Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-04 / 29. szám
-n HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. FEBRUAR 4., CSÜTÖRTÖK Egy délután Lezsák Sándor népfőiskoláján Az aprómunkák ideje van A valóság költészete Földkiadó bizottságok / Uj törvényről a megyeházán A földkiadó bizottságokról most megjelent törvény a föld- tulajdonosokra bízza, hogy a részarány-tulajdonosok számára kijelölt földalapot egymás között, a jogosultságnak megfelelően, területenként hogyan osztják el — tudtuk meg tegnap dr. Jójárt Lászlótól, a Földművelésügyi Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetőjétől azon a konzultációs megbeszélésen, amelyet a megyeházán tartottak Pest megye jegyzői számára. A Köztársasági Megbízotti Hivatal és a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal által szervezett tanácskozásnak az volt a célja, hogy az önkormányzatok tájékoztatást kapjanak azokról a feladatokról, amelyek a törvény végrehajtásával kapcsolatban az ő kötelezettségük, és egyben rajtuk keresztül az érintett részarány-tulajdonosok is tájékozódhassanak jogaikról. A törvény szerint február 8-ig kell megtartani a részaránytulajdonosok közgyűlését, amelyet a települések jegyzői hívnak egybe. Ezen a közgyűlésen a tulajdonosok megválasztják a földkiadó bizottságot, amely a tulajdonosok kérelme alapján a részarány-tulajdonosok számára kijelölt területet szétosztja. Egy nagyon fontos jogot biztosít a törvény a tulajdonosok számára: mindenki megjelölheti, hogy melyik településen, melyik táblában, milyen helyrajzi számú területen szeretné visszakapni a földjét. Viszont ez az igény a törvény hatályba lépésétől számított hatvan napig nyújtható be a bizottsághoz, írásban. Aki nem nyújt be kérelmet, elveszti az azzal járó előnyöket, de nem veszti el a tulajdonjogát. Ebben az esetben a földkiadó bizottság nyilvános sorsoláson dönti el, ki hol kapja meg a földjét. Ilyenkor a föld. osztatlan közös tulajdonba kerül, és sorsáról a tulajdonosok közösen döntenek. A tanácskozáson az előadók felhívták a jelenlévők figyelmét, hogy a földrendező bizottságok nem alakulhatnak át földkiadó bizottságokká. A kettőnek egymás mellett párhuzamosan kell működnie, bár az nem zárható ki, hogy ugyanaz a személy mindkét bizottságnak tagja legyen. Dr. Bölkény János, a Pest Megyei Földhivatal vezetőhelyettese elmondta, azért van ennek a törvénynek óriási jelentősége, mert Pest megye területének csaknem felét, 300 ezer hektár föld tulajdonjogát fogják így a földkiadó bizottságok rendezni. Halász Csilla Amikor egy éve hírét vettem, Hogy Lezsák Sándor népfőiskolát alapít Lakitelken, éreztem: a mozgalom meg van mentve. Ahogy az öt évtizeddel korábbi nagy népfőiskola-alapítók, Lezsák Sándor is tudja: a társadalom megújítása az emberek megjobbítása nélkül nem lehetséges. Van programja a társadalom átalakítására. A Lakitelek Alapítvány működése és céltámogatásai mutatják: a politikai, társadalmi és gazdasági körülmények ismeretében azt is érzi, mire és hogyan kell az embereket nevelni, hogy az új körülmények között helyt tudjanak állni. Tudjuk azt is: Lezsák Sándornak lesz ereje és kitartása egy iskolacentrumként működő népfőiskola szervezésére és fenntartására. Személyében végre irányítót kap a nyolcvanas évek végén újjáélesztett népfőiskolái mozgalom, amely azóta is nélkülözi a mai célok és feladatok biztos kijelölőit. Lezsák Sándor annak idején elhárította, hogy terveiről beszéljen. — Majd ha a népfőiskola működni fog, lesz mondanivalója — üzente. Azóta néma csönd. Barátaim hívására most végre felkereshettem Lakitelken. Bízva abban, hogy tapasztalataimról be is számolhatok majd. Útban a falu felé Lezsák Sándor munkastílusáról beszélgettünk. — A Lakitelek Alapítványt, az Rt-t és a népfőiskolát is személyesen irányítja. O jelöli ki a feladatokat, ő szabja meg, mire mennyit lehet költeni. A kivitelezést bízza gondosan megválasztott munkatársaira. A feladatokból érezzük, hogy soha nem kapkod. Minden egy távoli cél megvalósítását szolgálja. Napi 3-4 órát alszik, hogy mindenen rajta tudja tartani a szemét — mondta Nagyváradi Anna, az Rt. ügyvezető igazgatója. Szavait később Lévai Jánosné, a népfőiskola igazgatóhelyettese és Lévai János, az építkezések beruházásvezetője is megerősítette. — Lezsák Sándor emberfeletti munkabírása és nem utolsósorban az emberség, ahogy munkatársaival bánik, valamennyiket megfeszített munkatempóra ösztönzi — tette hozzá a házaspár. Szavaik megmagyarázták mindazt, amit a népfőiskolára érve láttunk. A Lévai házaspár tulajdonosi büszkeséggel vezetett körbe bennünket a Lakitelektől három kilométerre fekvő, négyhektáros ingatlanon, amelyet egy éve vásároltak a helyi borkombináttól. Az irodaépületek és a vendégház takarosán felújítva fehérlettek a csalitosok között. Az irodaházban már elkészültek az emigráciős múzeum helyiségei. A vendégházban működik a számítógépes oktatóhelyiség, két éve még COCOM-lis- tán szereplő IBM készülékekkel és számítógépes könyvtárral felszerelve. Átmenetileg itt kapott helyet nyomdájuk is. A tavaly májusban még üres területen mára elkészült a 36 szobás, 80 fős szálloda. S Lévai János megmutatta a grundot, ahol júliusra fel kell húzni a 250 fős, galériás tanácskozóépületet. (Folytatása a 8. oldalon) Új épület Pilisvörösváron Szent Erzsébet Otthon Társaság Tető' alá került Pilisvörösváron a Szent Erzsébet Otthon Társaság épülete. Most a belső' munkákon a sor, melyet a solymári iparosok készítenek el. A tervek szerint november közepére elkészül a 210 személyes lakótömb és a körülötte elhelyezésre tervezett 83 apartman ház. Erdó'si Ágnes felvétele | A kozmopolita A Magyar Rádió munkatársa egy munkácsi születésű, Nyugatra került hazánkfiával beszélgetett a minap. Honfitársunk az emigrációban — mondjuk úgy — meggazdagodott, mindenesetre sikeres üzletemberként beszélgethetett el egy itteni újságíróval, aki az interjú befejezéseként — mintegy szájába adva a szót — valahogy így summázta beszélgetőpartnere életét: „Szóval Ön egy kozmopolita”. Mire a világ legkülönbözőbb tájain otthonosan mozgó és sikeres üzleti tevékenységet folytató férfiú nemes egyszerűséggel csak ennyit mondott: „Nem, én egy munkácsi magyar zsidó vagyok7 Istenem, milyen szépen mondta. Pedig munkácsi lévén, nyilván nem a legszebb emlékkel hagyta el hazánkat. Tudta és tudja, hogy amíg a hitleri Németország hadserege nem szállta meg Magyarországot, addig viszonylagos biztonságban élhetett itt, s egész Európában egyedül itt! Nem tévesztette össze a megszállókat kiszolgáló nyilasokat a magyarsággal. Lelkében azok emléke él, akikkel együtt játszott, s akik netán még a nehéz órákban is segítették. 1990 tavaszán mindenre elszánt kozmopolita polgártársaink azt számolgatták, hogy a Magyar Televízió híradójában hányszor hangzott el a „magyar”szó. Talán az akkor és ott kigyomlált, feleslegesnek ítélt egyik ilyen szócskát ragasztotta a munkácsi és a zsidó szó közé. Istenem! Milyen szívesen kicserélném egyik-másik parlamenti képviselőnket ezzel a munkácsi magyar zsidóval! Mert ó'nem kozmopolita, ff egyszerűen csak egy munkácsi magyar zsidó. Isten áldja meg! Török Bálint Budapesti Tavaszi Fesztivál Szentendre és Gödöllő' is csatlakozik A Budapesti Tavaszi Fesztivált március 12. és 28. között rendezik meg. Az immár hagyományos kulturális szemle — közkedvelt programjai mellett — számtalan újdonsággal is szolgál. Idén is sorozatokba szerkesztették az egyes művészi ágak, műfajok rendezvényeit: a Fesztivál sok „mini-fesztiválból” építkezik. Rendeznek Musica Sacra egyházzenei sorozatot, Interfolk táncfesztivált, Fortissimo Utőfesztivált, Crescendo hangversenyeket a nemzetközi versenyeken díjazott fiatalok bemutatására. A komolyzenei rendezvények mellett néptáncfesztivált, kortárs képzőművészeti bemutatót, kanadai filmhetet és kamaraszínházi találkozót tartanak. A hangversenyprogramok idén is sztárparádét ígérnek. Többek között fellép Maurice André trombitaművész, Végh Sándor vezetésével a világhírű Camerata Acade- mica. A koncertek jelentős részét hazai nagyzenekarok adják. A nyitóhangversenyen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a zárókoncerten az Állami Hangversenyzenekar lép fel. (Folytatása a 8. oldalon) Holnapi számunkban Megyei körkép az egészségügyről Nem jó betegnek lenni, ám ha mégis úgy hozza a sors, akkor derül ki, hogy milyen is az a gyakran szidott és elég gyakran dicsért egészségügyi ellátás. Valójában: milyen? — er.ől adunk korántsem teljes megyei körképet lapunk holnapi számában gödöllői, ceglédi és nagykőrösi tudósítóink tollából. Elöljáróban annyit: a doktor urak szíve akkor fáj, ha valamilyen oknál fogva nem tudják teljes egészében azt nyújtani, amire felesküdtek. A tapasztalatok azonban azt jelzik, hogy az önkormányzatok különös figyelmet fordítanak a lakosság egészségügyi ellátására és mind többet költenek a gyógyítás tárgyi feltételeire.
