Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. FEBRUÁR 24., SZERDA 3 Párizsban megakadályozták Egyelőre sikerült elhárítani az amerikaiak újabb térhódítá­sát a patinás francia fővárosban. Az egyik napilaptársunk arról ad hírt, hogy Párizs veze­tői elhatározták: akár bírósági úton is megakadályozzák azt, hogy az Eiffel-torony közvetlen közelében, egy szajnai sétahajón McDonald’s-éttermet nyissanak. A Francia Mű­emlékvédelmi Hivatal munkatársai pedig avval érveltek az amerikaiak terve ellen, hogy az amerikai éttermi lánc jól is­mert színes reklámtáblái egyértelműen rontanák az Eiffel- torony és a Trocadéro egyedülálló összhatását. Úgy látszik, így is lehet. Úgy látszik, a nemzeti értékek féltése egy olyan modern nép esetében, mint a francia, ter­mészetes. Kár, hogy a magyar főváros vezetői ezt még nem tudják. Ezért nálunk még lehetséges az, ami Párizsban nem: a vi­lághírű francia építész magyar remekének, a Nyugati pálya­udvarnak az egyik szárnyát McDonald’s-ék egyenétterme csúfítja. H. P. Felmentések és kinevezések A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára Morvay Istvánt, a Belügymi­nisztérium politikai államtitká­rát e tisztségéből érdemei elis­merése mellett 1993. február 22-ei hatállyal felmentette, egy­idejűleg dr. Józsa Fábiánt a Belügyminisztérium politikai államtitkárává kinevezte. Mor­vay Istvánt a menekültüggyel és a migrációval kapcsolatos kormányzati feladatok irányítá­sára a köztársasági elnök a mi­niszterelnök javaslatára címze­tes államtitkárrá kinevezte. Kedden délelőtt az Ország- gyűlés plenáris ülésén Scham- schula György, Gyurkó János és Szabó János, a kormány új miniszterei letették a hivatali esküt. A kormányátalakításban érintett Mádl Ferenc már ko­rábban esküt tett, hasonlóan Szabó Ivánhoz, aki hétfő este érkezett meg a köztársasági el­nök kíséretében tett hivatalos külföldi útról. Távolléte miatt az Országgyűlés illetékes bi­zottsága még nem tudta őt meghallgatni, s az ipari és ke­reskedelmi tárca átadását sem tudta megejteni, így utódja, La- torczai János Miklós várható­an jövő hétfőn teszi le esküjét. Dr. Gyurkó Jánost környezet­védelmi és területfejlesztési mi­niszterré, dr. Szabó Jánost föld­művelésügyi miniszterré, dr. Becker Pált a Pénzügyminisz­térium politikai államtitkárává, dr. Medgyasszay Lászlót a Földművelésügyi Minisztéri­um politikai államtitkárává, dr. Szendrei Lászlót a Honvédel­mi Minisztérium politikai ál­lamtitkárává, valamint dr. Tóth Tihamért, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtit­kárává kinevezte. A kinevezési okmányokat Göncz Árpád tegnap a Parla­ment Nándorfehérvári-termé­ben nyújtotta át. Egyidejűleg az újonnan kinevezett államtit­károk letették a hivatali esküt. A kinevezések átadásán je­len volt Antall József minisz­terelnök, valamint az érintett tárcák képviselői. A rendőrök és a közvélemény Milyen a mai magyar rendőr? A valóságnak megfelelően lát­ják-e őt az állampolgárok? Erről a témáról tartottak konferen­ciát február 23-án kedden a Magyar Honvédség Művelődési Házában. A tanácskozást a Hanns-Seidel Alapítvány, a Batt­hyány Lajos Alapítvány és a Belügyminisztérium rendezte. Dr. Rainer Gepperth, a Hanns-Seidel