Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-16 / 39. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1993. FEBRUAR 16., KEDD Egészségügyi nap a Toldiban Várják a véradókat A nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában rendszeresen szerveznek úgynevezett egészségügyi napot. Legközelebb február 17-én. szerdán szentelnek időt az iskola pedagógusai, vöröskeresztesei az egészséges életmódot propagáló előadásokra. Délelőtt 9 órától délután 3 óráig pedig véradásra várják a donorokat. Noha a véradást teljes egészében az intézmény kezdeményezte, természetesen mindenki mást szeretettel várnak a városból és környékéről, akik betöltötték a 18. életévüket, egészégesek és segíteni szeretnének embertársaikon. Február végén Polgári védelmi nap Február 27-én, szombaton reggel kilenctől este hatig a fővárosi és a Pest megyei Polgári Védelmi Parancsnokság közös szervezésében Polgári Védelmi Napot tartanak Budapesten, a Petőfi Csarnokban és annak szabad területén. A szakmai kiállításokon és technikai bemutatókon kívül sor kerül általános és középiskolás csapatok polgári védelmi járőrversenyére is. A Petőfi Csarnok klubtermeiben játékos vetélkedők, rajzversenyek, filmvetítések várják az érdeklődőket. A csarnok előtti területen délelőtt bolhapiac lesz. A rendezvényen fellép a 100 Folk Celsius és a Republic együttes is. A program szervezői minden érdeklődőt várnak. Ceglédi útlevéligénylők Zarándokhely lett A ceglédi polgármesteri hivatal lakossági osztályának anyakönyvi csoportja nemcsak a halotti, születési anyakönyvezést, házasságkötéssel, lakcímváltozással, hagyatéki és kárpótlási ügyekkel kapcsolatos teendőket végzi. Egy ideje már az útlevéligények ügyintézése is bővíti a feladatok körét. Kezdetben naponta körülbelül tíz, majd a későbbiekben harminc személy fordult meg az útlevélügyintézőnél. Bár Türei Judit hozzáértéssel és türelemmel teszi a dolgát, ám egyedül képtelen lenne győzni a megsokasodott kérelmek intézését. Mintegy két és fél hónapja — decembertől — képletesen szólva „zarándok- hely” lett az iroda. Egy-egy nap átlagosan kétszázötven-háromszáz polgár tér be útlevele kapcsán. A rekordot egy péntek délelőtt „állították fel”, amikor négyszáz ember fordult meg a hivatalban. Természetesen az anyakönyvi csoport másik öt munkatársa is segít az ügyintézésekben, hogy ne legyen fennakadás. Megtudtuk, hogy az útlevélilleték összege valószínű, hogy csak a második félévben változik. Ugyanis előbb módosítani kell a törvényt. A téma viszont áprilisnál hamarabb aligha kerül a Parlament elé. Pánikra tehát semmi ok. A tapasztalatok szerint a polgárok többsége eléggé felkészületlen. Annak ellenére, hogy egy kolléga szinte állandó telefonügyeletet tart — s információt ad az érdeklődőknek —, sokan nem tudják, hogy miféle kellékek szükségeltetnek az útlevél-kérelemhez. A nagykorú személyek vigyenek magukkal egy útlevél igénylőlapot .egye lőre egy ezer forintos illetékbélyeget (mindkettőt a postán lehet beszerezni), két darab fekete-fehér vagy színes három és félszer négy és fél centiméteres szabvány fényképet, valamint a személyi igazolványt. Az utóbbi az azomosí- tás végett fontos. S végezetül kell — nyilván akinek van — az illető meglévő útlevele. Ha valaki netán elvesztette, esetleg ellopták tőle, akkor erről jegyzőkönyvet készítenek, s ezt mellékelik az