Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-26 / 21. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 26.. KEDD Átalakulás előtt az erdőgazdálkodás Amikor a civilizált : emberiség az őt kö­rülvevő és éltető élő természetet elvakult és vandál módon pusztítja, ökológiai omlással fenyege­ti önmagát — írta Konrad Lorenz, orvos és természet- tudós A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében, amiben eléggé riasztó képet fest jövőnkről. Hozzátéve, persze, hacsak nem változtatunk — mi, em­berek — életmódunkon, a természethez való kapcsola­tunkon. De nemcsak ő, más tudósok, természet- és kör­nyezetvédők is időről időre meghúzzák a képzeletbeli vészharangot. Ne irtsuk to­vább az erdőket! Ne pusztít­suk a természetet! Nálunk egyelőre még er­dők veszik körül a fővárost és a környékén lévő közsé­geket. Még élnek a fák, bok­rok. még kitartanak a Du- na-part erdősávjai. A kér­dés az, hogy meddig? Ha­zánkban is annyira szomorú az erdők helyzete, vagy mi még vigyázunk a jó. levegőt biztosító zöld területeinkre? Dobó István, a Pilisi Álla­mi Parkerdőgazdaság igaz­gatója szerint az erdőpusztu­lás nem jelent egyben erdő­terület-csökkenést. Ha bizo­nyos fajták hervadásos be­tegség miatt elpusztulnak, úgy ennek mértékétől füg­gően az erdészet megteszi a megfelelő lépéseket, gon­doskodik a fák pótlásáról. Az erdőtelepítésnél növek­szik az erdőterület. Ez a munka, a főváros közelségé­ben. pár esztendeje kezdő­dött el, az utóbbi időszak­ban torpant meg. Alapvető­en azért, mert még tisztázat­lanok egyes területek tulaj­donviszonyai, átalakulnak a termelőszövetkezetek, jelen­leg is zajlik a kárpótlás, mindez akadályozta a zöld­övezeti erdőtelepítés folyta­tását. Pedig elég nagy terü­letről, közel ezer hektárról van szó. A program, mely­nek keretében megkezdőd­hettek a munkálatok, azzal tovább? Hogyan a céllal indult, hogy Buda­pestet körbevegye az a zöld gyűrű, ami segíthet a lég­szennyezési gondok enyhí­tésében, és egyben kirándu­lásra, kikapcsolódásra alkal­mas helyeket kínáljon a ter­mészet kedvelőinek. Ez egy országos elképzelés volt, ezért nemcsak a főváros és az agglomeráció környéké­re vonatkozott. Az erdőgaz­dálkodás szakemberei sze­rint, ha kialakult az, mely te­rületeken folytatódik a jövő­ben mezőgazdasági munka, és mely részek maradnak ki ebből, célszerű lenne az utóbbin erdőket telepíteni. E tervhez kormányzati szán­dék, program kell, mert messze meghaladja egy gaz­daság lehetőségeit. Talán, ha már a tulajdonviszonyok letisztultak, megszülethet e kérdésben a döntés. Nálunk még nem olyan rossz a hely­zet. Vannak erdeink, és szá­muk növekedni fog. Rt.-vé alakulnak A Pilisi Állami Parkerdőgaz­daságot sem kerüli el az át­alakulás. Ez év febmár végé­ig kell elkészülnie az átala­kulási tervezetnek, júliusban pedig már részvénytársasági formában kell működnie a gazdaságnak. Amiért kissé aggódva tekintenek a gazda­ság vezetői, munkatársai a jö­vőbe, az az, hogy igen speci­ális tevékenységük miként te­hető profitorientálttá? Úgy, ahogy az egy részvénytársa­ságnál szükséges. A fakiter­melés, a vadászat nem is áll távol ezektől az elvárások­tól, de az erdő gondozása, te­lepítése, a pihenőhelyek, utak kialakítása — mindaz, amit közjóléti szolgáltatás­nak nevezünk, és amihez még a természetvédelem is társul — nem az a kimondot­tan nagy nyereséget hozó te­vékenységi kör. Áthidaló megoldásként azt találták ki, mondotta Dobó István, hogy létrehoznának e célok meg­valósítása érdekében egy ala­pítványt. Szeretnék ehhez megnyerni a főváros, kerüle­ti és a megyei önkormányza­tok képviselőinek támogatá­sát. Beszámolnának majd ar­ról, mire is fordították a ka­pott összegeket. Parkerdő tály, mert hárommal már el­kezdték korábban —, a jövő­ben tizenkét osztályosra bőví­tenék. Akkor már nemcsak a környékről fogadnák a gyere­keket, hanem az ország bár­mely részéből, hiszen kollé­gium is épülne az iskola mel­lé. Kialakításánál az egyik a szakmai szempont, az után­pótlás nevelése, de a lényege­sebb az, hogy azok a diákok, akik itt tanultak, másképpen viszonyuljanak a természet­hez, másképpen folytassák életüket, bármilyen hivatást is választanak. Az egyik feldolgozó üzemben játszótéri mászókák készülnek a kicsinyeknek Vimola Károly felvételei Közjóléti Alapítvány lenne a neve, ezzel talán — persze, ha akadnak támogatóik — nem kerülne veszélybe az er­dővédelem. Erdei iskola Ötletekben azért gazdagok. Már elkezdődött az Erdei is­kola építése, melynek lénye­ge, hogy az itt tanuló diákok a természetben a természe­tért eszmeiség hatása alatt sa­játítják el az ismeretanyagot. Ami nem más, mint a többi általános intézmény törzs­anyaga, csak itt nagyobb hangsúlyt kap a természet- és környezetvédelem, a testi nevelés és a művészeti tantár­gyak oktatása. Egyelőre nyolcosztályosként indulna az iskola —» idén, szeptem­berben már a negyedik osz­A Pilisi Állami Parkerdő- gazdaságnak tíz erdészete van, így Telkin, Valkón, Gö­döllőn, Pilisszentkereszten, Pilismaróton, Ráckevén, Szentendrén, Bajnán, Buda­pesten és Visegrádon. Szó esett már arról, és nemcsak napjainkban, hogy ezek le­szakadva, önállósodva talán jobban gazdálkodhatnának. Amiért máig nem került sor erre, talán éppen abban a kér­désben kereshető, hogyan oldható meg a környezetvé­delem egy kisebb erdészet esetében? Amikor a nagy gazdaság is alig tudja előte­remteni erre az összegeket. Fakitermelés, gazdálkodás Fafeldolgozó üzemük mű­ködik Lepencén, Incsőn, mely kapcsolatot az átalaku­lás után is folytatni szeretnék a gazdaság vezetői. A pilisi fa nem igazán jó minőségű, a lepencei feldolgozó üzem pe­dig már ismeri ezt a faanya­got, még tudja hasznosítani. Új turistautakat kívánnak kialakítani az erdeikben, és vadaskerteket, ahol megold­ható lehetne zárt területen a vadászat. Bizonyos területe­ken elszaporodtak az állatok, és ez is okozhat gondokat. Ennek megoldására lenne jó a lekerített vadaskertek létre­hozása. Az erdőről persze kell be­szélni is. Látni azonban jobb. A visegrádi Füvészkert — amelyben évszázados fák, fiatal fenyők, cserjék, bokrok és virágok is fellelhe­tők — kellemes kikapcsoló­dást ígér mindenkinek. Érde­mes felkeresni. A visegrádi Füvészkert egyik pihenőhelye J. Szabó Irén A közgyűlés dönt Szakértői kör az Expóért A világeseményre az előkészületek már javában zajla­nak megyénkben. E munkát segítendő alakult meg a Vi­lágkiállítási Szakértői Kör, melynek tagjai a napokban tartottak gyűlést a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Tel­ki Erdészetében. Találkozójuk célja az volt, hogy a megyei Expo- tervek valóra váltása érde­kében összeállítsák azt a rendelettervezetet, ame­lyet a közgyűlés elé vihet­nek. A résztvevők megfo­galmazták, szükségesnek látják egy megyei Expota- nács felállítását, amely­nek tagjait a közgyűlés bi­zonyos döntések megho­zatalára hatalmazna fel. Egy ilyen szervezet nél­kül ugyanis igen bonyo­lulttá válna a szervezés. Minden tárgyalás, döntés esetén a közgyűléssel kel­lene egyeztetni a részlete­ket, ami lelassítaná a mun­kát. így elegendő lenne, ha a világkiállítási tanács időnként beszámolna a közgyűlés előtt eredmé­nyeiről. Ez az elképzelésük, amit az önkéntes tanács­adói kör első lépésben Pest Megye Önkormány­zati Hivatala környezetvé­delmi és településfejlesz­tési osztályának munka­társaival — akik részt vet­tek a találkozón —, illet­ve annak vezetőjével, Fegyverneky Sándorral beszélt meg. Végső dön­tés a közgyűlésen születik. Az összejövetel házi­gazdája, Dobó István, a Pilisi Állami Parkerdőgaz­daság igazgatója elmond­ta, azért is kapcsolódnak a megyei Expoelképzelé- sekhez, mert valószínű, sok rendezvényt természe­ti környezetben tartanak meg. Emellett-persze sze­retnék az erdőket felkészí­teni — utak, pihenőhe­lyek építésével — a vár­ható, igen nagy számú lá­togatók fogadására. Van­nak saját Expoterveik is, ezek egyike egy nemzetkö­zi környezetvédelmi tábor szervezése, a másik az, hogy a fővároshoz közel, három helyen kommuná­lis szemétlerakóhelyet lé­tesítenének, amely megol­daná a világkiállítás idejé­re is az ilyen jellegű gon­dokat. Mindezt európai színvonalú eljárással kép­zelték el, már csak az adott települések lakói­nak beleegyezésére vár­nak. No és, befektetőkre, de remélik, azt is találnak ötleteik megvalósításihoz.-szi­Idén sem szednek adót Valkói beruházások Teljesen megalapozott Valkó gazdasága — mondta kérdésünkre Sziráki Mihály polgár- mester, akivel a tava­lyi év teljesítéseiről és az idei esztendő fejlesz­tési beruházásairól be­szélgettünk. — A legnagyobb büsz­keségünk — mondta a polgármester —, hogy Valkón nem szedünk adókat. Erre még a meg­választásomkor tettem ígéretet, melynek betar­tását kötelezőnek is te­kintem magam számá­ra. Ugyanakkor jól is állnak településünk gaz­dasági ügyei. A tavaly megkezdett beruházá­sok többsége az idén terv szerint folytatódik, sőt zömében be is feje­ződik. Utóbbiban azért is bízom, mert mind­egyik fejlesztés elégsé­ges pénzügyi háttérrel rendelkezik. A tavaly megkezdett valkói beruházások egy része tartalékkal zárt 1992 végén. Ez ad meg­nyugvást a helybéliek­nek ahhoz, hogy példá­ul a tornaterem építése, a gázprogram — mely már a falu egyharmadá- ban el is készült —, a központi víztároló, az önkormányzat új köz­ponti épülete, a hétmil­lió összeget igénylő he­lyi vízműkút, illetve a meglévő fogászati ren­delő számítógépes rend­szerrel történő felszere­lése a közeljövőben el­készülnek. Ugyanúgy, mint a várva várt lakos­sági telefonhálózat, melyhez a szükséges ösz- szegeket a polgármeste­ri hivatal már be is fizet­te. — Tulajdonképpen „csak” szervezés kérdé­se az egész — zárja a vázlatos felsorolást a polgármester. — Olyan mennyiségű társadalmi munkát végeznek itt Valkón a helybéliek, hogy az abból származó bevétel tulajdonképpen több nyereséget hoz a faluknak mint amennyit a lakosságtól szedhető adóbevétel nyújthat. (mé)

Next

/
Thumbnails
Contents