Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-08 / 6. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 8.. PENTEK Távközlési törvény már van Keveset rendeltek az üzletek Meddig jutottunk, merre haladunk? Dabas, Monor és Nagyká- ta környéke is a krónikus telefonhiánnyal küszködő területek közé tartozik Pest megyében. így hát nem csoda, hogy errefelé gyakran kelt indulatokat ez a hátrányos helyzet, ál- és valódi hírek keringenek, egymásnak ellentmondó szóbeszéd járja. Szerencsére parlamentünk novemberben elfogadta a nagyon várt távközlési törvényt, ami végre elindíthatja az elképzelések megvalósítását. Negyvenezer előfizető' Meddig jutottunk, merre haladunk a törvény megléte után? — tettük fel a kérdést Balaskó Györgynek, a Tápiótel Rt. elnevezésű, a Műszertechnika Rt. mint hazai vállalkozó és a Nagykáta környéki települések önkormányzatai által szervezett helyi telefon- társaság igazgatójának. Balaskó úr egyébként a közelmúltban létrehozott TA- DE-TEL Egyesülés igazgatója is, amely az említett Tápiótel és a Dabas térségben alakult DÉT-COM Rt. „házasságából” született. Mindkét önkormányzati társaság számít arra, hogy a Monor környéki községek nagyobbik része csatlakozik a TA-DE-TEL Egyesüléshez: a kimaradók Monor példája nyomán egyelőre a Matáv „ön- kormányzati modelljével” kísérleteznek. Ám velük együtt ez a három régió közös, úgynevezett primer körzetet alkot: Pest megye Dunától keletre fekvő részét másik négy ilyen körzet foglalja el. Az országot összesen 56 primer területre osztották. A mono- ri, 29-es körzetként szántónt ártott vidéken több mint 40 ezer előfizető-jelölt várja a korszerű, a hazai és nemzetközi hálózathoz kapcsolt telefont. A Tápiótel Rt.-hez tartozó 21 községben 15 ezer előfizető egyenként 15 ezer forintot fizetett be az általa igényelt „vonalért”. Visszatérve az eredeti kérdéshez, Balaskó György elmondta: a megszületett távközlési törvény előnyös az önkormányzatok számára. Törvény érvény nélkül A primer körzet által lefedett terület önkormányzatainak a fele kérheti például a koncessziós pályázat kiírását az illetékes tárca miniszterétől, aki ebben az esetben kötelezően kiírja azt. Kérdés viszont, hogy a kiírási kötelezettség mikortól számít. A beadvány idejétől vagy a törvény hatályba lépésétől? Ezáltal függő kérdések maradtak nyitva: nem ismert a koncessziós idő, a tarifaátszámítás a helyi és országos «hálózat között, az előfizetési, beszélgetési díjak határai. Márpedig minden érdekelt tudni akarja, hogy mibe kerül, s mennyi nyereséget hoz neki a befektetés. Jelenleg erre még most sincs támpont. Pedig egy pillanatig sem kétséges: a körzethez tartozó 42 település több mint 50 százaléka kéri a koncessziós pályázat kiírását. A testületi határozatokat már küldik Nagykátára, a Tápiótel irodájára: eddig 10 község — közöttük Sülysáp, Bé- nye, Káva, Mende, Tóalmás — már eljuttatta igenlő válaszát. A többi helyen — így Dabas vidékén is — mostanában tárgyalnak az ügyben, január végéig bizonyára mindenki megteszi ezt a lépést. A tájékoztatásból kiderült: 10 településen folyik a kivitelezési tervek készítése, együtt az elvi engedélyek kérésével. Mende, Sülysáp, Úri, Gomba, Bé- nye, Káva, Tápióbicske, Tá- pióság, Szentlőrinckáta és Szentmártonkáta ugyanis előleggel járult hozzá az előkészületi munkálatokhoz. Az általuk adott pénz kiegészíti a társaság alaptőkéjéből e célra felhasználható összeget. Természetesen a többiek sem szenvednek hátrányt, viszont az előbbiek jutnak legalább négy hónapos előnyhöz, mivel a helyi hálózatok terve ennyi időt is igénybe vehet. Balaskó György szerint áprilisban kezdetét veheti a helyi vezetékek kiépítése — függetlenül a koncessziótól. Biztatóan alakul a külföldi befektető kérdése is. Két amerikai ígéret már van. Nekik egyértelműen a szolgáltatási idő lefaragása az érdekük, azaz a mi- élőbbi megvalósítás. Ehhez kedvező helyzetet teremtett az állami beruházásként a területen át lefektetett optikai gerinc megépítése. Ez a helyi hálózatok költségeinek lefaragását teszi lehetővé, egyben a garanciát jelenti, hogy lesz mihez csatlakozni. 9 Ha minden összejön... Egyébként a lakosság által befizetett pénz az önkormányzatok számláján van. A társaságnak ahhoz egyelőre semmi köze. Kivenni nem ajánlatos, mert a befektetők belépése tőkeemeléssel jár, az pedig a lakossági hozzájárulásokat viszi följebb. Azaz 15 ezer forintért több telefon már nem lesz. Hogy mikor telefonálhatunk legkorábban digitálisan? Balaskó úr optimista: ha minden kedvezően ösz- szejön, akkor ez év végén már több településről hívhatjuk akár Sopront vagy Párizst. Tóth Ferenc Polgárvédelem Sóskúton Betörőt fogott az őrjárat Sóskúton 1990 májusától újra működik a Polgán-édel- mi Egyesület. Az indulásnál huszonkét tagja volt, ma már nyolcvanöt-kilencve- nen yesznek részt munkájában. Időközben sikerült a helyi önkormányzat segítségével beszerezniük két CB- rádiót, van három nagy teljesítményű zseblámpájuk, amelyek igen sok segítséget nyújtanak az éjszakai sötétségben. Szolgálati beosztásukat hasonlóképpen állítják ösz- sze, mint a rendőrök. Minden hónap végén összegyűlnek, s akkor megbeszélik, ki, mikor lesz szolgálatban. Saját gépkocsival, maguk pénzén vásárolt benzinnel járják éjszakánként a község utcáit. Néhány héttel ezelőtt az egyik éjszakai őrjárat sikerrel zárult: betörőt fogtak az Öreghegyen. Talán ennek híre a későbbiekben távol tartja a bűnözőket a községtől. Munkájukat anyagilag legfőképpen a falu víkendte- lek-tulajdonosai támogatják, ezenkívül az önkormányzat is jelentős segítséget nyújt. így például irodához a helyi vezetők segítségével jutottak. Mindezeken kívül a Dreher Söröző vezetősége is hozzájárult az egyesület költségeinek fedezéséhez. Nemrégiben vezetőségválasztást tartottak, melynek eredményeképpen az elnök Aradi Ervin lett. A többi vezetőségi tag maradt a régi: az alelnök Straub István, a titkár Kummer Károly, a pénztáros Csernyák György- né. Az ellenőrző bizottság tagjai: Bátori Miklós, Miha- licza Sándor, Willinger István, az elnök pedig Mar- czinkovics Imre. Árpási Mária Budakeszi ivek alatt Tóth Sándor felvétele Cegléden akadozott a kenyérellátás Az elmúlt napokban Cegléden — ahogy jó néhány településen — némiképp akadozott a kenyérellátás. Ennek kapcsán kerestük fel Kovács Károlyt, az Aranygallér Sütőipari Rt. vezérigazgatóját, aki elmondotta: bizonyos előrelátás, összehangoltság híján nem jutott annyi kenyér a boltokba, amennyi a lakosság ellátásához szükségeltetett. Január 2-án a kereskedők a szokásos szombati mennyiségnek körülbelül a felét rendelték meg. Vasárnap pedig a korábban kimaradt kenyeret próbálták eladni. Az Aranygallér saját üzleteiben igyekezett enyhíteni a gondon — lényegesen megnövekedett igényt kellett kielégíteniük. Annál is inkább, mert a magánpékségek — amelyek az ünnepek alatt keményen dolgoztak — a hét elején nemigen termeltek. A vezérigazgató leszögezte, nem azért lett kenyérhiány a városban, mert nem volt búza vagy liszt. Sőt azért sem, mert a sütőipar nem gyártott eleget. Az üzemük kihasználatlanul működött. Az abonyi egységüknél az egyik műszak dolgozóit kellő megrendelés híján hazaküld- ték. A cég csak annyi árut szállíthatott, amennyit rendeltek tőle. Kovács Károly rámutatott, január 3-án boltjaikban — ahol nagy volt a tumultus — csaknem tíz, míg 4-én tizennégy mázsával több kenyeret adtak el, mint a szokásos vasárnap vagy hétfőn. Ezt azért tehették meg, mert — ahogy mindig — most is felkészültek a kritikus időszakra. Ezt talán az említett számok is bizonyítják. A jövőben az efféle kellemetlenséget alighanem el lehet kerülni, ha a kereskedők és a pékségek jelzik az esetleges kiesést — leltár vagy egyéb ok miatt — a kereskedelmi szervezeteknek. f. f. Búvár szakkör Budakalászon Szárnyaló Könnyűbúvár szakkör alakult a napokban Budakalászon, a művelődési házban. A Poszeidón Vízibúvár Szakkörről Reisingerné Madarász Gabriella, a művelődési ház vezetője tájékoztatta lapunkat. — A szakkörre jelentkezők megismerkedhetnek a könnyűbúvárkodással, a víz alatti régészettel és a vitorlázással is — mondja Madarász Gabriella. — Az elméleti oktatás már elkezdődött, ám az érdeklődők folyamatosan bekapcsolódhatnak. Külön öröm számunkra, hogy máris kaptunk ajándékot. Mégpedig egy szárnyashajót, melynek értéke 17,5 millió forint. — Milyen feltételekhez kötött a jelentkezés? — Különösebb megkötés, korlátozás nincs. Az alsó korhatár a betöltött 10. életév, ettől kezdve bármely korosztályt szívesen látunk. Tehát akár még nyugdíjasok is jöhetnek. Egyetlen feltételünk: a jelentkező tudjon úszni. Ez elengedhetetlen, de — gondolom — természetes is. A tanfolyam díja egyébként a gyermekeknek havonta húsz, a felnőtteknek pedig ötven forint. Igaz, ez az ösz- szeg nem tartalmazza az uszodai belépők árát. Ám — mivel egy-egy alkalommal nagyobb csoport megy — ez sem fog több ezer forintba kerülni. —- Mit nyújt majd a Poszeidón ezért a meglepően kevés pénzért? — Akik a szakkörre járPoszeidón nak, azok mind elméleti, mind gyakorlati oktatáson részt vesznek. Megtanulhatják a vitorláshajó kezelését, a pipás, az uszonyos merülést. A tanfolyam a szakkörön belül működik, s ők ugyanazt hallhatják, csinálhatják, mint a szakkörösök. A különbség az, hogy ők ebből vizsgázni is fognak. Akiknek ez eredményes lesz, azok a Magyar Búvár Szövetségtől oklevelet kapnak. Azaz olyan papírt, mely- lyel bármilyen könnyűbú- vársággal, víz alatti régészettel vagy vitorlázással kapcsolatos munkán alkalmazhatók lesznek. — Említette, hogy az oktatás már megindult.'— Igen. Egyelőre itt, a művelődési házban folyik a tanítás — feleli Madarász Gabriella. — Az uszodai merülések valószínűleg februárban kezdődnek majd. A jó idő beköszöntével azonban az Omszki-tóra teszi át a székhelyét a Poszeidón. Ott lesznek egyébként a vizsgák is. El szeretném még mondani, hogy február 7-én, délelőtt 11 órakor lesz a tanfolyam ünnepélyes alapkőletétele. Pontosabban az alapító oklevél víz alá helyezése, hisz a helyszín az Omszki-tó lesz. Mivel ez már befagyott, jég alá merüléssel helyezik el a búvárok a vízmentes tokba zárt oklevelet a tó fenekén. Erre az ünnepségre is minden érdeklődőt, felnőttet és gyereket egyaránt sok szeretettel várunk! (Nádai)