igénylőlaphoz. Aki egyetlen napra sem né- külözheti az útlevelét (amely hatvan, illetve kilencven napnál nem hosszabb idő alatt jár le) annál kint hagyják, az igénylőlapra ráírják a számát és érvényességi idejét. A kiskorú gyermekeknek szintén az említett kellékekkel intézik az ügyét. Ám a két szülőnek — amennyiben házasságPEST MEGYEL HÍRLAP Telefonos ügyelet Ha bármilyen ötlete, észrevétele, esetleg javaslata van, amely közérdekű, mondja el nekünk. Hívja fel lapunk szolgáltató rovatát a 138-4210-es telefonszámon. A vonal végén hétfőtől péntekig délelőtt 11-től délután 2 óráig ügyeletes munkatársunk várja az Ön hívását. (A 138-4210-es telefonon az ügyeleti időn túl bármikor telefaxos üzenetet is hagyhat.) Érdi kézműves stúdió Szakmai tanfolyamok Jogi tanácsok Amit az adózásról tudni kell Az Érd Városi Művelődési Központ kézműves stúdiója a batikolás, a tűzzománc, a kerámiakészítés és -formázás fortélyaira, valamint a bőrdíszműves szakma titkaira tanítja meg — kéthónapos tanfolyam, heti két órás elfoglaltság keretében — a jelentkezőket. A tanfolyamért fizetni kell, így a batikolásra jelentkezőknek 2 ezer 200 forintot, a tűzzománc tanfolyam díja 2 ezer 500 forint, a kerámiakészítő és -formázó csoport tagjai személyenként 2 ezer 500 forintot, a bőrdíszműves tanfolyamra jelentkezőknek ugyancsak 2 ezer 500 forint a díja. Ebben az ösz- szegben az oktatás, az anyag és a műhelyhasználat költségei is benne vannak. A foglalkozásokat Sándorné P. Erzsébet iparművész vezeti. Jelentkezni február 28-áig a művelődési központban lehet, munkanapokon reggel kilenctől délután öt óráig. az iroda ban élnek — együttesen kell nyilatkozni arról, hogy mindketten akarnak útlevelet csemetéjüknek. Ezt a hivatalban aláírásukkal hitelesíthetik. Ameny- nyiben a rublikát otthon imák alá, azt nem fogadhatják el. Sokaknak ez érthetetlen. A munkatársak szerint ez nem akadékoskodás, bürokrácia. Ez egyfajta biztonság. Hiszen ha a gyermeket eseteleg baleset érné külföldön — s bármelyik aláírás hamis lenne — akkor az ügyintéző kellemetlen helyzetbe kerülne. Válás esetén, vagy ha az egyik szülő elhunyt, akkor annak az aláírása kell, akinél a kiskorút elhelyezték. S egyben beírják a jogerős ítélet, illetve a halotti anyakönyvi okirat számát. Az anyakönyvi csoport munkatársai igyekeznek mindenkivel megértőén foglalkozni, s aszerint _ intézni az ügyet, ahogy azt a jogszabály engedi. Ám kérik a polgárokat, hogy legyenek türelmesek nemcsak a hivatal dolgozói, hanem egymás iránt is. f. Több éves tartós külföldi munkavégzésein eredményeként hoztam haza a családomnak egy nyugati kocsit, amit az elmúlt évben értékesítettünk. Jövedelem- adó köteles-e a gépkocsi eladási ára? — érdeklődik T. A. gödöllői olvasónk. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló — többször módosított — 1991. évi XC törvény 7. §-ának (1) bekezdés 29. pontja alapján mentes a jövedelemadó alól ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelemnek az évi 100 ezer forintot meg nem haladó része. A hivatkozott törvény 22—25. §-ai alapján az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem 100 ezer forintot meghaladó része azonban az eseti-, nem üzletszerű — értékesítés esetén is adóköteles jövedelemnek minősül. Ingóságon minden olyan dolog értendő, ami nem ingatlan (föld, s a vele tartós kapcsolatban álló épület stb.). Adójogi