Pest Megyei Hírlap, 1993. január (37. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-20 / 16. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Ára: Telemagazinnal 19,50 forint 1993. JANUAR 20., SZERDA Mezőgépészek tanácskozása Gödöllőn Gazdaságosabb a zöld energia Túltermelés és így éles verseny jellemzi a világ mezőgazdasági gépgyártását — jelentette ki Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tegnap kezdődött kétnapos mezó'gépész tanácskozáson. Megállapította, hogy a magyar mezőgép- ipar akkor tud talpon maradni, ha versenyképes minőségű termékeket kínál a hazai és a külföldi piacokon. Napjainkban száz településen 120 szervezet foglalkozik mezőgazdasági gépgyártással, s árbevételük 60 százaléka exportból származik. A meghatározó súlyú ötven vállalat negyede ellen indult tavaly csődeljárás. A miniszter szerint a privatizáció nyomán, a birtokviszonyok és a termékszerkezet átalakulása után — nem kis részben a gépek elhasználódása következtében — megnő a kereslet a termleőesz- közök iránt, de a felhasználók magasabb minőségi követelményeket is támasztanak majd. A mezőgépiparban tőkekoncentráció és a gyengék elbukása várható. Az átmenetben a kormány nem maradhat kívülálló megfigyelő, de elsősorban közvetett eszközökkel igyekszik segíteni. A Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok osztályának agrár-műszaki bizottsága által rendezett kutatási és fejlesztési tanácskozáson 147 előadó 72 előadását hallgatják meg a résztvevők, emellett 188 szerző 106 poszteren mutatja be kutatási eredményeit. A tegnapi ülésen dr. Kocsis Károly, a GATE rektora a megújuló energiatermelés mezőgazdasági lehetőségeiről tartott előadást. Elmondta, hogy Európában 160 millió tonna olaj egyen- értékének felel meg az ösz- szes, évente megújuló energiaforrás, amiből a biomasz- sza eredetű 140 millió tonnára tehető. Ez utóbbiból kétszer annyi energiát lehetne nyerni, mint a hazai kőolajtermelésből. Ennek az energiaforrásnak a kihasználása társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi érdek is. A zöld energia termelése magas beruházásigénye ellenére gazdaságossá tehető. Ezért is fejleszteni kell az energiatermelő agrárágazatokat, s agroenergetikai programot szükséges kidolgozni. A GATE rektora a továbbiakban kifejtette, hogy míg az alapkutatásra és a fejlesztésre lehet pénzt szerezni, az alkalmazott kutatásokra sokkal nehezebb. A stratégiai kutatások igénye pedig szinte még fel sem merült. B. G. A Ikotmánybíróság Nem! Látogatóban Makovecz Imrénél Akik összekötnek eget földdel Az Országgyűlés népszavazás útján nem kényszeríthető feloszlásának kimondására — ez az Alkotmánybíróság határozata. Mivel az alkotmány kimerítően meghatározza az Országgyűlés feloszlásának és feloszlatásának eseteit, az Országgyűlés népszavazás útján nem kényszeríthető feloszlásának kimondására. Egyebek között ezt tartalmazza az Alkotmánybíróság határozatának rendelkező része, amelyet dr. Sólyom László, a testület elnöke hirdetett ki nyilvánosan kedd délután. Az alkotmány értelmezése alapján született határozat tartalmazza továbbá: népszavazás csak az alkotmány és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben; a népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség jött létre annak folytán, hogy a Parlament a népszavazásról szóló törvényt nem hozta összhangba a hatályos alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy e jogalkotás feladatának 1993. december 31-éig tegyen eleget. A világkiállítás megnyitásáig rövid három év áll rendelkezésünkre. A szokatlan nagyságrendű beruházás sikerességéhez nagy építész személyiségeink munkássága jelenthet garanciát. Egyikük, Makovecz Imre sevillai pavilonjával a közelmúltban bizonyította ország-világ eló'tt — és a hazai közvélemény eló'tt is — építészeinknek a feladatra való érettségét, egyben a hazai épító'- ipar rangját. Makovecz Imrét munkásságáról, a szakmán túlmutató közéleti szerepéről, valamint a hazai expóval kapcsolatos véleményéről faggattuk. Pályája alakulásával összefüggő kérdésünkre Makovecz Imre elmondta: lehetetlen szavakban kifejezni azokat a személyiségformáló hatásokat, melyek ösztönzésére egy építészeti szemlélet: a szerves építészet híve lett. Épületeit 1963 rita ennek az irányzatnak a szellemében tervezi. De mi is az a szerves építőművészet? — kérdeztük. — A korszakonként felbukkanó ősi gondolatot a XX. században F. L. Wright amerikai építőművész élesztette fel: az építész az ég és a föld összekötésére törekszik éppúgy, ahogyan az ember önmagában is megpróbálja a két szférát összekötni. Ez a mentalitás szemben áll korunk technikai civilizációjának szemléletmódjával. A technokrata építész mesterséges anyagokból tervez. Épületei tárgyiasult információ- hordozók — ráadásul a korra jellemzően negatív információkat közölnek. S a piac- és pénzvilág kiszolgálójaként beépülnek a hatalmi struktúrába. A szerves építőművészet ennek szöges ellentéte. Lehetőleg természetes anyagokban — kőben, fában, fémben — gondolkodik. Az épület alépítménye mindig nehéz, a földdel van szoros kapcsolatban. Tetejét mintha az égből eresztették volna alá. A kettő között az alkotó olyan szerkezeti és formai ösz- szekötő láncszemeket keres, amelyek a szerves összeépü- lést segítik elő. (Folytatása a 8. oldalon) Hány millió? Ennyire azért nem szabadna lebecsülni sem az „áldozatot”, sem a közönséget. A január 14-ei Össztűz főszereplője a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) elnöke volt. Egy-egy Kónya- vagy Boross- össztűzre alaposan fel szoktak készülni a kérdező emberek. Még azt is eltervezik, hogy a meghívott egy- egy mondatának melyik felét idézik és melyiket nem. Most lezserek voltak, pedig tudhatták, hogy aki „sportból” is hajlandó éhezni, az mindenre elszánt ember. Nem lett volna szabad ennyire lebecsülni. Meg kellett volna például kérdezni a Központi Statisztikai Hivataltól, hogy mégis hányán élnek nálunk a létminimum alatt, vagy akár egy jobb szociológustól is lehetett volna érdeklődni. Másnap éjjel az egyik ki is fejtette a tévében, hogy ezeket az embereket nem lehet úgy megszámolni, mint a zsebünkben lévő pénzt, ezért tudományos hitellel csak az állítható, hogy 2 és 2,5 millió között lehet a számuk. A LAÉT elnöke 4,5-et mondott. És a Kónya-cincáló tévések ezt szó nélkül hagyták. Mit számít nekik: 2 millió ide vagy oda. Pedig az Autóklub minapi közlése alapján kiszámíthatták volna, hogy ha 2,3 millió személygépkocsi fut nyomorgó hazánkban, akkor — minimum hárommal szorozva — mintegy 7 millió autós életvitelű ember él itt. Vagyis a 10 millióból legfeljebb 3 millió nélkülözhet. Ami azt jelenti, hogy a LAÉT szerint 1,5 millió magyar autóban „nyomorog”. Úgy látszik, a tévé nappal 4,5 millióról tud (a hülye tömeg mindent bevesz), éjjel már csak 2—2,5-ről beszél az éjjeli baglyoknak. íme: ilyen a pártatlan objektivitás! Török Bálint Két jelölőlista lesz? Csurka elfogadja a többség akaratát Az MDF Országos Gyűlésének előkészületeiről tartott sajtótájékoztatót az MDF Képviselőcsoport Mikó Imre Köre, a Magyar ÚT Alapítvány, valamint a Monopoly csoport. Csurka István bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy a három csoportosulás egyöntetű véleménye, szerint végre tisztázni kell az MDF-ben zajló vitákat, lehetőséget kell teremteni a gondolatok és elképzelések ütköztetésének, mert csak a tisztázó viták eredményeként lehet megtartani az MDF egységét. Az MDF-politikus elmondta, hogy az Országos Gyűlés elhalasztása bizonytalanná tette a célkitűzéseket, és most már világosan fel kell tenni a kérdést, hogy egyáltalán tud-e perspektívát nyújtani az MDF. A három csoportosulás a párt megújulását és talpraál- lását tűzte célul, de bármi legyen a szavazás végeredménye, ők továbbra sem hagyják el a pártot, nem úgy mint a magukat liberálisoknak nevezők, akik azzal fenyegetőznek, hogy sikertelenségük esetén elhagyják az MDF-et. Csurka István szerint nem volt jó az Országos Gyűlés szellemi előkészítése. A stratégiai munkacsoport nagy késéssel készítette el a Számvetés című beszámolót,- amely felületesen van megfogalmazva, és amennyiben ennek alapján kell ítéletet alkotni az eddigi tevékenységről, akkor csak felületes következtetéseket lehet levonni. Külön szólt a stabilitás kérdéséről. Elmondta, hogy ennek a kérdésnek a fontosságát nem szabad túlértékelni, mert van ugyan fontossága, de azt sem szabad elfeledni, hogy Magyarországon az elmúlt években sem volt stabilitásveszély, hiszen bátran az utcára tudtak hívni kétszázötvenezer embert, amikor Erdélyért tüntettek a Hősök terén. A stabilitás fontosságának a túldimenzionálása sorozatos visszalépésre és kompromisszumra késztette az MDF-et. (Folytatás a 3. oldalon)
