Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09 / 7. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JANUAR 9.. SZOMBAT Nincs Isten Idézni lehet így is, meg úgy is. Vagyis: tisztességesen és — hogy is mondjam? — hamisan. A harcos ateizmus idején (elmúlt már?) szokták mondani: Benne van a Bibliában is, hogy „nincs Isten”. Igen, csak elfelejtik hozzátenni, hogy az Lili. zsoltárban — Károli Gáspár gyönyörű fordításá­ban — ez olvasható: „Ezt mondja a balgatag ember az ő szívében: Nincsen Isten". Ez a tisztességes idézés, az előbbi pedig hamis. Nem azzal hazudik, amit mond, hanem amit elhallgat. Az Össztűz legutóbbi előadásán a két tévés Kónya Imré­vel, az MDF frakcióvezetőjével küszködött. Egyikük a kép­viselő fejére olvasta, hogy a tömegtájékoztatással foglalko­zó híres dolgozatában ezt írta: Az MDF népszerűsége je­lentősen csökkent. Kezében volt a szöveg, onnan olvasta, s arra számított, hogy a szerző már nem emlékszik, mit is írt majdnem két évvel ezelőtt. Kónya Imre azonban emléke­zett, és korrigálta. A mondat elejével együtt ugyanis ez ol­vasható benne: A választások óta a politikai pártok, köztük az MDF népszerűsége jelentősen csökkent. A közhasznú (?) televízió munkatársa tehát félre akarta vezetni a közön­séget. Ugyanazon a napon jelent meg Göncz Árpád levele a le­mondott elnökökhöz. Ebben a két médium dolgozóit arra kéri, hogy „munkájukat továbbra is a tájékoztatás pártat­lanságának érdekében, emberi tisztességük és a szakmai er­kölcs megkövetelte lelkiismeretességgel folytassák”. Az elmondottak szerint baj van ezzel a pártatlansággal, tisztességgel és lelkiismeretességgel. Viszont: Van Isten! Török Bálint Kevés a pénz Pákozdon Nem sikerül felavatni eb­ben a hónapban, a doni áttö­rés 50. évfordulóján a Don- kanyarban elesettek emlé­két őrző kápolnát: a pákoz- di Mészeg-hegyen épülő ke­gyeleti hely ugyanis várha­tóan csak a tavaszra készül el. Az alapkövet ugyan már tavaly májusban lerakták, s az építkezést is megkezd­ték, ám a kápolnának alig fele készült el eddig. A 2. magyar hadsereg tra­gédiájára emlékeztető ke­gyeleti hely létrehozásához kevés a pénz: a szükséges hatmillió forint fele még hi­ányzik. A nemes gondolat elindítói, a kápolna építésé­re létrehozott alapítvány ku­ratóriumának tagjai azon­ban bíznak az eredeti elkép­zelések megvalósulásában. Az alapítvány kéri mind­azokat, akik a nemes célra adakozni kívánnak, hogy tá­mogatásukat a Budapest Bank Székesfehérvári Fiók­jánál vezetett 295-12005-ös bankszámlára, a Don-ka- nyar Kápolna Alapítvány cí­mére fizessék be. Van energiánk Nincs aggodalomra ok az energiaellátásban, bár a me­teorológiai előrejelzések szerint január közepén to­vábbi hideg napok várha­tók. Az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium energeti­kai főosztályától kapott in­formációk szerint az import energiahordozók a megálla­pított ütemben érkeznek az országba, a jelek szerint az esetleges tartós hideg sem veszélyezteti a lakossági és termelési célú energiaellá­tást. Földgázból 1,8 milliárd köbmétert tartalékoltak az idei télre, ez a mennyiség március-áprilisig lesz ele­gendő. A tapasztalatok sze­rint a hőmérséklet csökkené­se Celsius-fokonként napi 2 millió köbméterrel növeli meg az országos földgázfel­használást. Mínusz 8, mí­nusz 10 fokos középhőmér­sékletre számolva a rend­szer napi 60 millió köbmé­ter földgázt képes teljes biz­tonsággal szolgáltatni. A kőolajból és kőolajter­mékekből felhalmozott készlet több mint 30 napra elegendő. Itt termékcsopor- toként változó a napi fel- használás mennyisége. A tartalékok egyébként csak akkor kezdenének fogyni, ha a felhasználás növeked­ne, ugyanakkor a behozatal nem érkezne a megfelelő ütemben. A villamosener- gia-felhasználást csak mini­mális mértékben növeli a hi­deg idő, mivel a teljes fel- használás kisebbik részét te­szi ki a fűtésre használt vil­lanyáram. A Beszélgetés a MŰK elnökével Kiálltuk a próbát A Magyar Újságírók Közössége ma 10 órától országos ta­nácskozást tart a MÁV kongresszusi termében. Kosa Csa­bát, a MÚK elnökét a tanácskozás legfőbb célkitűzéseiről kérdeztük. — Kedvezőtlen helyzetbe ke­rültünk. A nemzeti