Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-22 / 18. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. JANUAR 22., PENTEK ✓ Göncz Árpád levele a miniszterelnökhöz Gombár és Hankiss is írt... „A tv-elnök nem gyakorolhatja jogkörét” Megszüntették a fegyelmi eljárást A köztársasági elnök tegnap reggel fogadta dr. Gombár Csabát és dr. Hankiss Elemért, akik megismételték felmentésre irányuló kérelmüket. Ezután a köztársasági elnök az alábbi levelet juttatta el a miniszterelnökhöz. „Tisztelt Miniszterelnök Úr! 1993. január 19-én — az Ön személyes kérésére — tájékoztatásul megküldtem Önnek dr. Gombár Csaba és dr. Hankiss Elemér 1993. január 6-án írt és hozzám címzett levelének másolatát. Egyben közöltem, hogy a levelekben foglaltakkal kapcsolatos intézkedésemről hivatalból értesíteni fogom. Dr. Gombár Csaba kérelme arra irányul, hogy „mentsem fel a Magyar Rádió elnöki munkaköréből”. Az Alkotmánybíróságnak a kinevezési és felmentési jogkörömét értelmező határozatai szerint a köztársasági elnök kezdeményezheti a miniszterelnöknél a felmentést és az üres tisztség betöltését is, ugyanakkor csak a miniszterelnöki előteijesztés alapján dönthet ebben a kérdésben. Erre figyelemmel dr. Gombár Csaba kérésére a mai napon kezdeményezem, hogy Miniszterelnök úr a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVI1. törvény alapján a Magyar Rádió elnökének felmentésére és az így megüresedett tisztség betöltésére (új elnök kinevezésére) a szükséges intézkedéseket tegye meg. Dr. Hankiss Elemér kérelme — mely tartalmánál fogva szintén a felmentés kezdeményezésére irányul, és amely az 1990. évi LVII. törvény, valamint az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB., 8/1192. (I. 30.) AB., 36/1992. (VI. 10.) AB határozatainak értelmében csak ilyen tartalommal értelmezhető — később érkezett hozzám, mint ahogy ellene a fegyelmi eljárás megindult. Az eljárás során felmerült problémák tisztázása érdekében szükségesnek látom, hogy dr. Hankiss Elemér felmentését csupán a fegyelmi eljárás befejezését követőén kezdeményezzem. Ezért kérem, hogy a fegyelmi ügy állásáról még a mai napon tájékoztatni szíveskedjék. Tekintettel arra, hogy dr. Gombár Csaba elnöki tisztségéből felmentését kérte, valamint arra, hogy dr. Hankiss Elemér ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, okafogyott az az intézkedés, miszerint dr. Gombár Csaba és dr. Hankiss Elemér „a lemondási idő hátralévő részére a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségek alól mentesülnek, elnöki munkakörük ellátására a továbbiakban nem kötelesek és nem jogosultak”. Budapest, 1993. január 21. Köszönti: Göncz Árpád" Gombár Csaba, a Magyar Rádió elnöke csütörtökön levelet írt Antall József kormányfőnek, amelyet eljuttatott az MTI-hez is. „Hivatkozással folyó év január 20-án kelt levelére, szeretném emlékeztetni arra, hogy én nem mondtam le a Magyar Rádió elnöki tisztéről, hanem fölmentésemet kértem. Ez egyébként világosan kiderül Göncz Árpád köz- társasági elnökhöz január 6-án kelt, mellékelten csatolt levelemből. Jogállásomból következően a Magyar Rádiónál betöltött jogviszonyomat a köztársasági elnök úr döntése határozza meg. A köztársasági elnök úr levélben tájékoztatott, hogy a fölmentésre vonatkozó kérelmemet hajlandó elfogadni és erről Önt tájékoztatta. Mindaddig amíg Ön nem tesz hivatalosan előterjesztést fölmentésemről és azt a köz- társasági elnök nem fogadja el, addig természetesen feladataimat ellátom a Magyar Rádiónál.” — írta Gombár Csaba. * Hankiss Elemér csütörtökön az alábbi levelet írta Antall József kormányfőnek, amelyet az MTI-nek is megküldött: „A mai napon 1993. január 21-én megkaptam január 20-án kelt levelét. A levéllel kapcsolatban a következőket jegyzem meg. Jogállásomból következik, hogy jogviszonyomat kizárólag a Köztársasági Elnök úr létesítheti és szüntetheti meg. Álláspontom szerint a Köztársasági Elnök úr intézkedése szükséges akkor is, ha tisztségemből saját kérésre történő felmentésről, illetve egy fegyelmi tanács elbocsátására tett javaslatáról van szó. Fentiek alapján nem tudom értelmezni Miniszterelnök úr fenti