Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-22 / 44. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÉPRIPORT 1993. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ A váci börtönben előre nyílnak az ajtók Mindennapi bűneinkből kiemel a hit Hancsovszki János felvételei M. E. alig-alig járatos elítélteket az atya —, hogy saját életünkben is megpróbálunk a hallottakhoz hasonlóan cselekedni. Jézus tanítása szerint élni... — Ha hibát követtünk el — kiabál közbe egy elítélt —, akkor az Úrnak meg kell bocsájtania nekünk! Hogyan ítélhettek felettünk emberek? Feszült figyelem, teljes csend lesz úrrá a termen. A negyven-ötven fős hallgatóság szótlanul várja a választ. fegyelmezettséget, a szabadságot, a békét hozta el, azt érttette meg velem — jelentkezik szerényen egy testes fogoly. — Amióta itt hallgatom az atyákat, teljesen másképpen élek. A hit kiragad a mindennapi bűnös életemből, megerősíti bennem a jóra törekvést. Olvasni kell mindennap a Szentírást — emeli fel bizonyságképpen a kis Újszövetséget —, hogy Jézus élete példázat legyen számunkra. Mégis megfogant egy mag? Megválaszolatlan marad a kérdés. Az atya imádságra int kezével. S mielőtt személyes beszélgetésre, négyszemközti kérdés-feleletre nyílna alkalom, a legtöbbet kéri híveitől. Azt, hogy mondják el vele együtt: bocsájlsd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek, s ne vigy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól..." — Szerencsére itt mindenütt már jóelőre kinyílnak az ajtók — enged maga elé a váci börtön egyik belfo- lyosóján Katona Ferenc atya. Testvéréhez, István atyához, az egyházmegye segédpüspökéhez igyekszünk, aki — több testvérével felváltva — immár megszakítás nélkül három éve látogatja az elítélteket. Hetente egy alkalommal —- mintegy két órán keresztül — az Igét magyarázza előttünk, s vasárnaponként a szentmise áldozatbemutas maja Kint a civu etemen is. Termékeny földbe hullt-e a mag? István atya nem keresi erre a kérdésre a választ. Tudja, miként a Szentírás is hirdeti, nem kell feltétlenül ugyanannak aratnia, aki elvetette a magokat. — A vallás számomra a — A közösség szabályai szerint ítéltek Önök felett — mondja hihetetlen türelemmel, megnyugtató, meggyőző erővel Katona István. — így számunkra most nem az egykor elkövetett bűn kiértékelése, nem is az érte kiszabott büntetés taglalása a fontos. Arra kell tásával, illetve a szentségek szegzi rendkívül egyszerű- figyelnie mindenkinek, aki kiszolgáltatásával igyekszik en, de annál logikusabban a hinni, imádkozni, Isten sza- magot hinteni e rendkívül Szentírás fő gondolatait a vát hallani jön el ezekre a kemény talajba. segédpüspök. — Úgy kell hittanórákra és a vasárnapi — Hallgatjuk, megért- ezeket a példabeszédeket misékre, hogy felvértezve jük, megvalósítjuk, s betart- magunkévá tenni — segíti Krisztus tanításával, asze- juk Isten tanítását — ősz- a hitbéli kérdésekben még rint éljen a jövőben itt bent, Bűnről, bűnhődésről nehéz olyan emberek között beszélni, akiknek mindezekről csak a büntetés, azaz a bírósági ítélet jut eszébe. Ezért is fordul elő olyan gy akran a váci püspökség atyáival, hogy amikor az említett körben, a helyi börtön elítéltjei előtt Krisztus szenvedéseiről, a Szamaritánus irgalmasságáról, vagy a Magvető kitartó fáradozásáról szólnak, az igemagyarázat valamiféle jogi csűrés-csavarássá alakul át.