szellemisé­gű sajtó az utóbbi időben ha­talmas veszteségeket szenve­dett. Arra a felismerésre jutot­tunk, hogy túl kell végre lép­nünk a veszteségeink számba­vételén és összegzésén, és na­gyon határozott programot kell megfogalmaznunk a hat- százhúsz MÚK-tag számára. Ezért is viseli a tanácskozás a Válság és remény címet. — Változtatott-e a helyze­ten a két médiumelnök lemon­dása? — Igen, és ennek következ­tében némi bizakodással tekin­tünk a jövőbe. Kedvező válto­zásnak tartjuk, hogy a Panorá­ma főszerkesztője visszake­rült a posztjára, és ebben óriá­si szerepe volt annak, hogy a munkatársai kiálltak mellette. Nézetem szerint most a sajtó- háború második szakaszába ju­tottunk. Ez nem azt jelenti, mi­ként azt egyes ellenzéki politi­kusok megfogalmazzák, hogy most kezdődik a sajtószabad­ság megszűnése, hanem ép­pen ellenkezőleg, most nyílik lehetőség arra, hogy a függet­len tájékoztatás, a .nemzeti szellemű újságírás, a sajtótisz­tesség teret nyerjen. — 4 MÚK és MÚOSZ tag­létszáma között jelenleg nagy a különbség. Az utóbbi szerve­zet létszáma — sajás becslése szerint — körülbelül hétezer. Számít-e arra, hogy ez az arány módosul, és a kiegyenlí­tődés irányába mozdul el? — Szerintem ma Magyaror­szágon hozzávetőleg két és fél ezer gyakorló újságíró van. Ha ezt figyelembe vesszük, és ehhez mérjük a mi újságíróink létszámát, akkor már igazán nem beszélhetünk túlságosan nagy különbségről. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az újságíróvagyon és a múlt rendszerben megszerzett privilégiumok is a MÚOSZ kezében vannak, akkor el­mondhatjuk, hogy a saját lá­bunkon állva kiálltuk a pró­bát. Meggyőződésem, hogy ebben az évben az újságíróva­gyon kérdését rendezni fogjuk. — A MÚOSZ etikai bizott­sága nemrég, kísérletet tett ar­ra, hogy MÚK-tag fölött ítél­kezzék. Mi erről a véleménye? — Csupán annyi, hogy ez a kabaré műfajába tartozik. (bánó) Kedvező' jelek az állattenyésztésben Feketepiacon a sertések Az elmúlt év utolsó hónapjában nem csökkent a törzsállo­mányok létszáma az állattenyésztésben. A legfrissebb szak­értői elemzés kedvező jelként értékeli, hogy a szarvasmar­ha- és a sertéstenyésztésben a tehén- és az anvakoca-„kivá- gás” a nagy vágóállat-kereslet és a megemelt árak ellenére is megállt. Az állatállomány takarmányszükséglete a kü­lönböző melléktermékekkel kiegészítve biztosított. A szarvasmarha-tenyésztés­ben és -feldolgozásban egy­re több gazdálkodó szerve­zet az integráció kialakítá­sán gondolkodik. Ennek szellemében alakult meg például Edelényben a Kaze­in Tejszövetkezet. Máshol, például Csornán minőségi tejtermékek előállítására al­kalmas töltősort állítottak közösen üzembe, mivel az így feldolgozott tej jobban értékesíthető. Ez azonban még jelenleg nem általános, ugyanis az ország több me­gyéjében — például Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Jász- Nagykun-Szolnok, Vas, vala­mint Veszprém — decem­berben is .csökkent a tehé­nállomány. Ennek részben oka a szövetkezeti átalaku­lás, részben a takarmányhi­ány miatt történő étékesítés vagy a felszámolás. A sertéstenyésztésben az állatállomány létszámának alakulása megyénként elté­rő képet mutat, a vágóserté­sek árát azonban már min­denhol a kereslet-kínálat ha­tározza meg. A felvásárlási árak nagymértékben szóród­nak, hiszen vannak száz fo­rintnál alacsonyabb kilón­kénti árak, ám esetenként előfordul a 130 forint körü­li ár is. Jellemző, hogy a fe­ketepiacon általában többet fizetnek a hízósertésért. Kormánydöntés a repülőterek hasznosításáról A kormány áttekintette a ha­zai repülőterek polgári fel- használásának lehetőségeit. Elfogadta a közlekedési tár­ca előterjesztését, amely 44 reptér hasznosítására tett ja­vaslatot, egyaránt biztosítva a régiók bekapcsolását a bel­földi és a nemzetközi légi forgalomba, s kielégítve a sportrepülők igényeit — je­lentette be Juhász Judit szó­vivő a kabinetülés döntéseit ismertető szokásos pénteki tájékoztatóján. a kormányhatározat fon­tos eleme, hogy minden repü­lőtér fejlesztését környezeti és természeti hatásvizsgálat­nak kell megelőznie, amely­nek eredménye a fejlesztést akár ki is zárhatja. Másik lé­nyeges momentuma pedig az, hogy módot ad a jelenle­gi felhasználók és az önkor­mányzatok kezdeményező­készségének kibontakozásá­ra. Az elképzelés szerint a Bu- dapest-Ferihegy központi re­pülőtér mellett a jövőben nemzetközi forgalmat bonyo­líthatna le a volt szovjet hasz­nálatú kiskunlacházi reptér is. Erről véglegesen a még folyamatban lévő megvalósít­hatósági és részletes környe­zeti hatásvizsgálat befejezté­vel döntenek. Az ország to­vábbi repülőtereit felhaszná­lásukat illetően három cso­portba sorolták. Állami tulaj­Fürdőbérlet-hamisítókat lep­leztek le a Gellért Fürdőben. Dr. Horváth Gábor, a Főváro­si Fürdőigazgatóság vezetője elmondta, hogy a cég által ki­adott 23 ezer forintos éves fürdőbérlethez szinte a meg­szólalásig hasonló, nyomdai úton előállított hamisítványo­kat kínáltak eladásra a napok­ban a Gellért Fürdő pénztáro­sainak, A pénztárosok jelzé­sét követően a rendőrség el­fogta a hamis bérletek árusí­tóit, akiktől 100 darab bérle­tet koboztak el. donban szándékoznak tartani s a koncessziós törvény alap­ján működtetni a debreceni (nyíregyázi), a szegedi, a pécs—pogányi és a sármellé­ki (szombathelyi állomáso­kat. Ezeket a későbbiekben körzeti — tehát bel- és kül­földi forgalmat egyaránt le­bonyolító — repülőterekké kívánják fejleszteni. A má­sik csoportba azok a térsé­gek kerültek, amelyek a hosz- szú távú regionális fejleszté­si tervekbe illeszthetően — közforgalmúvá fejlesztésre — igény szerint önkormány­zati tulajdonba adhatók. Ezek a Békéscsabán, Budaör­sön, Esztergomban, Kaposvá­rott, Kunmadarason, Miskol­con, Nyíregyházán, Péren, Siófok—Balatonkilitin, vala­mint Szombathelyen működő repterek. A harmadik kategó­riába tartozó repülőtereken a kormány indokoltnak tartja a jelenlegi tevékenység fenn­tartását, például a sportrepü­lést, munkarepülést. Kérésre azonban, közforgalmúvá fej­lesztésre az e csoportba so­rolt reptereket is, egyedi dön­tés alapján, önkormányzati tulajdonba lehet adni. Ä kormányzati döntés sze­rint a helyi repülő- és ejtőer­nyősklubok térítésmentesen használhatják majd azokat a reptereket, amelyek üzemelte­téséről, fenntartásáról és őrzé­séről maguk gondoskodnak. Horváth Gábor szerint a 20 forint körüli önköltség­gel előállított nyomdai má­solatok vetekednek az ere­deti bérletekkel, s nem egy vonatkozásban, például a papír minőségében még fe­lül is múlják a fürdőválla­lat által készíttetett bérlete­ket. Mindezek miatt — hangsúlyozta az igazgató — különösen fontos, hogy az utcai árusoktól vásorolt fürdőbérleteket mindenki ellenőriztesse a fürdőpénz­tárosokkal. Tarifaemelés előtt Az idén legkorábban március­tól változthatnak a fővárosi tömegközlekedés tarifái. A több elképzelést tartalmazó részletes előterjesztés a ter­vek szerint még januárban a Fővárosi Közgyűlés elé ke­rül. A BKV által kidolgozott 2, 20, illetve 30 százalékos ár­emeléssel összefüggő javas­lat közül az első bizottsági vi­tán a képviselők leginkább a 20 százalékos emelés mellett voksoltak. Pártoskodó pártatlanok Jól emlékszem, hogy amikor Pálfy G. Istvánt eltávolították a televízió­ból, akkor utódja — Gyu­lai Zoltán — sietve beje­lentette: nem foglalkoz­nak az üggyel, mert az a nézőket úgysem érdekli. Ezzel szemben most ér­dekli a médiaügy a néző­ket, ezért estéről estére búcsúznak az immár tu­dóssá átalakult elnökök. Akik különben — en­gem és nyilván sokakat — még kevésbé érdekel­nek. Ám a pártatlan tele­víziósok ezt másképpen gondolják, és annak meg­felelően rendezik sirató­estjeiket. De sirattak már reggel is, amikor Fodor Tamás SZDSZ-es képvi­selő jósolt: ezek után már az újságíróknak a so­rok között kell fogalmaz­niuk. Ez eddig is így volt, csak a kormányt pártoló újságírók voltak erre kényszerítve. Mert akik, mint mi, itt a Pest Megyei Hírlapnál, azt mondtuk, hogy azt már nem, az.onnal meg is kap­tuk a bélyekeget: jobbol­daliak, nacionalisták. A múltból itt ragadt ifjú kommunisták, a Szénási Sándorok — nyilván mű­veltségi okokból kifolyó­lag — nem képesek elvi­selni azt, hogy vannak itt sokan, mint mi. kereszté­nyek és magyarok. Tele­vízióban és rádióban is valami ilyet tudnánk el­képzelni. (Vödrös) Hamis fürdőbérletek

Next

/
Thumbnails
Contents