Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09 / 7. szám

Ára: 13,50 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1993. JANUAR 9., SZOMBAT Házat-hazát — Gödöllőn Európai központ a Köztársaság úton A Házat-Hazát Alapítvány kuratóriuma tíz lakótelket kíván megvásárolni Gödöllőn, elsősorban a városban élő fiatalok lakásgondjainak megoldása érdekében. Lő- rincz Kálmán ügyvezető igazgató a Köztársaság úti te­rületen választotta ki az ingatlanokat, amelyek hat zárt­sorú, négy családi ház építésére alkalmasak. Mivel a telkek megvételé­vel és az építkező családok kiválasztásával összefüggő feltételek kidolgozása hosz- szabb időt igényel, Gémesi György polgármester a kép­viselőtestület elvi hozzájáru­lását kérte a kiválasztott in­gatlanok értékesítés alóli ki­vételéhez és felhatalmazást az eladással kapcsolatos tár­gyalások folytatására. A tes­tület ehhez hozzájárult. Az alapítvány a telek árát és a 80—100 négyzet- méter alapterületi! lakóház költségeit megelőlegezi a ki­választott családoknak. A hi­telt kedvezményes feltételek­kel törleszthetik. A lakóhá­zakat kalákában építik, min­den résztvevő 500 órát telje­sít, fizikai vagy szellemi munkával. Az alapítvány lakásépí­tési pályázatára huszonha- tan jelentkeztek. Várhatóan január végén, február elején döntenek arról, kik között sorsolják ki — nyilvánosan — a hat helyet. Az építke­zést tavasszal szeretnék kez­deni. A kiszemelt telkek szom­szédságában kívánja felépí­teni hazai és európai köz­pontját az alapítvány, amely része a Habitat for Humanity International la­kásépítő mozgalomnak. In­nen irányítanák a munkát, s itt kapnának székhelyet a mozgalmat támogató külföl­di cégek. Az önkormányzat ezt a szándékot is kedvezően fo­gadta, hozzájárult a 496 négyzetméteres telek értéke­sítéséhez. A 446 400 forin­tos vételár kétharmadára kétéves részletfizetést enge­délyeztek, a fennmaradó ösz- szeggel és a második évben esedékes kamattal támogat­ják az alapítványt. Információink szerint Carter volt amerikai elnök felesége ellátogat az idei magyarországi építkezések­re. B. G. A Pest Megyei Szimfonikusokról Másfél esztendeje a komolyzene szolgálatában Erdélyi József Újváry Lajos rajza A költőről szóló írásunk a 7. oldalon olvasható. Népfőiskola Újonnan földhöz jutottak Agrár Népfőiskolája nyitot­ta meg kapuit tegnap, a tö­rökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Sza- középiskoláhan. A taninté­zet olyan tantervet állított össze az új gazdáknak, hogy minél több ismeretet szerezhessenek a visszaka­pott földjeik műveléséhez, az állattartáshoz, a modern paraszti gazdálkodáshoz. (Folytatása a 6. oldalon) önkormányazt felkarolta, és 1991 októberében megalapí­tották a Pest Megyei Szim­fonikus Zenekart. Munká­jukhoz próbatermet és anyagi támogatást biztosíta­nak, valamint vállalják hangszereik szállítását a hangversenyek színhelyére. A Pest Megyei Szimfonikus zenekar rövid karácsonyi szünet után jövő héttől újra próbál.’Ezúttal a február ele­jén kezdődő ifjúsági koncert­sorozatukra készülnek. A másfél éve alapított együt­tes karmesterét és művésze­ti vezetőjét, Noseda Tibort céljaikról, tapasztalataikról és terveikről kérdeztük. Noseda Tibor főállásban a Pest Megyei Önkormány­zat Társadalompolitikai osz­tályának vezetője. A régió komolyzenei életének gond­jai indították az önálló me­gyei zenekar megalapításá­nak felvetésére. Ötletét az Számoljunk csak! Beszélgetünk, politizálgatunk egy ismerős házaspárnál. Nyugdíjasok, már az előző' rendszerben is azok voltak. Ket­ten együtt valahogy kijönnek abból a pénzből, amit 35, illet­ve 22 évi munkájukért kapnak. Az asszony több mint tíz évig „nem dolgozott”, ugyanis „csak” gyerekeket nevelt a hazának, vagy ha úgy jobban tetszik, a társadalomnak. Ezért aztán elég kicsi a nyugdíja. Természetes, hogy pa­naszkodnak, hiszen ók is a piacról élnek, no meg nem sok jót hallanak-látnak a rádió és a tévé szakembereitől. Bi­zony olyasmit is hallhattak, hogy jobb volt a Kádár-rend­szerben. Most feledkezzünk meg az akasztásokról, a börtönökről, az internálótáborokról, a zaklatásokról, a másodrendüség- be taszításról — mondom nekik. Nézzük csak a számokat! Mi még számtant tanultunk, talán tudjuk a négy alapműve­letet. Előkerülnek a feljegyzések. Pillanatok alatt kiderül, hogy az asszony nyugdíja 1981 és 1988 között 34%-kal, azaz évi 4,8%-kal emelkedett. A férfié 1984 és 1988 között 14%-kal, azaz évi 3,5%-kal. (Az utolsó kommunista évet és az első demokratikus — nem teljes — évet figyelmen kívül hagytuk, hisz az utolsó évben már nem teljes ,Jelelősség- gel” dolgoztak, az első meg az útkeresés ideje volt.) 1991 óta, két év alatt az asszony nyugdíja 52%-kal, vagy­is évi 26%-kal emelkedett, a férfié 60%-kal, vagyis évi 30%-kal. Az állam bruttó dolláradóssága az asszony nyugdíjba menetele óta a kommunista szakemberek kiváló gazdálko­dásának eredményeként 80%-kal „gyarapodott”, a demok­ratikus kormányzás éveiben megállt az adósság növekedé­se. A kamatokat azonban változatlanul fizetnünk kellett! Persze jobb lenne, ha mindenkinek annyi nyugdíja len­ne, amennyiből gondtalanul meg lehet élni. De hát ahol eleink, mármint az ország vezetői adósságot „vetettek”, ott nem lehet gazdag aratásra számítani. Ez olvasható ki a szá­mokból. Csak számolni kell! Török Bálint Olcsóbb egzisztencia és start Belga befektetők A belga Fabricom két tag­vállalatának ajánlatát fo­gadta el az Állami Vagyon­ügynökség ügyvezetése a Pest Megyei Villanyszerelő- ipari Kft. (PVV) értékesíté­sére. A PVV villanyszerelés­sel, távvezetéktartó-oszlo­pok gyártásával és szerelé­sével foglalkozik. Az utób­bi időben jelentős vesztesé­get halmozott fel, mert álta­lános költségei oly mérték­ben emelkedtek, amelyeket nem volt képes a piacon ér­vényesíteni. Ugyanakkor a Fabricom belga cég hosz- szabb ideje áll üzleti kap­csolatban a PVV-vel. Az Állami Vagyonügy­nökség 1992. szeptember 1-jével alakította kft.-vé a villanyszerelőipari céget, melynek vagyona 165 mil­lió, törzstőkéje pedig 100 millió forint. A mostani döntés révén a PVV meg­menekül a felszámolástól, és az ott dolgozók — több mint 200-an — megtarthat­ják munkahelyüket. Figye­lemre méltó az is, hogy Belgium ez idáig nem tarto­zott a jelentős magyarorszá­gi tőkebefektetők közé, ám a mostani beruházás lehető­séget teremt arra, hogy a belga cégek megismerve a magyarországi gazdasági környezetet, nagyobb arányban vegyenek részt a privatizációban. A Magyar Nemzeti Bank a ke­reskedelmi bankoknak 3 száza­lékos kamatozással nyújt refi­nanszírozási kölcsönt az álta­luk folyósítandó Egzisztencia­hitelekhez. A vállalkozóknak ezen túlmenően meg kell fizet­niük a kereskedelmi bankok­nak a kamatrést, amely jelen­leg 4 százalék. A szigeten élőiknek nehezebb a Újra jár a komp Kisoroszinál A szentendrei sziget lakóit minden télen érik közleke­dési megpróbáltatások. Pe­dig a fagyos, zúzmarás na­pokon is el kell jutni a mun­kába, haza kell térni a csa­ládhoz. A szigetcsúcsra épült, vi­zektől körülvett Kisoroszit a nagy- és a kis-Dunaág fel­ől is komp köti össze a túl­parttal. A hét elején azon­ban az erős jégzajlás miatt néhány napig szünetelt a forgalom. — Jól jött az enyhébb idő — mondta Újváry Pál- polgármester, akinek jelen­tették, hogy tegnap reggel­től újra munkába álltak a ré­vészek. — Az elmúlt napokban hosszabb utat kellett meg­tenniük a túlpartra igyek; vöknek — mondta. — Az ilyenkor kevésnek bizonyu­ló, hozzánk közlekedő me­netrend szerinti buszjárato­kon kívül is kocsikat kellett indítani a Volánnak. Eze­kért a járatokért ezer forin­tot fizet majd a polgármeste­ri hivatal. Természetesen az utasoknak is jegyet kellett váltaniuk, csak a bérletek­kel rendelkezők nem fizet­tek külön díjat. — A múlt év őszén nehe­zen akadt vállalkozó a kis- marosi oldal kompjáratai­hoz, mivel ez ráfizetéses. Most mi a helyzet? — Most tíz járat közleke­dik, de nyáron, amikor sok turista érkezik a kempingtá­borba, többet is beállítanak. — Szigetmonostorból könnyebb volt átkelni a Ha­tárcsárdamtWtlti állomás­hoz, mert mire beszüntették volna a forgalmat, megeny­hült az idő. Az országút vi­szont jégbe burkolózott, a községbe érkező autóbu­szok nem tudták tartani a menetidőt — közölték a községházán. — Nehéz kérdést tett fel — közölte lapunk érdeklő­désére Kánai Zoltánná, a pócsmegyeri községháza munkatársa. — Szívem sze­rint azt ajánlanám az embe­reknek, hogy ne induljanak el otthonról. Tőlünk a leány­falui partra viszi utasait a komp, de az autóbuszok so­kat vesztegelnek, mert na­gyon csúszik az út. Sajnos a szigetre mindig később jutnak el az útgondozók. K. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents