Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

INTERJÚ PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. MÁRCIUS 8.. HÉTFŐ Tudomásul kell venni, hogy önkormányzati érdek is létezik Beszélgetés Gémesi Györggyel, Gödöllő' polgármesterével „Akarjuk, hogy az egyéni szabadság sértetlenül fenntartassék; akarjuk, hogy azon ügyek elhatáro­zása, melyek csak a polgárok bizonyos részét — pél­dául egy város vagy egy megye lakóit érdeklik —- nem mások, hanem épp azok által rendeztessenek el, kiket érdekelnek." Eötvös József idézetet választott 1990 augusztusá­ban az MDF gödöllői szervezete városfejlesztési programja szellemiségének érzékeltetéséhez. Két és fél év után, egyezik-e ezzel a gyakorlat? Erről kér­deztük beszélgetésünk elején dr. Gémesi György polgármestert. — Az egyéni szabadság a városban nem korlátozott, hacsak nem a parkolódíjak­ra gondolunk. Pártok, egye­sületek, bárki megszólalhat, más kérdés: adott esetben válaszolni kell rá. Az idézet második részével kapcsolat­ban azzal kezdem válaszo­mat, hogy már az 1990-es szabad önkormányzati vá­lasztás bizonyította, azok ha­tároznak a városban, akiket érintenek a döntések. Hi­szen: mindenki választhatott. — Hosszú idő telt el azó­ta. Hogyan érvényesülnek Ön szerint e demokratikus elvek a képviselő-testület munkájában? — A képviselők rájöttek arra. hogy a költségvetésről, az oktatásról, a kultúráról, vagy a szociálpolitikáról tár­gyalva nem azt kell nézni, az egyikük gondolkozása konzervatív, a másiké liberá­lis, s nem úgy kell dönteni, hogy ha a másikat nem sze­retem, én sohasem szavazok úgy, ahogyan ő. A települé­sen élőket közvetlenül érintő ügyek nem pártpolitikai kér­dések. Természetesen, politi­kai kérdések, mert van vá­rospolitika és ezen belül lé­teznek pártpolitikák, de az utóbbiak csak abban külön­bözhetnek, hogy a javasolt megoldások más koncepció­ból fakadnak. A döntések ki­indulópontja csak az lehet, hogyan működik jobban a város. Amíg a pártoknak nincsenek meg a szakmai csapataik helyben, addig nem érettek meg az önkor­mányzatok a többpártrend­szerű önkormányzati politi­kára. A gödöllői testület az első két hónap vitái után erre spontán ébredt rá. Szakértelem és hangnem — A legutóbbi tapaszta­lat mintha ellentmondana ennek. A Városi Múzeum volt igazgatójának pályáza­tát szakmailag megfelelőnek ítélte a testület által felkért bizottság, mégsem szavazta meg újbóli kinevezését. — A Városi Múzeum igaz­gatói megbízása február 19-én lejárt. A három pályá­zó közül egy sem kapta meg a képviselő-testület szüksé­ges minősített többségű sza­vazatát. Az ülés végén újra visszatértünk a kérdésre, hi­szen volt olyan képviselő, aki úgy érezte, hogy talán nem elég átgondoltan szavaz­tak társai. Az eredmény is­mert. Valóban, Varga Kál­mán szakmai bírálata kiváló volt, mégis tudni kell, anél­kül, hogy bárkit is bántanék, egy intézményvezetőnek nemcsak szakmai feltételek­nek kell megfelelnie, vannak emberi kötelezettségek és bi­zonyos lojalitás is elvárható tőle. Ez utóbbi kettő nem volt Varga Kálmán erőssége. Gödöllő város intézményve­zetői közül az elmúlt időszak­ban senki nem engedte meg magának azt a stílust és hangnemet a város képvise­lő-testületével, vezetőivel és munkatársaival szemben, mint Varga Kálmán. Vélemé­nyem szerint ez komoly hiá­nyosság. A másik probléma a körül­belül másfél évvel ezelőtti gazdasági vizsgálat eredmé­nye, amikor sajnos súlyos hi­ányosságok kerültek feltárás­ra (többek között pénzhi­ány), melyet akkor a képvise­lő-testület többsége igen lojá­lisán kezelt. Én akkor elfo­gadtam a többség akaratát, bár elveimmel ellentétes dön­tés született. Lehet, a világ legjobb szakembere valaki, ha egy intézményvezetőre vonatkozó írott és íratlan sza­bályokat nem tartja be, akkor nem tudom elfogadni vezető állású munkatársnak. Varga Kálmán közalkalmazott. Ter­mészetesen nem az állása szűnt meg, hanem az intéz­ményvezetői beosztása, s ha ő úgy gondolja, hogy neki is fontos, amit csinál, helye van a múzeumban, senki nem küldi el őt és szakmai felkészültségét kiválóan tud­ja kamatoztatni. / Évtizedes lemaradások — Az önkormányzat első évét korábbi beszélgetésünk­ben a túlélés, a másodikat az átszervezés esztendejeként határozta meg. Mindkét cél megvalósult. A város 1991- ben nem vált működőképte­lenné, nem zárt be iskolát, egyensúlyban zárta költség- vetését. Tavaly átszeiyezték a