szempontból az értékpapírok jövedelme nem az ingókra megállapított rendelkezések szerint adóköteles. Az ingóságok értékesítése lehet eseti, mint például olvasónk esetében a személygépkocsi elidegenítése, de lehet üzletszerű is, ami vállalkozás keretében végezhető kereskedelmi tevékenység, s mint ilyen a vállalkozásból származó jövedelem szabályai szerint adózik. Az ingók nem üzletszerű értékesítése esetén a jövedelem megállapításánál a bevételből kell kiindulni, ami a dolog (gépkocsi) eladási ára, de egyébként nem csak pénz lehet, hanem csere esetén bármilyen más ellenérték, mint például egy másik dolog. Ä bevételből a jogszabály értelmében levonásba kell helyezni a szerzéskori értéket, valamint a dolog megszerzésével (pl. vám) és értékesítésével kapcsolatban felmerült igazolt költségeket (hirdetési díj), továbbá az értéknövelő (nem karbantartás körébe tartozó) beruházásra fordított kiadásokat. A bevétel és a jogszabály Nagykőrösi anyakönyvi hírek Született: Tolnai Gyula és Sebestyén Sára: Csilla, Hajóm László és Nagy Edit: László, Inges Vilmos és Szendi Zsuzsanna: Norbert,Kiséri Dénes és Farkas Szilvia: Dávid, Varga István és Hojsza Klára: István, Molnár Ferenc és Molnár Viola: Ferenc, László Ferenc és Gróf Éva: Péter, Terjéki Zoltán és Váradi Hedvig: Barbara és Zoltán, Bárándi Béla és Szabó Éva: Béla, Dömötör László és Papp Ágnes: Dóra, Máté Ferenc és Surányi Rita: Anita, Várkonyi István és Zatykó Margit: Renáta, Dallos Balázs és Batta Györgyi: Lilla, és Laura, Miklós László és Rafael Krisztina: Krisztina, Jurászik Pál és Dinók Matild: Anasztázia, Búz Balázs és Várkonyi Eszter: Tamás, Bimbó Ferenc és Dénes Mónika: Henrik, Illés Ferenc és Naszvadi Erzsébet: Ágnes, Kovács Ferenc és Kosa Mária: Bianka, Tóbi Antal és Vajda Ilona: Antal nevű gyermeke. Meghaltak: Almási Jánosné Kecskés Irén (Ady Endre u. 16.), Kis József (Kazinczy u. 19.), Fabók Józsefné Csapó Rozália (Szolnoki u. 29.), Gál Ambrus (Szabadszállási u. 36.), Schreiner Jánosné Fercsi Terézia (Munkácsi u. 10.), Werner Edit (Kórház u. 1.), Sáfrán Balázsné Báli Franciska (Berzsenyi u. 2/B.), Hajdú Kázmér Albinná Kaszap Mária (Lo- sonczy u. 25.). alapján levonható költség különbözeié minősül adójogi szempontból jövedelemnek. Olvasónk konkrét kérdésére válaszolva tehát adókötelezettségének megállapításánál a külföldi vételár forintra átszámított öszegéből kell kiindulni, amiből levonásba kell helyezni az eladási árat és az értéknövelő beruházás (például autórádió), valamint az értékesítéssel kapcsolatosan felmerült (például hirdetési költség) kiadásokat. Az e számítás eredményeként jelentkező jövedelmet abban az esetben kell az adóbevallásban feltüntetni és az adót megfizetni, ha — olvasónk esetleges más ingó értékesítéseit is figyelembe véve — az adóköteles jövedelme az évi 100 ezer forintot meghaladja. Ebben az esetben csak a 100 ezer forinton felüli rész után kell adózni. Olvasónk leveléből azonban megtudtuk, hogy házasember, így — ha házassági vagyonjogi szerződésben másképpen nem állapodtak meg házastársával — a személygépkocsi a házassági vagyonközösség fennállására tekintettel közös vagyonnak minősül. A vagyonközösség fennállása alatt pedig a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak elidegenítéséből származó jövedelmet a házastársak között egyenlő arányban meg kell osztani adózási szempontból. E szabály alkalmazásával mind olvasónk, mind házastársa 100—100 ezer forint adó- mentességet vehet igénybe és adózniuk egyenlő jövedelemhányad után csak abban az esetben kell, ha a gépkocsi eladásából több mint 200 ezer forint jövedelmük volt, feltéve, ha egyéb ingó értékesítésből nem származott jövedelmük. Olvasóink figyelmébe ajánlom még a következő tudnivalókat. Abban az esetben, ha a szerzéskori érték az idő múlásával nem állapítható meg (például nászajándék, családi értékek értékesítése), az értékesítéskori forgalmi érték 25%-a minősül jövedelemnek. Ez a „vélelmezett jövedelem” azonban már nem csökkenthető kiadásokkal. Több ingóság tárgyévi értékesítése esetén a jövedelmeket összesíteni kell, és csak a 100 ezer forinton felüli jövedelmet kell bevallani, illetőleg csak a 100 ezer forinton felüli rész után kell adózni. Külföldről behozott ingó dolog esetén a forgalmi érték a „vámkiszabás alapjául szolgáló érték. A vámkezelés alá nem eső ingó dolog esetén (mint például olvasónk esetében a külföldi munkavállalást követően behozott gépkocsi) a számla szerinti, forintra átszámított értéket kell figyelembe venni. Ingók ingyen átruházása, ajándékozása esetén nem lehet szó jövedelemről, így az ajándékozás nem adóköteles. Vállalati üdülésben vettünk részt 1992-ben feleségemmel és gyermekemmel. A beutaló teljes ára (önköltsége) 30 ezer forint volt, ebből hatezer forintot kellett megfizetnünk, a fennmaradó összeggel a munkáltató támogatta nyaralásunkat. A munkáltatói hozzájárulás után kell-e jövedelem- adót fizetnünk? — teszi fel a sokakat érintő kérdést T. G. pesti olvasónk. Ä munkáltatók üdülési támogatása adóköteles jövedelemnek minősül. A támogatási összeget az adóalaphoz hozzá kell számítani és a megfelelő adókulcs alapján kell az adót megfizetni. Családos beutaló esetén azonban a beutaló értéke felosztható a házastársak és a gyermekek között, ha a beutaló a gyermek nevére is szól. Mivel a gyerekekének általában nincs saját jövedelme, így a gyermekre eső juttatás után adót nem kell fizetni. Fontos tudnivaló még, hogy a Nemzeti Üdülési Alapítványból származó beutalójegyek után nem kell adót fizetni, mivel az ennek keretében, az állami szociálpolitikai rendszerben nyújtott támogatások adómentesek. Szerzői jogvédelem alá eső tevékenységből 1992. évben 129 ezer forint bevételem volt. Hogy alakul az adókedvezményem? — érdeklődik N. E. váci olvasónk. Az önálló szellemi tevékenységből származó bevétel utáni adózásra két törvényes lehetőséget biztosít a jogalkotó. Az adózó az általános rendelkezések szerint a bevételből levonhatja az annak elérése érdekében felmerült és igazolt költségeit. Az így kiszámolt jövedelemből még 100 ezer forint adóalapcsökkentő tétel is levonható. Választható azonban más megoldás is, ha az adózó költségeivel nem kíván elszámolni. Ennél a módszernél a bevétel után úgynevezett diktált jövedelemtartalom, azaz a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ez esetben 10 százalék átalány költség kerül levonásra a bevételből. Ez utóbbi megoldás alkalmazása esetén is érvényesíthető a 100 ezer forintos adóalap-csökkentő tétel. Dr. Fogarasi Gabriella F urulyatanfolyam Budaörsön A budaörsi közösségi házban rül sor a furulyatanfolyam fog- (Lévai u. 34.) hétfőn és csütör- lalkozásaira. A tanfolyamot II- tökön, délután fél négykor ke- lés Károly vezeti.
