Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-16 / 39. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 16., KEDD 5 Fogadónap lobbizással Katona Tamás a váci gondokról Percről percre kiszámított programot bonyolított le a minap Vácott dr-. Katona Tamás államtitkár, a választókörzet MDF-es országgyűlési képviselője. Bizottságokkal találkozott, kiállítást nyitott meg. A délután tartott fogadóórái alatt egymásnak adták a kilincset választói. A napi program végén aziránt érdeklődtünk az államtitkár úrtól, általában milyen kérdésekkel foglalkoztatták ügyfelei? A jellemző témák alapján levonha- tók-e időszerű következtetések? Ki az első ember Pilisszentlászlón Érzékeny lelkű jegyzó' Erdó'si Ágnes felvétele — A legtöbb kérdés a kárpótlással kapcsolatban hangzott el — válaszolta Katona Tamás. — Ez azt bizonyítja, hogy a mező- gazdaságot nagyon gyorsan rendbe kellene tenni, s rendezni a tulajdonviszonyokat. Ehhez még sok egyébbel együtt fontos e téren a hitelek biztosítása hosszú futamidővel, alacsony kamatokkal. Ha ezt nem tesszük, sem a munka- nélküliséget nem tudjuk kezelni, s nem történik pozitív elmozdulás a gazdaságban és a társadalomban. A valóságos tulajdonos a társadalom tényleges mozgatóereje. Ha létrejön a polgárság, akkor az önmagától fog szerveződni. Ekkor megold majd számtalan olyan kérdést, melynek rendezését ma az önkormányzattól vagy a kormánytól várják. Örvendetes volt, hogy ezek a kérdések bőségesen szerepeltek a fogadóórán megjelentek körében. — Ez a témakör milyen konkrét formában függött össze a kárpótlással? ■—Vagy a megszavazott kárpótlást keveslik, vagy az ügyintézés lassúságát bírálják az emberek. Beleértve ebbe a földhivatalok lassú ügyintézését is. Kevés volt viszont a máskor szinte elkerülhetetlen erőszakos, panaszkodó, fenyegető hangnem. A kárpótláson kívül szó volt a tűzoltóságról, ami külön gond. — Az elmúlt év őszén egy bernecebaráti tűz alkalmával vált világossá, menynyire nagy a helyi parancsnokság intézkedési területe. A nagy távolságok miatt közelebbi segítség is kellene. Ön látna erre megoldást? — Általában a tűzoltóság valami módon történő átszervezése látszik célszerűnek. Egyfajta kapcsolódással például a katasztrófa elhárításához. Ennek a halaszthatatlan feladatnak a megoldásában is feltétlenül kell az önkormányzatokra és a társadalom önkéntes szerveződéseire számítani. Az önkéntes tűzoltóság nem oldaná meg ezeket a kérdéseket, de nyilván nem is lehet megoldani önkéntes tűzoltóság nélkül. Hiszen tudjuk, hogy az ő mozgalmuk egykor a magyar vidéken fontos szerepet játszott a társadalomban és a kultúrában is. Rangot jelentett odatartozni. Ezeket nagyon könnyű volt egy tollvonással megszüntetni, viszont sokkal nehezebb most újraszervezni. Az államtitkár úr váci tartózkodása idején a városban járt a közlekedési tárca néhány vezetője. Találkoztak a környezetvédelmi bizottság tagjaival. Itt miről volt szó? — Én mint képviselő voltam közöttük. Ebben a minőségemben lobbizhattam. Feltétlenül meg kell oldani a 2-es út elterelő szakaszának építését. A közlekedési tárca nagyon elmaradt az építési területek kijelölésével járó föld-kisajátításokkal. Ezt az irtózatos környezetszennyezést, amit a mai út forgalma okoz, Dunakeszin, Gödön és Vácott egyformán érzik az emberek. Ha mi nem teszünk valamit, akkor ők fogják megszervezni a belátásuk szerint szükséges mozgásokat. Ezért az elterelő útvonal terve első helyen szerepel a minisztérium programjában, s tudomásom szerint elkülönített pénzalap is van rá. Kitűzték már a nyomvonalat. Annak a húszmilliárdos külföldi útépítési hitelnek a függvénye ez, ami ha megjön, akkor a tárca szerint az idén befejeződnek a kisajátítások és jövőre kezdődhet az építkezés. — Ismeretes, hogy vita folyik a kerékpárutak építéséről. Egyesek szerint az útalaptörvényben megszabott arányos részét erre kellene költeni. Mások szerint a fő anyagi erőt a legfontosabbnak látszó autóutakra kell fordítani. A képviselőnek van ezzel kapcsolatosan álláspontja? — Nehéz ezt megvalósítani, mert mások nálunk a kerékpározás hagyományai, mint például Nyugaton. Ott valóban biciklin jár az egyetemista és sok polgár. Ott tényleg az út mellett húzódnak a kerékpárutak. Azt hiszem, hogy nálunk ez vágyálom. — Köszönöm a beszélgetést. K. T. I. A hegyek között békés, idilli szépségű völgyben csendesen, nyugalomban élhetne nyolcszáz ember. Mégis megzavarja valami ezt az állapotot. túl a munkanélküliségen, s az egyéb bajokon a falu vezetői mintha álomban akarnák tartani a település embereit. A nem jó az, ha sokat tudnak elv alapján a jegyző döntéseit igen ritkán osztja meg a választott képviselő-testületi tagokkal. A jegyző sírva fakad Telefonon elérhetetlennek tűnik a pilisszentlászlói polgármesteri hivatal és annak élén dolgozó emberei. Nincs itt semmi érdekes — az újságíró nem kívánatos személy — mondja a titkárnő. Nosza, nézzük meg — gondolja ilyenkor a kíváncsiskodó. Polgármester nincs a hivatalban — társadalmi megbízásként végzi teendőit, nem köteles munkaidőt tartani, de még fogadóóra sincs kifüggesztve sehova. A jegyző ügyes-bajos dolgait végzi Budapesten. Marad a kocsma, amely mindig forgalmas, van akivel szóba állni. — A polgármester szorgos-dolgos ember, megérdemli ha gazdag, megdolgozott érte. Több mint húsz éve vállalkozó. Van neki mindene, szép háza, panziója, szállodája, kocsija. De becsületes munkával kereste. — Nekem, kérem, munkahelyem van, a faluban nem akarok semmi szóbeszédet. Kérdezze a gazdag klikket, akik összedolgoznak. — Nem újságíró kell ide, pénzügyi ellenőrzés. Utána kell nézni, hogyan gazdálkodnak a falu pénzével. A jegyző a magáénak tekinti azt, ami mindannyiunké. Félrevezeti az még a polgár- mestert is. A nevemet? Azt nem, mit képzel maga — családom van nekem. Nem folytatjuk az igen hosszú sort. Emberek vádasFót községházán Tóth Sándor polgármesterrel beszélgetünk. Elmondja, hogy a következő választásokon nem jelölteti magát. Nem mintha belefáradt volna, de egyre több a megoldandó feladat, és ez friss erőt követel. — Melyek azok a gondok, amelyekkel a közeljövőben kel! szembenéznie az önkormányzatnak? — A legfőbb gond, az infrastruktúra kiépítése, amely kodnak, mocskolkodnak, de nincs bizonyítékuk, nevüket nem adják. Az egyetlen, aki hajlandó nyilatkozni, Dombai József képviselő-testületi tag. — Január végén a tévéből és a sajtóból értesültem arról, hogy egy alapítvány körül botrány van és a pilisszentlászlói jegyző is érintett az ügyben. Egy külkereskedelmi szakközépiskola és felsőfokú menedzserképző nem kapott működési engedélyt Budapesten, az alapítvány felvette a diákokat és azok pénzét, elindította az oktatást és utólag a jegyzővel intézték el, hogy itt kapjanak működési engedélyt. — A döntéshez nem volt szükség a képviselő-testület jóváhagyására ? — A közalkalmazotti törvény szerint meg kellett volna szavazni az együttműködéshez való szerződést. Ez nem történt meg. Az alapítvány vállalta 10-T2 gyerek taníttatását ingyen, valamint 40 ezer kötet könyvet adományozott a falunak. Meg is érkeztek a könyvek és néhány nap alatt szétosztották. Vihette mindenki, aki erre tévedt, korlátlan mennyiségben. Amikor megtudtam az ügyet, rendkívüli képviselő-testületi ülést hívtam össze és kértem indítsanak a jegyző ellen fegyelmi eljárást. — Azt beszélik az emberek, hogy a jegyző sírva fakadt és a polgármester berekesztette az ülést. — Valóban így történt. igencsak hiányos Foton. Az emberek még nem szoktak hozzá az alulról kezdeményezett szervezkedéshez, ahhoz