gameszt, a városgazdálko­dási vállalatot. Mire számít­hatnak a gödöllőiek az idén? — Az egyik feladat az ön- kormányzati intézmények át­világítása. Erre elsősorban a rendelkezésre álló források csökkenése kényszerít, má­sodsorban szeretnénk tisztán látni az intézmények gazdál­kodásában, mi mire fordító­dik. A közalkalmazotti tör­vény végrehajtásának záró határideje 1994. január 1. A 13. havi bér kifizetésére a múlt év végén már vállal­tunk 30 milliós plusz terhet. Az újévig 60 milliót még ki kell bányásznunk a költség- vetésünkből, hogy minden közalkalmazott élvezze a tör­vény által garantált anyagi biztonságot. Ez maga után vonzza majd a bér- és lét­számgazdálkodás átgondolá­sát is. A másik: szeretnénk végre fejleszteni az infrastruktúrát. Bevételeink csökkenése mi­att ezt nem tudjuk átütő erő­vel elkezdeni, de várunk még bevételeket a vagyon­gazdálkodási tevékenysé­günkből. Iszonyatos erőfeszí­téseket kell tennünk az évtize­des lemaradás felszámolásá­ra, miközben idegenforgalmi fejlesztésekre is sarkalljuk a vállalkozókat. Közeleg ugyanis 1996, amikor az Expo kapcsán számos látoga­tót várunk a Grassalkovich- kastélyba. Mivel nagy az ér­deklődés, nem félek attól, hogy nem fognak szállodá­kat, éttermeket építeni. Ez el­sősorban a privát szféra fel­adata. — A város bevételeit az iparűzési adó törvény által szabályozott csökkentése is apasztja. Ön a Magyar Ön- kormányzatok és Önkormány­zati Képviselők Szövetségé­nek az elnöke. Nem tudták be­folyásolni a törvényalkotást? MDF-piac — Adjon 10 dekát a liberális végéből! Tarnóczy Zoltán grafikája — Az előkészítésre ebben az esetben sajnos nem hívták meg a szövetségeket. Ez hiba volt. Biztos vagyok ab­ban, hogy ha az önkormány­zatokat érintő kérdésekben az érdekképviseleti szerveze­tek egységesen foglalnak ál­lást, akkor nem válik az tör­vénnyé, ami számukra elfo­gadhatatlan. Nem lehet olyan erő, amely 3200 önkormány­zat véleményénél erősebb. Hadd tegyem hozzá, ez az ál­láspont nem kormányellenes és nem pártellenes! Minden szférának meg kell tanulnia, hogy önkormányzati érdek is létezik. Ez ma még sokaknak újként hangzik. — Magyarországon hét önkormányzati szövetség mű­ködik. Mit csinál a MOSZ? — Legfontosabb felada­tunk a képzés. Főleg a perifé­riákon tapasztaltuk, mekkora szükség van a képviselők, polgármesterek, jegyzők fel­készítésére. Tavaly tíz hely­színen végeztük ezt. Az idén is lesznek bentlakásos képzé­seink, melyeken magyar és német polgármesterek tarta­nak előadásokat, amiket vita követ. Az elmaradt bajoror­szági tanfolyamunkat most pótoljuk. Munkánkat jelentő­sen segíti a Hans Seidel Ala­pítvány. Kompromisszum a kastélyért — Visszatén’e Gödöllő­re, a kormány jóváhagyta a Grassalkovich-kastély ve­gyes hasznosítását és jelen­tős összeggel támogatja a felújítást... — ... amivel kapcsolat­ban Gödöllőről javasoltuk, hogy a pénz alapítványban legyen elkülönítve, s ne a műemlékvédelem nagy ka­lapjába kerüljön. A műemlé­kes szakma sok mindenben nem partner. Ragaszkodnak az eredeti állapot teljes visz- szaállításához, amire nincs pénze az országnak. Komp­romisszumot kell kötniük ön­magukkal és a vegyes hasz­nosítás részeként profitori­entált tevékenységet is be kell engedni a kastélyba. A vita miatt másfél évet vesz­tettünk, s bár ez nekem rendszeres feszültségei okoz, nem engedünk a hu­szonegyből! Jelenleg több a sikerél­ményem az Isaszegi út mel­letti tavakkal kapcsolato­san. A jelek szerint alapít­ványi rendszerben fog mű­ködni a tórendszer, s a gö­döllőiek reméljük, mihama­rabb egyre nagyobb szám­ban horgászhatnak itt. Bíró­sági per nyomán remélhető­en az a tó is visszakerül, amit a rendszerváltás ide­jén „vásárolt” meg az MSZMP budapesti pártbi­zottságának Béke Horgász­egyesülete. Van tehát feladat elég és én a polgármesteri teendői­met mindenek elé sorolom. Ezért nem utaztam február elején Washingtonba, ahol imareggelin találkozhattam volna Clinton elnökkel. Március közepén viszont az Európa Parlamentbe uta­zom, ahol egy ír kollégával jelentést teszünk az önkor­mányzatok kötelezettségé­ről és felelősségéről a tele­pülésen élő cigánysággal kapcsolatosan. Nagyon örü­lök, hogy az európai kom- munálpolitika csúcsán lehe­tek. Igaz, már négyszer vol­tam Strasbourgban, de még egyszer sem jártam be a vá­rost, viszont rengeteget ta­nultam. Balázs Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents