Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

sJS M00yef ffönvr^'r w Kendre, PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1993. FEBRUAR 17., SZERDA Fekete betűk napja A gyászjelentések betűi mindig feketék. Boszni­ában háború van, mely­nek borzalmai többny- nyire csak szűrve, ada­golva, rövidebb hírek formájában jutnak el a világ olvasóihoz. A va­lóság más. A Pest Megyei Hír­lap szerkesztősége kéri az ország és egész Euró­pa újságíróit, hogy az 1993. március 13-án megjelenő újságokban, az aznapi televízió- és rádióműsorokban bő terjedelemben és részle­tesen ismertessék a boszniai eseményeket. Legyen ez számvetés nemcsak magával a há­borúval, de saját fele­lősségérzetünkkel és lel­kiismeretünkkel is. Ugyanakkor legyen ez alkalom a megemléke­zésre. Gondoljunk ke­gyelettel a volt Jugo­szlávia területén ártat­lanul meghalt emberek­re, beleértve minden tu­dósítót, operatőrt és új­ságírót is. Csatlakozunk felhí­vásunkkal II. János Pál pápa szavaihoz, aki február 14-én a követ­kezőket mondta: „Hí­vom ismét a világ hívő­it, hogy velem együtt kérjék az Urat, áldja meg Bosznia-Hercego­vina népét a béke aján­dékával és vezesse fele­lősségtudat azokat, akiknek a hatalom ada­tott...” Eldőlt a megyei könyvtár sorsa Három igen fontos megyei művelődési intézmény — a levéltár, a múzeum és a könyvtár — 1992. évi tevé­kenységéről és idei terveiről számoltak be tegnap Szen­tendrén — a Pest megyei ön- kormányzat kulturális bizott­sága, valamint a társadalom- politikai osztály munkatársai előtt. Asztalos István tanácsnok, a kulturális bizottság vezető­je összességében megnyugta­tónak és értékesnek minősítet­te a jelzett intézmények tava­lyi munkáját — amit elsősor­ban a „kulturális rendszervál­tás” következményeként kell elkönyvelnünk, lévén hogy mindhárom fórum alapos vál­tozáson esett át az utóbbi idő­ben. (Folytatás a 8. oldalon.) Határozatra várva Alakulnak a földkiadó bizottságok Február 23-án telik le a har­minc napos határidő, ame­lyet a január 23-án hatályba lépett törvény biztosít a föld­kiadó bizottságok megalaku­lására. Tunyogi András, a Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatal vezetője el­mondta, hogy megyénk majdnem minden települé­sén sikeresen zajlottak le a bizottsági választások. Ahol nem állt össze a bizottsági névsor, ott sem az emberek érdektelenségén bukott el a választás, hanem jogi akadá­lyok miatt. Például abban a 34 községben, ahol még nincs meg a Kárpótlási Hiva­tal által hozott határozat, amely a földalapok elkülöní­tését érinti. Ezeken a helye­ken is meg lehet ugyan alakí­tani a földkiadó bizottságo­kat, de ezek nem működhet­nek mindaddig, amíg nincs meg a határozat. A választások mintegy 20-25 százaléka nem zárult le sikeresen, itt második for­dulóra lesz szükség. Tunyogi András hangsú­lyozta, a bizottságok meg­alakítása folyamatos a me­gyében. Legutóbb Galgamá- csán hozták létre, és valószí­nű, hogy e héten mindenütt eleget tesznek a törvénynek. A földművelésügyi hiva­tal kész formanyomtatvá­nyokkal segíti a résztulajdo­nosok törekvéseit és felhív­ja a figyelmüket, hogy 1993. március 23-ig min­den érintett állampolgár nyújtson be pontos helymeg­határozást az igényelt terü­letre. Ha ezzel a lehetőség­gel nem él, akkor sorsolás útján jut földhöz. A hivatalvezető tájékozta­tásul elmondta még, hogy a tagi alapokat vagyonarányo­san kell elosztani a jogosul­tak között. A bizottsági vá­lasztások rendszeréhez hoz­záfűzte, hogy tagnak nem választható szövetkezeti tisztségviselő, mert a két funkció nem egyeztethető össze. P. A. Az országban egyébként az elmúlt hétre meghirdetett 120 kárpótlási földárverés­ből 12 végződött eredmény­telenül. A 2478 új földtulaj­donos összesen 258 956 aranykorona értékű földet szerzett meg a licitálásokon — tájékoztatott tegnap az Or­szágos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal illetékese. A legtöbb aranykorona ér­tékű földet Jász-Nagykun- Szolnok megyében szerez­hették meg a kárpótlásijegy­tulajdonosok, ahol több mint 51 ezer aranykoronányi föld­höz jutott 432 árverező. Szin­tén jelentős mennyiségű föld talált gazdára Tolna és Bé­kés megyében. Újabb tragédia a síneken Néhány nap leforgása alatt már a harmadik tragikus közlekedési baleset történt a vasúti síneken. Keddre virradó éjszaka Hosszúbe- reg-Péteri vasúti átjáróban a fénysorompó ti­los jelzése ellenére egy Lada személygépko­csi hajtott a sínekre, ahol összeütközött egy felsővezeték-szerelő vasúti járművel. A gép­kocsit vezető 51 éves Faragó Ferenc és a fe­lesége (mindketten péceli lakosok) a helyszí­nen belehalt sérüléseibe. A helyszínelést végző monori rendőkapi- tányságon Valter László százados, a közleke­dési alosztály vezetője kérdésünkre elmond­ta, hogy fél tucat szemtanút hallgattak meg a tragikus balesetre vonatkozóan, és minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a fénysorompó kifogástalanul működött. Az el­sődleges szakértői vélemény szerint a Lada ráhajtott a sínekre és a vonat már nem tudott fékezni. A továbbiakban újabb szakértői vizs­gálatok következnek, részben a boncolás ada­tai alapján. Ennek alapján kiderülhet, hogy rosszullét, vagy esetleg alkoholos állapot köz­rejátszhatott-e abban, hogy a gépjármű veze­tő a sínekre hajtott. Isaszegen már fél éve működik egy osztrák jelzőlámpa, amely egy közúti jelzőtáblába he­lyezett erős fényű lámparendszerből áll. Felte­hető, hogy ez is hozzájárulhat a drámai bal­esetek csökkenéséhez, de önmagában ez ke­vés. Elég, ha néhány percre megállunk egy vasúti kereszteződésnél s látható, hogy mi­lyen sebességgel haladnak át egyesek. Vimola Károly felvételei Politikai antropológia Gyakran használjuk manapság az image kifejezést. Szá­mos jelentése közül a valakiről vagy valamiről kialakí­tandó kedvező összkép értelmében. Abban az értelem­ben, hogy a formáról a tartalomra következtetünk. A reklámszakmának ez az egyetlen szóba foglalt tízparan­csolata azon a sarkalatos felismerésen alapul, amely sze­rint lelki alkatát tekintve a modern kor embere inkább felületes, mint elemző. Idő és elmélyültség híján gyakor­ta a látszatból von le végérvényes következtetéseket, a látszat alapján alkot ítéletet. Kezdetben puszta kereskedelmi fogás volt, s alkalma­zásával szép, tetszetős csomagolásban a silány áru is el­adhatóvá vált s válik. A kifejezést s a gyakorlatot később átvette a gazdaság és a politika is. Ez utóbbiban embe­rek válnak egy-egy eszmerendszer reklámozóivá. Megje­lenésük szimbólum. Annak a szimbóluma, amire a több­ség áhítozik. Ez a virtuális személy az eszményit sugall­va az eszmei megtestesítőjévé válik. Nos, e hosszadalmas — de talán nem haszontalan — fejtegetés után ejtsünk szót egy egészen aktuális image- alkotásról. A kérdés kényes, a politika padlata pedig si­kamlós. Ezért csak halkan, s a korlátokba kapaszkodva jegyezzük meg: a Szabad Demokraták Szövetsége kivá­ló kereskedelmi érzékről tett bizonyságot, amikor frakci­ója vezetőjéül Kuncze Gábort választotta. Kiváló takti­kai érzékkel viszonylag jó megjelenésű csomagolóanya­got talált eszméi eladására, a meggyőzésre, az elfogadta­tásra. Ezzel a remek felismeréssel, amint azt a 168 órá­ból megtanulhattuk, a Szabad Demokraták Szövetsége egy új, interdisciplináris tudomány, a politikai antropo­lógia megalkotójává is előlépett. Paizs Tibor Nagycsaládosok támogatása Tokolon Tegnap délután Tökölön 126 többgyermekes családnak osz­tottak ki nevelési segélyt, ün­nepélyes keretek között. A szülők minden kiskorú gyer­mek után 1700 forintot vehet­tek át. A legnagyobb össze­get Bencze Mihályné kapta, aki nyolc kiskorú gyermeke után 13 ezer hatszáz forintot vett át. Bár a sokgyermekes családok legtöbbje, körülbe­lül száz család, három gyer­mek után kapott segélyt, négy, öt, hat és hét gyermek után is több szülőnek osztot­tak ki támogatást. A nagycsaládosoknak át­adott pénzt még tavaly nyerte az önkormányzat pályázat út­ján a Népjóléti Minisztérium­tól, nevelési segélyre. Bár 1992-ben minden iskolás gyermek ingyen kapta a tan­könyvet, étkezési támogatás­ra is több mint egymillió fo­rintot fizettek ki, valamint be­iskolázási és nevelési segélyt is kaptak a rászorulók. (Folytatás a 3. oldalon.) A kormányfő" miniszterjelöltjei Antall József — mint isme­retes — javaslatot kíván ten­ni a köztársasági elnöknek dr. MádI Ferenc tárca nél­küli miniszternek — e tiszt­ségéből történő felmentése mellett — művelődési és közoktatási miniszterré; dr. Schamschula Györgynek, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárának — e tisztségéből történő fel­mentése mellett — közleke­dési, hírközlési és vízügyi miniszterré; dr. Szabó Já­nos országgyűlési képvise­lőnek, a 36 fős kisgazda frakció vezetőjének földmű­velésügyi miniszterré; dr. Gyurkó János országgyű­lési képviselőnek környezet­védelmi és területfejlesztési miniszterré; dr. Latorcai Já­nos Miklósnak, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjének ipari és kereskedelmi miniszterré történő kinevezésére. A miniszterelnök kezde­ményezte az Országgyűlés elnökénél a jelöltek ország- gyűlési bizottsági meghall­gatását. (A jelöltek rövid életrajzát a 3. oldalon, ri­portunkat dr. Szabó János Tápiószentmártonban élő szüleivel a 7. oldalon közöl­jük.)

Next

/
Thumbnails
Contents