Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUÁR 25.. HÉTFŐ Megyei körkép a tanácsi bérlakások értékesítéséről Törvényre várva Budakalász új polgármestere A szenvedélyes lokálpatrióta (Folytatás az I. oldalról) —Az alapító okiratot tehát a szerződés aláírása előtt kellene megmutatni? — Hozzátartozik a tisztességes üzletkötéshez, hogy ha én eladok valamit, akkor elárulom a vevőnek is, hogy mi az. Ez nem is volna lehetetlen, hiszen az alapító okiratot úgyis el kell készíteni, mert addig nem is értékesíthető a ház, amíg annak alapító okiratát az eladó, azaz az önkormányzat el nem küldte az illetékes földhivatalba, s az okmány be nem került a telekkönyvbe. A tisztesség minimuma az volna, ha legalább ezt megmutatnák a vevőnek az adásvételi szerződés aláírása előtt. Méghozzá minden könyörgés nélkül! — Mi az oka annak, hogy meg lehet tenni a vevőkkel: zsákbamacskát árulnak nekik? — A bizonytalanság. Sokan pánikba esnek, hogy ha nem veszik meg, akkor eladják a fejük fölül másoknak, s ők fedél nélkül maradnak. Vannak olyanok is, akik azért sietik el a vásárlást — s nem elég gyanakvóak —, mert örülnek, hogy viszonylag olcsón saját tulajdonukba kerül a lakás. Felülbírálják a rendeletet — Akad olyan probléma is, amelyen a vásárló nem tud változtatni azzal sem, ha körültekintőbb? — Igen. Vannak önkormányzatok, amelyek úgy tartanak meg maguknak bizonyos házrészeket, hogy azzal a lakókat károsítják meg. Például kiadnak üzlethelyiséget, amelyik később hasznot hoz nekik, de a közös költségek fizetéséből nem veszik ki a részüket. Vagy: megtartják — például — a tetőteret, beépítési szándékkal, és amikor a ház esetleg beázik, akkor a lakók javíttatják meg a tetőt. Ráadásul ezzel az eladó elveszi az épületnek, mint egésznek az értékét. Kiszolgáltatottak a vásárlók az árak terén is. Az 1969-es kormányrendelet értelmében ezeket a lakásokat a forgalmi érték 10—30 százalékán szabad értékesíteni. A legtöbb önkormányzat ezt nem tartja be, van olyan város is az országban, ahol a forgalmi érték 50—100 százalékát is elkérik. A képviselő-testületek ugyanis megengedik maguknak, hogy döntésükkel fölülbírálják az érvényben lévő kormányrendeletet, ahelyett, hogy megvárnák az új törvényt. Nem értek egyet mohóságuk másik megnyilvánulásával sem: azzal, hogy több városban eladták, vagy legalábbis meghirdették az összes lakást — gyakran vállalatoknak, külföldieknek —, a helyi igénylők pedig hoppon maradnak. Az önkormányzatok két év alatt 7 milliárd forintot szedtek össze a lakásprivatizációból. Ezt az összeget a legtöbb helyen nem új házak építésére költik, és nem is a régiek karbantartására. Ha kéri a vásárló Mi a helyzet a Pest megyei városokban? Több önkormányzatot fölkerestünk kérdésünkkel. Dunakeszin — mint Dórá- né Illés Melindától, az ügyfélszolgálati osztály vezetőjétől megtudtuk — 594 volt tanácsi lakásból 298-at értékesítenek,’ a képviselő-testület döntése alapján 42 százalékos áron. Az üzletek lebonyolítását az URBS Kft. végzi. Szemethy Lászlóné, a kft. ingatlanforgalmi ügyintézője kérdésünkre elmondta: az alapító okiratot kiadják a vevőnek — a szerződés aláírása után mindenképpen, előtte csak akkor, ha a vevő kéri. — Miért csak akkor? — Azért mert a megbízó önkormányzat nem kérte, hogy minden vevőnek előre, kérés nélkül mutassuk meg. Ha kérte volna, megtennénk. Mi intézzük a honvédségi lakások értékesítését is. Az ő vásárlóiknak a megbízó tulajdonos kérésére meg kell mutatnunk azt a szerződés aláírása előtt is, függetlenül attól, hogy a vevőnek eszébe jut-e kérni. Szentendrén Bánhegyi Istvánná, a közigazgatási iroda vezetője tájékoztatása szerint a törvényre várnak, úgyhogy a képviselő-testület még egyáltalán nem foglalkozott a bérlakások eladásának gondolatával. Az igényfelmérést is csak 1993-ban kezdik meg. Százhalombattán értesüléseink szerint botrányok nélkül zajlott ugyan a privatizáció, ahogy azonban telnek- múlnak a hónapok, a lakóknak egyre nagyobb gondot okoz a hibák kijavítása, mert a házak karbantartása hajdan a gyors javításokban merült ki. A korábbi kommunális üzem, amely a karbantartást volt hivatott végezni, tönkrement, és most ugyanazzal a személyzettel, ugyanabban az épületben működik a kft., amely a javításokat végzi számla ellenében. — Hány lakást kínáltak eladásra, és milyen áron? — kérdeztük Mitták Ferencet, a Százhalombattai Önkormányzat Ügyfélszolgálati és Hatósági Irodájának vezetőjét. — Az összes eladható (azaz nem vállalati, hanem önkormányzati tulajdonú) lakást áruba bocsátottuk, és eddig 2400-ból 2080-at sikerült eladni. — Ha minden lakás elkel, mi lesz a helyi igénylőkkel? — Ez nagy kérdés. Nem tudom. A képviselő-testület döntése volt, hogy mindent el kell adni. — Az épületek a lakóközösségek tulajdonába kerülnek? — Nem. Vegyes tulajdonban maradnak. A házak fogadószintjén kialakított üzleteket ugyanis az önkormányzat megtartja. De a lakó, mikor megveszi a bérleményt, ezt tudja is, mert az adásvételi szerződések ugyanazokat a műszaki adatokat tartalmazzák, mint az alapító okiratok. — Százhalombattán az ön- kormányzat megvásárolta az OTP-lakásokat, azután kedvező áron értékesítette azokat. Beszélik, hogy az elsők, akik az olcsó lakásokból vásároltak, a polgármester és a jegyző voltak. Igaz ez? — A jegyző részére az ön- kormányzat szolgálati lakást vett, de ez nem a jelenlegi jegyző tulajdona, hanem az önkormányzat szolgálati lakása. A polgármester valóban vásárolt, de nem élvezett semmiféle előnyt a többi érdeklődővel szemben. A lakások sajnos előbb elfogytak, mint a vevők, és elégedetlenség csupán abból származhatott, hogy valaki esetleg későn értesült a lehetőségről, esetleg nem tudta befizetni a százezer forint foglalót. Egyébként az OTP-lakások közül tizennyolcat megtartott az önkormányzat, és fiatal házasoknak adta bérbe. Részletes tájékoztatás — Lakbéremelés várható a közeljövőben? — Eddig még nem született erre vonatkozó döntés, nem is volt szó olyasmiről, hogy a közeljövőben emelné a lakbéreket az önkormányzat. Gödöllőn — mint Gémesi György polgármester elmondta — a törvényt várják, ám ezt az időt nem töltik tétlenül. Ismerik a törvény tervezetét, s annak alapján készítik elő a helyi rendelet tervezetét. Két fő alapelvük van. Az 1600 lakás 25-30 százalékát megtartják, mert azokra az ön- kormányzatnak szüksége van, hogy a helyi igénylőket adott esetben ki tudja elégíteni. Főleg olyan épületeket szándékoznak megőrizni, amelyekben most egyedülálló, idős emberek laknak, ők ugyanis nagy valószínűséggel nem tudnák megvásárolni a bérleményt. Ezek a lakások tehát továbbra is bérelhetők, de nem örö- kölhetők, nem cserélhetők. Másik alapelv az, hogy az eladásokat átgondoltan fogják végezni. A vevőt mindenképpen részletesen tájékoztatják majd arról, hogy mit vesz, mi tartozik a lakáshoz. Kapkodni a vásárlással fölösleges lesz, mert senkit nem raknak ki az otthonából. Aki pedig nem tudja azt megvásárolni, továbbra is bérelheti. Demeter Adrienn Az oszlopokon még egészen frisseknek tűnnek a szórólapok. A falu december 13-án választott új polgármestert. Idős bácsikát kérdezek, merre kell mennem a sáros úton, hogy a polgármesteri hivatalba jussak? — Csak itt előre, Harcsa Lajost keresi? — Milyen ember? — kérdem. — Hogyhogy milyen? Rendes, budakalászi — hangzik a válasz. Nyitott ajtókon, magyarázkodás nélkül jutok be a belső irodába, ahol éppen tárgyalás folyik. Magas, sportosan öltözött ember messziről nyújtja a kezét. Már várt. Nem szeretnék zavarni, hadd fejezze be a megkezdett beszélgetést. Ugyan már — mondja —, mindennapos dolgokról folyt a szó, különben is ez így megy egész nap. Budakalász oklevelek tanúsága szerint 1449-ben Kalóz, 1482-ben Kalaz néven íródik a történelembe. 1900-ban belügyminiszteri rendelet határoz a Buda-Kalász elnevezésről, ekkor a falunak mintegy 2500 lakosa van, többségük német és szerb római katolikus, kisebbségben a szerb görögkeletiek. Harcsa Lajos nagyapja a harmadik magyar család 1922-ben, aki itt keresi életterét. A közösség népessége ma több mint nyolcezer fő, amiből 1200-1500 ideiglenes lakos. Közel van Budapest, olcsóbb az albérlet. A létszám állandósult az elmúlt néhány évben, a személyek állandóan változnak. Jellemző adat, hogy egy esztendő alatt 46 gyermek született, és 130-szor kondult a harang temetésre. Vas- és műszaki Ismereteket szerzett Uzletktftűt keres a Havas Kereskedelmi Részvénytársaság Címe: Debrecen, Vágóhid u. 7/B. Bővebb felvilágosítást ad Kovács Éva osztályvezető. Telefon: (52)-68-333/216. A falu új vezetője örökölte a Kaláz Kft. csődeljárását, melybe azonban már nincs lehetősége, de hajlandósága sem beleszólni. A közeljövő megoldásra váró gondjai amúgy is égetőbbek. A föld- rendezés keretén belül várják a másodfokú határozatot az óbudai földekkel kapcsolatban. Sokan számítanak rá, igény van, ötletek vannak, üzemet, szállodát álmodnak, csak a biztos talaj várat magára. A csatornázást nem tudják elkezdeni, amíg nem jön össze a szükséges pénz. Addig meg kell oldani a szennyvízelvezetést, hogy ne legyenek olyan sárosak az utcák. A telefonvonalak telepítése elérhetővé vált, szerződéskötést készítenek elő a PILISTÁV Kft.-vel, melynek az önkormányzat egyik alapítótagja. A régi, meglévő kultúr- ház mellé megvásárolták a volt BUDAFLAX kultúrhá- zát, melyhez teniszpályákat, kosárlabdapályákat magába foglaló sportpálya tartozik. A polgármester közösségi házat szeretne, ahol minden ittélő megtalálja helyét, érdeklődési körének megfelelő elfoglaltságát. „Mániám, hobbim a lokálpatriotizmus” — mondja. Negyvenkét éves, a Hun- garocamionnál dolgozott, bejárta a világot, Európa minden tengerében fürdött. Sokat látott, tapasztalt. Civil társadalmat álmodik Budaka- lászra, de olyat, ahol az emberek ismerik egymást, ahol az utcán köszönnek egymásnak, ahol jól, otthon érzik magukat. Harcsa Lajos 1985-ben megalapította a Budakalászi Baráti Kört, mely deklaráltan lokálpatrióta egyesület. Kalász címen igényes lapot adnak ki, decemberben kalendáriumot szerkesztettek. Fölvállalt programjuk a régi hagyományok élesztőse, ápolása, népszerűsítése. Évente juniálist, szüreti mulatságot szerveznek. Az egyházzal közösen ápolják, felújítják az egyház jeles helyeit. 1988. augusztus 20-án felavatták — a plébánossal együtt — a kőbányából kiválasztott követ, melyre Szent István szobrát tervezték. Somogyi József nemrég elhunyt szobrászművész el is készítette az alkotást és már 1989. március 20-án fel is avatták a Szent István telepen. Az e célra összegyűlt pénzből megmaradt 76 ezer forint, ez adta az ötletet egy alapítvány tevésére, mely a Szent István nevet viseli. Vagyonuk mára elérte a 600 ezret, ebből kívánják támogatni a budakalászi fiatalokat, ösztöndíj formájában. Ezen felbuzdulva az óvodák, iskolák is elkezdték az alapítványi munkát. Derűsen búcsúzik Budakalász új polgármestere: félmil- liárd kell, és a tervek valóra válnak. Soknak, igen soknak tűnik az a pénz — morfondírozom a vasútállomás felé —, eddigi eredményei alapján azonban számomra garancia ez az őshonos, lokál- patrióta új polgármester. Garancia arra, hogy egyszer — talán nem is soká— Budaka- lászon minden ember köszönti egymást... Bartos Csilla Pilisvörösvár Községgondnoksága értékesíteni kívánja a kővetkező eszközeit is kiszleteit:-1 üzemképes és 2 üzemképtelen, rendszám nélküli, Praga V.3.S. típusú, szippantás tehergépkocsi • 1 üzemképes, ZSUK típusú, vegyes használatú kisteherautó -1 aggregátor- alkatrészek Csepel, AV1A és Praga típusú tehergépkocsikhoz. Érdeklődni lehet Pilisvörösváron, a Bécsi út 20. sz. alatt vagy telefonon: (26)-30-398, (26)-30-217. Nagykőrös Város Polgármesteri Hivatala munkatársat keres a városépítészeti és üzemeltetési irodába, építéshatósági feladatok ellátására Pályázati feltételek:- felsőfokú magasépítési végzettség- ötévi szakmai gyakorlat- büntetlen előélet. A pályázat tartalmazza a pályázó:- szakmai önéletrajzát- érvényes erkölcsi bizonyítványát- diplomájának másolatát. Bérezés: az 1992. évi XXIII. törvény alapján. A pályázattal kapcsolatban tájékoztatást ad Perneki Anita irodavezető, az (53)-50-122-es telefonszámon.
