Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-22 / 18. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JANUAR 22.. PENTEK A nagytarcsai polgármester elégedett Isten megáldotta a tetteimet Szentmártonkátai „betűvetés” Alapítvány egy falusi könyvtárért — Mindössze annyit ígértem választóimnak, amikor rám adták voksaikat, hogy a négy esztendő' alatt összehozom a lakosságot, elcsendesítem a korábban mesterségesen szított vitákat — tekint vissza az elmúlt két és fél esztendőre Nagytarcsa polgármestere, Győri Péter. — Úgy látom, amit elterveztem, sikerült megvalósítanom. Isten megáldotta a tetteimet, s ennek eredményeképpen jó pályán fut „félidős vonatunk”. Nagytarcsa azon ritka helyek közé tartozik, ahol az utcanévtáblákon is látható a város címere. Erre — érthető módon — büszke is a polgármester, hiszen az ő személyes fáradozásának köszönhető a hagyományőrző jelvény megterveztetése, illetve a fenti módon való közzététele. — A címer két alapszíne, a kék és a zöld nemcsak a helybéli népviseletet szimbolizálja, de különleges mondanivalót is hordoz magában: ezek az árnyalatok jelzik a hit és a remény, s egyben a föld és az ég valóságát. Ugyancsak fontos mondanivalója van a címer sarkaiban látható Holdnak és Napnak. Ezek a motívumok azt jelentik, hogy nagyon szorgalmas nép lakik errefelé: olyan, amelyik kora hajnaltól éjszakába nyúlva dolgozik. S ez a tevékeny erő meg is mutatja tettre- készségét: az elmúlt évtizedekben sem tudtunk annyi eredményt felmutatni, mint ameny- nyivel az utóbbi években gazdagodott a falu. Az első kézzelfogható közelségben lévő eredmény a polgár- mesteri hivatal szomszédságában felállított konténerház, melyet — hiszen kell a bevétel a nagy horderejű tervekhez — egyelőre bérbe adja a hivatal. Papír-írószer bolt működik e helyszínen, de — erről alább még szó lesz — amennyiben kiépül a helyi vételi lehetőség, a körzeti adásokhoz szükséges stúdiót alakítják ki e helyütt. — Sok olyan eredményünk van — kezdi a felsorolást a polgármester —, amelyik ugyan nem látványos, ám a falu méreteihez és lehetőségeihez mérten mégis jelentős beruházásnak számít. Ugyanakkor sokan — éppen a létesítmények méreaz eredményeinket. Pedig inkább azt kellene számba venniük, mennyit nyert ezek által is a falu. Ilyen „kis-nagy” eredmény például az a gyalogátkelőhíd, amely a nagytarcsaiak régi vágya — könnyítendő a közlekedést —, s csaknem félmillió forintot emésztett fel a költségvetésből. Ugyancsak kis létesítménynek látják sokan — a látványos nagy beruházások után áhí- tozók —, hogy két kutat is fúra- tott a falu számára a hivatal. Az építkezés jelentőségét azonban megnöveli, a cél az, hogy ezzel is egy nagy lépést tettek a helybéliek az önállósodás felé. — Nagytarcsa akkor van biztonságban, ha a vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében inkább helyi megoldásokat tud kínálni — szól az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházásáról a polgármester. — Párhuzamosan azzal, hogy megszűnik a PVCSV, magunk igyekszünk jó minőségű vizet biztosítani a helybélieknek s egyben elvezettetni a szennyvizet, illetve egy a következő két esztendőre áthúzódó terv részeként helyben tisztítani is azt. Nagytarcsa déli részén, ingatlanonként mindössze 30 ezer forintnyi hozzájárulással, már kiépült a csatornarendszer. — Ez egy hosszú távú beruházás első lépése — magyarázza a polgármester. — A következő lépés egy szennyvízhasznosító és a szelektív begyűjtés révén bekerülő' kommunális hulladék feldolgozására alkalmas biogáztelep kialakítása lesz. Talán meglepő, hogy egy ilyen kis falu, mint Nagytarcsa ilyen nagy terveken „töri a fejét”, de — sok-sok műszaki vizsgálat eredményét alapul véve — magam is úgy látom: ez az a megoldás, mely teljes egészében biztosítaná az önálló vízszolgáltatást, szennyvízszállítást és -tisztítást. S akkor még nem beszéltem a másodlagos haszonról! Arról, hogy a megtisztított szennyvíz kiválóan alkalmas öntözésre, s a kémiai eljárás során visszamaradó iszapos anyaggal, mint szerves trágyával, első osztályú talajmegújítást lehet végezni... Ezek amolyan egyszerű paraszti ötletek, melyek — igazolják a műszaki paraméterek is — nemcsak hogy megvalósíthatóak, hanem mondhatni egyedüli megoldást kínálnak egy kis település égető gondjainak a megoldására. Az elégedett és az elégedetlenkedő nagytarcsaiak valamennyien elismerik, hogy a közelmúltban megnyílt korszerű fogászati rendelő — mely a gyermekek ellátására, illetve korszerű röntgenje segítségével kisebb szájsebészeti műtétek elvégzésére is alkalmas — vitathatatlanul nagyot lendített a falu ellátottságán. Ugyancsak sokan hálásak az önkormányzatnak azért, hogy rendbehozatta, és utakkal látta el a helyi temetőt. — Ami az idei terveinket illeti, azok gerincét a falu telefonhálózattal történő ellátása foglalja el. Szeretnénk, s ezt fizetési kedvezménnyel is elő kívánjuk mozdítani, hogy a helyi kábeltelevíziózáshoz szükséges vezetéket együtt, egyidejűleg fektethessük le a telefon- vezetékekkel a faluban. Egy másik — úgy is mondhatnánk — büszkeségünk a helyi oktatási rendszer kiemelkedő létesítménye, az evangélikus óvoda. A nagytarcsai önkormányzat arról híres, hogy még jóval a törvény megszületése előtt átadta a kért ingatlanokat az egyháznak. Az idén pedig 800 ezer forint összegű támogatást hagyott jóvá a hivatal, amely szintén a pedagógiai munkát fogja segíteni. Tulajdonképpen csak a földkérdés osztja meg a falut. Sajnos a Szilas Termelőszövetkezettel zsákutcában topogó tárgyalások miatt a nagytarcsai gazdák mindmáig hiába várják jogos kárpótlási igényük kielégítését. Hiába kérték a Szilast, hogy adja ki a falunak a ráeső szétosztható részét, hogy abból aztán szabadon gazdálkodhassanak a leendő termelők, a gazdaság hajthatatlannak mutatkozott. — Bár ez komoly vitatéma Nagytarcsán, mégis úgy érzem, valójában még ez sem okoz konfliktust a helybéliek között. Legyenek azok akár őslakosok, vagy betelepültek, éljenek akár a tiszti telepen, úgy érzem: az elmúlt két és fél esztendőben sikerült valamennyiük polgármesterévé válnom. Maliár Éva A Zsámbéki-medencében is lépnek? Víznek azért lennie kell A napokban tizenhét település — köztük a zsámbé- ki medence községeinek — polgármesterei tanácskoztak azzal a céllal, hogy megalakítsák azt a szervezetet, ami a falvak vízellátásáról gondoskodna a jövőben. Döntés azonban — ahogy Zink Imrétől, Zsám- bék polgármesterétől megtudtuk — nem született. Erre a következő öszejöve- telükön, huszonhatodikén kell sort keríteniük. Mint ismeretes, ez év elejétől egy kormányzati határozat értelmében az önkormányzatok tulajdonába kerültek a települések vízközművei. A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat — melynek nyolc üzemmérnökségéhez kilencvenhét település tartozott — vagyonátadása, átalakulása folyamatban van. Hét esetben már megalakultak az új szervezetek, az érdi üzemmérnökséghez tartozó településeknél még nem. Pedig gyorsan kellene lépniük, mivel Pest Megye Önkormányzatának e hónap végi közgyűlésén a PVCSV ügye is napirendre kerül. Ha ott határozatot hoznak a vállalat megszűnéséről, és az érdi üzemmérnökségnél még nem alakult meg az új szervezet, félő, Olyan helyzet áll elő, hogy a hivatalosan nem létező cég már, a létre nem jött még nem biztosítja a vízellátást. Pedig a tárgyalások, az érdi üzemmérnökség átalakulásának előkészületei már tavaly októberben megkezdődtek, bizonyos kérdések tisztázódtak. A végleges döntést a települések polgár- mestereinek kell meghozniuk legközelebbi összejövetelükön. Határozatukat követően fogalmazódhat meg az alapító okirat, írható alá a társasági szerződés, és persze, ezt követően indítható el az új társaság, valamint annak cégbírósági bejegyzése. A döntés igen lényeges eleme — a vízszolgáltatáson túl — az, hogy ha megszűnik a PVCSV, úgy három hónapi működéshez szükséges kiadásokat meg kell előlegezniük az önkormányzatoknak. Nem kis ösz- szegről — vagy százhúsz millió forintról — van szó. A cél az, hogy az átalakulás és az ezzel járó átmenet ne érződjék sem a szolgáltatás színvonalában, sem pedig annak árában. Arra egyébként még mindig van lehetőségük egyes önkormányzatoknak, hogy amennyiben nem fogadják el a társasági szerződést, saját maguk oldják meg a település vízellátását. Gondoskodva a szakemberekről, a vízközművek működtetéséről, és így tovább. Vállalhatják-e ezeket a feltételeket, vagy maradnak a már körvonalazódott átalakítási elképzeléseknél? — ez hamarosan eldől. Szentmártonkátán A Szentmártonkátai Közművelődési Könyvtárért elnevezéssel alapítványt hoztak létre. Kuratórium már alakult, a szükséges okmányok elkészültek, bejegyzése hamarosan megtörténik. Ennyit árult el a rövidke értesítés. Megtudtuk: az alapítvány indításához Marjos Istvánná kis nyugdíjból élő pedagógus félszázezer forintot adományozott. A pénzt tavaly március óta — tíz hónapon át — rendszeresen takarékba tette. Hétezer forintos havi fizetéséből — amit a községi könyvtárban végzett munkájáért kap. Az utolsó „részletet” e hónap közepén „törlesztette”. Most már minden rendben, együtt a pénz... Marjos Istvánná szabadkozott: a világért sem szeretné magára vonni a figyelmet, inkább maga a könyv kerüljön középpontba. Nem olyan nagy dolog ez az egész. Legfeljebb őneki, ha egyszer így döntött, hogy segíteni akar. Csendben, feltűnés nélkül, saját elhatározásból. Más is így gondolkodik majd, ha látja a példát. Hiszen sokan vannak olyanok, mint ő, akik ugyanúgy imádják a könyveket. Miközben a drágaság miatt egyre kevesebb jut eme „szellemi táplálékból” gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az emberek leszoknak a jóízű beszélgetésekről, kevesebb az író-olvasó találkozó — holott ennek éppen Szentmártonkátán hagyománya teremtődött. Pénz hiányában felére csökkentették a könyvtárnak előfizetett folyóiratok számát. Kihasználatlan a video, mert nem futja filmek beszerzésére. Miért tette az alapítványt Marjosné? Alázattal mindig az embereket szolgálta. Sokat dolgozott szülei hajdan volt kis boltjában, a községi elöljáróságon. Nem törte meg, hogy ezek miatt bélis- tázták. Elviselte a hányattatásokat, a tsz-be kényszerítést. Tudomásul vette a helyzetet, nem ágált, nem tiltakozott: könyvelőnek tanult, majd tanítónak képezte magát. Kerek húsz éven át elsőosztályosoknak tanította a betűvetést. Negyvenöt éves munkaviszony után vonult nyugdíjba, hogy néhány nap múlva a könyvek között, a könyvekkel megint az emberekért dolgozzon. A világot jelentő alkotások között. Mint eddig is, Marjos Istvánná boldogan teszi a dolgát. Amibe — úgy érzi — beletartozik a fenntartás nélküli, önzetlen segítség. Ezért ajánlotta fel, hogy ingyen dolgozik, de a könyvtár ne szenvedjen semmiből hiányt. Tanácsolták: erre legjobb az alapítvány. Hát kispórolta. Én már kevéssel is beérem — mondta e beszélgetéskor. Elsőként Tóth Máté Miklós debreceni protestáns írót hívná meg szentmártonkátai találkozóra. Csak bejegyeznék már azt az alapítványt... Amelyikről Szentmártonkátán, a községi könyvtárban (Rákóczi út 54.) lehet többet megtudni. (tóth) PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATA pályázatot hirdet az általa alapított PEST MEGYEI SZERVEZÉSI ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI KÖZPONT Kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére A kft. az ország jelentős részére kiterjedő hálózattal működő, felnőttoktatást, oktatásszervezést és járművezető-képzést végző társaság. A kinevezés öt évre szól. A munkakör április 1-jé- től tölthető be. Bérezés: megegyezés szerint. Pályázati feltételek:- közlekedésmérnöki vagy üzemmérnöki végzettség- legalább tízévi vezetői gyakorlat- jártasság a tanfolyami es a járművezető-képzésben- a tevékenységre vonatkozó jogszabályok ismerete- legfeljebb 50 éves életkor. A pályázó mellékelje a pályázatához a tevékenységgel kapcsolatos vezetői koncepciójának leírását, részletes szakmai életrajzát, erkölcsi bizonyítványát és a végzettségét Igazoló okmányait. A pályázatot Pest megye főjegyzőjéhez lehet benyújtani, a hirdetés megjelenését követő 30 napon belül. Levélcím: Budapest, Pf.: 112. 1364. teit nézve — lekicsinylik ezeket ft SENIOR Váci Kötöttárugyár Rt. pályázatot hirdet gazdasági igazgatói munkakör betöltésére A gazdasági igazgató feladata: a cég valamennyi pénzügyi, számviteli, munkaügyi, költséggazdálkodási stb. tevékenységének irányítása, szervezése, továbbfejlesztese. A munkakör betöltésének feltétele:- felsőfokú szakirányú végzettség- legalább ötévi vezetői gyakorlat. A 45 évesnél fiatalabb életkor és az Idegennyelv-ismeret előnyt jelent. Az eredményes munkához magas jövedelem párosul. A pályázatokat, szakmai önéletrajzzal, február 10-éig lehet benyújtani a SENIOR Váci Kötöttárugyár Rt.-nél, cím: Vác, Galcsek u. 8-10. 2600. A pályázatok elbírálása a részvénytársaság igazgatótanácsának hatáskörébe tartozik. J. SZ. I.
