Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-10 / 34. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. FEBRUAR 10., SZERDA Harminc valahány éve még ezerkétszáz lakosa volt Kisoroszinak, a Szentendrei-sziget csúcsán fekvő gyönyörű kis falunak; mai népessége mindössze 585 lélek. Az átlag életkor kedvezőtlenül magas, mert a családok fiatal tagjai közül sokan a két folyópart településeire, meg a városokba költöztek. Vasárnapi gyerekek, unokák járnak haza látogatóba. Az öregek pedig fájó derékkal hajladoznak az eperföldeken nyaranta. Kisoroszi vonzereje Mostanában megközelíteni sem könnyű ezt a települést. Vácról például a legközelebbi út a víziút, az átkelés a kis- marosi komppal, amelyet újabban szobi vállalkozók működtetnek. Az esetleges köd azonban bizonytalanná teszi az utazást. Régebben mindig át tudtak kelni a Dunán a kisorosziak. Ha másként nem. a befagyott jég tetején, a szalmával hintett úton, vagy evezőssel... A túloldalon, Visegrád felől két víz között is lehet hajózni, de itt meg az a baj, hogy a kikötés után még 25 percet kell várni az Esztergom—Szentendre között közlekedő buszjáratra... Kisorosziba közvetlen autóbusszal csak reggel 6 óra 50 perckor lehet kijutni a Tahitót- faluba tartó iskolajárattal, ami aztán 2 órakor hozza haza a felsőtagozatos osztályokba járó gyerekeket. Ezután már csak 4 óra 40 perckor fordul egy másik járat, de az is csak hétköznap. Nyaranta ez az egyetlen járat, mert akkor nincs iskolabusz. Ujváry Pál polgármester szerint a közlekedési viszonyok is okozói, részben, az elvándorlásnak. A körülményeken saját erőből nem tudnak változtatni. A régi életkeretek robbantak szét harminc-negyven évvel ezelőtt — tűnődik a polgármester a múlton. A község melletti golfpályán, a boltokban, közintézményekben, kavicsbányában mindössze hetven személyt tudnak foglalkoztatni. Közülük is húszán más falusiak. A munkaképes lakosság tizenkét százaléka munkanélküli. Mégis, né Irányi Annamária tanítónő Pomázról települt ide, hogy a szép feladatot vállalja. Ma már másodikosak a növendékei. Példáját követve érkezett az idei elsősök tanítója, Száramé ' Fehér Tímea. Vele és a rendkívül hálás és segítőkész szülőkkel nevelik, pesti kirándulásokra viszik, s nemsokára — Szentendrén — úszásra is tanítják az apróságokat. A polgármester biztató tényeket sorol Van vonzereje Kisoroszinak. Valószínűleg a település varázsa csábította ide a ma már háztulajdonos Sváby Lajos és Dienes Gábor festőművészeket, Mészöly Miklós írót, több színművészt. Itt szeret dolgozni a szentendrei Adamis Gusztáv festő- és iparművész is, aki így vélekedik: — A szigetcsúcs a szemközti var együttesével világviszonylatban egyedi szépségű. Itt elit idegenforgalmat lehet és kell csinálni. Ez a nyugaA művészetek szigete tagú lelkes gyülekezettel szót értve, félmillió forintos költséggel újította fel a templom homlokzatát. A pénz kétharmadát a hívek adták össze. A visszakapott református iskola épületében nemzeti, keresztény művelődést szolgáló ifjúsági ház megnyitását tervezik. — Mi ebből a célból létesítettünk alapítványt — mondta a tiszteletes asszony, egyben mint alapítványi elnök, egy olyan kuratórium élén, melynek a férjén kívül a tagjai: Páskándi Géza író, Jékely Zsolt, a költő fia és Nemes- kiirty István író. Á lelkésznő kiváló szervezői képességeit bizonyítja, hogy rövid idő alatt a Kisoroszi Baráti Körét is megalapította. Tagja többek között az elnöknek választott Schlosser Attila, az Esztergomi Érseki Hivatal főépítésze is. — Ez a munka a lelkésznek nagy lehetőség — mondja Makkai Lilla, majd így folytatja: — Ez az elszigeteltség, a falu szellemiségéhez, az egyházhoz való ragaszkodás egyben a megtartó erő is. Tovább fejlesztve ezt, lehet építeni rá. A gazdasági alapokat látszik erősíteni a helybeli föld- tulajdonosok 1991 őszén hozott döntése is. Ők évtizede kerültek, központosítási törekvések révén, a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet kebelébe, ahonnét most kihasították a maguk területét. A Dunakanyar Szakszövetkezet földjeinek nagyobb részét már bevetették, felszántották. Búza, rozs, kukorica terem majd a nyáron. A kisebb — részben parlag föld — felosztásra vár a hét-nyolc kilépőnek magyarázza az irodán Bruder Lászlóné. Termel már a műanyagflakont gyártó üzem is. Ott nyolc nő és két férfi dolgomintha megérezték volna az emberek a remélhető változások szelét: tavaly megállt a népesség csökkenése. Sőt, szinte demográfiai robbanással ér fel, hogy öttel gyarapodott is a lélekszám! Tíz év után ismét van iskola a községben. Évtizedig a legapróbbaknak is buszra kellett szállniuk reggelenként, hogy Tahitótfaluban tanulják meg a betűvetést. Mészároslom vonzza a művészeket. Alkotótáborokat. művészeti találkozókat szervezni, galériát, szoborparkot szeretnék ide telepíteni. Ezt a célt szolgálja egy létrehozott alapítvány is. — Hasonlókat gondoltunk mi is — szólal meg Makkai Lilla, a helybeli református egyház lelkipásztora. Ő az elmúlt nyáron települt ide a férjével, Illés Lajos zeneszerzővel. Azóta a mintegy 130 *4 A kisiskolásoknak nem kell nap mint nap utazniuk a faluból fekvő kempinget akkor lehet sátorozó helyből hivatalosan magasabb kategóriába emelni, ha fejlesztik a szolgáltatásait. A nyaranta megtízszereződő népességet jobb kereskedelmi hálózatnak és közlekedésnek kell szolgálnia. Ujváry Pál polgármester nivalókat, arra a tizenötmillió forintos idei önkormányzati költségvetésre gondol, melynek kilencven százaléka ma még központi forrásból származik. Az orvosi ellátásra például központi támogatást kap Kisoroszi, de ebből a pénzből közösködve Dunais fenn kell tartani. Most az vált kérdésessé, hogy képesek lesznek-e rá? No, meg a két víz közé zárva különben is kockázatos, hogy nincs önálló orvosi státusz. A jövőt a mai akadályok leküzdésével kell, makacs elszántsággal építgetni. Kovács T. István Vendégfogadó és lovarda épül a község határában Hancsovszki János felvételei zik. Gépekkel művelik meg az idős emberek földjeit, akiknek a termény, a földjáradék, meg a ház körül termelt zöldség jelent jövedelmet. Nemesné dr. Killár Gyöngyi jegyző is bízik a falu jövőjében, amit főként az idegen- forgalommal, vendéglátással lehetne megalapozni. Csakhogy ezért a jelenben kell megtenni az igen nehéz lépéseket. A szigetcsúcs legvégén Szűkebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. Kisoroszi helység első okleveles említése „Oroz” néven 1394-ből való. Lakói állítólag egykor ruténok voltak. A XVIII. században németek települtek ide. A reformáció hullámai feltehetően még a török időkben érték a települést és lakói ekkor többségben protestánsok lehettek, mert az r. k. templomot elfoglalták. Ezt a (ma már ismeretlen) templomot a katolikusok 1735-ben visszavették a reformátusoktól. Az ilyen templomfoglalások a XVII—XVIII. századokban gyakoriak voltak, amit aztán később királyi rendelettel kellett szabályozni. Végleges megoldást azonban a templomhoz való jog kérdésében csak II. József 1781. évi Türelmi Rendelete hozott, amely bizonyos feltételek mellett megengedte a protestáns templomok építését; de egyelőre csak torony nélkül és a templom nem nyílhatott közvetlenül az utcáról. 1786-ban ez annyiban módosult, hogy szabad volt tornyot is építeni. A Türelmi Rendelet következtében 1783-tól a század végéig rendkívül sok protestáns templom épült országszerte. A kisoroszi református templom építése több ponton is összefonódik a helyi r. k. templom építéstörténetével. A katolikusok által visszavett templom idővel meglehetősen rossz állapotba kerülhetett, mert ismeretes egy Hacker Ferenc Xavér, budai ácsmester rajzos terve 1781-ből a kisoroszi r. k. templom tornyáról. (Országos Levéltár.) Ez a mester készíthette az itteni ref. templom tornyát is; hasonlatosságuk — különösen a törtvonalú hagymasisak megoldásában — egy kézre vall. A ref. templom állítólag 1784-ben épült, de tornya csak később. (Ez megfelelne a Türelmi Rendelet és annak módosított előírásai idejének.) A templom építésére vonatkozó bizonytalan írott források eltérőek, de stíluskritikai alapon nem sok időbeli eltérés lehet a ref. és a r. k. templom építése, vagy ez utóbbi átépítése között. A kerítéssel körülvett (tehát nem utcáról nyíló) templom, homlokzata közepén a toronynyal, a klasszicizmusba hajló késő barokk jegyeit viseli. Különösen a tornyot két oldalt támasztó íves oromfalak utalnak erre. Az 1903 és 1927 évi építkezések a templom eredeti jellegén nem sokat változtathattak. Mivel az egyház iratai megsemmisültek bizonyosat az építéstörténetére vonatkozóan csak beható helyszíni kutatás állapíthatna meg. A templom műemlék jellegű. Pamer Nóra