Alapítvány ügy­vezető igazgatójának megnyi­tója után Morvay István, a BM államtitkára tartott előadás: Társadalmi érdekek és politi­kai megfontolások az ország- gyűlés rendészeti jogalkotó munkájában címmel. Hangsú­lyozta, hogy a közvélemény fő­leg a rendészeti vonatkozású jogalkotói tevékenység iránt ér­deklődik, de a korszerű köz- igazgatás kialakítása is nagyon sok feladatot ad. A parlament napirendjén a belügyi munka nagyon gyakran szerepel, nem­csak a törvények megalkotásá­nál, hanem a bizottságok tevé­kenységében és oly módon is, ahogy a képviselők reagálnak egyes témákra. A belügyi ál­lamtitkár példaként említette a kerepestarcsai menekülttábor­ra, a lelkészek biztonságára, a pozsonyi labdarúgó-mérkőzé­sen történt kommandós beavat­kozásokra, majd legutóbb az útlevél-ügyintézésre vonatko­zó interpellációkat, valamint a közlekedési balesetek, tömeg­szerencsétlenségek visszhang­ját. Dr. Pintér Sándor vezérőr­nagy, az Országos Rendőr-fő­kapitányság vezetője a további­akban azt elemezte, hogy a ma­gyar rendőrség átvilágításának milyen fő tanulságai vannak, és hogyan hasznosítják ezeket a testület korszerűsítésében. Hangsúlyozta annak jelentősé­gét, hogy míg korábban csak fél, egy évre előre terveztek, je­lenleg az 1995—96-ban meg­valósítandó optimális modellt dolgozzák ki. Ennél a munká­nál a polgári demokráciákban elfogadott értékeket, a racioná­lis szemléletet tartják szem előtt. Annak megítélésénél, hogy tart ma a magyar rendőr­ség, alapvető szempont, hogy hol a bűnözés elérte az európai szintet. Dr. Pintér Sándor megítélé­se szerint a mélypont 1989— 90-ben volt, azóta a bűnözés növekedésének ütemét sikerült megállítani. A hazai rendőrség erőssége a szervezeti egységes­ség mellett a vezetői felkészült­ség, a Rendőrtiszti Főiskolán történő európai szintű képzés, a képesség a megújulásra. Fe­nyegetettséget jelent a szerve­zett bűnözés mellett a közleke­dés mai állapota, a rendőrségi törvény hiánya. A konferencián dr. Bernd Dronach, a HP reklámügynök­ség ügyvezető igazgatója be­mutatta a magyar rendőrségről és határőrségről készített fel­mérést, majd ennek alapján ja­vaslatokat tett a további fejlesz­tésekre. Ga. J. Világkiállítási nap Bemutatkozási lehetőséget te­remtett az 1996-os expo kivi­telezésében részt vevő vállal­kozások számára tegnap Bu­dapesten a Taverna szállóban a Royal Diamond Business Club: a Nikex Rt. támogatásá­val, a nagy tradícióval rendel­kező patinás vállalatok mel­lett felvonultak az új cégek is. A világkiállítás színvona­las lebonyolításához — a teg­napi bemutató tanúsága sze­rint — részt vállalnak gyártó, kivitelező, kereskedő és szol­gáltató vállalatok. Erdó'si Ágnes felvétele A honvédelmi törvényről tárgyaltak a honatyák Az országgyűlés a tegnapi plenáris ülésén folytatta az álta­lános vitát a Magyar Köztársaság honvédelmi alapelveiről és főbb feladatairól. A napirend előtt két esemény zajlott le a Tisztelt Házban: 90. születésnapja alkalmából köszön­tötték a képviselők Varga Bélát, az 1946—47-es Nemzet- gyűlés Elnökét; s letette hivatali esküjét a kormány három új tagja. A Magyar Köztársaság hon­védelmi alapelveiről és főbb feladatairól szóló határozati javaslatról folyó vitákban Ba­logh György, a kisgazda-kép­viselő, a Honvédelmi Bizott­ság elnöke kifejtette: az or­szág honvédelmének célja hazánk függetlenségének, te­rületi sérthetetlenségének vé­delme. A katonai erőnek nin­csen egyéb feladata, mint az agresszió elhárítása, s remél­hetőleg így értelmezik az alapelveket szomszédaink is. A bizottsági elnök nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a Magyar Köztársaság honvé­delme össztársadalmi egyet­értésen alapuló nemzeti fel­adat. A bizottság tagjai eb­ben azonos álláspontot képvi­selnek. Az MDF vezérszónoka, Perjés Gábor többek között arra rámutatott, hogy Közép- Európa önerejéből képtelen leküzdeni a válsághelyzetet. Ez baloldali visszarendeződé­sekhez, illetőleg a jobboldali szélsőségek előretöréséhez vezethet. Arra kell törekedni, hogy a Magyar Honvédség al­kalmas legyen intézményes kapcsolat kiépítésére a Nyu­gat-Európai Ünióval és más nemzetközi szervezetekkel. A nemzet akkor lehet nyu­godt, ha a védelmi képesség szilárd alapokon nyugszik. Mécs Imre, a SZDSZ szó­noka arra kérte a Honvédel­mi Minisztériumot, hogy von­ja vissza ez előterjesztést, és hívjon össze hatpárti egyezte­tő fórumot az alapelvek kon­szenzusos kialakítására. — A honvédelem össztársadalmi kötelesség, nem lehet azt csak a kormány kizárólagos feladatává tenni — fogalma­zott Mécs Imre, majd bejelen­tette, hogy az SZDSZ elkészí­tette a honvédelmi alapelvek­nek egy rövidített munka­anyagát, és szeretné, ha azt megvitatnák. Balogh György kétperces felszólalásában emlékezte­tett arra, hogy a bizottság 11:2 arányban általános vitá­ra alkalmasnak találta a ter­vezetet. Bejczy Sándor (36-ok) le­szögezte, hogy nem lehet időtlen időkig elhúzni az alap­elvek vitáját. A képviselő ar­ról is szólt, hogy nem kellene a határőrséget békeidőben a honvédséghez csatolni, mert a délszláv határon bármikor átjöhet 100 csetnik és kirabol­hat egy közértet. Ilyen eset­ben pedig nem lenne idő a parlament összehívására. Az MSZP vezérszónoka, Szili Sándor rámutatott arra, hogy akárcsak a biztonságpo­litikai alapelvek esetében, a honvédelem témájában is hat­párti konszenzusra kell töre­kedni. Kéri Kálmán (MDF) nyu­galmazott vezérezredes Szili Sándor beszédének azt a bírá­ló kitételét utasította vissza, amely szerint egyes honvéd­ségi vezetők a Horthy-kor- szak honvédségét tekintik pél­daképnek. A képviselő leszö­gezte: nem a horthysta hadse­regnek, hanem a Magyar Ki­rályi Honvédségnek voltak a katonái, és arra készítették fel őket, hogy ha kell, harcol­janak a bolsevizmus ellen. Ezt vállalják ma is. Inotay Ferenc, a Keresz­ténydemokrata Néppárt frak­ciószónoka örömét fejezte ki, hogy a Parlament végre tár­gyal a honvédelmi alapelvek­ről. Emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencében élő ma­gyarok 30-35 százaléka a tria­noni rendezés után határain­kon kívülre került, és ez az arány mára 20-25 százalékra csökkent, mert vagy elüldöz­ték a magyarokat, vagy pedig egy részük nem meri vallani magyarságát. Inotay Ferenc szerint hivatásos hadseregre van szükség, amely mögött ott áll a teljes nemzet, mint kiképzett hadsereg. Az elnöklő Szűrös Mátyás elnapolta a vitát. * A mezőgazdasági törvényke­zéssel kapcsolatos kisgazda- párti elképzelésekről tartot­tak sajtótájékoztatót kedden a Parlamentben a kisgazdá­kat képviselő függetlenek. Torgyán József kisgazda pártelnök aggasztónak talál­ta, hogy a kormányátalakítás nyomán három, nem mező­gazdász áll az illetékes tárca élén. Kávássy Sándor utalt arra, hogy a kisgazdák föld­programja nem valósulhatott meg, ám a választási prog­ramban foglaltakat továbbra is fenntartják. Izsó Mihály ki­fejtette: módosítani kívánják a földadóról szóló törvényt, annak érdekében, hogy mindazok, akik most jutnak földhöz, három éven keresz­tül adómentességet élvezze­nek Az MDF sajtótájékoztató­ján a biztonságpolitikai kon­cepcióról és azzal összefüg­gésben az Országgyűlés ple­náris ülésén kedden tárgyalt honvédelmi alapelvekről volt szó. Perjés Gábor és Póda Jenő a honvédelmi alapelvek­ről szólva rámutattak: az elő­terjesztés benyújtását hosszas pártközi egyeztetés előzte meg, ám ennek ellenére az el­lenzék részéről többen java­solták az előterjesztés vissza­vonását. A Fidesz tájékoztatóján Glattfelder Béla ismertette a Ház által napirendre tűzött önálló indítványát a kárpótlá- sijegy-ígérvény bevezetésé­ről. Mint elmondta: a jegyí­gérvény — amely a kárpótlá­si jegyhez hasonlóan funkcio­nálna — jelentősen felgyor­síthatná a kárpótlás folyama­tát, elsősorban azoknál a szö­vetkezeteknél, ahol lassan ha­lad az átalakulás és a földki­adás. Hányán alapíthatnak egyházat? Az alkotmánybírák meg­vizsgálják: ellenkezik-e a vallásszabadsággal, hogy valamely egyházat csak ak­kor vesznek nyilvántartás­ba, ha legalább százan alapí­tották. Tárgyalnak arról is, hogy sérti-e a vallásos zsi­dóság érdekeit és az állam- polgári egyenlőség elvét, hogy a munkaügyi minisz­ter a vasárnapot nem, de a szombatot elvileg munka­nappá nyilváníthatja. A tes­tület megvitatja: miért nem lehet 45 évesnél fiatalabb személy alkotmánybíró, és miért nem fellebbezhetők meg az Alkotmánybíróság határozatai. Van nagydarab és van jellegtelen A múltkor említést tet­tem arról, hogy beté­vedtem egy diszkóba, s ott nem éreztem jól ma­gam. Nos, ennél van rosszabb is. Tegnap ugyanis a rádióból a Kossuth-klub szólt fü­lem hallatára. Ebben egy MDF-es képviseló' is mondogatta vélemé­nyét, ami helyes, ám megdöbbentett, hogy a fideszes beszélgető' egy- szercsak így szólt: az MDF-ben a nagy da­rab képviselő' nevével fémjelzett vonal... Az MDF-es beszélgető nem szólt, hogy ugye­bár Csurka Istvánra tetszik gondolni, ha­nem még, sőt, ő is átvet­te eme meghatározást. Miért? Azért, mert nyil­ván nem kedveli a „nagy darab” embere­ket, így Csurka Istvánt sem. De nekem nem ez a bajom. Nekem az, hogy reggelre elfelejtet­tem az MDF-es hon­atya nevét, hogy fogal­mam sincs, vajon kicsi-e vagy nagy, ko­pasz-e vagy dús ha­jú?... Minden bizony­nyal színtelen, szagta­lan és átlátszó politikus­ról van szó, aki tán fél- ájultan hevert órákon át a megtiszteltetéstől miután megtudta, hogy olyan közismert szemé­lyiségekkel lehet egy mű­sorban, mint Deutsch Tamás és Magyar Bá­lint. Kérem hát az MDF-es képviselő urat, hogy legközelebb, ha té­véközvetítés lesz a T. Házból, lobogtasson a kamera felé egy fehér zsebkendőt. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents