Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-12 / 36. szám
§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. FEBRUÁR 12., PÉNTEK 3 A Valutaalap kérdi: Miképp csökken a deficit? Tovább folytatódnak Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között a megbeszélések. A tárgyalások két és fél héttel ezelőtt kezdődtek, s múlt héten pénteken zárult le a megbeszélések első szakasza. Akkor a Budapesten tartózkodó IMF-szakértők megállapították, hogy Magyarországon kedvezően alakulnak a külgazdasági folyamatok, s jelentősnek tartják az infláció csökkentése és a fizetési mérleg javulása terén elért lényeges eredményeket. Az eredeti elképzeléssel ellentétben a tárgyalások a múlt héten nem zárultak le, mivel egyetlen egy kérdésben az IMF-szakértők további egyeztetést tartottak szükségesnek. Ez pedig az államháztartás középtávú konszolidációja, vagyis az, hogy a kormány 1994-ben és az azt követő években milyen költségvetési hiánnyal számol, s mit tesz a jelentős deficit elfogadható mértékre csökkentése érdekében. Erről folytatódnak tovább a tárgyalások. S Csurka István a Magyar Ut Körökről Nem párt, hanem mozgalom Nagy érdeklődés előzi meg a Magyar Út Körök szombaton rendezendő első országos értekezletét. A legfontosabb kérdés, hogy mi az alapvető célja az összejövetelnek, s a hét végén nem egy új párt csírái kezdenek-e kibontakozni. — Mint alapító, le kívánom szögezni — mondta Csurka Ist\’án tegnapi sajtótájékoztatóján —, hogy jelen pillanatban nem párt, hanem mozgalom. Elsőrendű célunk a körök összefogása és összekötése, mert úgy gondoljuk, hogy a rendszerváltozás folyamatát meg kell gyorsítani és el kell mélyíteni. Az író-politikus elmondta, hogy az alapítvány számlájára mintegy 15 millió forint érkezett, nagy részük kis adományokból, de külföldről is sokan támogatták a kezdeményezést. A befizetők száma hatvanezer körül van, ám ez nem pontos adat, hiszen sok számláról nem derül ki, hányán adták az összeget. A befizetéseket egyébként számítógépen rögzítették. A Magyar Út Körök értekezletéről szólva Csurka István hangsúlyozta, hogy nem lesz politikamentes, de nem csak politikából fog állni. Három politikai és két szervezési pilléren nyugszik a rendezvény. Az elsőhöz három téma tartozik: Csurka István: A Magyar Út célja, Tétényi Zsolt: Igazságtétel és Halász István: A magántulaj- donosítás helyzete címmel tart előadást. Ezután A Magyar Út mint hírlánc címmel Farkas Elemér, majd Halasi norma címmel Pajor Kálmán beszél. A tájékoztatón az is kiderült, mintegy harminc meghívót küldtek a díszvendégeknek, akik közül többen jelezték részvételüket: Szerváti- usz Tibor, Csete György, Neme skürty István, Püski Sándor és a névadó Gombos Gyula. Újságírói kérdésre Csurka István elmondta, hogy van átfedés a Magyar Demokrata Fórum Népinemzeti Köre és a Magyar Út között, és ez természetes, hiszen a lelkes tagok adják a mozgalom tömegét. Az országos értekezlet február 13-án, szombaton tíz órakor kezdődik az Építők Székházában (Budapest, Dózsa György út 84/A). (sz. á.) (Holnapi számunkban interjút közlünk Csurka Istvánnal) Kupa elégedett önmagával Lemondását követően Kupa Mihály távozó pénzügyminiszter elmondta, hogy a miniszterelnök felajánlotta számára a közlekedési, hírközlési posztot. Ezt azonban nem fogadta el, mivel nem ért ahhoz a szakmához és egyébként is Siklós Csaba korábbi minisztert barátjának tartja. Úgy vélekedik azonban, hogy a politikai pályáról nem tér le, képviselőként továbbra is részt vesz a közéletben. Az MDF-frakciót azonban elhagyja, a függetlenekhez csatlakozik. Kupa Mihály kifejtette, gazdasági tekintetben rendben adja át az országot. Úgy vélekedett, hogy nevéhez fűződik az egyetlen sikeres kelet-európai átalakulási program, így alapvetően eredményesnek tartotta eddigi miniszteri munkáját. Egyetlen kudarca, hogy a kormány késve kezdett hozzá az államháztartás reformjához. A móri Ikarusban — amely a Magyar Suzuki Rt. legnagyobb hazai beszállítója — kábelkötegeket és komplett üléseket készítenek. Az esztergomi Összeszerelő' üzemben naponta hatvan Suzuki Swift gépkocsi készül. Képünkön az ülések összeszerelése folyik — japán minőségben és technológiával. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Isépy Tamás az Alkotmánybíróság határozatáról Az egyházak mértéktartóak Az Alkotmánybíróság hamu alatti parazsat oltott el a kedden kihirdetett határozatával, amellyel egyértelművé tette: nem alkotmányellenes a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény. Ezt dr. Isépy Tamás politikai államtitkár jelentette ki tegnap, újságírókkal tartott beszélgetés során az Igazságügyi Minisztériumban. Isépy Tamás utalt a törvény előkészítését, majd az elfogadását és a végrehajtását jellemző különböző ellenvéleményekre. Kijelentette: a szenvedélyes viták ellenére is bebizonyosodott, hogy a törvény életképes, végrehajtásában az egyházak mértéktartóak, az önkormányzatok pedig rugalmasak. A semleges állami iskolákkal kapcsolatban hangsúlyozta: a törvény eleve tartalmazza a szükséges garanciákat. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság határozata is megállapította: a törvény — ha betartják — elegendő garanciát nyújt arra, hogy az egyház részére történő ingatlanátadások ne sértsék az egyházi iskolát elutasító szülők és gyermekek vallásszabadsághoz és lelkiismereti szabadsághoz való jogát. Az alkotmányellenesnek minősített egyetlen paragrafusra utalva megjegyezte: a törvény e nélkül is él. A politikai államtitkár szólt arról is, hogy az egyeztető bizottságban szinte minden esetben konszenzusra jutottak. Egyetlen ügyről — a Tihanyi Apátságéról — tud, amelyben megállapodás hiányában született döntés. Elmondta, hogy az egyeztető bizottsági eljárásban született csaknem 130 határozat alapján a kormány egymilli- árd 438 millió forint fel- használásáról rendelkezett kárpótlás címén. Hozzáfűzte: az önkormányzatokat egyáltalán nem éri sérelem a volt egyházi ingatlanok tulajdoni állapotának rendezésével kapcsolatban, mivel teljes kártalanításban részesülnek. A kétharmados többséget igénylő törvényekkel kapcsolatban Isépy Tamás hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság határozata elvi jelentőségű és előre mutató, mivel a közeljövőben több, úgynevezett kétharmados törvény kerül az Országgyűlés elé. Iráni áruk Budapesten Forintleértékelés A Magyar Nemzeti Bank február 12-i hatállyal saját hatáskörben 7,9 százalékkal leértékeli a forintot a valutakosárral szemben. Az MNB közlése szerint ez a lépés összhangban van az eddig is követett árfolyam-politikával. Bár a magyar—iráni külkereskedelem értéke általában évente meghaladja a 100 millió dollárt, a távoli piac elsősorban néhány magyar vállalat számára ismert. Ugyanakkor a hazai átalakulást követően ma már a magyar külkereskedelem több mint 50 százalékát a kisebb, 100 millió forint alatti termelést előállító cégek termékei adják. Ezt felismerve, a kapcsolatok szélesítése érdekében rendezte meg az iráni áruk bemutatóját a Vigadó Galériában az Iráni Kereskedelmi, Ipari és Bányászati Kamara. Ez az első ilyen rendezvény Magyarországon azt követően, hogy Irán egyre inkább nyitni kíván Kelet-Éurópa felé. ENSZ-katonák búcsúztatása Ünnepélyesen elbúcsúztatták azt a tíz magyar honvédtisztet, akik az ENSZ égisze alatt a közeljövőben megfigyelői szolgálatot kezdenek Mozartiinkban. A Magyar Honvédség Művelődési Házában tegnap rendezett ünnepségen Bíró Béla vezérőrnagy köszönt el a kiutazóktól, és egyúttal üdvözölte az Angolából nemrég hazatért két magyar ENSZ-katonát. Tabajdi a kovász? Szerdán este a televízióban külpolitikánkról nyilatkozva a szocialista párti képviselő, Tabajdi Csaba rávilágított: a szomszédos országokkal akkor javulhatnak kapcsolataink, ha gazdasági együttműködéseink egyre magasabb szintre kerülnek. Kár, hogy a szocialista párti képviselő kissé feledékeny, nem emlékszik arra a szomszédos és baráti országokkal kialakított gazdasági kapcsolatunkra, amely szinte az egész magyar gazdaságot a földdel tette egyenlővé, és úgy hívták, hogy KGST. Aki politizálásra adta a fejét, s ezt urambocsá nem az MSZP-ben, hanem már az MSZMP-ben, mint ő megkezdte, tudhatná, hogy két ország között, ahhoz hogy jó kapcsolat alakuljon ki, egyszerűen arra van szükség, hogy ebben meg abban az országban is hagyják békén működni a polgárokat, aztán ők majd megtalálják a gazdasági együttműködések ezernyi lehetőségét. Tabajdi, a szocialista párti persze nem tud elszakadni attól a rosz- szul bevált gyakorlattól, amelyben az állampártok vitték a prímet az országok közötti kapcsolatokban. Gyanítom, hogy pusztán a keretek megléte elegendő ahhoz, hogy e kapcsolat- felvételekben ne Tabajdi Csaba legyen a kovász. (Vödrös)