levelét. Kérem, hogy Miniszterelnök úr egyeztessen ebben az ügyben a Köztársasági Elnök úrral. Hivatkozva e tárgyban már korábban kifejtett álláspontomra és levelezésünkre: mindaddig, amíg a bíróság keresetemre nem állapítja meg, hogy esetemben ki a munkáltatói jogkör gyakorlója, nem rendezett, ki jogosult a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 28 paragrafus (2) bekezdése szerinti intézkedés megtételére. Fentiek alapján a folyamatban lévő fegyelmi eljárás, az általam kezdeményezett bírósági eljárás, illetve a felmentési eljárás befejezéséig az Ön fenti levelében foglaltakat nem áll módomban tudomásul venni.” — fejeződik be Hankiss Elemér levele. Megszüntették a fegyelmi eljárást Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke ellen — jelentette be tegnap Kiss Gyula munkaügyi miniszter, a kormányfő által kijelölt fegyelmi tanács elnöke. A háromtagú testület, amelynek munkájában Kiss Gyula mellett Kupa Mihály pénzügy-, és Fü- zessy Tibor tárca nélküli miniszter vett részt — mintegy kétórás tanácskozás után hozta meg döntését. Mint Kiss Gyula, a Munkaügyi Minisztérium épületében összesereglett újságíróknak elmondta: miután Hankiss Elemér korábban már benyújtotta lemondását, és szerdán Göncz Árpád köztársasági elnök a dokumentumokat átküldte a miniszterelnöknek, illetve Antall József felmentette Hankisst a munkavégzési kötelezettség alól, a fegyelmi tanács arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás folytatása ebben a formában nem indokolt. A miniszter hozzátette: az eljárás során Hankiss Elemér és ügyvédje először szerdán hivatkoztak a lemondás tényére, így a testület csak akkor tudott ezzel jogilag értékelhető tényként foglalkozni. Ezután kérték fel a Miniszterelnöki Hivatalt: csatolja a lemondásáról szóló dokumentumokat, illetve Antall József Göncz Árpádhoz írt levelét, amelyben ismételten kéri a televízió elnökének felmentését. Arra a kérdésre, hogy ebben a pillanatban ki a televízió vezetője, Kiss Gyula csak személyes véleményét fejtette ki. E szerint a lemondás és a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés tükrében az elnök jelenleg már nem gyakorolhatja jogkörét. Hankiss Elelmér egyébként nyolc napon belül írásban kapja meg a fegyelmi tanács döntését, amely ellen — amennyiben azt nem fogadja el — a Munkaügyi Bíróságon felle- bezhet. Ugyanakkor Kiss Gyula hangot adott meggyőződésének: a miniszterelnök a médiaelnökök munkáltatója, így az eljárás jogszerű volt. A fegyelmi tanács elnöke végül megjegyezte: remélik, hogy ez a döntés lehetővé teszi a — szerinte túldimenzionált — médiaháború lezárását. VÉLEMÉNY Emelkedni, ha vitatkozva is Szűkebb és kicsit tágabb környezetem természetszerűleg lázban ég: vajon mi történik a Sportcsarnokban ezen a hétvégén. Feltesszük egymásnak a kérdést, vajon a miniszterelnök úr simán nyer, s mint pártelnök és kormányfő irányítja az ország közéletének rá jutott, nem is éppen kicsi szeletét, míg mások azt fontolgatják, vajon akkor mi lesz, ha Csurka... Mi lesz akkor, ha egy olyan politikai irányvonal kerül felszínre, amely szókimondásával eddig is hétről hétre felkorbácsolta az indulatokat. A legmérsékeltebbek azt taglalják, hogy véleményük szerint elképzelhetetlen, hogy Antall József és Csurka István a következő időben más-más csónakban evezzen, hisz mindketten a nemzet fölemelkedésének elkötelezett hívei. Ez utóbbi álláspont nagyon reálisnak tűnik, hisz a két politikus eddig is számtalanszor bebizonyította, közelebb áll egymáshoz, mint amennyire őket az ellenzéki sajtó, a magyar közélet hangos irányítói látni szeretnék. Mindez azzal kezdődött, hogy az indulatos és a szókimondó Csurka Istvánt olyan bélyegekkel látták el, amely bélyegek akár nyolc napon túl gyógyuló sérülésekként is fölfoghatók, abban az esetben, ha azt valakire ráragasztják. Csurka István mindazoktól a jelzőktől, amelyekkel őt illették az elmúlt hónapokban, távol áll, s tán ha mindezek elmaradtak volna, akkor egy sokkal békésebb politikus karaktert rajzolhatnánk a hajdani Csurka Pistáról.'A drámaíró szakmájánál fogva pontosan és tömören fogalmaz, s e tömör fogalmazás, vagy méginkább a pontosság, néha sértő lehet azokra nézve, akik az elmúlt negyven esztendőt bár végigbeszélték, nem vádolhatok azzal, hogy beszédeik mögött gondolatok húzódtak volna meg. Antall József karaktere más. Ő is pontosan és tömören fogalmaz, ami egy történésztől el is várható. Ám Antall József vállán más betongerendák is nehezednek. Mindazok a rettenetes terhek, amelyeket — akár szeretnek egyesek, ha emlegetünk, akár nem — a múlt évtizedekből maradtak ránk, pontosabban arra az egy szem karizmatikus személyiségre, aki a hosszú idő után az első szabad, demokratikus választások után magára vállalta a kormányalakítás terhét, annak a munkának a nyűgét, amit a gazdaság és a közélet átalakítása jelent. Antall József attól a perctől kezdve, hogy letette az esküt, a nemzet szolgájává lett, ajd példamutató, tán némely erdélyi fejedelemhez hasonlatos gigászi szellemi és fizikai munkával kísérli meg az ország szekerének rúdját jó irányba fordítani. Tevékenysége nem eredménytelen, számtalan csillagos ötös került Magyarország bizonyítványába, hiszen a magyar kormányfő kezdeményezte a KGST feloszlatását; hazánkból kivonultak a megszálló szovjet csapatok; a kormány megtörte az inflációt, amelyet fölléptekor a vele korántsem barátságos ellenzék egy éven belül három számjegyűre jósolt; kezelni képes a munkanélküliséget, bár színre- léptekor még Munkaügyi Minisztérium sem létezett Magyarországon; nemzetközi kapcsolataink példamutatóan alakultak; a privatizáció folyamatban van, s ki tudja mennyi alulról jövő, az egész nemzet számára hasznos polgári kezdeményezésnek adtak szabad utat. Az eredmények akkor is vitathatatlanok, ha tudván tudjuk, a mai tömegkommunikációban ezek sose fogják megkapni az őket megillető helyet. Az Antall-kormány az elmúlt időszakban ellendrukkerektől körülvéve dolgozott, amit legfőképp arra lehet visszavezetni, hogy a magyar nemzet az osztrák példából kiindulva azt hitte: ahol demokrácia van, ott azzal együttjár, hogy a polgárok gazdagok. Sajnos, ez nem igaz. Az anyagi jólét eléréséhez feltétlen demokráciára van szükség, aminek alapjait a választások óta nehéz körülmények között rakosgat le az egész társadalom, s majd erre az alapra épül, épülhet rá az az intézményrendszer, amely számunkra a gazdagságot is meghozhatja. Mindezzel nyilvánvaló, hisz számtalanszor elmondta, maga Csurka István is egyetért, ám ő sokkal határozottabb politizálást kér, amivel mindazok, akik az elmúlt diktatúrában megnyomorodtak, gyakorta egyet is értenek. A nemzet igenis igényli a bűnösök megnevezését, igényli, hogy azok, akik kirabolták az országot, akik a polgárságot és a parasztságot nincstelenné, földönfutóvá tették, neveztessenek meg, s bizonyos esetekben állíttassanak bíróság elé. Természetesen nem könnyű mindezt megvalósítani, hisz Magyarországon békés átmenet következett be, s néha úgy tűnik, mintha a békét csak azok vennék komolyan, akik magukra vállalták az átalakítás roppant nagy munkáját, míg a másik oldalon folyamatos a támadás, s néha már-már nevetséges és együgyű kritika éri mindezt. Ennek ellenére sem Antall József, sem Csurka István, sem a Magyar Demokrata Fórum más politikai irányzatai nem hirdették meg a véres leszámolást, avagy a durva, erőszakos fellépést, ami pontosan mutatja, a párt alapvetően a demokratikus eszközökhöz ragaszkodik. S ha ezt belátjuk, azonnal észrevehetjük, hogy Antall József és Csurka István, kiknek korántsem közömbös a magyar nemzet jövője, nem léphetnek a politika terén más-más útra. Egyikük célja sem lehet, hogy a kormányzás bármilyen szinten csorbát szenvedjen, akadozóvá váljék, vagy egyenesen megbénuljon. Hallgatván a találgatásokat, leszögezhetjük, a Magyar Demokrata Fórumon belül — merthogy ez teszi demokratává — természetes, hogy kialakulnak viták, néha képletesen bár, de ölremenők. Ám ezek tisztázása nem elképzelhetetlen még akkor sem, ha esetleg országos gyűlések követik egymást. A Magyar Demokrata Fórum eleddig nem mutatott föl olyan tulajdonságokat, amelyek működésének öncé- lúságát jelezték volna. Ez az öncélúság minden bizonnyal ezen a hétvégén sem fog lábra kapni a Sportcsarnokban.
