Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. FEBRUAR 3., SZERDA Tévedett a főmufti Nincsenek zsoldosok Boszniában A bolgár belügyminisztérium sajtóközpontja cáfolta, hogy Bulgáriában önkénteseket, illetve zsoldosokat toborozhatnának Boszniába. A Zemedelszko Zname című szófiai lap keddi száma szerint a belügyminisztérium alaposan ellenőrzi az erről szóló információkat. A kormányhivatal szerint hazugságnak bizonyultak a híresztelések, melyek szerint a bulgáriai muzulmánok a boszniai konfliktusba való beavatkozásra készülődnének. A bolgár zsoldosok állítólagos boszniai megjelenését az európai muzulmán szövetség megbízott vezetője, Nedim Gendzsev, volt bolgár főmufti állította a hétfői és a keddi bolgár sajtóban. A bolgár Földműves Népi Szövetség napilapja a bolgár biztonsági szolgálattól is azt a választ kapta, hogy semmit nem tudnak az állítólagos bolgár zsoldosokról. A lap kommentárjában felhívta a figyelmet arra, hogy egyelőre nem lehet biztonsággal megválaszolni a kérdést, hogy vajon ismét tudatos rémhírterjesztésről van-e szó, vagy az illetékes bolgár szervek nem tudnak semmit? Budapesten sérült meg Bolgár 56-os kártérítés Kétszázezer leva kártérítést ítélt meg egy várnai bíróság Georgi Melcsinnek, aki Magyarországon sebesült meg az 1956-os harcokban. Az egykoron súlyosan megsebesült férfi tavaly kezdeményezett kártérítési pert a bolgár védelmi minisztérium ellen. Melcsin azt állítja, hogy a bolgár hadsereg továbbképzésre a Szovjetunióba küldte, ahonnan egy deszant tagjaként bevetették az 56-os magyar- országi harcokba. A félig vak és süket férfi szerint harckocsija aknára futott Budapest környékén. Egészségének súlyos megromlása miatt perelte kártérítésért a védelmi minisztériumot. A kormányhivatal szerint a katonai archívumok nem tartalmaznak olyan dokumentumokat, amelyek bizonyítanák, hogy 1956-ban Magyarországon a szovjetek oldalán bolgár katonák, illetve alakulatok harcoltak volna. A várnai bíróság azonban elfogadta Melcsin bizonyítékait, egyebek között katonakönyvét, amelybe valaha beírták, hogy egy deszant tagjaként sebesült meg Magyarországon. Sajtójelentések szerint az ítélet nem jogerős, a bolgár védelmi minisztérium egy héten belül fellebezhet ellene. Farsangi meglepetés, vagy a kormánypárt legutóbbi országos gyűlésének határozataira adott frappáns ellenzéki válasz — nehéz eldönteni, mindenesetre tény, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének most közzétett tizenöt pontja a régen várt konstruktív ellenzéki magatartást sugallja. Más kérdés, hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban, miket fogad el ezekből a koalíció, a szándék mégis örvendetes. A párt elnöke mindenesetre kijelentette, hogy a javaslatok nem ütköznek a kormány alapvető érdekeivel, ám ettől függetlenül is megállapítható, hogy részben az ország érdekeit szem előtt tartó, a jövőt figyelembe vevő építő javaslatokról van szó. Nem mondható el ugyanez e párt etikai bizottságának elnökéről, aki az utóbbi napokban ismét az érdeklődés középpontjába került — pontosabban tette magát —, ám kevésbé az ország érdekeit szem előtt tartó, a jövőt figyelembe vevő témában. Ismert kijelentéséért az elmúlt héten a legenyhébb bírósági ítéletet, a dorgálást kapta, ám ez sem volt elég: a minap nemzetközi sajtóértekezletet hívott össze. Nem csupán memória kérdése, de az állandó és gyors változások miatt a magyar társadalom rég elfelejtette a történelembe majdan taxisblokádként jegyzendő szent zűrzavart. Pontosabban elfelejtené, mert azóta állandó külső és belső kihívások jöttek — munkanélküliség, délvidéki háború —, melyek mellett eltörpül a Mercedes-proletárok hajdani lázadása. De nem tudja elfelejteni, mert akadnak, akik őrzik a lángot, napirenden tartják a témát. Sajtótájékoztató, zsúfolt terem, nagy érdeklődés. Egy hőmérővel díszített televíziós műsorban elhangzott mondatért, miszerint a belügyminiszter azt fontolgatta, hogy a tömegbe lövet. Eltekinthetnénk attól az apróságtól, hogy a feZűrzavar a Fehér Házban? Brit elégedetlenség Clintonnal Kohl a kisebbségi jogokért Helmut Kohl német kancellár kedden Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése előtt támogatta azt az elképzelést, hogy mihamarabb fogadjanak el konvenciót a kisebbségi jogok védelmében. Kohl először beszélt a strasbourgi testület előtt, s közölte: az egyéni emberi jogok védelme mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz szert kisebbségi jogok rögzítése és érvényesítése. Bonnban előzetesen kiadott beszédében a német kancellár a történelmi tapasztalat alapján arra mutatott rá, hogy különböző nemzetiségek és etnikai csoportok együttélése egy államalakulatban csak akkor lehetséges, ha biztosítottak a kisebbségek jogai, a kisebbségek védelme. „Az egykori Jugoszláviában folyó háború, de a Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa más országaiban is lappangó konfliktusok világossá teszik: mily fontos egy ilyen védelem megteremtése és hatékony ellenőrzési mechanizmusok kidolgozása megelőző jelleggel” — közölte Kohl és a belső, valamint a külső béke szempontjából elsődleges jelentőséget tulajdonított a kisebbségi jogok hatékony védelmének. „Csak így tudjuk biztosítani, hogy etnikai problémák — s a velük gyakran összefüggő területi problémák — ne oly módon oldódjanak meg, mint korábban, rettenetes következményekkel, ne úgy, ahogy most ezeket az egykori Jugoszláviában, sajnos, ismét megpróbálják megoldani” -— mondta Kohl. John Major brit kormányfő várhatóan még e hónapban találkozik Bili Clinton amerikai elnökkel, hogy megpróbálják helyreállítani a két ország utóbbi hetekben meglazult különleges kapcsolatait. Ám Londonban nem titkolják, hogy a viszony lehűléséért az új amerikai vezetés hozzá nem értését okolják. Miután az amerikai kormány egy héten belül két egyoldalú kereskedelmi intézkedést is tett az Európai Közösség ellen — védővámot vetett ki a közös piaci acéltermékekre és az EK-beLevon Ter-Petroszján örmény elnök kedden bejelentette, hogy elfogadja miniszterelnöke, Hoszrov Arutjunján lemondását, aki megvonta támogatását az 1993-as költségvetés tervezetétől. Az elnök az egész kormányt is meneszti, az új kabinet kinevezésére egy héten belül kerül sor. A világon szinte példa nélküli, hogy egy miniszterelnök az utolsó pillanatban jelentse be, nem ért egyet a gazdasági programmal — hangoztatta az elnök. A kormányfő hétfőn este, a parlamenti vita során tudatta, hogy számára a gazdasági program li cégeket kizárta bizonyos amerikai szövetségi megrendelésekből —, a brit kormány maga mellett tudhatja a közösséget. Leon Brittan, az EK-bizottság külgazdasági kapcsolatokért felelős brit tagja elutasította az „egyoldalú amerikai zsarolást”, Douglas Hurd külügyminiszter pedig azt mondta, hogy Európa „nem Amerika kisinasa”. A The Times című lap kedden meg nem nevezett amerikai kommentátorokat idézve máris a Carter-féle zűrzavarhoz hasonlította Bili Clinton első tizenhárom egyes részei elfogadhatatlanok. Örményország rendkívül súlyos gazdasági válságot él át, a minimumra korlátozódott a villamosáram- és gázellátás, a lakások hitetlenek — jegyezte meg a Reuter. Meleg víz egyes térségekben már évek óta nem folyik a csapokból. A fűtőanyag és nyersanyagok hiánya miatt több száz gyárban leállt a termelés, a köztársaság vasúti összeköttetései megbénultak. A krízis legfőbb oka az Azerbajdzsánnal folyó, erőforrásokat felemésztő háború, amely immár öt éve dúl a főlejf örmények lakta Kara- bah ellenőrzéséért. napját. — Clinton szemlátomást elvesztette áttekintését a politikai programok fölött, mellékes ügyekre összpontosít, miközben átabotában ösz- szeállított kormányzati csapata képtelen teljesíteni választási ígéreteit. Közfelháborodást váltott ki a katonának jelentkező homoszexuálisok jogainak erőltetésével, ám még a látóhatáron sincs gazdasági és egészségügyi csomagterve, pedig azt ígérte, hogy ilyen törvénytervezetek