Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-04 / 29. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. FEBRUAR 4., CSÜTÖRTÖK / ___________________________________________________________ Göd öllői kutatóműhelyek ^ Jobb mint az Uncle Ben’s A gödöllői genetika- és nö­Múltidéző Görgey Artúr Mikromotor Japánból A mikroelektronika léleg­zetelállító iramban csökken­ti a Félvezető-chipek elemei­nek méreteit, s valami ha­sonló folyamat megy végbe a mikromechanikában is. Példa erre a Toshiba válla­latnál kifejlesztett, 0,8 mm átmérőjű elektromágneses motor. Finom drótszálból csévélt mágneses tekercsei­nek átmérője 0,25 mm. Ezt a motort többek között az el­záródott erek megnyitását végző kis marógépek meg­hajtására lehet majd felhasz­nálni. ✓ * Ózonlyuk Szerencsére nem vált valóra a NASA kutatóinak jóslata. Nem alakult ki tavaly Euró­pa felett ez a magaslégköri képződmény. Az Antarktisz felett azonban igen, méghoz­zá nagyobb, mint amit eddig észleltek. Japán meteoroló­gusok azt is megállapították, hogy az ózonlyuk az elmúlt tíz év során tizenháromszo­rosára növekedett, nagysága elérte a tizenhétezer négyzet- kilométert. Régészet A kőkori ember bámulatos épségben maradt múmiájá­ra akadtak rá 1992-ben. Öt­ezer évig nyugodott jégsírjá­ban, mígnem tavaly egy né­met hegymászó házaspár felfedezte az Ötztali Alpok egyik gleccserében. A kuta­tók hada azóta is vizsgálja őt és eszközeit. Céljuk: mi­nél többet megtudni a rég le­tűnt világ embereinek élet­módjáról, kultúrájáról. A cím félig-meddig plági­um, de remélem, megbocsá­tanak az olvasók, ha az írás alapján megismerik Búnhidi Antal életútját, jobban mond­va annak csak elenyésző ré­szét. A most kilencvenéves re­pülőgép-konstruktőr még ma is olyan lelkesen mesél hivatásáról, hogy hallgatóját is teljesen magával ragadja. Olyannyira, hogy szinte nem érzékeli az idő múlását. A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki ka­rán tanult, de csak azért ott, mert akkor még nem volt olyan tanszék, amely a repü­lőgépekkel foglalkozott vol­na. Hamarosan — másod­éves korában — elhatározta néhány társával, hogy repülő­klubot alapítanak, és készíte­nek fából égy vitorlázógé­pet. Műhelynek való helyisé­get kaptak az egyetemtől, így aztán fúrhattak, faraghat­tak, miután a számítások és a rajzok elkészültek. Közben dolgozott a repülőgép-kar­bantartók között is, csak azért, hogy még jobban meg­ismerhesse a különböző szer­kezetek csínját-bínját. Végül is sikerült. Később az egyik társuk ké­venynemesitesi tanszék há­rom témában kutat és oktat: ez a biotechnológia, a geneti­ka és növénynemesítés. E há­rom terület szorosan kapcso­lódik a növénytermesztés bio­lógiai alapjainak fejlesztésé­hez. A termesztett növényfaj­ták az elérhető termés 30—50 százalékát határoz­zák meg, tehát nem mindegy, hogy a termelő gazdaságok milyen fajtákat választanak. — Ezeknek a fajtáknak a nemesítése az elmúlt évszá­zadban kezdődött és kialakul­tak azok a konvencionális módszerek, amelyeket napja­inkban is alkalmazunk — mondta Heszky László pro­fesszor, a tanszék vezetője. — Ezek a módszerek a leg­több növényfajtánál mára el­értek teljesítőképességük ha­táráig. Az elmúlt évtizedek­ben jelent meg egy új tudo­mányterület, a biotechnoló­gia, amely lehetővé tette, hogy áttörés következzék be az új fajták előállításában. — Önök milyen kutatási te­rületen működnek? — Kétféle kutatást vég­zünk, egyrészt alapkutatást, amit az OTKA, másrészt fej­lesztést, amit az OMFB támo­gat. r —Mely vizsgálódásukkal értek el gyakorlati eredmé­nyeket? — Az egyik a szójanemesí- tés, amelyben még egy klasz- szikus módszert alkalmaz­tunk, a mutációt. Ezzel sike­rült szuperkorai szójafajtát előállítani, ami Mo. északi ré­szén is termeszthető. Az így előállított mutáns fajtajelöltje­szített először csak egy öt-, majd később tizenkét lóerős motort, s így már nemcsak .vitorlázó repülést lehetett a repülővel végezni. Igaz, hogy eléggé kezdetleges mó­don, de már a motor segítsé­gével sikerült a gépet a leve­gőbe emelni. Nem álltak le. Sorjában építették a repülő­ket, amelyekbe egyre na­gyobb motor került. Közben nem hagyta nyugodni, hogy ő nem tudja kipróbálni „szü­lötteit”. Amikor elkészült a nyolcvanöt lóerős iskolagép, egyből jelentkezett pilótának. Még le sem vizsgázott, amikor az egyik kisebb telje­sítményű gép berepülésére készültek. Az erre kijelölt pi­lóta nem vállalta a feladatot, mert úgy találta, műrepülés­hez gyengék a szárnyai. Bán- hidi Antal gondolt egy meré­szet. Kijátszva a bizottság éberségét, a gépbe ugrott és elindult vele. Már a levegő­ben volt, amikor észbe ka­pott: mit csinálok én? — kér­dezte magától. — Hiszen eb­ben a gépben még nem is ül­tem! De akkor már nem akart visszakozni. Sikerült is néhány bukfencet vetnie a le­vegőben. A gépet a bizottság levizsgáztatta és jónak talál­ink szerepeltek a magyar faj­takísérletekben. Az egyik je­löltet szabadalmaztattuk is. — És a másik? — Ott már a biotechnoló­giai módszereket alkalmaz­tuk. Ez a rizsnemesítés. Ma­gyarország rizsnemesítési szempontból igencsak észak­ra fekszik. Máshol termesz­tett, hosszú tenyészidejű fajtá­kat itt nem lehet termeszteni. Itt csak a hazánkban előállí­tott fajtákkal lehet kísérletez­ni. Ezenkívül a rizsnek igen ■komoly betegsége van, amely például az 50-es évek­ben olyan fertőzést okozott, hogy végül is az egész ter­més tönkrement. — Ezt az új nemesítéssel ki tudják küszöbölni? — Olyan fajtát hoztunk lét­re, amely ellenálló a bakteriá­lis fertőzéssel szemben. — Felveszi a versenyt az önök által fejlesztett fajta a mostanában igen sokat hirde­tettekkel szemben? — Azt mondhatom, hogy igen. Kiváló minőségű, a fő­zési tulajdonságai is igen jók. Tavaly minősítették az egyik fajtajelöltünket, amely egyesí­ti magában a rövid tenyész- időt, a teljes ellenállóságot a baktériumokkal szemben, va­lamint kiváló főzési tulajdon­ságai és gyönyörű szeme van. Háromszor olyan hosz- szú, mint amilyen széles. Fő­zés közben két és félszeresé­re duzzad: ez még az Uncle Ben’s-nél is jobbá teszi. Ez az első olyan minősített nö­vényfajta, amelyet biotechno­lógiai úton állítottak elő, ami nemzetközileg is jelentős eredmény. ta. A szabályok megsértésé­ért azonban jól megbüntet­ték. Öt pengőt kellett fizet­nie a meggondolatlanságáért (ami akkor igencsak nagy pénz volt), de mert a felada­tot meg tudta oldani, elenged­ték neki a vizsgát. Életében, ha tehette, olyan helyeken dolgozott, ahol ked­venceivel foglalkozhatott. 1945 után ugyan más terület­re vezényelték, de tudását az akkori vezetők sem tudták nélkülözni. Gondjaikkal min­dig megkeresték, akárhol dol­gozott, s ő meg is tudta olda­ni azokat. Még most is szívesen em­lékszik vissza a kezdeti idők­re, amikor csak úgy tudott Svédországba repülni, vagy a Földközi-tengért körbeutaz­ni, ha hatszáz kilométeren­-—Hogyan tudják felhívni a termelők figyelmét arra, hogy ezt a fajtát érdemes ter­meszteni? — Több szakfolyóiratban publikálunk, az az egyik mód. De kialakult egy olyan rendszer, hogy a fajtát fenn­tartó cég, ebben az esetben az Öntözési Kutatóintézet az, amely végzi a szaporítást és egyben szervezi a propagan­dáját is. Ennek a terméknek megvan már a piaca, legfő­képpen a nagy szállodák vásá­rolják. Ezért a tevékenységün­kért tavaly megkaptuk a sze­gedi Frank Heliantus magána­lapítvány első díját is, amire igen büszkék vagyunk. — Van még olyan tevé­kenységük, amit szabadalmaz­tattak? — Van, csak annak nincs közvetlen gyakorlati jelentő­sége. Ez egy bioteszt, amely- lyel meg tudjuk határozni, hogy a különböző vegyipari cégek által szintetizált mole­kuláknak van-e a növényben biológiai aktivitása, és ha van, akkor milyen. így a nö- yény fejlődését serkentő per- metszerekről könnyen meg le­het állapítani, hogy ténylege­sen hogyan hatnak. Á. M. Helyreigazítás: a múlt csütör­töki Természetbarát oldalun­kon megjelent Válogatós mik­roorganizmusok című cik­künkbe két értelemzavaró nyomdahiba csúszott be. Egy helyen a molekuláris geneti­ka helyett mulekuláris etnika szerepelt. Másutt pedig a ba- citracingyártás helyett nacit- racingyártás. Ezúton kérjük e hibákért elnézésüket. ként leszállt tankolni. Már az útvonal megtervezése is izgal­mas volt számára. Még most is lázba jön, ha a kalandjairól mesél. Igaz, ma már nem fog­lalkozik a repüléssel gyakor­latban, azonban napjának nagy részét tölti emlékei ren­dezésével, megírásával. Mint mondta: „Ebbe sohasem tud­nék beleunni.” * * * Bánhidi Antal tavaly élet­művéért Eötvös-díjat kapott. Az azzal járó hatszázötven- ezer forintot — holott a fele­ségével szerényen, kis nyug­díjból élő repülőgép-konst­ruktőr bizonyára tudta volna hasznosítani — egy alapít­vány javára ajánlotta fel. Árpási Mária Százhetvenöt éve született a magyar történelem egyik leg­vitatottabb alakja, Görgey Ar­túr. A viták kereszttüzében a katona és politikus Görgey áll. Ám létezik egy másik Görgey is, a tudós. Ot a tudo­mánytörténet tartja számon, csöppet sem érdemtelenül. Ä gyermek Görgey mindig is a természettudományok iránt érdeklődött. Amikor pá­lyaválasztásra került a sor, he­ves vita alakult ki a fiú és apja között. Az ősi nemesi család feje rangján alulinak érezte, hogy az utód — bár erre érzett késztetést — holmi tudomá­nyos pályát válasszon. Apja döntött sorsa felől: a fiú katona lesz. A tullini utász- tisztképző akadémiára íratta be, amit sikerrel végzett el ugyan, s pályája során a főhad­nagyi rangig vitte a császári se­regben, ám mihelyt erőszakos apja meghalt, azonnal kiállt a hadseregből, s hozzálátott meg­valósítani ifjúkori álmát. A prá­gai egyetem kémiakarára irat­/ Még a téli, hóval borított erdő is tele van madárzsivaj­jal. Fáról fára repülnek, vagy a bokrok alatt rebbennek to­vább, táplálékot keresve. Jó azt tudni, hogy erdeinkben még mindig nagy az élet, hogy egy-egy madárfaj már nemcsak elvétve bukkan fel nálunk, hanem hazánkban is költ, úgy mint az utóbbi esz­kozik be, s itteni igyekezetére mi se jellemzőbb, mint hogy ta­nulmányai végezté'"'! itt tart­ják tanársegédnek. Legkedvel­tebb kutatási területe a zsírok kémiája. 1847-ben a kókusz­dió zsírsavainak elválasztására dolgoz ki egy módszert, s en­nek során rendkívüli ered­ményre jut: felfedezi a 12 szén- atomú laurinsavat (tudomá­nyos nevén add lauric), ami csak a babérolajban, a cet- és kókuszolajban található. E fel­fedezésével kerül be a kémia történetébe. 1848-ban tér haza Magyar- országra, azzal a szándékkal, hogy megpályázza a József Ipartanoda megüresedett kémi­akatedráját. Csakhogy erre már nem kerülhetett sor... mert időközben kitört a szabad­ságharc. s mint jó hazafi, úgy érezte, a honvéd seregben a he­lye. Ezzel ér véget ígéretes tu­dományos karrierje, s kezdő­dik el a katonai, de ez már a magyar történetírásra tartozik. (p-t) tendőkben a szirti sas. Koráb­ban csak egy-egy, fiatalabb, ivaréretlen példánya jelent meg Magyarországon, az északkeleti középhegység er­deiben mostanában rendszere­sen költenek a szirtisas pá­rok. Fészküket magas fára, az Alpokban és a Kárpátok­ban sziklapárkányokra építik. Általában 2-3 fiókát nevel­nek, kitűnő repülők, fészkelő­helyük fölött gyakran hossza­san köröznek. Ugyanígy üldö­gélnek, sokszor órákig egy- egy alkalmas pihenőhelyen, fürkészve a tájat, zsákmányra lesve. Ragadozó, vadászat közben igen alacsonyan száll, és villámgyorsan csap le áldozatára. Hörcsögöt, nyu- lat, madarat zsákmányol, de elfogja a rókát is. Az öreg pá­rok egész évben költőhelyük közelében maradnak, a fiata­labbak viszont nagy területe­ket kóborolnak be. Védett madár.-jisz­Fejtörú Az előző játék kérdéseire adott helyes válaszok a kö­vetkezők: 1. Ebben a rendszerben, amelyet Ptolemaiosz az i. e. második században al­kotott meg, a Föld az ég­gömb közepén mozdulatla­nul áll és körülötte keringe­nek a bolygók (a Nap is). A bolygók öve után az álló­csillagok szférája követke­zik. Ez a geocentrikus vi­lágrendszer csaknem más­fél évezredig tartotta ma­gát, míg Kopernikusz helio­centrikus világrendszere meg nem döntötte. 2. Télen azonban a nap sugarai nyáron meredekeb­ben és hosszabb ideig érik az északi féltekét, mint té­len. Ezért melegebb mégis a nyár. 3. A Nap tömege kb. 332 (XX)-szer nagyobb a Föld tömegénél, az átmérő­je pedig 109-szer nagyobb a Földénél. Játékunk e heti fordulójá­nak kérdései: 1. Milyen nukleáris reak­ció zajlik le a Napban? 2. Mi az abszidek vonala? 3. Mekkora a Nap sugara és köbtartalma'.' A múlt heti játékunk he­lyes megfejtői: Deák Tamás Veresegyhá­za, Bakonyi Sándor Nagykő­rös. Farkas Mátyás Kocsér. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három db. 300 forintos vá­sárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökéig kérjük bekül­deni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szer­kesztősége, Budapest Pf. 311. lrányítószám: 1446. Eötvös-díjat kapott Szerelem utolsó vérig Bánhidi Antal kedvenc gépe. a Gerle Madarakról — mindenkinek A szirti sas ír

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents