Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-20 / 43. szám
<5£gvbík5/v^ MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 13,50 forint 1993. FEBRUÁR 20., SZOMBAT Egy vizsgálat tanulságai A hazai termék is piacképes 550 esztendeje született Mátyás király. Emlékező, tisztelgő írásunk a 7. oldalon A fogyasztási cikkek minőségének alakulásáról tájékoztatót juttatott el hozzánk a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, népszerű (egyeseknek hírhedt) nevén a KERMI. A mintegy hatvan oldalas, mellékletekkel ellátott tanulmány alapos munkáról tesz tanúságot. A száraz, ám beszédes tények ismertetése helyett megkerestük dr. Huszay Gábort, a KERMI igazgatóját választ várva kérdéseinkre. — A tájékoztató egyik melléklete szerint az import termékek vizsgálatakor 51,3 százalék felelt meg, míg a magyar áruk esetében ez a százalékarány jelentősen nagyobb, 74,4 volt. Milyen szerepet foglal el a belkereskedelmi forgalomban a magyar termék? — Sajnos lényegesen kevesebb az üzletekben a hazai áru, mint az import. Ez nem is lenne baj, hiszen a választék bővülése jó a fogyasztónak. A gond az, hogy nem mindig jobb minőségű az a termék, amit a kereskedők importálnak. Nagyobb hasznot hoznak, gyorsabban és akkor minek vesződni a hazaival? Persze vannak olyan készítmények, amelyek külföldi licenc alapján Magyarországon, hazai alapanyagból, hazai munkások által készülnek, ezek már magyar terméknek minősülnek. (Folytatás a 3. oldalon) Sikeres átképzések A munkanélkülieknek szervezett átképző tanfolyamok résztvevőinek 62 százaléka rövid időn belül újra állást talált magának — derül ki a Pest Megyei Munkaügyi Központnak a tavalyi adatokat összesítő jelentéséből. Bozóné Máthé Lia, a központ vezetője elmondta, hogy több mint 80 szakmában 264 tanfolyamot szerveztek, s ezeken hozzávetőleg 10 ezren vettek részt. Közülük 6 ezren azóta ismét dolgoznak. Főként a számítógép, a vendéglátó- és a menedzserképző tanfolyamok hallgatói kapósak a vállalatok körében. Több olyan foglalkozásra is átképeznek munkanélkülieket, amelyek nem igényelnek magasabb iskolai végzettséget. A munkaügyi központ az idén újabb tanfolyamokat indít. Különösen nagy érdeklődésre számíthatnak az 1996-os világkiállítás előkészületeihez kapcsolódó átképző tanfolyamaik, így az építőipari, az idegen- forgalmi és a nyelvi kurzusok. / Érdi tervek Saját regionális tv-állo- más felállítását tervezi ai érdi önkormányzat, hogy a nagy kiterjedésű városban az információ-áramlás az éter hullámain felgyorsuljon. A kérelmet már elküldték a Frekvenciagazdálkodási Intézethez, hogy a frekvencia moratórium feloldása után esély- lyel pályázhassanak. Mivel Nagytéténynek és Százhalombattának már van saját stúdiója, az ön- kormányzat úgy tervezi, hogy e szomszédos településekkel együttműködve egyeztetik majd a műsorok összeállítását, de egy saját stúdiót is ki kívánnak alakítani. Kormányszóvivői tájékoztató Készülő törvény az Akadémiáról A kormány hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló átdolgozott törvény- tervezetet — jelentette be Láng István akadémiai főtitkár a kormányszóvivő tájékoztatón. Az átdolgozott törvény- tervezet változatlanul* fenntartja azt az alapelvet, hogy az Akadémia önkormányzattal rendelkező köztestületként működjön. Az Akadémia elnökét ezentúl a közgyűlés választja, tisztében a köztársasági elnök erősíti meg. A kormány csütörtöki ülésén elfogadta az Egészségügyi Szolgáltatások és Menedzsment, valamint a Társadalom- biztosítási Világbanki Finanszírozású Programok hiteltárgyalásai dokumentumait és a kölcsönegyezmények tervezetét. A kabinet pontosította és más jogszabályokhoz igazította a biztosítási kötelezettségre, a járulékfizetésre, a betegségi és anyasági ellátásokra, valamint a nyugdíjakra vonatkozó eljárási szabályokat. Ami a külügyeinket illet: jóváhagyó- leg tudomásul vette a kabinet a Cseh, a Szlovák, a Lengyel és a Magyar Köztársaság közötti Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás március elsejei ideiglenes életbe léptetését. Juhász Judit emellett arról is beszámolt, hogy Antall József miniszterelnök a közelmúltban levélben tájékoztatta a nemzetközi szervezeteket és a nagyhatalmak vezetőit a déli határainkon túl zajló eseményekről. A szóvivői tájékoztatón bemutatkozott az újságírók előtt a kormányfő két miniszterjelöltje: Latorcai János Miklós, az ipari és kereskedelmi tárca; valamint Gyurka János, a környezetvédelmi tárca várományosa. Cinkotai János kormányfőtanácsos a KSH legfrissebb adatait értékelve közölte: januárban a vártnál jobban nőtt az infláció, 6,8 százalékkal a tavaly decemberihez képest. Mindez az élelmiszer és gyógyszerárak emelkedésével magyarázható. Nyeregbe, magyar! Lovas rendörök Veresegyházon Nemrég Veresegyház útjain is megjelentek a lovas járőrök. Egyelőre még csak két paripa áll a vállalkozó kedvű ifjú rendőrök rendelkezésére, ez azonban elegendő ahhoz, hogy a térséget — beleértve Szada és Erdőkertes területét — ellássák. Amikor az ötlet megfogant a gödöllői rendőrfőkapitány, Papp György alezredes fejében, arra is gondolt, hogy a lovakat megfelelően képzett emberek kezébe kell adni. A választás Néczin Andrásra esett, aki ezáltal bekerült a rendőrség kötelékébe. Néczin András közel húsz évvel ezelőtt kötötte össze életét a lovakkal, azóta indul versenyeken (Folytatás a 16. oldalon) Csodájukra jártak... Vimola Károly felvétele Lihegő kérdezők Nem tehetek róla, ki nem állhatom a közvéleménykutatásokat, az pedig kifejezetten zavar, ha forgalmas közlekedési csomóponton, áruházak kellőén zsúfolt élelmiszerosztályán, lehetőleg egy-egy kisun okúját kísérgetó'ősz hajú nagymamát környékez meg a klasszikus irodalomból jól ismert „száguldó riporter”. Az a gondom az információgyűjtésnek ezzel a módszerével, hogy nagy mértékben az emberi gyengeségre épít. Kihasználja a gyors kérdés — gyors válasz, vagy a „holnap látni fogja magát a tévében”csábító szlogenjeit, olyan majd hogy nem állításokkal rohamozza meg a felkészületlen utast, vásárlót, hogy az többnyire csak otthon döbben rá: nem is azt akarta mondani. Mert ugyan mit is válaszolhat a híradón, a napzárás címén sugárzott agymosásokon, a magát legolvasottabbnak kikiáltó írott sajtótermék glosszáin képzett átlag magyar állampolgár olyan nekiszegezett kérdésekre, mint például: mi a véleménye a kétkulcsos áfáról, a nyugdíjemelésről, vagy az új szociális törvényről?! Hogyan is lehet így hitelesen állást foglalni egy nehéz, hosz- szú egyeztető munka révén megszületett alaptörvényről, amelyik főképp a keretet, az intézkedés lehetőségét jelöli meg a helyi hatóságok számára ahhoz, hogy a rászorultság elvét előtérbe helyezve karolják fel az elesetteket. S miként nyilatkozhat gyors válaszában bárki is okosan, pontosan, megfontoltan a mostani, pénzben talán valóban csekély nyugdíjemelésről, anélkül, hogy akár csak egy félmondatot ejtene a kormány kétéves erőfeszítéseiről. Arról, melynek eredményeképpen — negyven évi titkolózás, vállvonogatás s alkalmi tűzoltás után — végre az öregkori juttatás megállapításának valóban átfogó, körültekintő elve lépett gyakorlatba... Egy szó mint száz: kérdezóbiztosok, kerüljenek! Legyen itt végre helye s ideje a komoly, tágyilagos és alapos magyarázatoknak, híradásoknak. Maliár Éva A földkímérés módjai Szabadáras kategória A földhivatalok a kárpótlási folyamatban eddig mintegy 8,4 millió aranykorona értékű föld ügyét készítették elő. Közel fele ezeknek már árverésen el is kelt, és 30—35 százalékát már birtokba is adták — mondta el Zsámboki Sándor, a szaktárca illetékes főosztályvezetője a Földművelés- ügyi Minisztériumban tartott legutóbbi sajtótájékoztatón. A szakember részletesen szólt az 1993. évi II. törvényből adódó — a földrendező és földkiadó bizottságokról rendelkező — föld- részaránytulajdonok kimérésével kapcsolatos költségekről. Zsámboki Sándor felhívta a figyelmet: ha a részaránytulajdonos a földkiadás iránti kérelmét március 24-éig benyújtja a földet használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságokhoz, akkor megjelölheti azt a táblát is, amelyből a földet szeretné kiméretni. Az így beadott igényt a földkiadó bizottság a törvényben rögzített előírásoknak megfelelően — a lehetőségek figyelembevételével — teljesíti. Amennyiben a tulajdonos a kiadásra kerülő termőföldet önálló ingatlanná kívánja alakítani — azaz a föld kimérését és kitűzését kéri, akkor a kérelemben arról is nyilatkoznia kell, hogy ennek költségét vállalja. A főosztályvezető utalt rá: akik nem kívánják megművelni a földjüket, azoknak nem kell kiméretni, hanem például bérbe adják a termelőszövetkezetnek. Külön hangsúlyozta, hogy a részaránytulajdon kimérésének költségét az állam nem vállalta, mivel e területen tulajdoni sérelem nem keletkezett, ugyanis ezek a földek megvoltak a szövetkezetekben. A földkimérési tevékenység szabadáras vállalkozói kategóriába tartozik — emelte ki —, ami azt jelenti, hogy a földmérés díját a megrendelő és a vállalkozó közötti megállapodás határozza meg. Ugyanakkor a minisztérium nyomatékosan rögzíteni szeretné azt is, hogy a kimérési költségek megállapításánál csak a tisztességes árképzés, az elvégzendő munkával arányos díj fogadható el. Andrásfalvy jutalmazott A felsőoktatási törvénytervezet összeállításának minisztériumi munkálataiban végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter Hári Miklósnak, a művelődési minisztérium főosztályvezetőjének, Ladányi György kultuszminisztériumi főosztályvezető helyettesnek és Nagy Tibornak, a Magyar Ekvivalencia Központ igazgatójának a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet adományozta. A kitüntetést a miniszter tegnap adta át.
