Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-11 / 35. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK 3 A búzabaj gyökere Professzorom Boócz Ernő, a debreceni agráregyetemen úgy tanította a növénytermesztéstanban, hogy csak világkatasztrófa okozhat radikális terméscsökkenést á gabonatermesztésben. A Kárpát-medencében a búza ka- tasztrális holdanként 18 mázsát akkor is megterem, ha idétlen az agrárpolitika, de betáplálják a szükséges nitrogént, foszfort és kevéske káliumát a magágyba. Ezt tanította 1963-ban. Azóta valamivel többet tudunk. Tudjuk azt is, hogy 40-45 mázsa búzát nevetve le lehet aratni hektáronként még ínséges időkben is. Ez évben is! Persze ennek is van előfeltétele. Talajmunka, tápanyagutánpótlás, némi növényvédelem. Ezzel szemben most kitört a botrány búzaügyben. A kenyér ismét kérdésessé vált az újságok címlapjain. Maga a nagytekintélyű Népszabadság írja: 100 forint lett a kenyér kilója. Azt is írják, hogy búzát importált a magyar kormány. Szeretném elmesélni a magára sokat adó napilapnak, hogy abban az országban, ahonnan 1991-ben, 1992-ben 5 millió tonna kenyérgabonát exportáltak, nem igazán tragédia, ha ez évben 100 ezer tonnát importálnak. Van ilyen! Miért gondolja e lap, hogy Vas megyébe, vagy Győr-Sopronba kellene búzát szállítani Hajdú-Biharból vagy Békésből, miközben az európai piac egyes ütéséről beszél... Nekik meséljek tovább?... Valamikor a hetvenes években annyi sertéshús volt nálunk, hogy a hűtőházakból kidobálták a málnát, vagy a zöldbabot, hogy valahová eldughassuk a karajt, meg a sertéscombot. Ugyanebben az időben magyar külkereskedők Oroszországban vásároltak húst. A fagyasztott termék egyetlen kanyarral, megállóhely nélkül Portugáliában kötött ki, tisztes haszonnal. Piacozni tudó szakembereink már akkor is voltak. Most is vannak! Az a hír, mármint hogy veszélyben a hazai búzatermesztés, mégis igaz. Körösi Imre országgyűlési képviselő rátapintott a lényegre! Sok helyen nem szántottak és nem vetettek. A magukról mostanában el nem feledkező téeszelnökök mentik maguknak a másét. Mentik maguknak a vagyont, és közben országrésznyi földek parlagon maradnak. Arcpirító botrány bontakozik ki szomszédunkban Dobáson! Itt is műveletlenek a földek. A szövetkezet vezetősége, meg néhány ember vagyonátmentésen dolgozik. Ez csak egyetlen példa. Van ebből számtalan. Óbudán, Foton meg Rákosmezején... Körösi Imre országgyűlési képviselő valószínű, túlméretezte néhány 10 ezer tonna búza behozatalának jelentőségét. Az viszont kétségtelen, hogy a felsorolt okok miatt igenis veszélyben van a kárpát-medencei búza- és kukoricatermelés. Győri Béla Modern, egyedi, kéttornyú templom épül Dunaújvárosban, a városközpontban, dr. Oláh M. Zoltán és társai terve alapján. Régi kívánság teljesül, hiszen eddig a Du- na-parti városnak nem volt katolikus temploma. Az alapkőletételre várhatóan novemberben kerül sor, a templomszentelést pedig 1996-ra tervezik. Képünkön: Nagy Mihály Dunaújváros-Dunapentele plébánosa a templom makettjével A külföldi tőke a termelésben Az exportfejlesztés nem vonzza a bankokat A magyar külkereskedelemben 1992 volt a fordulat éve: az export volumene többévi visszaesés után ismét növekedett, a konvertibilis kivitel 5-6 százalékkal bővült — mondotta a múlt év eredményeit összegző tegnapi sajtó- tájékoztatóján Kádár Béla külgazdasági miniszter. Hozzátette: a kivitel az első félévben még 16 százalékkal — ezen belül a mező- gazdaság 23 százalékkal — gyarapodott a megelőző év azonos időszakához képest, ám az év második felében az export növekedése mérséklődött. Ennek oka egyebek közt a külgazdasági alapok csökkenése, az exportpályázati rendszer megszüntetése. Az elmúlt évben 3,5 milliárd forint összegű exportfejlesztés valósult meg. Az exportfinanszírozásból azonban az MNB teljesen kivonult, és ez az üzletág a többi bank számára sem vonzó — mondotta a miniszter. Véleménye szerint ma a magyar gazdasági környezet nem külgazdaságbarát. A magyar kivitel értéke tavaly meghaladta a 10,7 milliárd dollárt. A behozatal valamivel több volt, mint 11 milliárd dollár. így a külkereskedelmi forgalom vámstatisztikai egyenlege 356 millió dolláros deficitet mutat, ám a fizetést maguk után nem vonó tételek levonása után a külkereskedelmi áruforgalom aktívuma 91 millió dollárt tett ki. Az Európai Közösség országaival a magyar kivitel 50 százalékát vették fel. Az e térségbe irányuló kivitel dinamikája az átlagos növekedés kétszerese. A kelet-európai országokba irányuló exportunk 14 százalékkal bővült, s az EFTA-országokba pedig 3 százalékos volt a növekedés. A világ fejlődő országaiba exportszállításaink egyharmadával csökkentek 1991-hez képest. 1992-ben csaknem 1,7 milliárd dollár működőtőke áramlott az országba, így az itt lévő befektetett tőkeállomány immár 4,8 milliárdot tett ki. Ennek 60 százaléka — minden ellenkező híresztelés ellenére — a termelő- szférában működik, ez a magyar kivitel legdinamikusabb hatóereje — hangsúlyozta Kádár Béla. Az elmúlt évben egyébként 4100 új vegyes vállalat alakult, számuk ma már meghaladja a 15 ezret. Napirendre kerül a hazai ipar védelme Megállapodás a kormány és a munkáltatók között Szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot a kormány és a munkáltatók között, és ennek éredekében tegnap együttműködési megállapodást írtak alá a Gazdasági Kabinej és az Országos Gazdasági Érdekegyeztető Fórum képviselői. A megállapodás lényege: a kilenc munkáltatói érdekvédelmi szervezetet tömörítő fórum — melynek tagja a Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Gazdasági Kamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége is — szakértői a jövőben bekapcsolódnak a gazdasági törvénykezés előkészítésébe és alapvető iparpolitikai, külgazdasági kérdések kidolgozásába. Amennyiben a Gazdasági Kabinet ilyen témával foglalkozik, úgy meghívják a fórum képviselőit. A protokolláris eseményen Kupa Mihály pénzügyminiszter, aki a Gazdasági Kabinetet is vezeti elmondotta, hogy hamarosan foglalkoznak a hazai iparvédelemmel, a bankprivatizáció soron lévő kérdéseivel, a kamarai törvény előkészítésével, az új külgazdasági stratégiával, az árfolyampolitiká- val. Ezekben a kérdésekben jobban kívánnak támaszkodni a munkáltatók tapasztalataira, véleményére. Az árfolyampolitikával kapcsolatban kifejtette: hogy a jövőben jobban figyelembe kell venni az exportőrök véleményét. Az aláírást követő beszélgetésen szóba került a költségvetés helyzete is. A pénzügyminiszter szerint az előzetes számok alapján az év első hónap■ jában, januárban 17 milliárd forintos hiány alakult ki. A deficit sokkal kisebb a vártnál. Mint ismeretes, az idén az elfogadott költségvetési törvény szerint az éves hiány 185 milliárd forint körül alakul. A pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy már márciusban megkezdődhet az 1994-es költségvetés tervezése. Ehhez ugyanis megvannak a feltételek, hiszen jelenleg folyik a következő évek költségvetési konszolidációs programjának pontosítása. E program a parlament elé is kerül, valószínűleg akkor, amikor a kormány benyújtja a jövő évi költségvetés tervezetét. Erre várhatóan még májusban, a nyári parlamenti szünetet megelőzően kerül sor. Füzessy Tibor nyilatkozata Válasz Konrád fenyegetésére Füzessy Tibor, a polgári titkos- szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter tegnap az alábbi nyilatkozatának közlését kérte az MTI-től: «Február 8-án, hétfőn reggel nem láttam Konrád Györgynek a Nap Tv részére adott interjúját, és annak pontos szövegét csak utólag volt alkalmam megismerni. A nyilatkozat valójában sokkal súlyosabb vádakat és fenyegetéseket tartalmaz, mint ahogy azt az adás napján megismert rövid, pontatlan és szövegkörnyezetükből kiemelt idézetekből és tájékoztatásokból érzékelhettem. Forró Tamás riporter kérdésére Konrád György példálózva sorolta fel a diktatúra öt ismérvét, köztük a telefonlehallgatásokat. Ezután kijelentette, hogy „mostanában nagyon furcsán viselkednek a telefonok”, és végül egy — legalábbis számomra meglepő — fordulattal fenyegette meg azokat, akik „a telefonokat furcsán viselked- tetik". Konrád György mondanivalója azt sugallja tehát, hogy nálunk újra illegális telefonlehallgatások folynak, ami a diktatúra egyik legfontosabb megnyilvánulása. Ez a sugalmazott mondanivaló nem igaz és többszörösen is csúsztatott. Nem igaz az, hogy a telefon- lehallgatás a diktatúra ismérve. Telefonlehallgatások — természetesen törvényes esetekben és formákban — minden demokratikus jogállamban a legsúlyosabb köztörvényi bűncselekmények és az állam elleni bűncselekmények megelőzésének, felderítésének; a szervezett bűnözés elleni védekezésnek nélkülözhetetlen eszközei. A telefonok „furcsa viselkedését” pedig — ami Konrád Györgynek a Mai Nap részére adott interjúja szerint főleg abban áll, hogy .....gyakran megs zakad a vonal, máskor különös hangok, sóhajtások, suttogások hallhatók a beszélgetés alatt...” — sok százezer telefon-előfizető észleli nap mint nap, közülük azonban csak elenyészően kevésben merült fel a lehallgatás ötlete. Elsöprő többségük e jelenségeket egyszerű logikával a telefonhálózat hibáinak és gyenge műszaki állapotának tulajdonítja és nem diktatúrát kiált, hanem az üzemeltető vállalathoz fordul. Konrád György nyilatkozata sérti a telefonlehallgatásra törvény szerint feljogosított hivatalos szerveket, gyanúsítga- tása alkalmas az e szervek iránti közbizalom megingatására. Ezért a felügyeletem alá tartozó nemzetbiztonsági szervek nevében a leghatározottabban tiltakozom Konrád György nyilatkozata ellen.» Magyar Út Antall József miniszterelnök kérésükre fogadta a Magyar Út Alapítvány kuratóriumának tagjait, Bogdán Emil (elnök), Horváth Béla és M. Szűcs Sándor MDF-es országgyűlési képviselőket. A megbeszélésen áttekintették a mozgalom eddigi tevékenységét és jövőbeli szerepét. A találkozót követően a kuratórium tagjai a következő nyilatkozatot tették közzé: „A Magyar Út továbbra is együtt kíván működni az MDF-fel, a koalíciós pártokkal és a kormányzattal, mert céljának tekinti a magyar értékek érvényrejuttatását a közéletben. A kuratórium tagjai kinyilvánították: személyükben garanciát vállalnak azért, hogy a Magyar Út mozgalom a továbbiakban is az alkotmányosság, a parlamenti demokrácia és a jogállamiság alapján kíván működni.” Mindent a hazáért Szerdán bemutatták a Mindent a hazáért című filmet. A több mint háromórás dokumentumműsorban 1956 szelleme pereg a vásznon. Ha azt írom, gyönyörűen, akkor nem mondtam semmit. Több ez a gyönyörűségnél. Meghatóan szép. Szívbemarkolóan fájdalmas. Olyan alkotás született, amely, mint a természet értékei, a gyümölcsök, majd beérnek. Tán már a mi 40-50 közötti korosztályunk sem fog élni, amikor e film méltó helyére kerül. Akkor tán már történelemórákon is vetíteni fogják. Most sem ártana, de erről álmodni sem merek, hiszen — legalábbis a jókora hangerő miatt úgy tűnik — a pedagógusok a függetlenség hívei. Sajnos — igen. úgy tűnik! — nem annak a függetlenségnek, amelyért gyerekek adták az életüket 1956-ban. Kötelezném azokat a fiatalde- mokratákal (Fidesz) is a mű megtekintésére, akik Mátyásföldön azért szerveztek tüntetést, hogy 1956 hősei — akik csodával határos módon élve maradtak a harcok és a megtorlások után — ne vehessék használatba az ottani volt szovjet katonai épületeket. Az emberi jóérzésben bízva hiszem, hogy e film megnézése után kimondanák: bocsánatot kérünk. És még az sem elképzelhetetlen, hogy hosszú távon is támogatnák a mátyásföldi volt harcosokat, akik ma úgy vágynak a szeretetre, mint 1956-ban a szabadságra vágytak. Sok nézőt kívánok a filmnek. Nem az alkotókén, nem a közreműködőkért. Magunkért, akik ettől tisztábban látunk és mélyebben érzünk. Valamennyiünkre ráfér. (Vödrös)