hogy ne fölülről várják az irányítást. A rendszer- váltás megtörtént, de a szemléletváltás még nem. Ennek az útja sokkal hosz- szabb és lassúbb, mint ahogy gondoltuk. De, hogy konkrétumokról beszéljek, megemlíthetem a telefonháAz ülést nem berekeszteni, hanem elnapolni kellett volna. Függőben maradt minden, a következő ülés időpontját sem állapítottuk meg. Mindenki szétszéledt. Nyilatkozik a polgármester Már sötétedik, amikor a hegyi ösvény felől megérkezik Franyó Rudolf polgár- mester csatakosan, sárosán, fáradtan. Sikerül meggyőznöm, hogy egyeztessünk egy időpontot, amikor Illés György jegyző jelenlétében beszélgethetünk. Elismeri a nyilvánosság tájékoztatásának fontosságát, szavát és kezét adja a megbeszélésre. A tervezett időpontban már várnak rám a polgár- mesteri hivatalban. — Jegyző úr, arra kérem, mutatkozzon be. — Államigazgatási főiskolát végeztem, 1985-ben kerültem a faluba, mint végrehajtó bizottság titkára. Szolgálati lakásban lakunk feleségemmel, aki idevalósi, most épül. a házunk. — Milyen meggondolás alapján adta ki az alapítványnak a működési engedélyt? — Az alapítvány a budapesti VI. kerületben is kért működési engedélyt, ott nem kapták meg. Ekkor fordultak hozzám, vettek is egy üdülőtelket itt, aminek a címére bejegyeztünk. Engem kizárólag az indított az ügy megoldására, hogy segítsem azt a 180 gyereket, aki beiratkozott, és nem kelózat kiépítésére létrehozott önkormányzati társulást, melyet DIGITEL 2001 néven jegyeztünk. Pénzalapot gyűjtöttünk a lakosságtól ennek megvalósítására. A tervek elkészültek. Próbáljuk megtörni a MATÁV monopolhelyzetét ezen a téren. Szándékunk több vállalkozni akaró cégnek megadni a lehetőséget a kivitelezésre. Ezt pozitív lépésnek vés pénzt fizettek ki a szülők a tanításért, no meg az ígéretek. A falunak is jól jött volna, ha néhány gyerek ingyen tanul. A könyveket megígérték, el is küldték. — Igaz. hogy számolatla- nul vitték az emberek és tűzgyújtásra használták a könyveket? Nem lehetett volna a könyvtárban elhelyezni? — Amikor megérkeztek a könyvek — mondja a polgármester — leraktuk a művelődési házban ömlesztve a földre, ahova lehetett. Ott nincs hely, kell a terem bálok, ünnepségek rendezésére. A tanárokkal kiválogattuk az értékesebbeket a könyvtárnak, egy szállítmányt akarunk vinni a felvidéki magyaroknak is. A többit szétosztottuk — elvégre a falu kapta. Nem hiszem, hogy bárki is eltüzelte volna, itt értelmes emberek laknak. Lehet, hogy most nem olvassák el, de ha felteszik a polcra, és majd a gyerekek vagy az unokák egyszer leveszik, úgy is volt értelme. — Ha a jogi részét veszem a dolgoknak — szól közbe a jegyző —, nem vagyok köteles nyomozást kezdeményezni egy működési engedély kiadásához. Ez egyértelműen az én hatásköröm, nem kell hozzá a képviselő-testület jóváhagyása. A működési engedélyt visszavontam, amikor rájöttem, hogy nincs minden rendben. Talán elkerülhető lett volna a botrány, ha tájékozódom. Ezután majd a bíróság eldönti, mi lesz az alapítvány sorsa. A krónikásnak nem feladata ítélkezni, tanulságot levonni a történtekből. Ellentmondásos adatok birtokában, az elmúlt rendszer (vagy- valami más) beidegződéseitől megfélemlített emberek nyilatkozataiból nehéz a valós képet összerakni. Tény csupán az, hogy jó lenne, ha a falu vezetői felelősséggel békét teremtenének a településen. Bartos Csilla tekintjük, mellyel versenylehetőséget biztosítunk a vállalkozói piacon. Sajnos a pénzügyi alapokkal nem állunk valami jól. Garanciák nélkül a bankok nem hiteleznek. A létrehozandó hálózatot nem tekintik garanciának. Míg a nyugati országokban készen kínálják a telefont, addig itt nálunk pénzgyűjtési akciókkal kell megteremtenünk a jövő telefonhálózatát. Bágyi Bencze Jakab Fóti telefongondok
