Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-06 / 4. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. JANUAR 6., SZERDA Szukebb hazánk Rászoktam a cigarettára dolkodtak helyettük. Nincs tapasztalatuk, hogy miként lehet válságos helyzetükből kijutni. Itt, ha sor kerül az állami földek kisajátítására meg a kárpótlásra, egy hektárnál több föld aligha jut egy családnak. De ha jut is, mivel műveli meg? A faluban három ló van.Nincs traktor, fogatos eke, fűkasza, vetőgép. Ebből a szempontból most rosszabb a helyzet, mint ’45-ben volt. Ha valaki, Hubay Ádám világosan átérzi a falusi ember gondját, mezőgazdászként negyedszázadig ágazatvezető volt az állami gazdaságban. — Persze van kiút, de ahhoz változtatni kellene a szemléleten. Néhány évig visszaszokni eleink nadrágszíjhúzós módszeréhez. Szorul a hurok a nyakunk körül, de senki nem akarja leállítani a kocsiját, drága mosópór helyett szappannal mosni, s tragédiának számít, ha nem színesben nézik a tévét. Ezt próbálom megértetni velük, most, ameddig a válsághelyzet még kezelhető. Azért harcolok, nehogy elkótyavetyéljék, feléljék a földet, ha megkapják Egy laza szövetkezeti csopouba tömörülve, okosan gazdálkodva már egy-két hektárból is meg lehet élni. kincse Pusztakapu-program Apajnak létkérdés a lacházai nemzetközi repülőtér megépítése, ám itt ütközik az ember és az élővilág érdeke. A Kiskunsági Nemzeti Park és a környezetvédők ellenzik a repülőtér megépítését. — Főleg a zajártalomtól félnek, azt mondják, még az a néhány túzok is kipusztul, ami eddig megmaradt. Én meg azt mondom, 1936 óta van itt repülőtér, búgtak itt magyar meg német masinák, a szovjetek meg pláne nem spóroltak a gépbőge- téssel. A túzokok mégis túlélték. Ha viszont nem lesz repülőtér, és vele munkalehetőség, könnyen megeshet, hogy az ember pusztítja ki a túzokot. Megeszi! Mi sem természetesebb, hogy Apaj is benevezett az Expóra, igényt tart az Expó-falu besorolásra, s ezen belül a Pusz- takapu-programban kíván résztvenni. — Kész a tervünk, 50-100 lakóházat szeretnénk felépíttetni, megfelelő infrastruktúrával, garázzsal, kerttel. Ezekben lakhatnának azok a külföldiek, akik a családjukkal együtt érkeznek Magyarországra, akiket az Expó hónapokig Pesthez köt. A befektetés nagyrésze már a bérleti díjakból megtérülne, az Expó után mint idegenforgalmi centrumot üzemeltetnénk a telepet. Nekünk persze erre nincs pénzünk, de már keressük azokat a partnereket, akik hajlandók tőkét befektetni Apajon. Mindenki nyerne, kivált a falu. Telefont, csatornahálózatot, korszerű utakat és munkalehetőséget. A kereskedelmi forgalmunk is megnőne. Gyermekszemmel a jövő Pámer Nóra Matula Gy. Oszkár Egyhangú, sivár táj, néhány csenevész akácfa, arrébb egy gémeskút. A kusza ágak meg a kútágas olyan távolról, mint egy-egy róvásjel, melyek jelentését csak a puszták népe ismerte. Szárnyék árnyékában kenyerezó' juhász s szilaj lovakon vágtató csikós... A még régebben itt élők mást is láttak, nemcsak a pusztát. Hatalmas tölgverdő- ket és végtelen víztükröt. A lápok felett őszi éjszakákon kékes lidércfény libegett s a pásztornép fantáziája démonokkal népesítette be az áthatolhatatlan nádtengert. Az idő malomkövei mindent megőrölnek. Az erdők elfogytak, a vadvíz kiszáradt. Szárnyék helyett lakókocsik árnyékában konzerv gulyást ebédelnek a juhászok, adidas göncben, adidas cipőben. Az elébem futó falukép szokatlan, Valami hiányzik belőle. Később rájövök: a házak fölé nem magasodik templomtorony. Mert Apajnak nincs tornya, a tízezer holdas Coburg- birtok legnagyobb tanyaközpontjából eltakarékoskodták az istenházát. Meg a temetőt is. A templomot pótolja egy terem, melyen békésen megosztozik a két hiten élő lakosság, ám aki úgy dönt, hogy búcsút vesz e hivságos földi élettől, az mehet Dömsödre pihenni. A nincsenek magyarázata a státuszban rejlik. Apaj csak 1985-ben kapott községi rangot, addig Dömsöd külterületeként szerepelt, s még ezt követően is öt évig a nagyközségi tanács közigazgatása alá tartozott. Egy húsz évvel ezelőtti felmérés szerint 573 lakos élt szá- zegynéhány házban. Ma 1113 lélek lakja a 400 portát, van iskola, óvoda, orvosi rendelő, posta, üzletház és vendéglő. A község főterét egy sokablakos, jellegtelen épület uralja. A Co- burg-hercegek egykori vadászrek bevonásával. A falu ma még áttekinthető élettér. Léptéke még hozzánk illeszthető, csak ésszerűen kell korszerűsíteni és csinosítani, hogy lakói benne valóban otthon érezzék magukat. Persze mindez csak akkor lehetésges, ha az is tudatosul bennünk, hogy az otthon nem a telekhatárnál végződik, hanem az egész falut jelenti. Mentsük meg falvainkat! Tegyük szebbé őket, mert csakis így érhetjük el, hogy ne keljenek útra lakosai a csalókán többet ígérő városok felé. Név, községi státusz már van, csak arculata nincs még a falunak. Ezt kialakítandó az önkormányzat most készítteti el a községrendezési tervet. Előtte rajzos pályázatot hirdettek az iskolában Hogyan látom én Apajt húsz év múlva címmel. Nyolcvan pályamű érkezett, a rajzok zöme azt a hiányérzetet tükrözte, mely a falu felnőtt lakosságában is benne van. A templomot, a temetőt, korszerű üzletházakat, gyógyszertárt, művelődési házat, no meg traktort kombájnnal a földeken, mely learatja a holnap kenyerét. Hubay Adám — a díjkiosztásnál — azt mondta: — Gyerekek, ez mind szép. Sőt gyönyörű. Ám tudnotok kell, a megvalósítás nem csak ránk, felnőttekre vár. Jut belőle nektek is. Jól volna tudni, milyen lesz Apaj húsz év múlva. Hány embert tart meg az ősi rög, és hányán vándorolnak el más égtájra az árvalányhajas pusztáról. A puszta tenyerén Apaj Falu, aminek nincs tornya A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. Apaj nem régen közigazgatásilag még Dömsödhöz tartozott, de ma már újra önálló község, mint ahogy az volt a középkorban is. Első írásbeli említésével (Opoy) 1291-ben találkozunk, de a XV. században már Alsó-, és Felsőapaj falvakról tudunk. Valószínűleg a XVI. században pusztultak el, mert ezután Kisapajpusztaként emlegetik az okiratok. Egy 1956 évi, régészeti terepbejárás alkalmával a Kisapajpusztától délnyugatra levő dombon még kirajzolódtak egy templom maradványai a terep domborulatában. Feltehetően ez volt Alsóapaj temploma. Az elpusztult és később más települések által bekebelezett apaji falvak maradéka felett épült a mai Apaj, közigazgatásilag önállósult helysége. A képünkön látható apaji utcaképnek az utóbbi években kialakult látványa, meglehetősen vigasztalan. Nem a burkolat nélküli pocsolyás úttest teszi ilyen lehangolóvá — hiszen a pocsolyák felszáradnak és az úttest is felsöpörhető lesz újra —, hanem a betonkerítések és a fa nélküli csupaszág. A betonkerítés és a loggia idegen test a falusi környezetben. A kerítés A szerzó' felvételei Mindenből van kiút — Büdös Mecalor-kályhákkal fűtöttünk mindenütt, a többi között az óvodában és az iskolában is. Ez, egy gyerekre számítva 45 forintba került naponta. Egy olyan községben, melynek 23 milliós az évi költségvetése! Kidobáltuk az olajkályhákat, béreltünk egy gáztartályt a Prímagáz /Jt.-től. Egy feltöltés 20 napig elég, s az egy főre eső fűtési költség csak 11 forint. Apajnak 671 aktív lakosa van, ebből 200 munkanélküli. Erre terelve a szót, Hubay Ádám homlokán elmélyülnek a ráncok. — Na látja, emiatt nem alszom éjjel, ezért szoktam rá a cigarettára. Errefelé az emberek mindig a földből éltek. Régebben mint uradalmi cselédek, később mint állami gazdasági dolgozók. Nem voltak hozzászokva, hogy maguk döntsenek, mindig mások gonMarad nekik is feladat kastélya. Évtizedekig itt székelt a Kiskunsági Állami Gazdaság központja, mely a térség életét meghatározta. A jogutód — a Duna-Farm Kft — egyelőre nem tud megbirkózni az országos gonddal, sokakat elbocsát. A munkanélküliek száma aggasztóan megnőtt. Az 1990 végén elnyert önállóság még mindig nem teljes,_ a Közúti Igazgatóság és a MÁV mindmáig nem vett tudomást róla. A közúti táblákon Apaj- puszta. az állomás homlokzatán ma is csak a Dömsöd név szerepel. Az önkormányzat mindkét intézményt megkeressébe kerül, útiköltséggel. írtam az illetékeseknek, felajánlottam, biztosítjuk a helyiséget berendezéssel, csak adjanak jóváhagyást a működtetéshez. Választ nem kaptam. Sajnos ezt helyileg nem tudjuk megoldani, mint az áruellátást. Mert azzal is gond volt. Egy kiló szögért, néhány zsanérért vagy húsz deka rézgáli- cért Dömsödre, Lacházára, Kunszentmiklósra utaztunk. A vállalkozói kedv Apajt is elérte. Megnyílt az Oázis Üzletház, egy virágbolt, vendéglő, van zöldséges, húsos és gázcseretelep a községben. Apaji bazársor mükőelemeinek halott mono- tonsága az egész utca képét megölheti. Különösen ha sem előtte, sem mögötte nincsen fa vagy bokor. Csak a zöld falu szép. Fák, virágok, előkeltek, kispadok jellemzik a szép magyar faluképet. Egyre többet beszélünk emberibb környezetről. Ez is környezetvédelem. Mert az, hogy környezetünk arculata taszító vagy vonzó, csak rajtunk múlik. Ma a helyi önkormányzatok sok mindenre adhatnak lehetőséget. Hívjanak össze falugyűlést a szép utcakép érdekében, építész és kertészeti szakembeA puszta te, kérték a névváltoztatást. Érveik megalapozottak, hisz Apaj- puszta nevű település nincs Magyarországon, nem is volt. Apajhoz tartozik egy puszta, de nem a pusztához Apaj — mondja a lakosság önérzetesen, s ugyanígy sérelmezi azt is, hogy a MÁV Vezérigazgatósága elzárkózott a vasútállomás névmódosításától, noha az épület Apaj közigazgatási területén áll. Húsz évig sárban — Az állomásnév csak önérzetében sérti a lakosságot — mondja Hubay Adám polgár- mester. Sokkal nagyobb baj, hogy nincs patikánk, egy száz forintos gyógyszer a kétszere— Két év múltán elmondhatom, a kereskedelmi szolgáltatás „felfutott”, a látványos fejlődés elsősorban a magánszféra érdeme. Az ivóvízhálózat kiépítését viszont az önkormányzat rendezte, a csaknem 13 millió forintos beruházáson osztozkodtak az állammal. A 7000 méteres úthálózat húsz év óta most lett felhintve először sóderral, s végre megépültek a vízelvezető árkok is az út mellett. — Ilyen utcákat még nem láttam! Az esővíz nem lefutott, hanem meggyűlt a középen. Oda aztán ősztől tavaszig még traktorral sem volt tanácsos bemerészkedni. Hubay Ádám árgus szemekkel figyeli, hol milyen módon lehet állami támogatást elnyerni. Hátrányos helyzetű közintézmények korszerűsítése címen kért és kapott pénzt a központi költségvetésből, így került gázfűtés az apaji közintézményekbe 1992-ben.
