Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP IFJÚSÁG 1993. JANUAR 29.. PENTEK / így írunk mi Az iskolai magyar dolgoza­tokban gyakran található olyan mondat, amely mo­solyt fakaszt az olvasóban. Nem kivétel ez alól a nagy­kőrösi gimnázium sem. Megkértük Dr. Szabó Attilá- né tanárnőt, adjon néhány „sikerült” darabot belőlük. Az ő gyűjteményéből valók az alábbi mondatok, s ő fű­zött hozzájuk megjegyzése­ket is. „Léda mankót jelentett a költőnek, s szüksége volt Lédára, nehogy összees­sen.” (Azért annyira rozoga nem volt Ady.) „A költő bemutatja, hogy az istállóba bekötött állatok csak el-elbőgik magukat. Ez­zel egy kis életjelet mutat a költő” (Helyes a bó'gés.) „Thomas Mann Marió és a varázslójában Cipolla egy néma lány, aki hangos üvöl­téssel riasztja a várost.” (Va­jon ki lehet Marió?) „Odüsszeusz a sok bo­lyongás után hazatér Ithaka földjére, ahol az isteni baj­nok bizonyítja férfiasságát felesége, Pénelopé előtt.” (Húszévi távoliét után köny- nyű.) „Antigoné halála tulaj­donképpen értelmetlen volt, mert ha nem lesz öngyil­kos, életben marad.” (Ez biztos!) „Az első részben Csoko­nai a kulacs bemutatásával foglalkozik, kihasználja azt, hogy a kulacsnak és az embereknek vannak azonos „testrészei”. Szinte csikóbő­rös nő áll az olvasó szeme előtt.” (Csinos lehet!) Harazin Judit A holnap Nagykőröse Nagykőrös a mi városunk. Nem túl nagy, de a mienk. Közel 30 000 lakosával nem mesz- sze található a fővárostól, s mint ahogy most az országban minden változásokon megy ke­resztül, így ebből a folyamatból a mi váro­sunk sem maradhat ki. Barátaimmal gyakran beszélgetünk a vá­ros változásairól, illetve manapság még csak az egy helyben toporgásáról. Mit változtat­nánk, miket hoznánk létre? Nagy terveket szövünk, de ki tudja, hogy ebből valaha telje­sül-e valami. Sajnos, gyakran hallom azt is, hogy ők az­tán nem maradnak a városban. Elköltöznek egy nagyobb, mozgalmasabb területre, itt úgy sincsen semmi. De vajon elköltözhet-e mindenki? Mi lesz akkor a várossal, mi lesz a terveinkkel, és ki fogja őket végrehajtani? Éppen ezért tenni kell valamit, ami itt tart­hatja a fiatalságot, sőt átalakítja egy kicsit a vá­rost. Erre most már egyre nagyobb lehetősé­gek vannak. Hamarosan jön az Éxpo. Nagykő­rösnek is be lehetne kapcsolódnia. Igaz, ennek szerves része nem lehetünk, de azok számára igen, akik csak a hírnév hallatára jönnek az or­szágba, mert kíváncsiak, vagy csak pihenni, ki­rándulni szeretnének, de az Expo közelében szeretnének maradni. Ennek érdekében egy gyönyörű szállodát kellene építeni, kisebb-na- gyobb kirándulásokat szervezni pl.: Tetétlen- re, Bugac-pusztára vagy a Balatonhoz. Egyszó­val az igazi Magyarországot megmutatni azok­nak, akik kívácsiak rá. Erre szerintem alkal­mas lenne a Cifra-kert, ahol épülhetne a szállo­da, a parkot nagyon szépen rendbe lehetne hozni, pihenő szórakozóhelyekkel. Ez nem csak az Expo idején lenne szükséges, hiszen a városnak egyre gyarapodnak a hivatalos üzleti ügyei, és a szállásolás elég nagy gondokkal jár. A csónakázótavat is rendbe lehetne hozni, s emellett a hatalmas focipálya, a kosárlabda­pálya, s 6 teniszpálya szolgálná nemcsak a vendégek érdekeit, hanem a helyi lakosokét is. Lehetne több olyan szórakozóhelyet is létre­hozni, ahová a szülők nem félnek elengedni a gyerekeiket, mint sok esetben a discóba, ahol lehetne táncolni, zenét hallgatni, s együtt lenni a barátokkal. El tudok képzelni egy hatalmas üzeletköz- pontot. ahol az idő repülését nem is lehet ész­lelni; ahol különböző butikok, cukrászdák, szupermarketek lennének. Tudom, hogy ahhoz rengeteg pénz kell, de ha már meglenne, akkor nagyon sok mun­kalehetőséget, vállakozási lehetőséget rejte­ne magában. Miért ne lehetne megpróbálni? Talán az összes álmom leírásához nincs is lehetőség, s a végén még Nagykőrösből vala­miféle világvárost hoznék létre. Az álmokért az emberek küzdenek. S ha segítünk magun­kon, akkor ezek az álmok megvalósulnak. Novák Orsolya Kicsik a középiskolában Az Arany János Gimnázium — előzetes tervek szerint — 1994-ban áttér a 6 évfolya­mos oktatásra. Ennek első lépéseként, kí­sérleti jelleggel 1992. szep­temberében, az óvónős osz­tály megszüntetésével, álta­lános iskolai 7. osztályt indí­tott az iskola. A meghirde­tett lehetőséggel nagyon so­kan szerettek volna élni. A bekerülés lehetőségét egy alapos, több területre kiter­jedő felvételi vizsga döntöt­te el, amely segítségével a gimnázium tanárai megvizs­gálhatták a jelentkezők ké­pességeit, rátermettségét, tu­dását. Ez a megmérettetés így végül lehetővé tette, hogy városunk legkiválóbb, legkiemelkedőbb tehetségű gyermekei kerüljenek isko­lánk padjaiba. Ifjú társaink új színt hoz­tak gimnáziumunk megszo­kott, szürke hétköznapjaiba, Félénkségükkel, izgatottsá­gukkal egycsapásra kedven­ceinkké lettek, féltjük őket, nagy szeretettel bánunk ve­lük, vigyázunk rájuk, és per­sze, ha kell, segítünk is ne­kik, hiszen (hogy mást ne is említsek) ebben a nagy épü­letben nem igazán könnyű el­igazodni a termek sokaságán. Mint már említettem, ebbe a kísérleti osztályba a legjobbak kerültek, így érthe­tő, hogy tanulmányi téren óriási igyekezetükkel, tudás­szomjukkal kiemelkedő ered­ményeket érnek el. Ebben se­gítségükre vannak a tanárok is, akik különös gonddal fog­lalkoznak velük, és ahogy csak lehet, még kiválóbb tel­jesítmények elérésére sarkall­ják őket. Ez a nagymérvű foglalkoz­tatás nagyon sokat jelenthet majd a későbbiek során, hi­szen ha ezek a gyerekek to­vábbra is ilyen eredmények­kel folytatják tanulmányai­kat, a felsőfokú tanintézetek tárt karokkal fogják várni őket, és talán a nagybetűs Életben is könnyebb dolguk lesz. Németh Helga Zemankó Gyöngyi Két szó Amikor összetörik az első váza, Amikor a lecke vége lemarad, Amikor későn érsz haza a táncból, Gyakran mondják, hogy: „Szégyelld magad” De mikor szólni kezdenek az ágyúk, Amikor egy ország süllyed el, Amikor éheznek az emberek. Ez a két szó sosem hangzik el. Változások a városban A politikai és gazdasági válto­zások immáron konkrétan is észrevehetőek. Ez nemcsak a nagyvárosokban van így, ha­nem Alföldünk néhány mező­városában is. Nagykőröst is elérte a priva­tizáció szele: az egykor Euró- pa-szerte híres Konzervgyár né­hány üzemét is ez mentette meg a teljes leépüléstől. Elég, ha csak a gyár II. telepére gon­dolunk, melyet a francia, Bon- duelle cég vásárolt meg, s ahol ma már zökkenőmentesen fo­lyik a termelés, s ahonnan fő­leg a külföldi piacra szállítják az igen ízletes csemege kukori­cát. Nem elhanyagolható az a tényező sem, miszerint ez a vál­tozás sok dolgozót „mentett meg” a munkanélküliség sú­lyos gondjától. A legújabb — a hétközna­pi ember számára is észreve­hető — eredményként az új ÖMV-benzinkút létrejöttét és megnyitását könyvelhetjük el, A benzinkút egy osztrák cég tulajdona, amely ország­szerte telepíti európai színvo­nalú, esztétikus, kömyezete- barát üzemanyagállomásait. A városunkban érkező vagy az onnan induló autósoknak kellemes és nyugodt pihenést biztosít, s ha kedvük van, az útra szükséges apróságokat is megvásárolhatják a közeli kis üzletben, ahol az üdítőtől kezdve az autóápolási cikke­ken át a gyermekjátékokig szinte minden lényeges kel­lék kapható. A tankolóállomások kiala­kítása. egyszerre négy autó gyors kiszolgálását is lehető­vé teszi. A benzin egységára, a tankolt benzin mennyisége, s az ár digitálisan jelenik meg a táblán. Egyébként a benzinkút kör­nyezete is szép látványt nyújt, habár a járdaszigetek füvesítése még folyik, de a te­metőt elválasztó dísztéglafal már elkészült. Most már akár mindenki boldog is lehetne, de elég csak átpillantanunk a Kecskemétre vezető 44-es főút másik oldalá­ra, s szembeötlik a volt szovjet laktanya siralmas látványa. En­nek láttán kissé elbizonytala­nodhatunk. Remélem, hogy ezt a területet is kellően haszo- sítják majd, a városlakók érde­kében. Mindenesetre várjuk az újabb lépéseket, s én biztos va­gyok benne, hogy ezért képe­sek lennénk cselekedni is. Tóth Viktor Az oldalt a nagykőrösi ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM és ÓVÓNŐI SZAKKÖZÉPISKOLA tanulói írták A jövő tanévtől: református gimnázium Beszélik a városban, hogy az Arany János Gimnázi­um 1993. július 1-jétől református középiskola lesz, ami érthető módon nagyon sok szülőt és diákot is fog­lalkoztat. Felkerestük Tóth Tibort, a gimnázium igaz­gatóját, hogy megtudjuk, mi is a hír alapja. — Az országgyűlés hozott egy törvényt, mely szerint a régi felekezeti iskolák visz- szakaphatják egykori intéz­ményeiket — mondta az igazgató. — Az Arany Já­nos Gimnázium valamikor a Református Egyházé volt. Az egyház vissza is kérte a gimnáziumot, és az önkor­mányzat úgy döntött, hogy a már említett időpontban átadja az intézetet. — Milyen változást jelent ez? — Elsősorban tartalmi változást, ami azt jelenti, hogy mind a nevelés, mind az oktatás a Bibliára fog épülni a Református Gimná­ziumban. Dr. Hegedűs Ló­ránt püspök megfogalmazta azt az alapelvet is, melyre az iskola munkájának épül­nie kell. El kell érni, hogy a munka a krisztusi szeretet jegyében folyjon. Ez az elv hiányzott eddig az iskolák munkájából, és most a visz- szakerülése remélhetően megváltoztatja a fiatalok gondolkodását is. —A formák tehát meg­maradnak? — A bevált oktatási for­mák igen. Nem lenne he­lyes dolog, ha mindazt, ami jó volt, egyszerűen eltöröl­nénk. így megmaradnak a tagozatos jellegű osztályok. A természettudományi osz­tály már több éve kiemelke­dő eredményeket ér el. Itt a matematika és a fizika áll a középpontban. A nyelvi osz­tályokban, melyek csak há­rom éve indultak be, a vá­lasztott idegen nyelveket ta­nulják a diákok magasabb óraszámban. Ezek a lehető­ségek eddig is vonzották a tanulókat, s biztos továbbra is így lesz. — És mi lesz azokkal, akik nem reformátusok? — A Református Egy­ház, az első perctől kezdve az iskola nyitottságát vallja. Ez azt jelenti, hogy a gimná­zium kapuit nem csukják be a más felekezetű tanulók előtt. Az Arany János Refor­mátus Gimnáziumnak bárki diákja lehetne. Jó példa az egyház liberalizmusára, hogy a hittanórák a követke­zőképpen fognak lezajlani: a református felekezetűek a református hittanra, a katoli­kusok a katolikusra men­nek. Aki viszont nem akar hittanórára menni, az feleke­zet nélküli etikai foglalkozá­son vesz részt.-—Végül: mi a reformá­tus gimnázium legfőbb célja? — Mind az egyház veze­tőinek, mind a jelenlegi, tan­testületnek közös célja, hogy az iskola jobb legyen, mind amilyen volt. A közös cél érdekében össze kell fogni, hogy a Református Gimnázium fénye úgy ra­gyogjon, mint hajdan, ami­kor a nagy költő, Arany Já­nos is itt tanított. Harsányi Henriett

Next

/
Thumbnails
Contents