. A Penci tavasz rendezvénysorozata keretében megnyíló kiállításon kívül több eseményre is sor kerül. A március 12-i meg; nyitás napján délelőtt 9 órakor az 1848—49-es magyar forradaA hét tagú igazgatás mindenek előtt a szervezeti és működési szabályzat kidolgozását tűzte ki céljául a hatályos jogszabályok alapján. Az átalakulás során és az árverésen kiadott földek nélkül mintegy 1700 hektár marad közös megművelésben, ezen kell gazdálkodjon a növény- termesztési ágazat. Egy előbbi döntés kimondta, hogy azokat az üzemágazatokat, amelyek sorozatosan veszteségesek voltak az utóbbi években, fel kell számolni. Erre a sorsra jut a szarvasmarha ágazat és az elektromos üzem is. A nyereséges lakatos üzemnek, a budapesti kereskedelmi tevékenységnek lom és szabadságharc témaköréből rendeznek szellemi vetélkedőt az iskolában. A felkészüléshez bőven találnak a gyerekek forrásmunkát és szemléltető anyagot a helyi falumúzeumban. Bár emléktábla is hirdeti, hogy a múlt század elején járt és vendégeskedett itt Petőfi Sándor, a négyszeri látogatásról, s egyáltalán a korról, a település múltjáról a községben élő, a múzeumot is igazgató Jakus Lajos helytörténész gyűjtött és gondoz a legtöbb anyagot. Az idén először sorra kerülő tavaszi program része lesz még egy helyi szavalóverseny. Március 14-én fél négykor tanárok és növendékek adnak hangversenyt a római katolikus templomban. A március 15-i ünnepségek fő szervezője a Faluvédő Kör. Tagjai együtt rendeznek fáklyás felvonulást az iskolásokkal, s a menet végeztével az és a növénytermesztésnek úgy kell integrálódnia, hogy a szövetkezet gazdasági helyzete stabilizálódjon az elkövetkező egy évben. Az egyelőre kiszámíthatatlan viszonyok közt folyó gazdálkodás kérdésessé teszi a tagság, főleg a nagyszámú nyugdíjas réteg eddig megszokott juttatásainak további folyósítását. A háztáji állatállomány részére adott 400 kg szalmát, a 2500 kg terményt, az üdültetés vagy a kirándulások finanszírozását. Mindezt a közgazdaságban kevésbé járatos idős emberek nehezen értik meg. pedig az ok egyszerű: 17(H) hektár földből már nem lehet mindezt kigazdálkodni. Ifjúsági parkban megkoszorúzzák nemzeti költőnk emlékművét. Az MDF helyi szervezete kezdeményezésére 16-án a rádi és a pecni gyerekeknek népdal éneklési versenyt rendeznek, majd a pecni kisdiák színjátszók bemutatják: Kisfaludy: Szeget szeggel című színművét. — A tavaszi napokkal hagyományt szeretnénk teremteni ettől az évtől kezdve — közölte a gondolat megvalósítója, dr. Kovács Tiborné, az iskola igazgatója. Saját bevallása szerint úgy szerez pénzt a költségvetési gondokkal küszködő kis településen erre a célra, ahogy lehet. Főként a hivatalos közlönyökben meghirdetett pályázatokra jelentkezve próbálja meg. Ebből a forrásból gyakran sikerül merítenie. Az új alapszabályban 800 kg terményjuttatást és az aranykorona érték után járó haszonbérletként megállapított 17 kg/AK termény kiadását rögzítették. Erről viszont jó tudni, hogy adóköteles jövedelemnek számít. Ami a legnagyobb probléma: a felszámolás alatt álló üzemágakban az alkalmazottak és a tagok nagy többsége munkanélkülivé válik. És ez újabb gondokat zúdít a kis- kunlacházi önkormányzatra. A térségben eddig is csökkent a munkahelyek száma, újak kialakítására pedig nincs kilátás a közeljövőben. Érthető tehát azoknak az aggodalma, akik több évtizedes munkaviszony után kapják kézhez a felmondásukat az átalakult szövetkezettől. m Mendén is, miként a hozzá hasonló kis településeken is, az utóbbi években nagyon megcsappant a munkaalkalom. S ez a negatív folyamat főként a nőket érintette. Ezért is ragaszkodik a helyi postai elszámolőkőzpontban dolgozó ötven asszony és leány a munkahelyéhez, hiszen ha ezt is felszámolják, már végképp nem lesz hová eljárni a helybélieknek. Két műszakban folyik itt a munka. Szerencsére ma már senki sem panaszkodhat a telephelyen a körülményekre: immár 5-6 éve számítógépes adatrögzítés könnyíti meg az asszonyok és leányok dolgát. Hancsovszki János felvétele K. T. I. Munkahelyek szűnnek meg Lacházán Az új szövetkezettel sem könnyebb Az ú j típusú mezőgazdaság nemcsak előnyökkel jár, de új kihívásokat is tartogat, mely egyesek részére hátrányos helyzetet teremthet. Ez a jellemző a Pereg MGTSZ-nél is, mely a közelmúltban alakult át új típusú szövetkezetté.
