Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-26 / 21. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 26.. KEDD Átalakulás előtt az erdőgazdálkodás Amikor a civilizált : emberiség az őt körülvevő és éltető élő természetet elvakult és vandál módon pusztítja, ökológiai omlással fenyegeti önmagát — írta Konrad Lorenz, orvos és természet- tudós A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében, amiben eléggé riasztó képet fest jövőnkről. Hozzátéve, persze, hacsak nem változtatunk — mi, emberek — életmódunkon, a természethez való kapcsolatunkon. De nemcsak ő, más tudósok, természet- és környezetvédők is időről időre meghúzzák a képzeletbeli vészharangot. Ne irtsuk tovább az erdőket! Ne pusztítsuk a természetet! Nálunk egyelőre még erdők veszik körül a fővárost és a környékén lévő községeket. Még élnek a fák, bokrok. még kitartanak a Du- na-part erdősávjai. A kérdés az, hogy meddig? Hazánkban is annyira szomorú az erdők helyzete, vagy mi még vigyázunk a jó. levegőt biztosító zöld területeinkre? Dobó István, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatója szerint az erdőpusztulás nem jelent egyben erdőterület-csökkenést. Ha bizonyos fajták hervadásos betegség miatt elpusztulnak, úgy ennek mértékétől függően az erdészet megteszi a megfelelő lépéseket, gondoskodik a fák pótlásáról. Az erdőtelepítésnél növekszik az erdőterület. Ez a munka, a főváros közelségében. pár esztendeje kezdődött el, az utóbbi időszakban torpant meg. Alapvetően azért, mert még tisztázatlanok egyes területek tulajdonviszonyai, átalakulnak a termelőszövetkezetek, jelenleg is zajlik a kárpótlás, mindez akadályozta a zöldövezeti erdőtelepítés folytatását. Pedig elég nagy területről, közel ezer hektárról van szó. A program, melynek keretében megkezdődhettek a munkálatok, azzal tovább? Hogyan a céllal indult, hogy Budapestet körbevegye az a zöld gyűrű, ami segíthet a légszennyezési gondok enyhítésében, és egyben kirándulásra, kikapcsolódásra alkalmas helyeket kínáljon a természet kedvelőinek. Ez egy országos elképzelés volt, ezért nemcsak a főváros és az agglomeráció környékére vonatkozott. Az erdőgazdálkodás szakemberei szerint, ha kialakult az, mely területeken folytatódik a jövőben mezőgazdasági munka, és mely részek maradnak ki ebből, célszerű lenne az utóbbin erdőket telepíteni. E tervhez kormányzati szándék, program kell, mert messze meghaladja egy gazdaság lehetőségeit. Talán, ha már a tulajdonviszonyok letisztultak, megszülethet e kérdésben a döntés. Nálunk még nem olyan rossz a helyzet. Vannak erdeink, és számuk növekedni fog. Rt.-vé alakulnak A Pilisi Állami Parkerdőgazdaságot sem kerüli el az átalakulás. Ez év febmár végéig kell elkészülnie az átalakulási tervezetnek, júliusban pedig már részvénytársasági formában kell működnie a gazdaságnak. Amiért kissé aggódva tekintenek a gazdaság vezetői, munkatársai a jövőbe, az az, hogy igen speciális tevékenységük miként tehető profitorientálttá? Úgy, ahogy az egy részvénytársaságnál szükséges. A fakitermelés, a vadászat nem is áll távol ezektől az elvárásoktól, de az erdő gondozása, telepítése, a pihenőhelyek, utak kialakítása — mindaz, amit közjóléti szolgáltatásnak nevezünk, és amihez még a természetvédelem is társul — nem az a kimondottan nagy nyereséget hozó tevékenységi kör. Áthidaló megoldásként azt találták ki, mondotta Dobó István, hogy létrehoznának e célok megvalósítása érdekében egy alapítványt. Szeretnék ehhez megnyerni a főváros, kerületi és a megyei önkormányzatok képviselőinek támogatását. Beszámolnának majd arról, mire is fordították a kapott összegeket. Parkerdő tály, mert hárommal már elkezdték korábban —, a jövőben tizenkét osztályosra bővítenék. Akkor már nemcsak a környékről fogadnák a gyerekeket, hanem az ország bármely részéből, hiszen kollégium is épülne az iskola mellé. Kialakításánál az egyik a szakmai szempont, az utánpótlás nevelése, de a lényegesebb az, hogy azok a diákok, akik itt tanultak, másképpen viszonyuljanak a természethez, másképpen folytassák életüket, bármilyen hivatást is választanak. Az egyik feldolgozó üzemben játszótéri mászókák készülnek a kicsinyeknek Vimola Károly felvételei Közjóléti Alapítvány lenne a neve, ezzel talán — persze, ha akadnak támogatóik — nem kerülne veszélybe az erdővédelem. Erdei iskola Ötletekben azért gazdagok. Már elkezdődött az Erdei iskola építése, melynek lényege, hogy az itt tanuló diákok a természetben a természetért eszmeiség hatása alatt sajátítják el az ismeretanyagot. Ami nem más, mint a többi általános intézmény törzsanyaga, csak itt nagyobb hangsúlyt kap a természet- és környezetvédelem, a testi nevelés és a művészeti tantárgyak oktatása. Egyelőre nyolcosztályosként indulna az iskola —» idén, szeptemberben már a negyedik oszA Pilisi Állami Parkerdő- gazdaságnak tíz erdészete van, így Telkin, Valkón, Gödöllőn, Pilisszentkereszten, Pilismaróton, Ráckevén, Szentendrén, Bajnán, Budapesten és Visegrádon. Szó esett már arról, és nemcsak napjainkban, hogy ezek leszakadva, önállósodva talán jobban gazdálkodhatnának. Amiért máig nem került sor erre, talán éppen abban a kérdésben kereshető, hogyan oldható meg a környezetvédelem egy kisebb erdészet esetében? Amikor a nagy gazdaság is alig tudja előteremteni erre az összegeket. Fakitermelés, gazdálkodás Fafeldolgozó üzemük működik Lepencén, Incsőn, mely kapcsolatot az átalakulás után is folytatni szeretnék a gazdaság vezetői. A pilisi fa nem igazán jó minőségű, a lepencei feldolgozó üzem pedig már ismeri ezt a faanyagot, még tudja hasznosítani. Új turistautakat kívánnak kialakítani az erdeikben, és vadaskerteket, ahol megoldható lehetne zárt területen a vadászat. Bizonyos területeken elszaporodtak az állatok, és ez is okozhat gondokat. Ennek megoldására lenne jó a lekerített vadaskertek létrehozása. Az erdőről persze kell beszélni is. Látni azonban jobb. A visegrádi Füvészkert — amelyben évszázados fák, fiatal fenyők, cserjék, bokrok és virágok is fellelhetők — kellemes kikapcsolódást ígér mindenkinek. Érdemes felkeresni. A visegrádi Füvészkert egyik pihenőhelye J. Szabó Irén A közgyűlés dönt Szakértői kör az Expóért A világeseményre az előkészületek már javában zajlanak megyénkben. E munkát segítendő alakult meg a Világkiállítási Szakértői Kör, melynek tagjai a napokban tartottak gyűlést a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Telki Erdészetében. Találkozójuk célja az volt, hogy a megyei Expo- tervek valóra váltása érdekében összeállítsák azt a rendelettervezetet, amelyet a közgyűlés elé vihetnek. A résztvevők megfogalmazták, szükségesnek látják egy megyei Expota- nács felállítását, amelynek tagjait a közgyűlés bizonyos döntések meghozatalára hatalmazna fel. Egy ilyen szervezet nélkül ugyanis igen bonyolulttá válna a szervezés. Minden tárgyalás, döntés esetén a közgyűléssel kellene egyeztetni a részleteket, ami lelassítaná a munkát. így elegendő lenne, ha a világkiállítási tanács időnként beszámolna a közgyűlés előtt eredményeiről. Ez az elképzelésük, amit az önkéntes tanácsadói kör első lépésben Pest Megye Önkormányzati Hivatala környezetvédelmi és településfejlesztési osztályának munkatársaival — akik részt vettek a találkozón —, illetve annak vezetőjével, Fegyverneky Sándorral beszélt meg. Végső döntés a közgyűlésen születik. Az összejövetel házigazdája, Dobó István, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatója elmondta, azért is kapcsolódnak a megyei Expoelképzelé- sekhez, mert valószínű, sok rendezvényt természeti környezetben tartanak meg. Emellett-persze szeretnék az erdőket felkészíteni — utak, pihenőhelyek építésével — a várható, igen nagy számú látogatók fogadására. Vannak saját Expoterveik is, ezek egyike egy nemzetközi környezetvédelmi tábor szervezése, a másik az, hogy a fővároshoz közel, három helyen kommunális szemétlerakóhelyet létesítenének, amely megoldaná a világkiállítás idejére is az ilyen jellegű gondokat. Mindezt európai színvonalú eljárással képzelték el, már csak az adott települések lakóinak beleegyezésére várnak. No és, befektetőkre, de remélik, azt is találnak ötleteik megvalósításihoz.-sziIdén sem szednek adót Valkói beruházások Teljesen megalapozott Valkó gazdasága — mondta kérdésünkre Sziráki Mihály polgár- mester, akivel a tavalyi év teljesítéseiről és az idei esztendő fejlesztési beruházásairól beszélgettünk. — A legnagyobb büszkeségünk — mondta a polgármester —, hogy Valkón nem szedünk adókat. Erre még a megválasztásomkor tettem ígéretet, melynek betartását kötelezőnek is tekintem magam számára. Ugyanakkor jól is állnak településünk gazdasági ügyei. A tavaly megkezdett beruházások többsége az idén terv szerint folytatódik, sőt zömében be is fejeződik. Utóbbiban azért is bízom, mert mindegyik fejlesztés elégséges pénzügyi háttérrel rendelkezik. A tavaly megkezdett valkói beruházások egy része tartalékkal zárt 1992 végén. Ez ad megnyugvást a helybélieknek ahhoz, hogy például a tornaterem építése, a gázprogram — mely már a falu egyharmadá- ban el is készült —, a központi víztároló, az önkormányzat új központi épülete, a hétmillió összeget igénylő helyi vízműkút, illetve a meglévő fogászati rendelő számítógépes rendszerrel történő felszerelése a közeljövőben elkészülnek. Ugyanúgy, mint a várva várt lakossági telefonhálózat, melyhez a szükséges ösz- szegeket a polgármesteri hivatal már be is fizette. — Tulajdonképpen „csak” szervezés kérdése az egész — zárja a vázlatos felsorolást a polgármester. — Olyan mennyiségű társadalmi munkát végeznek itt Valkón a helybéliek, hogy az abból származó bevétel tulajdonképpen több nyereséget hoz a faluknak mint amennyit a lakosságtól szedhető adóbevétel nyújthat. (mé)
