Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-15 / 38. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. FEBRUÁR 15.. HÉTFŐ KDNP-frakcióülés Gyulán Kisebbségi kódex — Szombaton Gyulán, a Város­házán tartott szociális fórum­mal zárult a Kereszténydemok­rata Néppárt országgyűlési kép­viselő-csoportjának kétnapos békési ülése.. Csépe Béla frakcióvezető el­mondotta, hogy az SZDSZ kép­viselő-csoportjából a KDNP padsoraiba átült gyulavári lel­kész, Kádár Péter hívta meg Békésbe a frakciót, hogy a most napirenden lévő kisebbsé­gi törvényjavaslatról az itt élő nemzetiségek képviselőivel tár­gyaljanak. A kereszténydemok­rataképviselők Petrusán György- gyel, a Magyarországi Romá­nok Szövetségének elnökével is találkoztak. A párt ügyes-bajos dolgairól tanácskozva a frakció tagjai a jövő héten a parlament elé kerü­lő biztonságpolitikai alapelvek hatpárti egyeztetéssel készült tervezetéről is szót ejtettek, s egyetértettek abban, hogy az SZDSZ által kifogásolt egyet­len pont esetében változatlanul ragaszkodnak az eredeti szöve­gezéshez, amely csak a határok erőszakos megváltoztatását uta­sítja el. Később elhangzott: a KDNP elméletileg elképzelhető­nek tartja a határok békés úton való megváltoztatását, ám mi­vel a világ egyre inkább elfo­gadja, hogy a kisebbségi sorban élő magyaroknak is az az érde­kük, hogy a határok inkább át­járhatóak legyenek. Lukács Tamás képviselő sze­rint a kisebbségi törvény azért születik lassan, mert ez lesz az első törvény Európában, amely kódexként rendezi a kérdést. Első a tekintetben is, hogy a ci­gányságot a nemzetiség rangjára emeli, s példaadó azért is, mert a közösségi jogokat biztosítja. Pálos Miklós államtitkár a volt egyházi tulajdonok rendezé­séről szólt a sajtótájékoztatón. Mint elmondta: az Alkotmánybí­róság által kifogásolt paragrafus megváltoztatása nem okoz gon­dot, mert az abban előírtakat ed­dig sem alkalmazták. Gyulán az egyházi ingatlanok visszadása miatti félelmek a gyakorlatban nem igazolódtak, a döntésben résztvevők nagy része megegye­zési szándékkal ült tárgyalóasztal­hoz. A képviselők elmondták, hogy a KDNP az ideológiát te­kintve jobbközép párt, míg a poli­tikában a centrumban helyezke­dik el, s az 1994-es választáso­kon reményük szerint számos egykori MDF-es és kisgazda sza­vazatot megszereznek. Szakkonferencia Pécsett A bún üldözése erkölcsi parancs A múlt rendszer bűneinek fel­tárására alakult hattagú minisz­tériumi bizottság fél év múlva tesz jelentést tevékenységének eredményéről — jelentették be Pécsett, azon a pénteken késő este befejeződött nyilvá­nos szakmai konferencián, amelyet a büntetőjogi igazság- tétel kérdéseiről rendezett a Deák Ferenc Alapítvány. Kah­ler Frigyes, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető­je a parlament keddi ülésnap­ján várhatóan törvényerőre emelkedő előterjesztésről szól­va hangoztatta, hogy az nem az apró magánbosszúk előtt nyithat törvényi kaput, hanem a civilizált nemzetek jogelvei szerint is elévülhetetlennek te­kintett háborús, békeellenes tö­meggyilkosságok büntethető­ségét teszi lehetővé — teljesít­ve ezzel az állampolgári jog- egyenlőség eredeti állapotá­nak helyreállítása iránti társa­dalmi igényt. Mint mondta, a kormány törvényjavaslata olyan megoldást keresett, amely az Alkotmánybíróság határozatának is megfelel, ugyanakkor az elkövetés ide­jén érvényes jogszabályok alapján teszi lehetővé a főben­járó bűnök üldözését. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen megtartott fó­rumon Zétényi Zsolt (MDF) képviselő a büntethetőség el­évülésének nyugvását szorgal­mazó törvényjavaslatával kap­csolatban hangsúlyozta: a bűn üldözése és büntetése nem po­litikai kérdés, hanem erkölcsi és jogi parancs, a bűnösök meg nem büntetése azonban olyan politikai döntés, mely­nek súlyos következményei le­hetnek. A képviselő arra is cél­zott, hogy a belügyi szervek, de még az MDF tagjai közt is vannak olyanok, akik nemrég dobták csak el vörös párttag­könyvüket, ezért — mint fo­galmazott — az igazságtétel ügyében az a döntő kérdés, van-e öntudata és kellő aka­ratereje a magyar nemzetnek, hogy kikényszerítse azt. Jobbágyi Gábor egyetemi docens elmondta, hogy a köz­ismert mosonmagyaróvári, sal­gótarjáni vagy Kossuth téri tö­megmészárlásokon kívül még több mint harminc helységben voltak 1956-ban sortüzek, amelyeknek körülményeit sem történetileg, sem jogilag nem tárták még fel. A társadal­mi igazságosság és az áldoza­tok köre is megköveteli az igazságtételt, amelyre határo­zott igény van — hangsúlyoz­ta az előadó. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész hangoztatta: a hatósá­gok a hatályos írott magyar jog alkalmazására kötelezet­tek az alkotmány alapján, s nem nekik kell dönteniük- a büntethetőség ügyében, ha­nem a parlamentnek. A fórumon Berky Tamás pé­csi ügyvéd korreferátumában kifejtette: a modem államjog alapelve, hogy az ember nem önbíráskodhat, ez a követel­mény azonban a büntetés kényszerét rója az államra, amely Magyarországon évtize­dekig nem teljesítette ezt a kö­telezettségét, mert politikai ok­ból nem üldözött főbenjáró bű­nöket. Az ügyvéd szorgalmaz­ta a súlyos bűncselekmények­re vonatkozó állami vádmono­pólium megszüntetését, vagy pedig az ügyészség kötelezé­sét e bűnök üldözésére. Meg­fontolandónak tartotta, hogy az igazságtételi törvény általá­nos érvényű legyen, s hatálya ne korlátozódjék 1956-ra. A Magyar Ut Körök első értekezlete Itthon vagyunk és gazdák leszünk (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Út Körök részt vesznek majd a választási kampányban is — folytatta előadását Csurka István. Mi­előtt azonban bármelyik je­löltért akárcsak egy lépést is tennének, alaposan megvizs­gálják igaz magyarságukat. A Magyar Út mozgalomnak a magyar politikai élet meg­határozó erejévé kell válnia, az egész magyar életet birto­kába kell vennie. A konkrét tennivalókat il­letően Csurka István megem­lítette, hogy a mozgalom pá­lyázatokat fog kiírni. Ennek célja részben a magyar kultu­rális élet értékének a meg­mentése lesz: például a mél­tatlanul elfeledett Szabó Lő­rinc munkásságának fölmuta­tása. De föl kell tárni példá­ul a magyar bankrendszer ki­alakulásának, a sajtó magán­kézbe juttatásának a történe­tét is. A bankrendszerrel kapcsolatban a politikus le­szögezte: az nem mehet át külföldi tulajdonba! Ha más­képp nem lehet megakadá­lyozni, nem szabad visszari­adni a polgári engedetlenség­től sem. Nagysikerű előadá­sának végén Csurka István kijelentette: a Magyar Útnak meg kell ragadnia az alkal­makat annak érdekében, hogy folyamatosan nyilvá­nosságot kapjon. A hatvanezer tagot tömörí­tő Magyar Kertészek Egyesü­lete fenntartás nélkül egyet­ért a Magyar Út Körök célja­ival — olvasta föl az értekez­letet vezető Dörner György Móczár Béla titkár üdvözlő levelét, majd Medvigy End­rének adta meg a szót. Med­vigy a harmincas években in­duló, a népi íróknak gondola­taik kifejtésére lehetőséget nyújtó, Gombos Gyula által szerkesztett Magyar Út című lap történetét vázolta. Pajor Kálmán „A halasi nor­ma” címmel szervezési kér­désekről tartott előadást: be­mutatta, s egyben követendő példának is ajánlotta a Nagy Szeder István által a máso­dik világháború előtt és után Kiskunhalason létrehozott szervezet módszereit. Szer­vezési kérdésekről tartott elő­adást Farkas Elemér is. A politikai kérdésekre visszatérve Zétényi Zsolt az igazságtételről beszélt. Le­szögezte, hogy a jogfolyto­nosságnak és a jogállami­ságnak nem a kommunista értékek és politikusok át­mentését kell szolgálnia, s nem a felelősségre vonás alóli kibúvó lehetőségét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt év novembe­rének végéig törvényt kel­lett volna alkotni a kommu­nizmus áldozatai hozzátarto­zóinak kárpótlásáról. Nagy sikert aratott felszó­lalásával Csete György, a Közakarat Egyesület vezető­je. Hangsúlyozta, hogy az árpádi, szentistváni és '56-os eszmékre kell építeni a Magyar Utat.Külön ki­emelte a tájékoztatás tiszta­ságának fontosságát. Meg­említette, hogy a kommu­nizmus bukását követően négyezemégyszáz televízi­ósnak mondtak föl — Né­metországban. Javasolta a jelenlévőknek, hogy az elő­fizetési díjaikat a Duna Té­vének utaltassák át. A magántulajdon helyze­téről Halász István és Ft>ke- te Gyula képviselőkfejtet­ték ki véleményüket. Ha­lász István mint % Mono­poly csoport tagja, leszögez­te, hogy túlságosan magas Sándor György hozzászó­lását az író betegsége mi­att Dörner György szín­művész olvasta föl — la­punk szombati számából Hancsovszki János felvétele a privatizált tulajdonban a külföldiek 70-80 százalékos aránya. Fekete Gyula egye­bek között azt helytelenítet­te, hogy a kormány meg sem próbálta az adósságál­lományt átütemezni. A liberális felfogás sze­rint a család a személyi sza­badság kibontakozásának egyik gátja, ezért — ha bur­koltan is —, de támadják — fejtegette előadásában Farkas Miklós. Leszögezte, hogy a család s ezáltal a tár­sadalom szétesésének meg­akadályozása az egyik leg­főbb politikai feladat Az ország függetlenségé­nek záloga az önálló nemze­ti hadsereg. A hadsereg technikai hátterét a magyar iparnak kell biztosítani, hangoztatta László Jenő ál­lamtitkár, a Hadiipari Hiva­tal elnöke, aki egyben kérte a jelenlévőket, hogy népsze­rűsítsék a katonai pályát a nemzeti érzelmű fiatalok kö­zött. Balczó András kifejtette, hogy a Magyar Út megvaló­sítása csak akkor lehet ered­ményes, ha az Jézus Krisz­tushoz kötődik. A kormánykoalíció törté­nelmi bűne, hogy a médiák­ban nem próbálta megvaló­sítani a rendszerváltást — szögezte le Fekete Gyula író. A Magyar Útnak ezt a hibát helyre kellene hoznia. A nemzettudatról, a nem­zeti alapon történő társada­lomszerveződés jelentőségé­ről beszélt Bánó Attila. La­punk főszerkesztő-helyette- :,p kifejtette, hogy az embe­riség egésze szempontjából sem mindegy, hogy a ki- sebb-nagyobb részeket ké­pező nemzetalkotó társadal­mi közösségek gyengül- nek-e, vagy jól működő, tár­sadalmi-politikai torzulás­tól mentes formában meg­erősödnek és fennmaradnak. Ha nem Iksz törvényes fe­lelősségre vonás, akkor lesz törvénytelen — jelentette ki Fónay Jenő, a POFOSZ ve­zetője. Felelősségrevonás nélkül ugyanis nincs megbé­kélés. A számos egyéb hozzá­szólás után Csurka István zárta be a Magyar Út Kö­rök mozgalom első orszá­gos értkezletét. A politikus határozati javaslatát a jelen­lévők közfelkiáltással fogad­ták el: A Magyar Út Alapítvány és az általa támogatott Kö­rök mozgalomként működ­nek a teljes rendszen’álto- zás és a magyar érdekek ér­vényesítésének szolgálatá­ban. A Magyar Út Mozga­lom figyel és cselekszik. Sze­retettel hív minden magyar­ságát vállaló egyént és csa­ládot köreibe. Elég volt a várakozásból és a folytonos feltételes módból. Függet­lenségünk nem alku tárgya, hanem velünk született em­beri jog. Itthon vagyunk és gazdák leszünk. A Magyar Út Országos Értekezlete megdöbbenés­sel értesült Andrásfalvy Ber­talan művelődési és oktatá­si miniszter leváltásáról, an­nak módjáról és kifejezi azt az álláspontját, hogy ez a le­váltás semmiképpen nem eredményezheti a liberális szellem beköltözését a ma­gyar oktatás és művelődés irányításába. A Pénzügyminisztérium élén történt váltásnak is csak akkor van értelme, ha új pénzpolitika kezdődik. A Magyar Út következő ál­lásfoglalását március idusá­val kapcsolatban teszi közzé. Hardi Péter Az Alkotmánybíróság ülése Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. A hétfői napirenden szerepel az az indítvány, amely annak vizs­gálatát indítványozta, hogy mi­ért nem lehet 45 évesnél fiata­labb személy alkotmánybíró és miért nem fellebbezhetők meg az Alkotmánybíróság határoza­tai. A testület megvitatja: alkot­mányellenes-e, hogy az önkor­mányzat az általa megállapított adót évközben a polgároknak kedvezőbb feltételekkel sem módosíthatja. Az alkotmánybí­rók tárgyalnak arról is: ellenté­tes-e a népirtás megbüntetésé­ről szóló nemzetközi egyez­ménnyel a BTK tényállása. Kedden az ügyészek végkielé­gítésével, az alkalmazottak fize­tett étkezési hozzájárulásának adóztatásával, valamint a mun­káltatói utasítás megtagadásának következményeivel kapcsolatos indítványokat vizsgálják meg. Tisztelgés Kun elvtárs emléke előtt A Mai Nap című újság ri­portjából kiderül, hogy Miskolcon még van Kun Béla utca. Nos, valójában ilyen nevű utca nincsen, amin nem csodálkozom, hisz Biatorbágyon sincs semmi elnevezve a via- dukt-robbantó Matuska Szilveszterről. Ám a rend- szerváltozásmelleítolyany- nyira kiálló sajtó már at­tól sem riad vissza, sőt tán civil kurázsiként fog­ja föl, ha a nemzetünk el­len munkálkodó tömeg- gyilkosokhoz igyekszik hú maradni, mint azt a Mai Nap is teszi. Egyálta­lán nem lepne meg, ha ez a sok-sok demagógiát po­litikai érvként hangoztató „színvonalas” orgánum Teréz körút helyett Lenin körutat használná, TLsza- újváros helyett pedig Le- ninvárost. Ezzel is kifejez­ve, hogy jobb volt a kádá­ri múlt, amikor persze az újságírók nem merték volna a November 7. te­ret Oktogonnak írni, s a Népköztársaság útjáról sem merték volna könnye­dén leírni: Andrássy út. A Mai Nap szerkesztői persze nem törődnek a múlttal. Őket az érdekli, hogy vegyék a lapot, már­pedig ma Kun Bélával jobb ez ügyben operálni, hisz az utca népe — kik­hez a Mai Nap szól — nem szimpatizálnak azzal a „hatalommal”, amely el­érte: Kun Béla méltó he­lyére került. Persze a nem szimpatizálás sem vé­letlen, gerjesztik azt is a Mai Nap-ok. Miskolcon Soltész Nagy Kálmánról nevezték el a volt Kun Béla utcát. Lefogadom: a „hálás utókor” semmit nem tud róla. Igaz, ő nem fosztogatott, hanem épít­getett, fejlesztgetett ott, Miskolcon, úgy, mint affé­le polgármesterhez illik. (Vödrös) A kisgazda egység megteremtésére nyújt sajátos lehető­séget a Magyar Ut Körök mozgalom — nyilatkozta la­punknak Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesüle­tének főtitkára. Elmondta, hogy Budapesten már több olyan Magyar Út Kör is alakult, amelynek tagjai a hat- hétfelé szakadt Kisgazdapárt egyikében is tevékenyked­nek. Vedres András meggyőződése, hogy a kisgazdák és a Magyar Út Körök mozgalom Budapest határain kí­vül is egymásra találhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents