Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP BÖNGÉSZŐ 1993. JANUAR 21., CSÜTÖRTÖK Faképnél hagyott ellenőrök Kalauzrendszer a BKV-nál? Az MTI városházi értesülése szerint a 15 százalékra becsült bliccelői réteg által okozott jelentős, mintegy 700 millió forintos bevételkiesés visz- szaszorításához az eredetinél hatékonyabb jegyellenőrzésekre, illetve a kalauzrendszer részleges visszaállítására volna szükség. A vállalattulajdonos Fővárosi Önkormányzat rövidesen, az idei tarifa- emelésekkel együtt napirendbizottságának ülésén a képviselők ezért szinte egyhangúlag a mérsékelt áremelés, illetve az ezzel összefüggő szigorú jegyellenőrzési rendszer bevezetése mellett voksoltak. Ehhez azonban bővíteni kellene a mai 150 fős jegyellenőri gárdát, amelyből naponta csupán 80-90 ember ellenőrzi a főváros tömegközlekedését. A jegyellenőrök hatékonyabb fellépése érdekében pedig tejes fővárosi bevezetése azonban 3 milliárd forintjába kerülne évente a vállalatnak. Ehhez képest a bliccelés okozta veszteség „csupán” elenyészőnek tűnik. A képviselők szerint a kalauzrendszer részleges megvalósítása, a legforgalmasabb útvonalakon történőbevezetése jóval kisebb ösz- szegből is megoldható volna. Némi gondot jelent azonban, hogy kalauzos buszok esetén re tűzi, miképpen lehetne növelni a BKV 6,6 milliárd forintos éves tarifabevételét. Az elmúlt években ugyanis a viteldíjemeléseknek egyre kisebb hányada, tavaly már csak a 35 százalékos áremelésnek alig több mint 45 százaléka folyt be a vállalat kasz- szájába. Ezen áz áldatlan állapoton azonban a fővárosi képviselők szerint nem sokat javítana az sem, ha újabb jelentős tarifaemelésre kerülne sor az idén. A közgyűlés gazdasági Kalauznö a 70-es években vékenységük jogszabályi hátterén is változtatni kellene. Jelenleg az ellenőröknek nincs hatósági jogkörük, így nem is igazoltathatják az utasokat. Tavaly több tízezren bátran faképnél hagyták az ellenőröket. A jegy nélküli utasokat több helyen ki lehetne szűrni az igen költségigényes műszaki megoldásokkal, peronzárakkal, illetve a zárt közlekedési terek kialakításával. Ugyancsak eredményes megoldást jelentene a kalauzrendszer visszaállítása. Ennek tela mainál több járművet kellene forgalomba állítani a jelenlegi utasmennyiség elszállításához. A metrón közlekedők ellenőrzését pedig milliárdos beruházással olyan peronzárakkal kívánják megoldani, amely pénz helyett jegyeket és bérleteket képes könnyű szerrel azonosítani. Mindezek mellett a felszíni járatokon általánossá teszik az első ajtón történő utasfelszállást, és több nyugati példa alapján azt is fontolgatják, hogy biztonsági szolgálatot hoznak létre. A világ leghosszabb autóalagútja A világ leghosszabb autóalagútját tervezik létrehozni Norvégia nyugati, hegyvidékes részén. Hossza 17 és 24 kilométer közötti lesz attól függően, hogy milyen mélységben végzik el majd az út építését. Ám a legrövidebb változat esetén is világcsúcs születik, ugyanis az eddigi leghosz- szabb alagút — a svájci Alpokban húzódó Szent Gotthárd- alagút —- mindössze 16,3 kilométeres. A tervezési munkálatokat a következő két évben befejezik. A vezető tervezőmérnök elmondta, hogy még egy sor megoldandó probléma van. Így meg kell még oldani az au- tóalagút biztonságának kérdését, és nem kisebb gondot jelent a hatalmas föld alatti út szellőztetése. Utóbbi probléma áthidalására kétféle elképzelésük van a norvég tervezőknek: vagy építenek egy ezerméteres szellőztető járatot, amelyen keresztül folyamatosan tiszta levegőt áramoltatnának az alagútba, vagy pedig közvetlenül a föld alatt légtisztító berendezéseket helyeznének el. A svájci Szent Gotthárd-alagutat négy szellőztető járattal látták el, de az Alpok alatt vezető föld alatti utat jóvál több gépjármű használja, mint a most tervezett norvégiait valaha is fogja. A svájci alagúton ugyanis naponta megközelítőleg 10 000 gépjármű halad át, míg norvégiai párján az autóforgalom mértéke aligha fogja meghaladni a napi ezres határértéket. Kiért szól a harang? — Több mint egy éve tart a vita a krakkói Szent Stanislaw Kostka templom és a környék lakói között — a harangzúgás miatt. A panaszosok azt állítják, hogy a templomban okkal, ok nélkül félreverik a harangokat, s azok hangereje ráadásul meghaladja az elviselhető' szintet. Mivel a plébánost nem sikerült jobb belátásra bírniuk, az önkormányzathoz fordultak panasszal. Végül — ki tudja miért, talán a „zajártalom” kategóriába sorolás miatt — a környezetvédelmi osztály kérést intézett a plébániához, hogy korlátozzák a harangozást hétköznapokon egy, ünnepnapokon háromszori alkalomra. A harangok mégis tovább zúgnak, és senki sem tudja, végül ki dönthet majd az ügyben... Balsikerű boszorkányvadászat Feljelentéssel végződött 17 touloni „farkaskölyök” és cserkészvezetőik éjszakai „boszorkányvadászata” a hét végén Veilhes falucskában. A gyerekeket vezetőik hétvégi táborozásra vitték a falucska melletti kastélyba, s a programban szerepelt egy tréfásnak ígérkező éjszakai próba is: a kicsiknek meg kellett találniuk három „boszorkányt”, akik az éjszaka sötétjében rejtőztek el a közelben. Erre a szerepre három idősebb cserkész vállalkozott, megfelelően rémítő öltözékben — de a „farkaskölykök” is kimaszkírozták magukat az alkalomra. A próba jól indult: a gyerekek a temető közelében meg is találták a „boszorkányokat” — de azok olyan félelmetesek voltak, hogy a kicsik a falucskába menekültek előlük. Itt kezdődtek a bajok. A mindössze 85 lakosú falucska egyik laJövö század regénye Szupervonat Akár óránként 250 kilométeres sebességgel is szállíthatná utasait a Washington és New York között február 1-jén üzembe helyezendő szupervonat, ha a hatósági előírások nem szabnák meg 177 kilométerben a vasúti sebesség felső határát az Egyesült Államok területén — jelentette az AP. A vonatot üzemeltető vasúttársaság, az Amtrak szeretné elérni, hogy a hatóságok kivételesen legalább 217 kilométeres sebességet engedélyezzenek a kényelmes és légi közlekedésnek jó alternatívát kínáló, svéd gyártmányú X2000 számára. E vonatnak még a mesterségesen csökkentett sebesség mellett kóját szemmel láthatóan megijesztette a zaj, a zseblámpák fénye, s azt hitte, hogy rablóbanda támad a falusiakra. Előrántotta revolverét, kirohant az utcára, s a fegyverrel fenyegetőzve falhoz parancsolta a gyerekeket, akiknek felemelt kézzel kellett állniuk. A cserkészvezetők hiába próbálták meggyőzni az ideges férfit, ráadásul még egy lakó megjelent, immár puskával, igaz, ő legalább szíjon hordta fegyverét. Sokáig eltartott, amíg sikerült tisztázni az ügyeket. A falusiak amiatt méltatlankodtak, hogy éjszakai nyugalmukat zavarták meg —, a cserkészvezetők pedig a kicsinyekkel szemben tanúsított bánásmódot kifogásolták. Bár a kedélyeket sikerült megnyugtatni, a cserkészek a szülők kérésére most feljelentést tettek a fegyveres falusiak ellen. Amerikában is csupán 2 óra 15 percre van szüksége arra, hogy megtegye az utat az Egyesült Államok fővárosa és legnagyobb városa között. Az üzemeltetők a XXI. század közlekedési eszközeként reklámozzák a nagy sebességű vonatot. Más szupervonatok még ennél is nagyobb sebességre lennének képesek, ám például a francia TGV nem tudna közlekedni az európai viszonyokhoz képest szokatlanul kanyargós amerikai vasúti pályákon. A svéd—svájci érdekeltségű ABB Asea Brown Boveri szupervonata ugyanakkor sajátos felépítésének köszönhetően könnyedén veszi a mégoly éles kanyarokat is. Automata telefontolmács Korszakos technológiai premierhez közeledik a tudomány: január 28-án kipróbálják az első automatikus telefon-nyelvfordító berendezést, melyet közösen fejlesztettek ki az Egyesült Államokban, Japánban és Németországban. Az AFP jelentése szerint a küszöbön álló szenzációról egy japán kutatóintézet adott hírt. Mint közölte, a számítógép szinkrontolmácsolásban fordítja egymásnak az angol, a japán és a német szavakat, kb 1500 közhasználatú szót. Amikor tehát a japán telefonáló „moshi moshi”-t mond majd, Pittsburghban „hello”, Karlsruhéban pedig „hallo” hallatszik. Az üzenet továbbítása kb. húsz másodpercet vesz igénybe. • A kyotoi távközlési kutató- intézet, a pittsburghi Came- gie-Mellon cég és a karlsru- hei Siemens-egyetem új technológiáját hét év alatt fejlesztették ki. Alkotóinak véleménye szerint képes a telefonbeszélgetéseken használatos típuskifejezések kilencven százalékának a tolmácsolására. Mindazonáltal egyelőre még nem hozzák kereskedelmi forgalomba. További tíz évbe kerül, míg megjelenik a boltokban. „Célunk az, hogy mindenki épp olyan könnyen beszélgethessen az idegen anyanyelvűekkel, mint saját honfitársaival” — mondta a japán intézet munkatársa. A január 28-i bemutató fél óráig tart majd, s a háromoldalú beszélgetésen elhangzó közlések digitális jelek formájában jutnak a nemzetközi telefonhálózatba, hogy aztán a fülnek fölfogható hanggá változzanak. Paszományos mester Pápán A 71 éves Hardi István paszományos mester 1937-ben kezdte meg inaséveit. Az ötvenes években szinte mindenét elvesztette. A helyi állami gazdaságban és tsz-ben dolgozott. 1977 óta rokkantnyugdíjas, azóta foglalkozik ismét eredeti mesterségével — bár idős kora miatt bonyolultabb fűzésekre nem vállalkozik. Korábban akár 71 szál fonalból is szőtt övét. Hardi István tudomása szerint abban a házban él, ahol Petőfi Sándor lakott 1841-42-ben. Ő az utolsó képviselője ennek az igen nagy türelmet és pontosságot kívánó mesterségnek.
