Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 3., SZERDA 7 * Érdi telefonjelentés Minden marad a régiben értékű társadalmi Olyan rémhírek terjedtek el Érden a lakoság körében, hogy baj van a telefonhálózat telepítésével, s az is elképzelhető, hogy emelkedni fog a hozzájárulás összege. Mindezt nyugodt lelkiismerettel cáfolhatjuk meg. Aki tavaly a határidőig beadta jelentkezését, idén december 31-ig megkapja a vonalat az eredetileg megállapított áron — azaz harmincezer forintért. Az viszont igaz, hogy a MATÁV alvállalkozója minősíthetetlen munkát végez. Tevékenységi körüket a feleslegesen széttört burkolatok, a helytelenül, balesetveszélyesen „rendbe hozott” utak és megjelöletlen munkagödrök jelzik. A város vezetői felkeresték a MATÁV illetékeseit — mivel az alvállalkozóval nem állnak üzleti kapcsolatban —, s felhívták mindezekre a figyelmüket. Reméljük, a jövőben sikerül majd elérniük, hogy gondosabb, körültekintőbb munkát végezzenek. Á. M. Milliós „Az elmúlt napokban határozott Fót önkormányzati képviselő-testülete az 1993. évi költségvetésről. Pontosabb adatokat e hét végén bocsátanak rendelkezésünkre. De addig is érdemesnek tartom szóvá tenni az ülésen hosszas vitát kiváltó probléma(kört).” Tóth Sándor polgármester beszámolójából kiderült, hogy a fóti önkormányzati testület lehetőségeihez mérten jól működik, és a hiányosságok nem mindig az önkormányzaton múlnak. Elmarasztalás a szakbizottságokat érte. Egyes szakbizottsági elnökök ezt az időhiánynyal indokolták. A munkaterveket korábban kell ezután szétosztani, hogy ezek ismeretében kész, átgondolt érvekkel, megoldásokkal ülhessenek asztalhoz. Ezután, ami hosszabb vitára adott okot, az a képviselő-testület üléseinek időpontja. Többen kifogásolták, hogy a délutáni 17 órai kezdés kései időpont. Az ülések néha éjszakába nyúlnak és emiatt fáradtan kell meghozniuk a döntéseket. Az ülések kezdésének időpontját — többen — 14 órai kezdéssel látták megfelelőnek. Ez újabb vitát váltott ki. A 14 órai kezdés ütközik a testület képviselőinek munkahelyi időpontjával. A munkahelyeken való idő előtti távozás a munkahely elvesztését vonhatja maga után. Felmerült az elvesztett munkaórák megtérítésének a kérdése is. Vélemények hangzottak el. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a munkáltatónak nem annyira a pénzre, hanem a munkaerőre van szüksége — főleg ha szalagmunkában van alkalmazva az illető képviselő. A másik érv, ami a munkaórák megtérítése ellen szólt, hogy a választások idején ez a képviselő-testület ingyen, társadalmi munkában vállalta a tisztséget—vállalmunka ta és ígérte. Ha fizetnie kell képviselőit az önkormányzatnak, ez a lakosság rovására megy. Ez talán nemcsak Foton probléma. Milliós költségvetésekről van szó az önkormányzatokban. Komoly munkára van szükség. A kétely lassan megfogalmazódik: lehet-e mindezt társadalmi munkával jól és becsületesen végezni? Vagy még a munka elején vagyunk, és hiányoznak a tapasztalatok, a struktúra nem eléggé körvonalazódott, de aztán — majd — fog ez menni, mint a karikacsapás? B. B. J. Nagyvonalúak, hét(!) ügyvéddel jönnek Agancsba vésett természet Piszkos úton szerzett vagyonok Az átlagpolgár sokat adminisztrál, ha hitelbe akar vásárolni. Először is kitölti a megfelelő nyomtatványt, melyen a munkáltatója igazolja a keresetét. Emellett még szüksége van kezesre is, aki jótáll érte, és ha nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit, akkor fizet helyette. Szóval kell a garancia, és ezen nem is lehet csodálkozni. Az viszont annál inkább meghökkentő, hogy nem mindenki tartozik ebbe a szigorúan ellenőrizhető „átlagpolgár” kategóriába. Olyanok is vannak, akik 100—200 millió forintos (!) hitelekhez, vásárlási lehetőségekhez jutnak, és amikor fizetésre kerülne a sor, bottal üthetik a nyomukat. Pelikán László alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság osztályvezető-helyettese, rendőrségi főtanácsos két esetet említ a közelmúltból. Hónapokig körözték Héjjá Róbert százhalombattai vállalkozót, aki több mint 200 millió forint értékű benzint és gázolajat vásárolt hitelbe a MÓL Rt. telephelyein, azután eltűnt. Éz az úriember végül előkerült, és jelenleg előzetes letartóztatásban van, de a károsult cég azóta sem kapta meg a pénzét. Egy másik hasonló história főszereplője pedig dr. Hauk Tamás ügyvéd, aki nem adta alább 400 milliós sikkasztásnál. Nemzetközi körözést adtak ki a kézrekerítésére, egyelőre eredménytelenül. Új helyzet — új törvény Pelikán László az ilyen és a kisebb volumenű, de jellegében hasonló esetek elszaporodását összefüggésbe hozza azzal, hogy nem tartja elég szigorúnak a gazdasági bűncselekmények elkövetőire kiszabott büntetéseket. Összehasonlítva a németországi törvényekkel a hazaiakat, nálunk feleannyi ideig tartó szabadságvesztéssel megússzák a csalók, a sikkasztok és egyéb szélhámosok. Érthetetlennek tűPelikán László nem tartja elég szigorúnak a gazdasági bűncselekmények elkövetőire kiszabott büntetéseket. Hancsovszki János felvétele nik az is, hogy sokan közülük nem kerülnek előzetes letartóztatásba, és szabadlábon védekezhetnek. Igazán nem lehet csodálkozni rajta, hogy a munka nélkül, csalárd módon szerzett jövedelmek felháborítják az embereket. Főleg azokat, akik a most kialakuló társadalmi polarizáció során rohamosan szegényednek, és helyzetük rosszabbra fordulását összefüggésbe hozzák azzal, hogy mások gazdagodnak. Kérdés persze, hogy milyen módszerekkel... Sok feljelentés érkezik a rendőrségre gazdálkodási témakörben, de az ügyek jelentős részében végül a nyomozást megtagadó határozatot kell hozni. Az erkölcsi értékítélet nem mindig egyenlő azzal, ami a paragrafusok szerint büntethető. Bár a parlament nagyon sok új törvényt alkotott, hiányoznak olyanok, melyek a megváltozott gazdasági viszonyokra, a piacgazdaságra vonatkoznának. A jelenleg hatályos 1978-as Btk. szerint vannak olyan cselekmények, melyek nem büntethetők, annak ellenére, hogy munka nélkül szerzett jövedelemként óriási hasznot hoznak. Ide tartozik, hogy a fedezetlen váltók kibocsátásával egyik oldalon óriási károkat okoznak, és ezáltal kialakul egy olyan láncolat, hogy „mindenki tartozik mindenkinek”. Nemegyszer a váltót elfogadó cég fizetésképtelenné válik emiatt, és csődöt kell jelentenie. Ezzel szemben a másik oldalon hatalmas munka nélkül szerzett jövedelem keletkezik. Nem vonhatók felelősségre jelenleg azok a vállalatok, melyek hónapról hónapra levonják dolgozóiktól a személyi jövedelemadó-előleget, a munkavállalói járulékot, a társadalom- biztosítási járulékot, amit azután elmulasztanak befizetni. Horibilis összegekről van szó! Azután itt vannak az átalakuló termelőszövetkezetek, melyeknél a volt vezetők esetenként érdeke- iknek megfelelően, jelentősen fel- vagy leértékelve viszik át a vagyont a kft.-be, az Rt.-be vagy más, új típusú társulásba. Nincs „hanyag kezelés”? Pelikán László álláspontja szerint nagy hiba volt, hogy az Alkotmánybíróság 1992. január 3-i döntésével a „hanyag kezelés” -t törölte a bűncselekmények közül. így nincs olyan paragrafus, melynek alapján el lehetne járni olyan ügyekben, amikor milliárdos nagyságrendű károk keletkeznek azáltal, hogy a bankok felelőtlenül, kellő körültekintés nél- kiik helyeznek ki hiteleket. Egyik bank 800 millió forintos garanciát vállalt 4 másik által folyósított hitelre, és fedezetként nem létező részvényeket fogadott el. Mivel nem bizonyítható, hogy az ügyintéző szándékosan szegte meg a kötelességét, és a „hanyag kezelés” ma már nem számít bűncselekménynek, nincs felelősségre vonás. (!) Visszaszorulóban van az áfával való visszaélés, bár egy ideig óriási munka nélküli jövedelemre tettek szert a jogosulatlan áfa-visz- szaigénylők. Ezeknek az ügyeknek a felderítését eleinte a jogbizonytalanság is nehezítette, ugyanis egyik hivatalos szerv adócsalásnak, a másik pedig csalásnak minősítette a bűncselekményt. A Pest Megyei Bíróság rövidesen tárgyalja Bartha András büntető ügyét, aki 114 millió forint összegű áfát igényelt visz- sza, és vett fel jogosulatlanul az APEH-től. Cégek és bélyegzőik... Nehezen megfoghatók egyes „fantomcégek”, melyekben fiktív nevek szerepelnek, sőt az is előfordult, hogy lopott személyi igazolvánnyal alapítottak olyan kft.-t, melyet a Cégbíróságon szabályosan bejegyeztek. Elterjedt a hamis bélyegzőre vásárlás. Egyik utóbbi esetben például a RAV1LL volt dolgozója a cég egyik partnerének a bélyegzőjét hamisítva csinált egy nagy bevásárlást. Csak a véletlenen múlt, hogy lebukott, ugyanis a partner azon a napon ugyancsak jelentkezett áruért. Ez is mutatja, hogy nem mindig a jogszabályok hiánya okozza a visszaéléseket. Új jelenség, ami ellen a rendőrség nagy erővel vette fel á küzdelmet, hogy a brutalitás, az ököljog bevonult a gazdasági életbe. Nem ritkaság az, hogy üzleti érdekek húzódnak meg életveszélyes fenyegetések, súlyos testi sértések hátterében. Ilyen a Maccabi Sportegyesület pénzbehajtóinak az ügye is, akik megbízásból ütöttek, fenyegettek fegyveresen. S hogyan viselkednek azok a multimilliomos üzletemberek, akik gyanúsítottként megjelennek a rendőrségen? Pelikán László véleménye szerint nagyvonalúnak akarnak látszani. Olykor nem kevesebb mint hét ügyvéd kíséretében jönnek a kihallgatásra. Vesztegetéssel azonban még nem próbálkozott senki olyan formában sem, hogy egyik-másik vizsgálót valamilyen jó állás ígéretével megpróbálták volna elcsábítani. Gál Judit Erdészből lett csontfaragó Az erdőt járva hullajtott őz- és szarvasagancsokra talált. Először csak unaloműzésből, saját szórakoztatására kezdett éles késével a faragásnak. Eleinte egyszerű motívumokat választott, s mikor már úgy érezte, egyre inkább ura az anyagnak, egyre bonyolultabb feladatokba kezdett. A nagyközönség előtt először 1980-ban mutatkozott be a sóskúti Németh János. Egy erdészeti találkozón kapott egy sátrat, amely előtt szinte egész nap sorban álltak az érdeklődők. Végül is minden tárgy elfogyott. Felfigyeltek rá a külkereskedők is, akik egyre több megrendelést hoztak. Egy idő után választania kellett, ami egy cseppet sem volt könnyű huszonkét éves erdészmúlt után. De a két tevékenységet már nem végezhette tovább párhuzamosan. A csontfaragás mellett döntött. Kezdetben nem volt könnyű. Ahhoz, hogy családjával meg tudjanak élni — ugyanis a hazai és a külföldi vevőkkel időbe került a kapcsolatfelvétel — tenyésztett nutriát, kertészetet létesített a telkén, ahol facsemetéket árult, de volt olyan időszaka is, amikor motoros fűrésszel járta a környéket, munkát keresve. Közben fejlesztette technikáját, barátaival egy, a késnél jóval hatékonyabb eszközt fejlesztettek ki. Egyre bonyolultabb figurák megformálására vállalkozott. Témája leginkább az erdő és a benne található vadak: a szarvas, az őz, a vaddisznó, a réce, a szalonka vagy a kutya. Erdó'si Ágnes felvétele Egy idő után aztán fellendült a vállalkozás. Egyre- másra hívták a különböző kiállításokra. Több osztrák, német és svájci ékszerész és kereskedő kötött vele szerződést faragványainak forgalmazására. Időközben meg kellett ismerkednie — könyveket, albumokat bújt, külföldi állatkerteket látogatott — olyan vadfajokkal is, amelyek hazánkban nem honosak. Erre azért volt szükség, mert a vevők igényelték az olyan darabokat, amelyek zergét, jávorszarvast, siket- és nyírfajdot, kőszáli kecskét ábrázoltak. Most már ott tart, hogy alig győzi teljesíteni a megrendeléseket. Árpási Mária