kongresszus elé terjesztésével kezdi elnökségét — sorolta Bili Clinton hibáit a The Times kedden. Megszűnt a csehszlovák korona A cseh parlament képviselőháza kedden — zárt ülésen — elfogadta a kormány törvénytervezetét a csehszlovák koronának, mint hivatalos fizetőeszköznek a megszüntetéséről, és a cseh korona bevezetéséről. A törvény mellett a 200 tagú testület 173 tagja szavazott. Hírek szerint vannak módosítások ahhoz a javaslattervezethez képest, amelyet szombaton közölt a Lidová Demokra- cie, című prágai lap, de egyelőre nem ismeretesek további részletek. Távozik az örmény kormányfő VÉLEMÉNY Feszített húr, azon is túl hér hajú garázsmester műsoraiban mennyi csacskaság hangzik el, mégis felvetődik a kérdés: kinek az érdeke a jogi procedúra folytatása? Megjegyzem, hogy a privát sajtótájékoztató ötlete már ismert s az utóbbi hónapokban gyakran előfordult. A lemondott tv-elnök exhibicizmusá- ban — melyet a sajtó legnagyobb része a demokrácia utolsó bástyájának vélt — szintén szenzációkra éhes budapesti és New York-i újságírók hada elé menekült. Hiába nevezte köztársasági elnökünk a demokrácia csúcsának a polgári engedetlenséget, most már bevallhatjuk, az akkori zűrzavarnak a csokornyakkendős vállalkozó sikeremberen kívül nem volt győztese. Ő a legkevésbé, hiszen — talán először — akkor rugaszkodott el a valóságtól s írói hevületében tábornoki feladatokat vélt megoldani. Hogy is volt? Egyik oldalon a hősök, a teát, kenyeret osztogató hétköznapi emberek, a Kossuth Lajos ceglédi beszédét is felülmúló Erzsébet-hídi hordószónokok — jobbára ezeket mutatta a képernyő —, míg a másik oldalon elakadt mentőautók, kétségbeesett, mozgásukban korlátozott emberek. S hogy valami idilli is legyen, piknik a hídon, biciklisták a tiszta levegőjű fővárosban. A demokrácia megmutatta igazi arcát, maszk nélkül. A miniszterelnök kórházban, az utcán teljes a tanácstalanság, s akkor a sikerember a kerékasztalnál érveivel elsöpör mindenkit, tehetetlen kormányt és ellenzéket egyaránt. A helyzet persze ennél bonyolultabb volt. Jakes vízágyúi, Grósz Károly szemöldöke még élő, közeli múltat sejtetett. Nem lehet véletlen azonban, hogy elkerülte a figyelmet a Nyugat reagálása. A szabad demokráciák, Bécs- től San Franciscóig tíz perc alatt megoldották volna — mint ahogy hazájukban meg is tették — a problémát. Nem tudom, hogy mindenre érzékeny társadalmunk bizonyos esetekben miért nem veszi figyelembe mindezeket. Visszatetszést kelt, pedig a megoldás az lett volna, ha két taxit a Dunába löknek, s a többi bátor lázadó, milliókat érő autóját védendő, pucolt volna haza. A többi úgyis a tárgyalóasztalnál dőlt volna el. Mindez persze csupán a folyamat kezelésére vonatkozik, a lázadást kiváltó és szerencsétlenül meghozott áremelést nem menti. Az októberi hétvége régen a múlté lehetne, most azonban jogi és retorikai kísérleti nyúllá változott. Az elszánt képviselő nehezményezte az ítéletet és a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. Szerinte a mostani büntetőeljárás tétje az, hogy a parlamentáris demokráciában hol húzza meg a jog azt a határt, ameddig a kormány működését bírálni lehet. Bizonyára ismeri a képviselő a közszolgálati rádió és televízió műsorait s feltételezem, hogy rendszeres újságolvasó. Ez esetben felesleges a patikamérleg, a kormány személyenkénti vagy csoportos bírálatának nincs határa. Hogy mennyiben tartozik a kritikához egy konkrétan ki nem mondott, csupán vélt, vagy félrehallott mondat, az döntse el ki-ki saját maga. A képviselő azonban kész arra is, hogy kedvezőtlen döntés esetén a Strasbourgi Nemzetközi Bírósághoz fordul. Nem örülök túlzottan, hogy nemzetközi szervezeteket foglalkoztatunk. Hágában a bősi szörnyszülöttről, Stras- bourgban egy mondatról lesz szó. Az előbbi elkerülhetetlen, a múlt közös bűne, míg az utóbbi nem az. A különbség legalább akkora, mint a jövőt mutató tizenöt pont és a múltban halászó fenyegetés közötti eltérés. (Székely Ádám)
